Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-16 / 15. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Pécs négy kilowattos tartalék televízióadót kap A posta tervei Bővül a telefonhálózat, tovább javul a televízió- és a rádióvétel Levelek, csomagok továbbításának korszerűsítése Harminchárom új postahivatal épül XXXVII. évfolyam, 15. szám 1980. január 16., szerda Ara: 1,20 Ft A pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat 15 000 négyzetméteres disznövényházában 220 000 tő szegfűt virágoztalak. A vágottvi- rág-ellátáson kívül már folyik a nőnapi ellátásra szánt cserepes és hagymás virágok hajtatása. A képen: öntöznek a szegfűházban. Időszerű témák, széles körű irodalom Változatos program a propagandisták klubjában Teher a vállon Európa meglehetősen nagy teherrel, új rabátatervekkel a vállán lépett át az új eszten­dőbe. Jobban szerettük volna, ha másképp történik, ha még októberben vagy novemberben asztalhoz ülnek a tőkés és a szocialista országok képviselői. De ez a lehetőség nem vált va­lóra. A rakéták, amelyeket az Egyesült Államokban most gyár­tani kezdenek és esetleg Nyu- gat-Európában fölállítanak, földrészünk helyzetének baro­méterei: c politikai előrejelzé­sek azt sejtetik, hogy ez az esz­tendő s talán a következő né­hány, hűvösebb lesz, mint az el­múlt évtized volt A szovjet vezetők figyelmez­tettek, hogy a NATO-terv elfo­gadása megrendíti az olyan tár­gyalások alapjait, amilyenekre múlt ősszel még mód lett vol­na. A józan érvelés azonban hiábavaló volt A NATO döntött, és döntése következtében ma mindenekelőtt a kölcsönös gya­nakvás jellemzi a nemzetközi helyzetet. A jelek arra vallanak, hogy az idén fokozódik a fegy­verkezési verseny, az enyhülés Ígéretes folyamata lelassul, sőt törést is szenved. Kellemetlen, az enyhülés szempontjából káros esemé­nyeknek vagyunk tanúi, s az eddiginél több erőfeszítést kö­vetel ezentúl a kapcsolatok fenntartása. Feszültséget terem­tett az amerikai—iráni ellentét; a legkülönfélébb vádakkal ille­tik Nyugaton a Szovjetuniót az Afganisztánnak nyújtott segít­ség miatt; Washingtonban el­húzódik a stratégiai fegyver- rendszerek korlátozásáról kötött szovjet—amerikai szerződés ra­tifikálása — márpedig a SALT— 2 a nemzetközi enyhülés tovább­vitelének kulcsa. De ha igy van, milyen sors vár az enyhülésre? Hat-e még a különböző társadalmi rend­szerű államok kapcsolataiban a békés egymás mellett élés el­ve? Igen, mert érvényesülését történelmi folyamatok diktálják. Az enyhülést a hetvenes évek elején két tényező teremtette meg: az emberiség létérdeke egy atomháború elkerülésére és az erőviszonyok alakulása. Ma is nyilvánvaló, hogy a nuk­leáris vagy más tömegpusztító fegyverek bevetése tíz- és száz­milliók, egész országok pusztu­lásával járna — társadalmi rendszerüktől függetlenül. Az el­riasztó erő, amelyet egy esetle­ges atomháború testesít meg, ugyanúgy hat, mind eddig. Amikor Carter elnök aláirtó Leonyid Brezsnyevvel a straté­giai fegyverzet korlátozásáról szóló okmányt, ennek tudatá­ban cselekedett. A helyzet bo­nyolultságát mindenesetre mu­tatja, hogy ugyanaz az elnök, aki igy vélekedik, és ugyanazok a nyugat-európai politikusok, akik vele egyetértenek, föl akarják állítani Nyugat-Európó- ban a közép-hatótávolságú atomrakétákat. A nyolcvanas évek küszöbén tehát nem olyan kedvező a kép, mint a hetvenesek elején volt De éppen, mert az alapvető té­nyezők nem változtak, nincs okunk végleg eltemetni az eny­hülést. Kérdéses, miként alakul az idén vagy jövőre a rakéták ügye, mikor válnak újra lehető­vé a tárgyalások. Reméljük, hogy Nyugaton ismét megerő­södik az a felismerés, amely a hetvenes évek elején a szov­jet—amerikai stratégiai fegy­verrendszerekről szóló tárgyalá­sokat létrehozta: