Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-15 / 14. szám

6 Dunántúli napló 1980. január 15., kedd Ismerjük meg a jogszabályokat! A kiskorúak ingatlanügyei Mikor szükséges a gyámhatóság jóváhagyása? A Polgári Törvénykönyv (to­vábbiakban Ptk.) módosítása' 1978. év március 1. napjától könnyítést hozott a kiskorúak ingatlanügyeinek intézésében. Míg korábban a Ptk. általáno­san előírta a gyámhatósági jó­váhagyást az ingatlanok meg­szerzésére, elidegenítésére vagy megterhelésére vonatkozó jognyilatkozatok esetében, az új szabályozás szerint (19. § (1) bek. c) pontja) a törvé­nyes képviselői jognyilatkoza­tainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása ak­kor szükséges, ha a jognyilat­kozat a külön jogszabályban meghatározott összeget meg­haladó értékű vagyontárgyra vonatkozik. A részletes szabályokat a gyámhatósági eljárásról szóló 1/1974. (VI. 27.) OM. sz. ren­delet (továbbiakban Gyér.) tartalmazza, melyet az új Ptk szellemében az 5/1978. (IV. 23.) OM. sz. rend. módosított. A 29. § (1) bekezdés c) pont­jának új szövege szerint ez 1978. évi március 1. napját kö­vetően a szülők által gyerme­kük nevében tett, továbbá a gyermeküket érintő jognyilat­kozatok érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat százezer forint értéket megha­ladó vagyontárgyra, ül. egyéb jogügyletre vonatkozik. A száz­ezer forintos értékhatárt, mint a gyámhatósági jóváhagyást igénylő feltételt, k i s ko r ú n - ként értelmezzük. A 31. §-bon előírt kötelezett­ség alapján határozathozatal előtt a gyámhatóság megvizs­gálja, hogy a jognyilatkozatot tartalmazó okirat alaki szem­pontból érvényes-e, jogszabá­lyokat nem sért-e, jóváhagyása a kiskorú érdekében áll-e. A gyámhatósági jóváhagyás alá eső jognyilatkozatoknak a kiskorú nevében történő jóvá­hagyása iránti kérelmet a tör­vényes képviselő (szülő, gyám) köteles a qyámhatósáqnál elő­terjeszteni (Gyér. 129. § (1) be­kezdés).. A kérelemhez mellékelni kell: a) a jognyilatkozatot tartal­mazó okirat eredeti példányát és leqalább három egyszerű másolatát, b) az ingatlan tulajdoni lop- járól (telekkönyvi betétjéről) készített három hónapnál nem régebbi keletű hiteles kivona­tos másolatot, kivéve az OTP- től történő vásárlás esetét, c) az ingatlan forgalmi érté­két igazoló bizonyítványt, d) mezőgazdasági ingatlan­nál annak igazolását, hogy a jogügyletet az illetékes földhi­vatal engedélyezte, e) arra vonatkozó igazolást, hogy a szerzés jogszabályi ren­delkezésbe nem ütközik, illető­leg hogy a szerző a tulajdon- szerzési korlátozás alól fel­mentést kapott (Gyér. 129. § (2) bekezdés). Tulajdonközösség megszün­tetése esetén mellékelni kell a közös tulajdon felosztására vo­natkozó és az illetékes ható­ság által engedélyezett vózraj- zot, valamint igazolni kell a megosztás után kialakuló for­galmi értéket is (Gyér. 129. § (3) bekezdés). A gyámhatóságnak a hatá­rozathozatal előtt vizsgálnia kell, hogy a felmerülő költsé­gek (illeték stb.) kiegyenlítése biztosított-e, valamint, hogy a jogügylet — a kiskorú javára szóló ajándékozást kivéve — szükséges-e. Ha a kiskorú vevő helyett a vételár kiegyenlítését más személy vállalja, ezt a személyt is meg kell