Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)
1980-01-17 / 16. szám
Dunántúlt napló 1980. január 17., csütörtök Megkérdeztük: Miért akadozik a gázellátás? Száznegyven szerelő javítja a hibákat Az erős fagyok megrongálták a pécsi gázvezetékeket és a nyomáscsökkenések miatt sok helyen meghibásodtak a gázkészülékek is —; naponta 200—300 bejelentés érkezik a DDGÁZ pécsi üzeméhez. Szólnunk kell arról, hogy az ellátási zavarokhoz a lakók is hozzájárulnak gondatlanságukkal: a nyitva hagyott lépcsőházi ajtók, törött ablakok segítik a fagy „munkáját1’. Megkérdeztük Kovács Gyulát, a DDGÁZ pécsi üzemének műszaki vezetőjét, hogyan szervezték meg a megsokasodott hibák kijavítását, az ellátás gyors helyreállítását. Elmondta, hogy a hét elejétől tizenöt fagybrigád dolgozik a zavarok elhárításán reggeltől estig. Hogy minél előbb és minél több fogyasztóhoz eljussanak, szüneteltetik az üzem egyéb tevékenységét, így a készülékszereléseket, valamint a vezetékjavításokat végzik a propán-bután üzem szakemberei, a belső szerelők és a hálózatkarbantartók is mintegy száznegyvenen dolgoznak az ellátás zavartalanságának helyreállításán. Vizsgálják a főelosztó, középnyomású vezetékeket is és azonnal nekilátnak a lefagyások megszüntetésének. Kérik a fogyasztókat, hogy elsősorban az égésbiztosítóval nem rendelkező gáztűzhelyeket üzemeltessék nagy gonddal, figyeljék a készülékeiket, de a nyomáscsökkenések okozta kisebb rendellenességekhez egyelőre ne hívjanak szerelőt. A szakemberek ígérik, hogy 24—48 órán belül igyekeznek minden panaszos fogyasztót felkeresni. Összevont párttaggyűlés a Pécsi Tudományegyetemen Önkritikusan és kritikusan n figyelem középpontjában az oktatónevelő és a tudományos munka Néhány a hozzászólások közül : — Felvétődik a kérdés: „jogásziparosokat” képzünk, vagy tudományos oktatás az elsőrendű cél? Az utóbbira tenném a hangsúlyt! — A kongresszusi irányelvek két mondatban említik a környezetvédelmet. Miután gazdasági feladatokról van szó ebben az esetben is, gondolkodnunk kell azon, mit tehetünk mi ennek megoldása érdekében. — A hallgatók ne csak arra gondoljanak, hogy az egyetemen szerzett diplomával milyen jó állásban tudnak majd elhelyezkedni, hanem arra is: hol lehetnének a köz hasznára. Folytathatnánk a sort, hiszen a Pécsi Tudományegyetemen tegnap délután tartott összevont párttaggyűlésen hosszan jegyzetelhettük a hozzászólásokat, amelyek a pártvezetőség beszámolóját, illetve a XII. kongresszus irányelveit megvitató pártcsoport-üléseken, párttaggyűléseken hallott vélemények összegezését követték. A tudomány fellegvárában nagyon is a mindennapi feladatokhoz — legyenek azok politikai, gazdasági jellegűek, vagy éppen a kultúra területéhez kötődőek — kapcsolódtak a hozzászólások. Az egyetemi pártmunka jellegéből következően elsősorban mégis két területet érintettek: az oktatási-nevelési tevékenységet, a tudományos munkát, illetve a KISZ-szervezetekkel való foglalkozást. Az oktató-nevelő munka számos eredménye közül csak azt említjük, hogy az utóbbi néhány évben a tudományegyetem mindkét karán jelentős előrelépést értek el a tudományos diákköri mozgalomban. Az országos diákköri konferencián a karok hallgatói igen eredményesen szerepeltek. Az egyetem diákköri munkája elismeréseként említhette beszámolójában dr. Iváncsics Imre, a pártvezetőség titkára, hogy a beszámolási időszakban a pécsi egyetemen két ízben is megrendezhették a TDK