nincs értel­me a fegyverkezési versenynek, abban senki nem lehet győztes. T. I. Az ötödik ötéves tervtörvény, ben előírt postai célok teljesí­tése, a szolgáltatások iránti népgazdasági és lakossági igények kielégítése, valamint o terven felüli telefonfejlesztések megvalósítása áll a posta idei munkájának középpontjában. Ezen túlmenően a hatékony­ság és a takarékosság szem­pontjait figyelembe véve a szolgáltatások minőségi színvo­nalának legalább a megtartá­sára, megerősítésére, illetve a lehetőségek szerinti javítására törekszik a posta. A tervidőszak utolsó évére összegyűlt nagyobb feladato­kon belül a postaforgalomban a közönséqes levélküldemények mérséklődésével, valamint a terjesztett hírlapok további csökkenésével számolnak. Ez korántsem jelent könnyebbsé­get, hiszen egyebek között 760 millió levélpostai küldemény, 11,2 millió csomag továbbítá­sa, 1,2 milliárd hírlap terjesz­tése vár a postára, amely kü­lönféle intézkedésekkel teremt jobb feltételeket munkájának A természeti erőforrások és a mezőgazdasági termelés össze­függéseiről rendeztek nagy ér­deklődéssel kísért tanácskozást tegnap Pécsett, a Tudomány és Technika Házában. A Magyar Agrártudományi Egyesület, a Baranya megyei Ter­melőszövetkezetek Szövetsége, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akodémiai Bi­zottsága az országos agroöko- lógia helyzetének felméréséhez kapcsolódva Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye elméleti és gyakorlati szakembereinek részére szakértői vitát szervezett, amelyen a száz főnyi meghívott mellett részt vett a tanácsko­záson Czégény József, az MSZMP Baranya megyei végre­hajtó bizottságának tagja, a pártbizottság titkára, dr. Föld­vári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyette­se, dr. Bihari Ottó akadémikus, az MTA Pécsi Akadémiai Bizott­ságának elnöke, a Dunántúli Tudományos Intézet igazgatója is. A konzultáció vitavezetője Láng István akadémikus, a1 Ma­gyar Tudományos Akadémia fő. titkár-helyettese volt. A talajtani adottságokról dr. Stefanovics Pál akadémikus, a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem tanára, a növénytermesztés és a termő­helyek összefüggéséről dr. Kurnik javításához. A levelek továbbí­tásának, kézbesítésének gyorsí­tását szolgálja például 3 pos­taigazgatóság kísérlete az úgy­nevezett központosított kézbe­sítési rendszer bevezetésére. A hírlapforgalomban 26 újabb hivatalt, 273 kézbesítőjáratot vonnak be az előszállításba; gépkocsikkal juttatják el a kéz­besítők indulási helyére a saj­tótermékeket. A postaszolgálta­tás minőségét 233 kisgép mun­kába állításával is segítik. Mind a munkafeltételeket, mind a kiszolgálást javítják 33 új postahivatal építésével, közülük 12 eddig ellátatlan területekre kerül. A telefonszolgálat helyzete az idén — annak ellenére, hogy a fokozottabb fejlesztéssel, o tervezett intézkedésekkel ko­rántsem tudják kielégíteni az igényeket — kedvezően válto­zik. Az országban összesen 52 000 új telefonállomást sze­relnek fel, ebből 45 000-et — mint ismeretes — a terven felüli fejlesztés eredményeként. Vi­déken a terven felüli fejlesztés­Ernő akadémikus, a Takarmány­termesztési Kutató Intézet igaz­gatója, a szőlőtermesztés kér­déseiről pedig dr. Kozma Pál akadémikus, a Kertészeti Egye­tem tanára tartott bevezető elő­adást, amelyeket követően' élénk, több kérdést tisztázó vi­ta alokult ki. bői a győri telefonközpont há­romezer, a bajai 1800 állomás­sal gyarapszik. Ezenkívül a meghatározott tervnek megfele­lően Győr és körzete telefon- központja 12 360, Mosonma­gyaróvár 3000, Vác 2000, Ta­polca 2000 új állomással bő­vül. A budapesti nemzetközi táv­hívóközpont 250 új vonalat köp, s bekapcsolják a korszerű szolgáltatásba o győri góckör­zet, Badacsony