hallgatni, vagy tőle közokiratba vagy tel­jes bizonyító erejű magánok­iratba foglalt nyilatkozatot kell beszerezni arra vonatkozólag, hogy a vételár megtérítését a kiskorútól nem követelheti (Gyér. 131. §). A jóváhagyást tanúsító zára­dékot a becsatolt okirat és vázrajz példányokra a jogerő­re emelkedés megállapításával egyidejűleg vezeti rá a gyám­hatóság (Gyér, 132. § (1) be­kezdés). A Gyér. 22. §-a értel­mében vagyoni ügyben a gyámhatóság által hozott ha­tározat ellen a fellebbezési jogról lemondani nem lehet, tehát a 15 napot minden eset- ben ki kell várni. Az ingatlan eladásáról szóló okiratot a gyámhatóság csak akkor lát­hatja el záradékkal és adhatja ki, ha a kiskorút megillető tel­jes vételárat gyámhatósági fenntartásos takarékbetét­könyvbe helyezték. A törvé­nyes képviselő kérelmére a gyámhatóság a vételárnak más módon való felhasználására egyidejűleg engedélyt adhat. Ha a kiskorút illető vételár fi­zetése részletekben történik, a jóváhagyási záradékkal ellá­tott szerződés akkor adható ki, ha az a hátralékos vételár in- gatlannyilvántartási biztosítá­sáról és oz utolsó részletnek a nagykorúság eléréséig való ki­fizetéséről megfelelően rendel­kezik (Gver. 132. § (2) és (3) bekezdés). Az építési engedély megadása iránti kérelem is jognyilatkozat, tehát a kiskorú tulajdonában álló ingatlanra történő építés esetén — a kis­korúnként százezer forintos ér­tékhatár itt is érvényes! — oz építési engedély megadása iránti kérelem gyámhatósági jóváhagyás alá esik. Az eljárás során az ingatlanforgalom fent ismertetett szabályait kell érte­lemszerűen alkalmozni. A gyámhatósági jóváhagyást igénylő esetek körének szűkí­tésével a törvényhozó a törvé­nyes képviselők iránti bizalmat kívánta erősíteni és a gyámha­tóságokat a tömeges eljárá­soktól mentesíteni. Kivételesen előfordulhat, hogy o törvényes képviselő a gyámhatósági jó­váhagyás alá nem eső jogügy­letekben a képviseletre nézve sérelmes jognyilatkozatot tesz. Amennyiben erről tudomást szerez, a gyámhatóság a csa­ládjogi törvényben kapott fel­hatalmazás alapján beavatkoz­hat, és a hátrány megszünteté­sére intézkedést tehet. Fontos tudni, hogy a kisko­rúak készpénzének kezelésére vonatkozó szabályok nem változtak, a kiskorú kész­pénzét (tehát a százezer forint alatti értékű ingatlan eladásá­ból származó vételárat is) a törvényes képviselőnek nyolc napon belül gyámhatósági fenntartásos takarékbetétkönyv­be kell elhelyezni az illetékes OTP-fióknál. Az ilyen betét­könyvből az OTP csak a gyám­hatóság engedélye alapján teljesíthet kifizetést (Gyér. 142. § (1) bekezdés és 144. § (1) bekezdés). A százezer forintos értékha­tár a kiskorúak ingatlanügyei­re vonatkozik, természetesen vannak más, ritkábban előfor­duló és a jogszabályban téte­lesen felsorolt törvényes kép­viselői jognyilatkozatok, me­lyek értékhatártól függetlenül esnek gyámhatósági jóváha­gyás alá. A teljesség kedvéért meg­említjük, hogy a gondnokság alatt álló (felnőttkorú) szemé­lyek ingatlanügyeiben a fent ismertetett szabályok értelem­szerűen olkalmazandók. Dr. Osztertág Ilona főelőadó Pécs m. városi Tanács V. B. Hivatala Az utak síkossága ellen Marad a só Van jobb is, de drága Panaszkodnak az