Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-15 / 14. szám

2 Dunántúlt napló 1980. január 15., kedd Jobb munkát — differenciáltabb bérezést Pártunk kongresszusi irány­elveivel ismerkedik — vitatko­zik — napjainkban az ország 800 ezer kommunistája, észre­vételeiket javaslatoikat a párt­taggyűlés fórumén keresztül juttatják el a legilletékesebbek asztalára. Tegnap délután töb­bek között a mohácsi járás egyik termelőszövetkezetének, a geresdlakinak kommunistáit hívták egybe o községi pártiro­dán. A taggyűlésen részt vett Devecseri József, az MSZMP Mohács járási Bizottságának első titkára is, aki többek kö­zött aktuális kül- és belpoliti­kai kérdésekről is ejtett néhány szót. A kongresszusi irányelvek megvitatása során néhány dol­got a hozzászólások kiemeltek, s ezek sorában első helyre kí­vánkozik a munkavégzést és a bérezést érintő kérdések. Ab­ban mindenki egyetért, hogy kinek-kinek a maga munkáját kell pontosan és lelkiismerete­sen végeznie — ezt emelte ki a hozzászólásában többek kö­zött Kaszás József —, de mint mondotta, egy bizonyos szintű munkához bizonyos mennyiségű pénz járuljon. Kereshessen töb­bet, aki jobban dolgozik, aki pedig nem teljesít, érje be vé­konyabb borítékkal. Azaz: a differenciált bérezés ne marad­jon jelszó. Schenk János a jobb infor­mációáramlást sürgette, majd a termelőszövetkezeti parlag­földek megművelésének lehe­tőségeit és szükségességét emelte ki hozzászólásában. Sokan szóvá tették a gépek al­katrészellátásának állandósulni látszó gondjait, így Molnár Mihály és Sziron Károly. Las­san abba a helyzetbe kerül a gazdaság, hogy egyre növekvő szántóterületét nem tudja meg­művelni - gépállások miatt. Belenka Károly ezzel összefüg­gésben kiemelte, hogy a gazdaság erőgéphelyzete kihat a háztáji gazdaságokra is akadozik a takarmányszállítás nehéz a kis parcellák megmű velése. Soós Sándor az időseb bek felelősségére apellált, ami kor kijelentette: a fiatalok ne­velésében kevés helyet kap a munkára nevelés. Drinóczi György, az alap­szervezet titkára a gazdaság idei feladatait ecsetelve kije­lentette: az idén még felelős­ségteljesebb, még pontosabb munkára van szükség ahhoz, hogy a feladatokat maradékta­lanul teljesítsék, s ebben a párttagok aktív, cselekvő pél­damutatósára is nagy szükség van. Elmondotta, hogy 1979- ben az állattenyésztés kom­penzálta a növénytermesztési kieséseket. A gazdaság tehe­nészete szép rekordot ért el 1979-ben: 4100 liter volt ozegy tehénre jutó termelés, ^^szá­zalékkal több, mint a ter­vezett. összesen 2425 mázsa vágómarhát és 1267 mázsa vá­góbaromfit adtak a népgazda­ságnak, s ez is szép eredmény. Emlékezetes marad az 1978- as év is a növénytermesztés frontján, a maga 52,7 mázsás hektáronkénti búza- és 77,3 mázsás hektáronkénti kukorica­átlagával. Elkészültek már az idei tervek is, s többek között most is kiemelt feladat lesz a tej hozamok emelése. A taggyűlésen második na­pirendi pontként a résztvevők megválasztották az új vezető­séget. A pártalapszervezet titkára ismét Drinóczi György lett. K. F. Fejlődő, tartalmukban gazdagodó kapcsolatok Jól sikerült számvetés Eszékéi A múlt héten baranyai taná­csi küldöttség járt Eszéken, hogy az ottani vezetőkkel együtt áttekintsék a két terület kap­csolatainak alakulását és meg­határozzák a további együttmű­ködés módját. A baranyai kül­döttséget Horváth Lajos, o me­gyei párt-vb tagja, a Baranya megyei Tanács elnöke vezette, tagjai pedig dr. Hazafi József, a Megyei Tanács vb-titkára és Czente Gyula, Pécs megyei vá­ros Tanácsának elnöke voltak. A tárgyalásokon eszéki részről Franjo Plazibat, az Eszék köz­ségközi Választmány elnöke, Joszip Harangozó, az Eszék köz­ségközi Választmány végrehajtó tanácsának elnöke és Ivica Fe­Közgazdasági Társaság — Megyei Tanács Pályázati erdményhirdetés Eredményt hirdettek tegnap a Magyar Közgazdasági