záró- ünnepségét. Mindez természetesen nemcsak a diákság, hanem oktatóik munkáját is dicséri. Segített az eredmény elérésében az is, hogy a szakmára, a hivatásra való felkészítés célkitűzéseit a karok a gyakorlat oldaláról jelentkező igények állandó szem előtt tartása, illetve a gyakorlatban dolgozó szakemberek oktatásba való bevonásával igyekeznek elérni. Az egyetemen történő kutatómunka illusztrálására csak egy példát említünk: a tudományos kutatómunka összehangolására való törekvés eredményeként alakulhatott az ki, hogy több témában — beruházások, környezetvédelem, a vállalat működése — a két kar különböző tanszékein egymást kiegészítő, egymáshoz kapcsolódó kutatómunkát végeznek. Ennek gyakorlati hasznát aligha kell bizonyítani. Az egyetem pártvezetősége munkájának fontos részterülete a KISZ-szeryezet tevékenységének figyelemmel kísérése. Ennek szükségességét támasztotta alá az egyik hallgató hozzászólása: többen vonnak, akik az egyetemi hallgatóságnak programot kívánnak szervezni, mint ahány embernek ez az egyetemi KISZ-bizottságban kö. telessége. Amiből az is következik, hogy ezeknek a programoknak nem mindegyike felel meg az elvárásoknak, a céloknak. A beszámoló az alapszervezetek jó működésének fontosságára hívta fel a figyelmet, mert csak itt biztosítható, hogy a KISZ-tag érezze a szervezethez való tartozását. Részt vett az összevont párttaggyűlésen Balázs István, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője és Antal Gyula, az MSZMP Pécs városi Bizottsága propaganda és művelődési osztályának vezetője is, aki felszólalásában hangsúlyozta, hogy a város az egyetemen felhalmozott szellemi kapacitásra a jövőben elsősorban a városkörnyéki községek, illetve a régió jogi és közgazdasági helyzete szabályozásának kimunkálásában és a környezetvédelemhez kapcsolódó kutatásokban számít. Az MSZMP pécsi tudomány- egyetemi pártvezetőségének titkára — az összevont párttaggyűlés szavazatai alapján — dr. Tamás Lajos lett. M. A. Favágás a zord télben Hétfőn hajnalban mínusz 16 szokásosnál jobban felöltöz- —18 fokot mutatott a hőmérő tünk és igyekeztünk minél ke- higanyszála. Míg a városban a vesebbet tartózkodni a maró hidegben, addig sokan a szabad ég alatt végezték és végzik munkájukat. Ellátogattunk az Erdő és Fakitermelő Vállalat kisvaszari erdészetébe, hogy megnézzük, milyen körülmények között dolgoznak az erfiberek. Messziről fűrész és fejszecsattogás hangja adta tudtunkra, hogy a munka a hidegben sem szünetel. Orsós Péter, Ka- lányos Vendel és Fehér Sándor brigádja fűrészeli, hasogatja és rakja a kidöntött fát, egymástól 500—800 méter távolságban. — Az itteni hajnali mínusz 22 C-fok megenyhülj most 14—15 fok körül lehet, így már tudunk dolgozni — kiáltotta oda Orsós Péter, miközben kézi fűrésszel aprította a fát. 39-es dandar ut 9. szám Lyukas radiátorok, fáznak a lakók A két nyugdíjas a levélszekrényeknél találkozott: — Jó reggelt! Mit gondol, ma is fagyoskodunk? A 39-es dandár út 9-es számú házban lassan már ez lesz a köszönés, a lakók ugyanis hetek óta fáznak. A középső lakások tulajdonosai még viszonylag nem panaszkodhatnak, hisz ott „csak" 15 fokra hűlnek le a lakások, a szélsőkben azonban 10 fok körülire csökken napközben a hőmérséklet, nem beszélve a nyolcadik szintről, ahol a körben szabad, nagyablakos műterem lakásokban öt fokra zuhant az elmúlt nagyon hideg napok alatt a hőmérő higanyszála. Az egyikben gyesen levő anyuka él két