autósok: a jegesedés megakadályozására, illetve a hó feloldására a köz­utakra szórt só tönkreteszi a karosszériát, azaz többet árt mint használ. Ez az egyi'k vé­lemény. S a másik? Az útkar­bantartó szakemberek megálla­pítása, miszerint a járművek al­vázvédelme jóval olcsóbb, mint ha só helyett más anyagokat használnának a síkosságmente­sítésre. Kezdetben volt a homok. Ezt szórták ki az utakra, amely azonban eltömte a csatorná­kat, s mert ottmaradt az útpad­kán, a tél elmúltával össze kel­lett söpörni. Aztán jött a só, hamar kiszorítva a homokot. Mivel gyors olvasztó hatású, könnyen beszerezhető és olcsó — világszerte elterjedt. Idővel aztán kiderült, hogy nem is az az igazi síkosságmentesítő anyag: bizonyos fokig roncsol­ja az útfelületet, a járművek fényes (védőbevonat nélküli) fémrészeinek rozsdásodását idé­zi elő. útvonalat tisztító járatból mind­össze 11-nél dolgoznak ma magnéziumkloriddal. Jobbára marad tehát a só, mert jelenleg az utak síkosság elleni védelmére még ez az egyik legjobb, de mindenképp legolcsóbb anyag. S hogy ke­vésbé rozsdásítsa az autókat, a szakemberek a karosszéria gondos karbantartását ajánlják a téli hónapokra. Ez az autó­sokon is múlik. Az viszont már a szórást végzőkön, hogy taka­rékoskodjanak a nátriumklorid- dal. Ugyanis kísérletek bizo­nyítják: a kis mennyiségben szórt só közel azonos olvasztó hatású, mint a nyakló nélkül szétterített anyag, ugyanakkor kevésbé korrodálja a járműve­ket, jobban kíméli a növényze­tet és természetesen az útbur­kolatot, s nem utolsósorban nem is kerül annyiba. Már évek óta kísérleteznek azzal, hogy a sóhoz kevert kü­lönleges adalékokkal, az úgy­nevezett inhibitorokkal csök­kentsék a korróziónövelő ha­tást, eddig azonban még nem sikerült kielégítő megoldást találni. Egyes adalékok alkal­mazása a laboratóriumokban jó eredményeket mutatott, a gyakorlatban ellenben a ta­pasztalatok már kevésbé vol­tak kedvezőek. Más vegyi anya­gok után kellett nézni. így ke­rült sor az alkoholtartalmú fo­lyadékok alkalmazására, ezek­kel először a repülőtereken, majd pedig a közutakon pró­bálkoztak. Ausztriai, NSZK-beli és svájci kísérletek igazolták: hatásuk nagyobb, mint a sóé, viszont jóval drágábbak (a jég­mentesítő folyadék ára például 1969—70-ben télen literenként 8,60 schilling volt Ausztriában, ugyanakkor egy kilogramm só 0,56 schillingbe került). A megnövekedett, hatszoros-hét­szeres költség torpedózta meg a műszaki karbamid, mint ol­vasztószer elterjedését Is. Magyarországon magnézium­kloriddal folytattak kísérleteket (éppen Pécsett próbálták ki először). Előnyei: kisebb a kor­róziós hatása, gyorsabban ol­vaszt — de drága és tárolásá­hoz sok pénzért vásárolható tartályok kellenek. Nem csoda, hogy Budapesten, ahol három éve használják, hatvanegy fő­STOP Gyorsasági rekord tehergép­kocsival. Európában a tehergép­kocsi gyorsasági rekordot a Ford cég egyik új járműve tartja 175 km/óra sebességgel. A teherautó alapjárműve a D 1314 típus bil­lenőplatós kocsija, mely nem verseny körülmények között 7 tonna hasznos terheléssel képes közlekedni. A tervezők a 200 km/óra sebességet kívánják el­érni a gépkocsióriással melynek hátsó „szárny" része kísértetie­sen