Társa­ság megyei szervezete és a Baranya megyei Tanács végre­hajtó bizottsága 1979-ben ki­adott közös pályázatán, melyen javaslatokat kértek a megye hatodik ötéves tervi fejleszté­sére. A díjkiosztásra a pécsi Széchenyi Klubban, a társaság megyei vezetőségi ülésén került sor. Dr. Dányi Pál megyei ta­nácselnök-helyettes értékelte a beérkezett, jeligével benyújtott 14 pályamunkát, majd a díja­kat dr. Hoáz István egyetemi tanár, az MKT megyei alelnöke nyújtotta át. Első díjat nem ad­tak ki. Az ötezer forintos má­sodik díjat „A Baranya megyei fogyasztásicikk-kereskedelem hálózatfejlesztési elképzelései 1981—85-re” című dolgozatá­val Bölcsházy Éva, a megyei tanács tervosztályának munka­társa nyerte. Két harmadik dí­jat osztottak. III. díjas Gruber Lajos és Páczolay Péter (a Ba­ranya megyei Vízmű Vállalat munkatársai) „Siklós—Harkány —Máriagyűd kisregionális víz­mű tanulmányterve" dolgoza­tukkal, továbbá Nagy Miklósné, a megyei tanács pénzügyi cso­portvezetője „Javaslatok Pécs város 1981—85 közötti célcso­portos lakásberuházási tevé­kenységének továbbfejlesztésé­re" című dolgozatával. Kiemelt különdíjat kapott dr. Barta Györgyi—dr. Rechnitzer János és J. Kiss Lajos. Különdíjban részesült: Solti Dezső, dr. Cser­tő Péter, Kiss József és Csekey Tibor, Albert László, dr. Kama­rás Károly, dr. Gál József, dr. Orosdy Béla. A vezetőségi ülé­sen bejelentették: a társaság és a tanács az idén is meghir­deti közös pályázatát. Új húskészítmények Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt (ÁHT) 23 vállalatai közül jó néhány új húskészítmények­kel jelentkezik az idén. A slá­ger minden bizonnyal a feb­ruárban boltokba kerülő Ka- posburger nevű hamburger-ké­szítmény lesz. A Kaposburger készre sütött, gyorsfagyasztott húspogácsa, háromféle válto­zatban, tiszta húsból készül. Az egészségesebb táplálko­zást szolgálják az ÁHT további újdonságai, melyeknek fehérje- és szárazanyag-tartalma lénye­gesen kedvezőbb a hasonló jellegű közismert készítmények­nél. A „Hansági szendvicshús" a szokottnál merészebb fűszere- zésű. Kapuvár, Kaposvár és Pá­pa gyártja majd, évente mint­egy 10 ezer tonna mennyiség­ben. A hazai érdeklődés mel­lett jelentős megrendelések ér­keztek a „Hansági szendvics­húsra" külföldről, így a Szov­jetunióból, Csehszlovákiából, az NSZK-ból és az USA-ból is. A Balaton felvágott az olasz, a soproni és a veronai mellett a szalámifélék válasz­tékát bővíti, jobb minőségű termékkel, mert nagyobb mennyiségű sonkanyesedéket tartalmaz az előzőeknél. Ugyancsak a választékot gaz­dagítja majd a Maros kolbász, amely kilogrammonként 90 Ft- os áron kerül a fogyasztókhoz. A Gyöngyösi Húsgyár új tüdős és májas hurkája kevesebb zsiradékot tartalmaz elődeinél. Mindennapi kenyerünk wm r * A kenyér és péksütemény „házi” vizsgálata ■ I« rr r ii rr Mmosegosztonzo premizálás Pécsett Naponta értékel egy pártatlan bizottság Nap mint nap fogyasztjuk és természetesen bíráljuk is ter­mékeiket, nem mindegy, mi­lyen bizonyítványt állítunk ki róluk, nem mindegy, mi­lyen kedvvel vesszük meg hol­nap is a kenyeret, a különféle pékárukat, A gusztusos, jó ízű termék önmogát kínálja, a zsu­gorodott, deformált, szemre is sületlen kifli, zsemle és társaik csak végszükségben vándorol­nak át a boltok pultjairól a bevásárlószatyrokba. A majd 170 ezer lakost el­látó Pécsi Sütőipari Vállalat ad a minőségre, évek óta mi­nőségi prémiumrendszerrel ho­norálja a jó munkát. Az ipar­ág tavaly bérpreferenciát ka­pott a sütőipari termékek javí­tására, a korábban kifizethető összeget felemelték havi 550 forintra, és az ösztönzőt kiter­jesztették a gyár-, üzem- és művezetőkre, az árukihordókra és gépkocsivezetőkre is, így ok­tóber 1-től a vállalat 5 egysé­gének majd 250 dolgozója a borítékban is lemérheti, meny­nyire végezte szíwel-lélekkel munkáját. A szigorú feltételekhez kö­tött anyagi