Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)
1979-12-02 / 330. szám
2 Dunántúlt napló 1979. december 2., vasárnap A pártkongresszus tiszteletére Vállalták - téliesítettek Befejezte éves tervét a sombereki Béke Őre Tsz A sombereki Béke őre Tsz kongresszusi és felszabadulási munkaverseny felhívása, nagy visszhangot váltott ki országszerte. Vállalták egyebek közt, hogy idei állattenyésztési tervüket túlteljesítik. Ezt a vállalásukat máris teljesítették. Az éves tejtermelési - 20 000 hektoliter - és értékesítési tervüket - 17 000 hektoliter - már november 21-ig teljesítették. Az 500-as szakosított tehenészeti telepükön az egy tehénre eső átlagos tejtermelést az 1978. évi 3600 literről 4000 literre emelték hagyományos magyartarka fajtával. Az egy liter tej előállításához felhasznált abrakmennyiséget ugyanakkor 40 dekáról átlag 37 dekára csökkentették. A többlet tej és az abrakmegtakaritás együttesen 2,5 millió forinttal növeli árbevételüket. Ezen kívül a tejértékesítés 16 százalékos növelése után 3 millió forint tej- prémiumot kapnak az államtól. A 640 kocás TETRA sertéstelepük 1250 tonnás éves tervét november 23-ig teljesítették. Az év végéig tovább 100 tonna vágósertést értékesítenek. Az egy kilogramm sertéshús előállításához felhasznált abrakmennyiséget, a tervezett 4 kilogrammról 3,94 kilóra sikerült leszorítaniuk. A többlet hústermelésből és az abrakmegtakaritásból 4,5 millió forint többlet árbevétele lesz a szövetkezetnek. A két állattenyésztési telep éves tervét együttesen 11 százalékkal teljesíti túl, s ebből 7 millió forint, illetve a tejprémiummal együtt 9 millió forint - többlet árbevételük származik.-Rné Bárdos Lajos Kossuth-dijas zeneszerzőt Agócsy László köszöntötte az ünnepi hangverseny előtt Hangversenysorozatokkal köszöntik a mestert Oél-Donántúl kórusai Bárdos Lajos 80 éves I skolai és felnőttkórusok repertoárjában Kodály után Bárdos-művek szerepelnek a leggyakrabban. Van ebben valami jelképes is, hiszen a Mester halála után a mesterré vált tanítvány lett a magyar kórusmozgalom nesztora, aki ma nyolcvanéves korában is töretlen energiával komponál, s ír jelentős elméleti munkákat. Nincs olyan kórustag Magyarországon, aki ne ismerné Bárdos Lajos nevét, és nagyon sokan vannak, akik legalább egy alkalommal személyesen is találkoztak vele. Bárdos tanár úr ugyanis sohasem mulasztotta el, hogy beüljön egy-egy jobb vidéki kórus hangversenyére, ha az Pesten szerepelt, de ő maga is gyakran utazott el kórusnézőbe valamelyik városunkba. Pécsnek különösen kedves Bárdos Lajos, hiszen alig múlt el év, hogy valamilyen alkalomból ne jött volna el Baranya fővárosába. Gyakori vendége volt a Nevelők Háza Kamarakórusa által kialakított baráti körnek, vagy a pécs— baranyai karnagyok klubjának. Ezek a vasárnap délelőtti találkozások mindig új energiával töltötték fel a kórusvezetőket. A hasznos információkon, esetleges intelmeken és szakmai tanácsokon felül baráti biztatást és a kórusmozgalomba vetett hit újabb utánpótlását kap. ták Bárdos tanár úrtól. Előfordult, hogy egy-egy baranyai kórusnak írt művét jött meghallgatni, mint például abban az évben, amikor a Mecsek Kórusnak ajánlott — Kosz. tolányi-versére írt — Óda című művét mutatta be Tillai Aurél együttese. Másik alkalommal — pontosan öt évvel ezelőtt — pécsi barátja, Agócsy László kérésére komponált kórusművet dr. Vargha Károly versére. A Daloló Tavaszt a ma esti koncerten is hallhatjuk, az egyesített női kar előadásában. Három hangversennyel köszöntik ugyanis a hét végén a baranyai, a szekszárdi és kaposvári énekkarok a Kossuth- dijas zeneszerzőt. Hagyomány ez mór, hiszen így emlékeztek meg Bárdos Lajos hetvenedik és hetvenötödik születésnapjáról is. A Zenei Lexikon 1965-ben másfél hasábot szentelt életműve bemutatására. Ma már ennek a duplája sem volna elég. Az egykori Cecília- és a Palestrina-kórus híres karnagya, a tudós szerkesztő, komponista és főiskolai tanár alkotókedvének teljében van, munkáival napról-napra gazdagabbá teszi a magyar zenetudomány kincsestárát. Kívánjuk, hogy erre még sokáig lehetősége legyen. H. J. Téli munka a parkfenntartó üzem műhelyeiben Ezer forint körül kezdődik azoknak a játékoknak az ára, amikből több száz van Pécs játszóterén. Azaz most az őszi- téli hónapokban kevés marad kint belőlük, hiszen ezt az időt használja fel