Dunántúli Napló, 1980. január (37. évfolyam, 1-30. szám)

1980-01-15 / 14. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! intha csökkenne az író­asztalok varázsa: a szakmanélküli pályakez­dők közül mind keve­sebben szeretnének va­lami „jó kis íróasztal” mögé kerülni. Sőt: kevesebben vá­lasztják az adminisztratív kép­zettséget nyújtó középiskolákat is. Inkább mennek ipari szak­munkásképzőbe, vagy dönte­nek úgy, hogy képesítés nél­küli pedagógusként, egészség- ügyi alkalmazottként, vagy ép­pen fizikai munkásként helyez­kednek el. Éppen három éve, hogy a kormány határozata alapján a munkaügyi és a pénzügymi­niszter létszámfelvételi zárlatot rendelt el az adminisztratív és az ügyviteli munkakörökben. Ez volt az emlékezetes „létszám­stop”, amely nem tartozott a legátgondolta bb jogszabályok közé. Igaz: abban az időben — és már évek óta — az ad­minisztratív és ügyviteli dol­gozók száma a szükségesnél és az indokoltnál lényegesen gyorsabban emelkedett. A szó­ban forgó jogszabály e folya­matot kívánta megállítani és ez sikerült is. Olyannyira, hogy alaposan megnehezítette — sőt: többnyire lehetetlenné tet­te — a tervszerű kóderután- pólást, a szükséges kádercse­réket, a pályakezdő fiatalok pedig sokszor kilátástalan hely­zetbe kerültek. A közgazdasági szakközépiskolákban végzettek számára például külön rende­letet kellett fogalmazni, mely — az ő esetükben —, érvény­telenítette az alaprendeletet. Egyszóval: gyorsan kiderült, hogy a „létszámstop” túlságo­san is merev döntés volt. 1977. január elsején aztán életbe lé­pett a kategorikus létszámstop- pot felváltó létszám növelési ti­lalom. Ez már lehetővé tette, az 1976. december 31-i álla­potnak megfelelően, a kieső munkaerő pótlását, illetve mi­nőségi cseréjét. A létszámnövelési tilalom az­óta is érvényben van, s nemré­giben a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságo vizs­gálta több mint kétszáz válla­latnál és szövetkezetnél, hogy milyen eredményekkel járt a rendelet végrehajtása. A vizs­gálat több fontos megállapí­tással szolgáit. Az elmúlt há­rom évben például csökkent az adminisztratív dolgozók szá­ma (évente 2—3 százalékkal), s e csökkenés jórészt annak köszönhető, hogy a nyugállo­mányba vonult embereket a vállalatok nem tudták, vagy nem akarták pótolni. A rende­let hatására a vállalatok nagy részénél komolyan hozzáfogtak az ügyviteli munka ésszerűsí­téséhez, lehetséges gépesítésé­hez. A létszám csökkenésében azonban közrejátszott némi sta­tisztikai bűvészkedés is: a ren­delet ugyanis előírja, hogy az 1$76. december 31 -i állományi létszámhoz képest nem növel­hető az adminisztratív dolgo­zók száma. Több vállalatnál azonban 1976 decemberében, szóbeli megállapodás alapján, •ideiglenesen „statisztikajaví­tás” céljából behívták például a gyermekgondozási szabadsá­gon levő nőket, akik aztán 1977 januárjában ismét vissza­térhettek gyermekeikhez, hi­szen pillanatnyi szerepüket be­töltötték. Az így javított sta­tisztika pedig kedvező lehető­séget adott a megfelelő, de azért a rendelet előírásait is tiszteletben tartó létszámnöve­lésre. Ugyancsak a már említett vizsgálat során állapították meg, hogy a vállalatok megle­hetősen ritkán élnek a rende­letben biztosított minőségi cse­rék lehetőségével. Ennek oka, hogy egyre kevesebben vállal­ják az adminisztratív munkakö­rök ellátását, így aztán — kénytelen-kelletlen — a meg­levő adminisztrátorok tovább­képzésével kell megoldani az egyre növekvő ügyviteli felada­tok ellátását. Mindebből az következik, hogy a létszám növelési tilalom még az alkalmankénti ügyes­kedések ellenére is, végül is elérte célját. Az ügyviteli dol­gozók száma csökkent, s az íróasztal ma már nem jelenti az egyedüli elhelyezkedési le­hetőséget. megállt az irodák túlnépesedése. A rendelet leg­nagyobb hatása mégis