ösztönzőről csak annyit, kifogásolhatatlan minő­ség esetén a teljes összeg jár, egyébként nem. Illetve kizáró okok lehetnek: ha havi 5 eset­ben a termék nem éri el az 50 pontot, ha a MéVI vagy a KÖJÁL szabálysértési eljárást kezdeményez a rossz termék miatt, ha a havi átlag pont­szám nem éri el kenyérnél a 90, egyéb készítménynél a 81 pontot, ha a meghatározott se­lejt magasabb a megengedett­nél, ha túllépik a lisztfelhasz­nálást, mindezt természetesen üzemenként és műszakonként, szigorúan pontozva mindazt, amit a boltokba kiküldenek. A prémium csökkenthető 80, de akár 50 százalékra is, ha a MÉVI, a KÖJÁL, a fogyasztó vagy a vállalati belső minőség­ellenőrök jogos kifogással él­nek. Mit vesznek meg napi átlag­ban a pécsiek? Fehér kenyér­ből 39 ezret, burgonyás ke­nyérből 850-et, zsemléből 60 ezer, tejes, sós és nagy kifliből 63 ezer, a töltelékes áruból 30 ezer darabot, hogy csak a nagy tételeket soroljam. Az tény. hogy minden egyes ter­mék nem megy át a szigorú bí­rálók kezén, de a laborosok minden üzem minden műszak­jából kikerülő minden termék­ből jócskán vesznek mintát, amit naponta hárman vagy öten zsűriznek. Az elsődleges szempont az átlagsúly és át­lagtérfogat, ami nem üti meg a kívánt súlyt, az nem is juthat ki o boltokba. Dörgő Éva ve­gyésztechnikus méri a termé­kek térfogatát, a hétfői bizott­ság tagjai - Horváth Zoltán, a kenyérgyár vezetője, Bognár Lajosné főtechnológus és Len­gyel Ágnes laborvezető — pe­dig először az érzékszervi vizs­gálattal kezdik, aztán az alak, a héj, az illat, a bélret, az íz, a töltelék minősége alakíttatja ki velük a pontszámot, a hár­muk pontjainak átlaga kerül a termék „bizonyítványába”. Pár­tatlanul, nogy szakértelemmel végzik munkájukat. A kenyérgyárban Drenda Já­nos vonalvezető pék így látja a minőségi premizálást: — Többet kapunk, de joggal többet is követelnek, jobban oda kell figyelnünk minden egyes munkafázisra. A fogyasz­tót nem érdekli, hogy van-e ná­lunk műszaki hiba, ő minden körülmények között kifogásto- lan kenyeret, egyéb pékárut akar vásárolni, nekünk ilyet kell készítenünk és sütnünk. Murányi László Horváth Lajos megyei tanácselnök nyilatkozata kete, az Eszék községi Képvise­lőtestület elnöke vett részt. A tárgyalásokról Horváth La. jós megyei tanácselnök az aláb­bi tájékoztatást adta: Arra voltunk kíváncsiak, hol tartunk az együttműködésben, s főleg 1979-ben mire jutottunk, továbbá hogy ebben az eszten­dőben milyen kapcsolati fel­adatokat tűzhetünk magunk elé. Jó! sikerült számvetés volt, hi­szen az utóbbi években felgyor. sült és erőteljesebbé vált a két terület kapcsolatainak alakulá­sa. — Elsősorban a mezőgazda­ság és az élelmiszeripar hozta meg a várt eredményeket: itt olyan kooperációs megállapo­dások is születtek, amelyek kö­zül feltétlenül említést érdemel a Bólyi Mezőgazdasági Kombi­nát, valamint a bellyei, a becsei és a kutyevói kombinát közötti megállapodás. Ennél kicsit gyen. gébb a könnyűipari üzemek kö­zött kialakult együttműködés: itt csak részben sikerült megvaló­sítani az elképzeléseket az el­térő valutáris elszámolás, a kü. lönböző árszintek és az eltérő export-jogosítvány miatt. Ügy ítéltük, hogy itt kellene a ma­gunk eszközeivel a legjobban elősegíteni az együttműködés továbbfejlesztését. E téren Ba­ranya megyének jelentős köz­vetítő szerepe lehet eszéki üze­mek és magyar vállalatok kap­csolatainak létrehozásában. — A kishatármenti áruforga. lom igen dinamikusan fejlődött az elmúlt években a kölcsönös előnyök jegyében. Ennek kere­tében jött létre a pécsi és az eszéki termékbemutató kiállítás, amelyek nemcsak a városok kö­zötti együttmunkálkodást, ha­nem a két terület jó kapcsola­tát is szolgálták. Ide sorolhat­juk az áruházi kapcsolatot is, amelyben sok lehetőséget lá­tunk. Az idei államközi megál­lapodások továbbra is elősegítik a határmenti kapcsolatok