a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat parkfenntartási üzeme arra, hogy felújít, sa, kijavítsa őket. A nyár elmúlásával valamennyi játszótérről a javító műhelyekbe szállították a láncos hintákat, a mókuskerekek forgódobjait, a billenő hinták ülőkéit. Amint Pintér Valéria, a parkfenntartási üzem vezetője elmondta, az összes hinta és mókuskerék javítására, átfestésére szükség van, mert egy-egy szezon után a hinták meglazult láncszemei, ülőkéinek ösz- szetört lécei, illetve a mókuskerekek megrongálódott forgódobjai igazolják, hogy a tavasz elejétől a nyár végéig folyamatos „műszakban" használták őket. Pedig a játszóeszközök javítása nemcsak ezekben a hetekben munkája az üzemnek. Egész évben — ezzel a céllal létrehozott — karban: tartó csoport tagjai járják a tereket, s a megrongálódott jáJavítják, felújítják a játékokat, padokat tékokat a helyszínen javítják. Az év közbeni javítások költsége 800 000 és egymillió forint között mozog. A téli — műhely- beni — felújításoké ennél több. Az ilyen nagy költséget követelő játékfel újítások lényegesen csökkennének, hö pusztán azokon a kopásokat, kisebb hibákat kellene helyrehozni, amik csak a gyerekek játéka közben keletkeznek. Ám sok játszóeszköz árulkodik a szándékos tönkretételről. De távolról sem egyedül a játékok tudatos megrongálása okoz gondot a parkfenntartóknak. Tönkreteszik a padokat, összetörik, elviszik a szerelvényeket a játszóterek melletti ivókutakról. Nemrég helyezték el Lvov-Kertvárosban, a Krisztina téren azt a pirogránitból készült ivókutat, amit rövid idő múlva összetörtek. Ennek a kútnak az ára 5000 forint. És ha már Lvov-Kertvárosnál tartunk: azt is elmondták a park- fenntartóknál, hogy ebben a városrészben legnagyobb mértékű a közterületeken lévő virágok, virágtartók, fák, cserjék, padok, ivókútak, játékok rongálása. A közterületek védelme érdekében nyúlt a városi tanács, a Kertészeti és Parképítő, valamint a Köztisztasági Vállalat a büntetés eszközéhez. íme néhány példa az utóbbi időkből: B. T. gépkocsivezetőt, aki behajtott a parkosított területre — szabálysértés címén — ezer forintra büntette a városi tanács igazgatási osztálya. Dr. K. I., aki hirdetéseket tűzött fákra, 800 forintot fizetett. Parkosított területen való parkolásért 600 forint pénzbírságot fizetett V. J. Hasonlóképpen járt J. l.-né, aki szintén füvesített területen hagyta gépkocsiját. Kóklerség” vagy művészet? Beszélgetés a dl aporá ma-lesztivál két alkotéjával — Már r®9°ta ismerem a dia- v/ \ poráma tedbni- “l LJ )í3 káját, de kicsit Jjf féltem alkalmaz. '^'5'—ni, mert kóklerségnek tartottam. Ugyanis ebben a kifejezési formában a nem egészen jó képeket is el lehet sózni, mennek tovább a diák, a néző talán észre sem veszi. Államigazgatási és igazságügyi fiatalok területi vetélkedője Somogy megye bizonyult a legjobbnak Hatan ülnek egy-egy asztalnál, elbarikádozva törvény- könyvekkel, szakkönyvekkel, határozat-tárokkal, közlönyökkel, a csapattagok egymással halkan vitatják meg a válaszra váró kérdést, forgatják a vaskos könyveket, jegyzetelnek, feladatlapot tölt ki az éppen so- ronlévő. Mindegyikük arcán vizsgadrukk, pedig nem vizsgáznak, hanem versenyeznek, és a válaszukat mérlegelők sem vizsgabizottság, hanem zsűri. Tegnap rendezték meg Pécsett a megyei tanács új székházában az államigazgatási és igazságügyi fiatalok szakmai-politikai vetélkedőjének területi döntőjét Baranya, Somogy, Tolna, Vas és Zala megyék 6—6 fős csapatainak részvételével. A 35 év alatti ügyészek, bírók, ügyvédek, jogtanácsosok, államigazgatási jogászok és bv. szakemberek a megbízatás és a házi vetélkedők során álltak össze csapattá a most első ízben megrendezésre kerülő versenyen, melyet az Igazságügyi Minisztérium, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala, a Legfelsőbb ügyészség, a Magyar Jogász Szövetség, a Közalkalmazottak Szakszervezete és a KISZ KB közösen hirdetett meg. A Pécsett, Budapesten, Szegeden és Miskolcon rendezett, tegnapi verseny célja egyértelmű: a fiatal szakemberek adjanak számot, mennyire jártasak és felkészültek szakmai és közéleti szempontból, milyen szinten képesek ellátni munkájukat a közösség, tehát valamennyiünk érdekében. A feladatok minden szempontból próbára tették az ifjú szakembereket: ifjúságpolitikai és kultúrtörténeti kérdésekre várta tőlük a választ a szigorú szakmai