abban mérhető le, hogy gondolko­dásra késztette a pályaválasz­tó és a pályakezdő fiatalokat. Még a gimnáziumot végzettek körében is növekszik a fizikai munkát vállalók aránya, és ez mindenkeppen egészséges fo­lyamatnak ítélhető. Vagy leg­alábbis e folyamat kezdeté­nek ... S mielőtt még elhangzana, hogy ugyan miért ítélendő ked­vezőnek az adminisztratív és ügyviteli dolgozók számának csökkenése, amikor — így hall- juk, olvassuk szerte a világon — épp a létszámnövekedés jel­lemző, hadd emlékeztessek a nem lényegtelen tényre, hogy az irodisták között külön he­lyet foglalnak el a műszaki al­kalmazottak. Számuk emelke­dése valóban világjelenség, s ehhez igazodunk mi is. A mű­szakiak száma nálunk is emel­kedik, és emelkedhet, rájuk ugyanis nem érvényes a lét­számnövelési tilalom. így a helyes, és így célszerű. M ás kérdés, hogy vannak vállalatok — és nem elvétve —, ahol mű­szaki munkakörökben „bújtatják” el például még a bérelszámolókat is. Mert a rendeletek kijátszásának le­hetőségeit, aki akarja, szinte mindig megtalálja, már csak azért is, mert eleve számít az alaprendelet előírásait módosí­tó, enyhítő jogszabályra. És az újabb kérdés: jobb lenne, ha egy rendelet nemcsak a gyors módosítás után felelne meg céljának, hanem már eredeti fogalmazásában is. És akkora címzetteik — talán éppen az ésszerűség felismerésének okán — tiszteletben is tartanák az ilyen rendeleteket. Vértes Csaba nyilatkozatának sajtóvisszhangja Széles visszhangra találtak az egész világon Leonyid Brezs- nyevnek a Pravda kérdéseire adott válaszai. Számos ország lapjai kiemelkedő helyen kö­zölték a válaszok teljes szöve­gét, avagy azok részletes tar­talmát. A külföldi tömegtájé­koztatási eszközök, közéleti sze­mélyiségek a szovjet vezető vá­laszait kommentálva kiemelték o legfontösabb és legégetőbb nemzetközi problémák beható elemzésének nagy jelentősé­gét, s aláhúzták a Szovjetunió lenini külpolitikai irányvonahá- nak világosságát és követke­zetességét. New Yorkban, az ENSZ szék­helyén közzétették Leonyid Brezsnyev válaszainak szövegét. „Leonyid Brezsnyev szovjet államfő azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy szán­dékosan súlyosbítja a nemzet­közi helyzetet, s megerősítette, hogy a szovjet külpolitika vál­tozatlan maradt" — emelte ki az AP omerikai hírügynökség. Az UPI amerikai hírügynök­ség azt szemelte ki, hogy a szovjet vezető határozottan meqvédte az Afganisztánnak nyújtott szovjet segítséget, és azzal vádolta oz Egyesült Álla­mokat, hoay támogatva az af­gán kormány elleni hadüzenet nélküli háborút, válságot te­remtett Ázsiában. „Leonyid Brezsnyev elítéli Cartert, mint megbízhatatlan partnert” — ezzel a címmel publikálta cikkét vasárnap a Washington Post. „A szovjet államfő azzal vádolta Carter elnököt és az Egyesült Államo­kat, hogy a Szovjetunió afga­nisztáni beavatkozásáról szóló hazugságok tömkelegét terjesz­ti, és mint az állomközi kap­csolatokban teljes mértékben megbízhatatlan partnert elítél­te az amerikai kormányzatot”. A japán Jomiuri Simbun éle­sen bírálta a Carter-kormány­nak a „Szovjetunió megbünte­tésére" tett lépéseit. A lap hangsúlyozta, hogy ezek az in­tézkedések az államközi meg­állapodások egyoldclú megsér­tését jelentik. Vietnami gazdasági küldöttség Budapesten Hétfőn vietnami küldött­ség érkezett Budapestre, a Magyar—Vietnami Gazdo- .ógi és Műszaki-Tudomá­nyos Együttműködési Bi­zottság 8. ülésszakára. A delegációt Do Muoi, a Vietnami Szocialista Köz­társaság Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, az együttműködési bizottság vietnami tagozatának el­nökevezeti. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Bor- bándi" János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a bizottság magyar tagoza­tának elnöke, valamint Nguyen Phu Soai a VSZK budapesti nagyköve­te fogadta. Küldöttség Kambodzsából Tang Sárim kereskedelmi miniszter vezetésével hét­főn kambodzsai gazdasági kormányküldöttség érkezett Budapestre. Új termék gyártását szándékozik bevezetni a Pécsi Kesztyűgyár. Új képviseletet keresve olyan olasz ügyfélre talált a világhírű cég, aki sportkesztyűk, sportcikkek gyártásával és értékesítésével fog­lalkozik, Az üzletember a pécsi gyárba látogatva megismerkedett a gyár által előállított sításkákkal és rögtön mintakollekciót ren­delt. A 13 modellből álló 127 darab különböző mintájú táskát teg­nap indította útjára Olaszországba, ahonnan egy-két hónapon belül várható a rendelés visszajelzése. Erb János felvétele Gyógy- és fűszer­növény-termelés A Herbária egyhetes tanfolyamot nyitott Harkányban Mióta nyolc évvel ezelőtt megalakult a Herbária Or­szágos Gyógynövényforgalmi Közös Vállalat és kiépült a ha­zai bolthálózat is, a fogyasztók érdeklődése ismét megélénkült a hagyományos gyógy- és fű­szernövények iránt. Reneszán­szát élik tehát a magyar ház­tartásokban újra felfedezett vadontermő, illetve termesztett gyógy- és fűszernövények. Ám mindezekhez csak akkor juthatunk hozzá, ha van elég szorgos kéz, vannak olyon szor­galmas gyűjtők, akik ismerik ezeket a növényeket, van olyan kiépített szervezet, amelynek munkatársai szívügyüknek te­kintik ezt a tevékenységet. Ezek közé tartoznak o gyűjtők, a Herbária által foglalkoztatott szakemberek, az áfészek fel­vásárlói. Az országos vállalat időről időre szükségét érzi an­nak, hogy találkozzon az egyes tájegységek szakembereivel, s o rendezett tanfolyamok során eligazodást adjon azokhoz a feladatokhoz, amit az újonnan Lángvágóasztalok prototípusait elkészítette, és külföldre küldte Szövetkezeit A tervek szerint ebben az évben nyolcvan darabot január elején a Pécsi Vasas gyártanak. — Szokolai felv. — belépő felvásárlóknak is meg kell ismerni. Tegnaptól kezdve egy héten át a Fogyasztási Szövetkezetek Baranya megyei Szövetségé, valamint a Siklósi ÁFÉSZ a vendéglátó. Harkányban, a Baranya megyei Állami Építő-; ipari Vállalót üdülőjében ugyanis a déli órákban kezdő­dött meg, mintegy ötven szak­ember részvételével az a tan­folyam, amit Balázs János, a MÉSZÖV termeltetési és felvá- sáilási osztályának vezetője nyitott meg. Szólt a baranyai áfészek munkájáról, bemu­tatta a megye életét a Fejér­ből, Veszprémből, Békésből és Somogybái érkezett szakembe­reknek. Ezt követően dr. Szol- lár György, a Herbária Or­szágos Gyógynövényforgalmi Közös Vállalat igazgatója adott tájékoztatást o vállalat munká­járól és azokról a feladatokról, ami az idei évet jellemzi. A megnyitót követően dr. Szollár György a következőket mondotta lopunk munkatársá­nak: — A tanfolyam kiemelten fontos célja, hogy az előadások során a jelenlévő felvásárlók tájékozódjanak a szövetkeze­tek, vállalatunk, valamint a felvásárlók és a szövetkezetek •kapcsolatáról. De legalább ennyire fontosnak tartjuk az áruminősítések és a minőségi vitákkal kapcsolatos kérdések tisztázását. A hét végén befe­jeződő tonfolyamot követően a hallgatók országosan elfoga­dott szakmai képesítést kap­nak, amit a végbizonyítvány dokumentál. Ami vállalatunk tevékenysé­gét illeti: igaz, hogy az elmúlt években o világpiacon bekövet­kezett árcsökkenés miatt ol­csóbban exportáltunk, de az áltolunk idehaza már jól is­mert hajkozmetikai szerünknél tudomásunk szerint a világon jelenleg jobb nincsen. Bízunk abban, hogy ezzel bővíthetjük kivitelünket. E mellett természe­tesen nem hanyagolhatjuk el a hagyományos gyógy- és fűszer­növények begyűjtését felvásár­lását és feldolgozását. S. Gy. Dunántúli napló XXXVII. évfolyam, 14. szám 1980. január 15., kedd Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Rendeletek és íróasztalok Leonyid Brezsnyev

Next

/
Thumbnails
Contents