hasonlít a Forma 1-es gé­pekhez. * Ellenőrző könyv tanulóvezetők­nek. Az ATI-nál bevezetik a ta­nulóvezetőknek rendszeresített ellenőrző könyveket, melyek a tanulóknál lesznek és abban az oktató aláírásával igazolja az elvégzett feladatokat. így a gyakorlati oktatás teljesen prog- ramozottá válik, a tematikát is tartalmazó ellenőrző könyvecske a tanulónál marad, abból meg­állapíthatja, hogy áll a felké­szülésben. * Megismerték az új Btk-t. A pécsi ATI gyakorlati oktatóinak továbbképzésén dr. Nagykálózi Zoltán csoportvezető közlekedési ügyész, az MKBT jogi szakbi­zottságának titkára ismertette az új BTK közlekedésre vonatkozó részét. Az oktatók a tanultakat az új évtől már hasznosítják a gyakorlati képzésben. Autó­technikai érdekességek Az 1980-qs évek qutói taka- rékosqbbck lesznek. Nem utolsósorban a kedvezőbb aerodinamikai forma miatt, amelyet nem könnyű össze­hangolni a kényelemmel és a kedvező esztétikai megjelenés­sel. Az új Ford Escort fény­képe bizonyítja, hogy a konstruktőrök sikerrel veszik ezt az akadályt is. A Ford-mű- vek egyébként fantasztikusan nagy összeget, 3 milliárd dol­lárt fektetett be az új front­hajtású modell kifejlesztésébe. * A stuttgarti Bosch-cég auto­matikus fényszóróállító beren­dezést hoz forgalomba, amely késedelem nélkül alkalmazko­dik a kocsi terheléséhez. Két megoldást dolgoztak ki: egy elektromos vezérlésűt és egy hidraulikával működőt. A be­rendezés fölszerelése minden esetben va'kításmentes világí­tást és jó látást biztosít. Oköljog Negyven­ötven ember szeme láttára Idézet egy, az ügyész­séghez küldött levélből: ... Feljelentést kívánok tenni ismeretlen személy ellen a sérelmemre elköve­tett bűncselemény miatt, mely kimeríti a közbotrány­okozás törvényi ismérveit. 1979. november 17-én 11 órakor a Sallai utca 41. számú épület előtt bera­kodás céljából megálltunk egy Dáciával. Az utánunk érkező teherautóból az árukísérő kiszállt és minő­síthetetlen hangnemben kezdett el beszélni a Dá­cia vezetőjével. P. K. megkérdezte: „Mióta te­gezzük egymást?” Erre az árukísérő: „Amióta meg­ittad a lábvizemet.” Ezután annyit mondtam, hogy „Ez kedves dolog.” Ekkor átjött az én oldalamra, kirántotta az ajtót, álion ütött ököllel, majd bakancsos lábával teljes erőből az oldalam­ba rúgott. Szerencsére tompítani tudtam a rúgás erejét, ezért csak kisebb sérülést szenvedtem az ol­dalamon és alkaromon. Rövid időn belül mintegy 40-50 ember gyűlt össze. A megtámadott S. P. az árukísérőt foglalkoztató vállalatnak is irt levelet. Választ is kapott rá, ez áll benne: „...a történteket megvizsgáltam. Megállapí­tottam, hogy a tettleges- séget H. M., vállalatunk gépkocsikísérője követte el. A meghallgatás során nevezett a tettlegességet elismerte. Vállalatunk fe­gyelmi büntetésként 1979. évi prémiumának megvo­násával büntette.” A teherautó a Sallai ut­cai tejboltba hozott árut, s a Dácia az üzlet előtti ré­szen állt, ahol várakozni ti­los táblát helyeztek ki. Va­lószínűleg ez dühítette fel az ittas árukísérőt, úgy vélhette: megleckézteti a rakodást akadályozó kocsi utasát. Oköllel, rúgással — 40—50 ember szeme lát­tára. Erősnek érezte magát, az italtól — hát „büntetett". Tettét