zsűri — az öt megye egy-egy szakterületének vezető képviselője. A szakmai feladatok megoldásában a segédeszközök mellett már döntő szerepet kapott az egyéni tudás, rátermettség és természetesen a gyakorlat. A játékvezető Végh József, a Baranya megyei Tanács ifjúsági titkára sorra ismertette a megoldásra váró feladatokat: a bírák, államigazgatási dolgozók és jogtanácsosok jogeset megoldása nyomán születtek meg az ítéletek, a határozatok és döntések, a büntetés végrehajtási szakemberek, az ügyészek, ügyvédek, jogtanácsosok és bírók feladatlap kitöltésével igazolták, értenek a szakterületükhöz. Legszínvonalasabban, legtöbb izgalommal az ügyészek és az ügyvédek perbeszédversenye zajlott. A zsűri elnöke Bóna Ernőné, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára o szünetben így som mázta észrevételeit: — A versenyzők ifjúságpolitikai ismeretek terén jól tájékozottak, de van még mit javítaniuk, ebben további teendője van a KlSZ-nek, szakmailag is felkészültek. A pécsi területi döntőn szoros küzdelemben Somogy megye csapata bizonyult a legjobbnak, második a zalai csapat lett, a harmadik helyet a dr. Miks Antal, dr. Poronyi Gyöngyi, dr. Herczeg Ferenc, dr. Horváth Béla, dr. Toller László és Németh István összetételű baranyai csapat szerezte meg. Az országos döntőn a somogyiak képviselik az öt megyét. M. L, Aztán négy évvel ezelőtt mégis készítettem egy diaporámar programot és azóta állandóan foglalkozom a diaporámával. Kifejezési lehetőségei szinte határtalanok, izgalmas, újszerű, Rájöttem, hogy több és más minőség az egyszerű diá- zásnál, hogy ez valóban nem kóklerség, hanem művészeti forma — mondja a diaporá- ma-fesztivál pénteki programja után Márton Géza, budapesti hangmérnök. Versenyműve, a Guernica nagy tetszést aratott a pécsi nézők körében, csakúgy, mint Dozvald János „Sőt...” című összeállítása, amely az őszi BNV Fabulon pavilonjában készült. — Én szabadúszó vagyok, „főfoglalkozásban” diaporámá- zom. De nem egyedül csinálom már. Ezt az összeállítást is Sájnovits Sándorral és Wilpert Imrével készítettem. A zenei részt Wilpert „szállítja”, kitűnően tudunk együtt dolgozni. A diaporáma szerintem társas munkát kíván, hogy a kép is, a zene is a legtökéletesebb legyen. Egy embertől szinte lehetetlen ezt elvárni — vallja saját munkamódszeréről Dozvald János. Márton Gézái még egyedül dolgozik és „fotóipari tanulónak" tekinti magát. Korábban csak a hanggal, o hangmontázsokkal foglalkozott, de mivel ezek a „hangszeánszok” kevesek voltak az önkifejezéshez, a fotózáshoz is folyamodnia kellett. — Mennyiben kíván nagyobb leikészültséget a diapo- rámázás a fotózásnál vagy a diázásnál? — Szerkesztői és dramaturgiai érzékkel, tudással is kell rendelkeznie a diaporámásnak. Én például konkrét képekből, helyzetekből „találom ki" a további folytatást. A konkrét képek indítják el a képzeletemet, adják az ötleteket. Egy csomó felvételre van szükségem, hogy összeállítsam, kiválasszam belőlük azokat, amelyek igazán előreviszik a történetet, a gondolatfűzést. És ekkor kell a szerkesztés, hogy az ötleteket ne hagyjam elha- talmosodni a lényegen — mondja Dozvald János. — Biztos megkérdezték már Márton Gézától, mi van előbb készen, a hang vagy a kép? — Tényleg nem tudom ezt így elválasztani. Az tény, hogy a képnek a hangra kell épülnie, a hang adja meg az egésznek a ritmusát, a hang szerkezete egyben az egész összeállításnak is a hordozója. — A mostani nemzetközi fesztiválon kívül külföldön megrendezett fesztiválokon is többször szerepeltek. Milyen ta- pasztc1atokat szereztek? — Mindketten találkoztunk azzal a problémával, hogy sok alkotó a hangi minőséget, a hangi tartalmat másodlagosnak tekinti. De a diaporáma nem fotószakköri tevékenység! Mégis hiányzik a hang iránti igényesség, inkább a képekre helyezik a hangsúlyt —1 válaszolja Márton Géza. B. A. Tízéves a mohácsi délszláv klub Tízéves múltra tekinthet vissza Mohácson a délszláv klub, melyet Szalai Lászlóné vezet kezdettől fogva a városi Bartók Béla Művelődési Központban. A jubileum alkalmából rendezett ünnepi esten tegnap fellépett számos művészegyüttes a szomszédos Jugoszláviából: a pélmonostori művelődési egyesület tánccsoportja, a dárdaiak férfikara, az amerikai turnéjáról nemrég hazatért „Slavonski becari" tamburazenekar kíséretével szórakoztatták a mohácsi délszláv klub tagjait.