kisgyerekkel. A csecsemőfürdetéshez még a 15 fok sem elég. Ahogyan az egyik lakásban elmondták, a konyhát gázlánggal melegítik, ott vannak a gyerekkel egész nap, a fürdetés is ott történik. Az előzmény, hogy a házban sorra lyukadnak ki a radiátorok. Kicseréléséhez pedig az egész ház fűtőrendszeréből — 105 lakásból — le kell engedni a vizet. A csere után ismét feltölteni. A művelet órákat vesz igénybe, s aztán még idő kell ahhoz is, hogy a rendszer ismét átmelegedjék. Szerencsésnek mondható az olyan nap, mikor csak egy vagy két radiátort kell leszerelni. Az idei tél eddigi leghidegebb napján azonban 10 fűtőtestet cseréltek, mégpedig úgy, hogy alig készültek el az első hét darabbal, mire feltöltötték a csöveket, újabb három lyukadást jeleztek a lakók és kezdődött az egész elölről. A szerelők reggel 4-től este fél 10-ig dolgoztak, a lakók pedig ennyi ideig voltak hideg lakásban. Az alagsorban lévő hőközpontnál két műszakban két szerelő tart állandó ügyeletet, hogy baj esetén azonnal intézkedhessenek. — Mi okozta ezt az áldatlan állapotot és kik a felelősek azért, hogy 105 lakás lakói hetek óta fáznak? Erről kérdeztük Hanyecz Lászlót, a PÉTÁV főmérnökét. aki elmondta, hogy már 1978 végén jelentkezett egy-két esetben radiátorlyuka- dás ebben az épületben. Ekkor elkezdtek egy olyan vegyszeres kezelést, amit egy másik háznál hasonló esetben már alkalmaztak, és ami ott megszüntette ezt a problémát. Itt azonban nem vált be. Épp ezért 1979. február 8-án az ÉPTEK-nél megrendelték a szükséges mennyiségű radiátort — mivel ilyen mennyiségben pénzügyi kötöttségek miatt nem tartalékolhatnak állóeszközt — s tervek szerint szeptember végéig befejezték volna a cserét. A gyártó vállalat (dunaújvárosi gyár) azonban csak a harmadik negyedévre vállalta a szállítást. Még ekkor sem lett volna baj, ha legalább szeptember végéig megérkeznek a radiátorok. Az első szállítmány csak október 19-én, a második október 30-án érkezett meg. Mivel a teljes cseréhez való felkészülés egy hónapot vesz igénybe, a fűtési szezon közepén, decemberben keMíg fázósan topogtunk a tűz körül, az öttagú brigád abbahagyta a munkát. — Most bükk és cser erdőrészt döntünk, gallyazunk, hú- zatunk, darabolunk, hasogatunk és fadepókat rakunk — foglalta össze röviden a napi munkamenetet a brigádvezető. — Megzavart bennünket a hideg, mert mínusz 16 fok fölött tilos és életveszélyes fát hasogatni, mivel a fában levő nedvesség megfagy és emiatt a fa hasad, puskoropogósszerű hanggal. Munkánkat megköny- nyíti, hogy traktorral és lóval a nehezebb farönköket a munkapadra tudjuk húzatni, aztán a motorfűrésszel felváltva ketten vágjuk, míg a másik két ember hasogatja kijelölt méretre a törzseket. — Milyen védőital és étel segítségével tudják ezt a nehéz testi munkát végezni? Egy bejelentés nyoméban rülhetett volna cserére sor. Arra gondoltak, hogy a menetközben kilyukadó radiátorok gyors cseréjével — ami esetenként néhány órás fűtéskiesést jelentett volna csak — kihúzzák valahogy ezt az időt, s tavasszal elvégzik a teljes felújítást. A főmérnök elmondta: nem számítottak arra, hogy ilyen rendkívül hideg időjárás köszönthet be, ez meggyorsította a radiátorok meghibásodását. Ebben a fűtési szezonban eddig összesen 71 darab radiátort kellett kicserélni. Talán majd most, az idő enyhülésével kevesebb lesz a probléma. Hát igen! Az időjárás valóban kiszámíthatatlan. Meg lehet érteni a PÉTÁV problémáját, mert a késve