erősí­tését, s most úgy látszik, hoqy ennek keretében a fogyasztási cikkek cseréje kerül előtérbe. Kölcsönös kívánságunk, hogy egyszerűsödjenek az engedélye, zési eljárások. — Jók a közlekedési kapcso­lataink. Idén jobban fel kell ké. szülnünk a drávaszabolcsi át­kelőállomáson a kamionforga­lomra, a Beremenden létesült ideiglenes átkelőállomást, amely jelentősen lerövidíti a szállítási útvonalat, állandósítani szeret, nénk, a vasúti személyforgalom erősítése érdekében pedig me­netrendi egyeztetésre van szűk. ség. Szó volt a távközlési kap­csolat erősítéséről, a két terület közti távhívási kapcsolat meg­teremtéséről is. — Idegenforgalmi kapcsola­tainkat illetően jugoszláv rész­ről erős a — főleg egyéni — érdeklődés. Baranya jobb meg­ismertetése érdekében szorgal­mazzuk a csoportos látogatáso. kát, s kezdeményezzük, hogy a jugoszláv vendégek különböző idegenforgalmi szolgáltatásokat közvetlenül dinárért vehessenek igénybe. Szeretnénk ismét meg. jelentetni egy Eszék—Pécs kö­zös idegenforgalmi leporellót is. — A Horvátországi Magyarok Szövetségének két évtizedes kapcsolatai vannak magyaror­szági szervekkel. Ezt a kapcso­lati rendszert magasabb szint­re kívánjuk emelni; az az elgon­dolásunk, hogy mi, a Megyei Tanács alakítunk ki kapcsola­tot az ottani szövetséggel, s egyidejűleg kezdeményezzük a kapcsolatfelvételt a Magyaror­szági Délszlávok Demokratikus Szövetsége és az Eszéki község, közi Választmány között. A kul­turális és a közoktatási kapcso­latokban — amelyek eddig is kitűnőek voltak — a tartalmi elemeket kívánjuk gazdagítani. Szóba került közös kulturális na. pok szervezésének a gondola­ta, ami új színt hozhatna együttműködésünkben — fejez­te be az eszéki tárgyalásokról adott tájékoztatását Horváth Lajos megyei tanácselnök. H. I. Nem bizonyult időtállónak a néhány évvel ezelőtti változta­tás: a történelem ne legyen kö­telező érettségi tárgy. A szak­tanárok azonnal, a közvélemény csakhamar vitatta a döntés megalapozottságát. A Művelő­désügyi Közlöny 1979, novem­ber 20-i számában azután meg­jelent az érettségi szabályzat módosítása, melynek értelmé­ben valamennyi középfokú is­kolatípusnál 1981-től ismét kö­telező lesz történelemből az érettségi. A szakközépiskolák­nál a magyar nyelv és iroda­lom és az egyik szaktantárgy, a gimnáziumokban pedig a ma­gyar és a matematika mellett. Szokolszky Oszkárt, a törté­nelem tantárgyának megyei szakfelügyelőjét kérdeztük, hogy mi tette szükségessé a kötele­ző érettségit o tárgyból? —i Amikor csak választható lett a történelem az érettségin, kiderült, hogy ami nem kötele­ző, azt nem is tanulják olyan odaadással a diákok. Iskolától függően 15—30 százalékra esett vissza a történelemből is érettségizők száma. Nagyon nagy szó volt, ha valahol a maturálok fele választotta a történelmet. — Bebizonyosodott, hogy még ezek körében is gyengült a tör­ténelemtudás. így például az alapfogalmak konkrét történel­mi szituációhoz való alkalmazá. sónak képessége igencsak visz- szafejlődött, gyenge volt a tér­ben és időben való eligazodás. Pedig a történelmi látás képes­sége mindenkinek szükséges, ez korunkban való eligazodáshoz ad alapot. — A felsorolt hiányosságok főképp abból eredtek, hogy a tanulók jó része „leckéket" ta­nult, azaz megelégedett a na­pi anyag megtanulásával —ez pedig nem elég a komplex tör. ténel em látó shoz. — Miképp reagáltak a törté­nelemtanárok és a diákok az érettségi új rendjére? — A tanárok egyértelműen, egyöntetűen helyeselték, s nem­csak a történelemtanárok. A diákok egy része még nem tu­datosította, hogy kötelező lesz számára a történelem, inkább csak a harmadévesek, hiszen őket érinti legközelebb. Esetük, ben érződik is. nagyobb szor­galommal tanulják a tárgyat. b. I. Jövőre ismét kötelező Érettségi vizsga történelemből A tanárok egyöntetűen helyeslik

Next

/
Thumbnails
Contents