Százhalombat­ta, Mosonmagyaróvár, Hegyes­halom, Rajka és Pestkörnyék telefon-előfizetőit. A vezetéknélküli hírközlés, ha nem is ilyen látványoson, de ugyancsak fejlődik, bár né­hány korábban tervezett tévé­adó telepítése a következő terv­időszakra húzódik át. A Buda­pest—Ernőd, az Emőd-Debre- cen, valamint az Ernőd—Miskolc közötti szakasz megépítésével tovább bővítik a keleti mikro­hullámú láncot. Pécs 4 kilo­wattos tortalék televízióadót kap, s a televíziózás fehér folt­jait újabb 5 átjátszó állomás üzembe helyezésével csökken­tik. Az év végére a televízió egyes műsora az ország 94 százalékában, a kettes műsor 54 százalékában vehető majd jó minőségben. A jobb vétel, illetve oz üzem­be kerülő külföldi adók hatá­sának ellensúlyozása érdeké­ben megemelik a lakihegyi Pe­tőfi adó teljesítményét. A ké­kesi adók üzembe helyezésé­vel befejeződik az URH gerinc­hálózat kiépítése, amelynek eredményeként ezen a sávon a Kossuth rádió műsora oz or­szág területének 90, a Petőfié 80 százalékára eljut, míg a harmadik műsorral besugár­zott terület 84 százalékról 94 százalékra emelkedik. Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Oktatási Igazgató­ságán működő propagandisták klubjában megkezdődtek a második félévi klubfoglalkozá­sok. Az eddigi tapasztalatokról és a második félévi tervekről Kodra Károlytól, a klub veze­tőjétől kértünk tájékoztatást. Az eddigi tapasztalatok sze­rint az érdeklődés elsősorban az időszerű gazdaságpolitikai és külpolitikai témákra össz­pontosult. A jövőben szeretnék a klubfoglalkozásokat még kö­tetlenebbé, oldotta bbá tenni, hogy ne csak a vezető propa­gandisták vegyenek részt a csütörtökönként! rendezvénye­ken, hanem mindenki, akit az adott téma, vagy a klub könyvtárában rendelkezésre ál­ló széles körű irodalom érde­kel. Ennek érdekében a prog­ramjegyzéket a pártszervezetek mellett az üzemekbe is eljut­tatják. 17-én, csütörtökön 16 órai kezdettel úgynevezett szabod klubnapot rendeznek a párt- irányítás és a pártélet kérdé­seiről az oktatási igazgatóság módszertani kabinetjében. En­nek a témafelelőse Chován János, a klub vezetőségi tagja. A további programok közül figyelemre méltónak ígérkezik O 24-én megrendezendő fó­rum az időszerű gazdaságpoli­tikai és életszínvonal-politikai kérdésekről. A 31 -i foglalkozás témája a vallás és.az egyház lesz. Az erről szóló beszélge­tést dokumentumfilm-vetítés kö­veti. Február 21-én vitát ren­deznek arról, hogyan segítheti a pártoktatás a párthatároza­tok megvalósítását. A március 6-án sorra kerülő beszélgetés témája Aczél György: A kor, amelyben élünk című könyve lesz. Március 20-án Múltunk, jelenünk, jövőnk címmel Bora­nya fejlődéséről rendeznek vi- tát. Ezzel egyidőben egy ilyen témájú kiállítás megnyitására is sor kerül. Április 17-én tá­jékoztató és beszélgetés kere­tében a XII. pártkongresszus határozatainak feldolgozásá­ról lesz szó. A propagandisták klubja ezekre a rendezvényeire is sze­retettel vár minden propagan­distát és érdeklődőt. B. K. Magyar—vietnami tárgyalások Kedden a Parlamentben ple­náris üléssel megkezdte mun­káját a Magyar—Vietnami Gazdasági és Műszaki-Tudo­mányos Együttműködési Bizott­ság 8. ülésszaka. A két dele­gációt az együttműködési bi­zottság társelnökei, Borbándi János és Do Muoi miniszterel­nökhelyettesek vezetik. Borbándi János megnyitó Do Muoi pedig válaszbeszédé­ben kiemelte, hogy az előző ülésszak óta is jelentősen fej­lődött a két ország gazdasági együttműködése, amely inter­nacionalista alapokra, a köl­csönös előnyökre épül. Hosszú távon is kedvezőek a kapcso­latok fejlesztésének lehetősé­gei. Négy megye 100 szakembere a Tudomány és Technika Házában Agroökológiai tanácskozás Pécsett A havas Tettye 1 Fotó: Erb János *

Next

/
Thumbnails
Contents