érkezett radiátorok egyhónapos csúszást okoztak volna mindenhogyan. Azt is el kell hinni, hiszen ők a műszaki emberek, hogy egy hónapos felkészülés kell nem egészen 500 radiátor cseréjéhez. Az újságíróban azonban egy gondolat motoszkál: Uránváros lakásai hovatovább 18—• 20 évesek. Várható, hogy rövidesen a többi épületben is hasonló hibák előfordulnak. Ha a PÉTÁV nem tarthat készenlétben nagyobb mennyiségű radiátort, ha a gyártó vállalat késve tesz eleget a rendelésnek, ha a PÉTÁV szerelőinek egy épület radiátorcseréjének előkészítéséhez egy, a cseréhez újabb egy hónapra van szüksége, akkor hány év alatt készülnek el majd ezzel a munkával? Hogy is mondta a felháborodott hangú telefonáló, aki szerkesztőségünket hívta fel? — Hetek óta fagyoskodunk. Nem érdekel a PÉTÁV gondja, problémája, oldják meg, de ne a mi és gyerekeink egészségének rovására. S. Zs. Tudáspróba a középiskolásnak Tanulmányi verseny Ha olvasóink némelyike nem tudná, hogy a szén, a kén, a jód, a víz vagy az alumínium közül melyek azok, amelyek az olvadáspont alatti hőmérsékleten molekularácsot képeznek, akkor nem kell feltétlenül kétségbe esnie. Azon középiskolásoknak viszont igen, okik beneveztek az országos középiskoiai tanulmányi verseny kémia szakára, hiszen e kérdés a köny- nyebbek közül való volt. Hétfőn kezdődtek meg országszerte a tanulmányi versenyek első fordulói, tegnap kémiából oldották meg a feladatokat a diákok, Dt óra állt rendelkezésükre, hogy lehetőleg — Sonka, szalonna, kolbász, szóval a disznóvóaási ételek és o vállalat 10 literes kannákban forró teát ad, ami estére el is fogy. — Milyen védőruhájuk van? — Ebben a hidegben mozogni kell, talán egy pulóverrel öltözünk csak vastagabban. — És a fizetés? — Most jobban dolgozunk, mert a hidegben igyekszik az ember. így fejenként 20 köbmétert termelünk naponta — mondta Orsós János, az egyik legfiatalabb fakitermelő. — Magunktól függ, hpgy mennyit keresünk, 3000-5000 forint között változik. Visszaindulnak munkaterületükre, az erdő csendjét újra felveri a motorfűrész hangja, melyre a baltacsapások ütemesen válaszolnak. Adóm Erika hiba nélkül válaszoljanak a 19 tesztkérdésre, s jól oldják meg a nyolc számítási feladatot. A pécsi középiskolások a Nagy Lajos Gimnázium előadójában várták a zárt borítékban érkező feladatokat. A legnépesebb csapatot o versenynek otthont adó középiskola állította ki. Köztük volt Szabó Gábor harmadikos is, kinek neve néhány napja már szerepelt lapunkban, mint a Budó Ágoston fizikai emlékverseny nyertese. De volt már országos első is, mégpedig elsős korában kémiából, s benevezett az országos matematikai versenybe is. — Amikor megkaptuk a feladatokat, azt hittem, egyiket sem tudom megoldani, végül a nyolcból hatot sikerült. Reménykedem, hogy ez elég lesz arra, hogy bekerüljek a második fordulóba. Bízom benne, hogy sikerüj kémiából is. — Fizikusnak, matematikusnak vagy kémikusnak készülsz? — Még nem döntöttem el, de az már biztos, hogy természet- tudományos területen lesz a hivatásom. Az országos középiskolai tanulmányi versenyek célja, hogy kibontakoztassa a tehetségeket az átlagot meghaladó teljesítményre való ösztönzéssel. Az országos legjobbak pénz- és. könyvjutalomban is részesülnek mojd, s az első tíz helyezett mentesül abból a'tárgyból a felvételi vizsga alól továbbtanulási szándék esetén. A versenyek ma fizikával, holnap pedig orosz nyelvvel folytatódnak. Sok sikert, középiskolások! b. I.