beismerte, prémiu­mát megvonták tőle. Talán sohasem vetemedik ha­sonló cselekményre. Re­mélni merem, tanul az esetből. Mert a prémium­elvonás csak az első lép­cső. Az ügyben a rendőr­ség is megindította a vizs­gálatot. h. I. Kovács űr autózik (37.) Idegeskedés Kovács úr tapasztalatból tud­ta, hogy a sebesség csábító valami, amely szinte észrevét­lenül keríti hatalmába az autóst. Az ember úgy érzi, saját erejét sokszorozza meg a motorban rejlő sok-sok ló­erő, amelyet könnyedén vehet kölcsön, lábának apró kis moz­dulatával .., Érdekes kísérlet­ről olvasott valahol: mérték az autósok vérében az adre­nalin nevű stresszhormon meny- nyiségét. Úgy találták, hogy ez a városi forgalomban közel háromszor annyi volt, mint autópályán 190 km/ó sebesség­nél. Tehát nem a valódi veszé­lyek idegesítették a vezetőket, hanem a haladásukat akadá­lyozó forgalmi szituációk . . . Ez jutott eszébe, amint a ti­los jelzés előtt várakozott. Ami­kor végre zöldre váltott a lám­pa, az előtte álló kocsi veze­tője akkor kezdett kapcsolgat­ni. Nem is jutottak át... A motor meg járt, „zabálta" a drága benzint. Üresjáratban is vagy másfél liter óránként. Ko­vács úr szinte érezte, hogyan kúszik egyre feljebb adrenalin­szintje. A zsebében a hosszú lista, amit el kell intéznie és már fél öt volt. ötre az isko­lánál kellene lennie a gye­rekért, mert így beszélték meg Gizivel. Na végre: sárga. Hát ebbe bele kell őrülni! Ez a szerencsétlen most egy isme­rősének integet. Kovács úr vil­logtatni kezdett, a pasas ne­hezen kapott észbe, de akkor egy hatalmas bakugrással át­lendült a kereszteződésen. Ko­vács utánaereszkedett volna, ha . .. de egy ifjú titán „ha­lál nyugiban” átsétált a piro­son. Fék, kormány, kapkodás és csaknem súrolta a gyalogos kabátját... Kovács úr mélyeket léleg­zett, hogy megnyugodjon. A boltban már fel sem tűnt, hogy az eladó mogorván kö­zölte: az nincsen, az már el­fogyott... az kérem csak öt­venes méretben van. Kovács úr magát okolta: miért nem vett feleségül egy termetesebb nőt, most nem okozna gondot a karácsonyi ajándék. Dolga- végezetlenül sietett hát kifelé, ám feleslegesen. Valaki úgy parkolt kocsija elé, hogy azzal moccanni sem lehetett. Nyug­talanul téblábolt, és emlékei­ben q boldog gyermekkori ka­rácsonyok merültek fel. Persze, akkor nem ő vásárolt be. Autó is alig akadt és a felnőttek számára is elérhetetlen vágy­álom volt. Most van autó, csak használni alig lehet... Idegesen nézte óráját, már háromnegyed, nem fog oda­érni, A gyerek talán el is csa­varog majd, Gizi meg... A Trabantos előkerült végre és Kovács úr reménytelenül vá­gott neki a belvárosi dzsungel- nek... A megálló öbléből a busz irányjelzés nélkül indult el, Kovács úr újra szorítóba került, már a busz mellett haladt, szemből meg jött az a böhöm ZIL. Nyomta hát a gázt — fékezni már késő volt. Ta­lán sikerül, reménykedett. Sze­rencséjére a ZIL vezetője fé­kezett, de így is csak egy haj­szálnyira suhantak el egymás mellett. Kovács úr meg ismét megfogadta, hogy a városban nem használja többet a ko­csit, mert ez nemcsak a ben­zint pazarolja, hanem az ide­geit is. És ez utóbbit nem le­het újra tankolni.. . Busbarna László

Next

/
Thumbnails
Contents