Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)
1979-12-28 / 354. szám
2 Dunflntüli napló 1979. december 28., péntek Tizenegymilliós megtakarítás a MÁV Pécsi Igazgatóságán Takarékoskodás üzemanyaggal, villamos energiával Automatikus térvilágítás és hőszabályozás Évente 290-300 millió forint között mozog a MÁV Pécsi Igazgatóságának . energiaköltsége. Ezt az összeget igyekeznek esztendőről esztendőre csökkenteni részben korszerűsítéssel. részben takarékosságra ösztönző intézkedésekkel. Ennek a tetemes összegnek több mint nyolcvan százalékát a vontatójárművek üzemeltetéséhez szükséges energiára költik. Érthető, hogy elsősorban e területen vették sorra: mi az, amit meg lehetne takarítani. Annak ellenére, hogy az évekkel ezelőtt megkezdett dízelesí- tési programban jó ütemben haladtak előre, — s ma mór csak hét százalék a gőzvontatás részaránya —, úgy gondolták, a dízeleknél is von még keresnivalójuk. Mozdonytípusonként elemzik a fajlagos energiafelhasználást, s ha kedvezőtlenül alakul, igyekeznek megszüntetni a rontó okokat. Nagyon sok gondot fordítanak a mozdonyok műszaki állapotára is, nemcsak a biztonságos közlekedés, hanem az üzemanyag-fogyasztás miatt. Folyamatosan ellenőrzik a foavasztást szabályozó berendezéseket, az üzemanyagrendszer zártságát és így tovább. Az éves energiaköltségük húsz százaléka nagyrészt villa- mosenergia-költség. Ezen a területen is igyekeznek ésszerűen gazdálkodni, egyrészt úav hoqy mindig a szükséges villamos teljesítményt kötik le az áramszolgáltatóktól, illetve úgy, hogy megfelelő teljesítménytényezővel vételezik a villamos energiát. Mivel a vasútnál sok az olyon motorikus fogyasztó berendezés, melyeknél a felvett teljesítménynek csak bizonyos része hasznos, a másik része meddő, ezt a veszteséaet fázisjavító kondenzátorok beépítésével igyekeznek kiegyenlíteni. A fázisjavító kondenzátorok automatikus vezérlésűek. Azokon a megállóhelyeken, ahol nincs éjszakai szolgálót, kapcsolóórás vezérléssel oldották meg a világítást, vagyis csak olyan időszakban égnek a villanyok, amikor vonat érkezése várható az állomásra. Ezt a meglévő rendszert már tovább is fejlesztették: 30 helyen alkonykapcsolókkal egészítették ki. Szakaszolták a térvilágítást is. Mindig azon a területen lévő lámpasort kapcsolják be, ahol épp munka — például tolatás — történik. Ahol erre lehetőség von, igyekeznek átállni a távhő szolgáltatásra, s újabb olajtüzelésű kazánokat nem létesítenek. A közeljövőben az igazgatóság központjának épületében szerelik fel az automatikus hőfokszabályzót, ami a külső hőmérsékletnek megfelelően beállítja a belső helyiségekben a 20 C fokot. A takarékosság jegyében létrehozták az energiaőri hálózatukat is. A dolgozók, akik tagjai ennek a hálózatnak, a rosz- szul záródó ajtóktól kezdve a csöpögő csapokig mindent azonnal jeleznek és figyelemmel kísérik a kijavításukat. Az energiatakarékoskodásbon élen járó dolgozókat negyedévenként jutalmazzák. Ez év őszének közepétől Si- konda naplementétől napfelkeltéig teljes sötétségbe borult. A Komlói városi Tanács az energiatakarékossági intézkedések nyomán az üdülési szezon végétől (október 15.) Sikonda mindhárom körzetében teljesen megszüntette a közvilágítást. Tette pedig ezt a rendőrség és a KPM Pécsi Közúti Igazgatóságának egyetértésével és azzal az indokkal, hogy Sikonda nyári üdülőterület, s az itt lévő hétvégi házak tulajdonosainak egyike sem kapott lakhatási engedélyt, tehát Sikondán az esti és az éjszakai órákban tartózkodók száma késő ősszel, télen és kora tavasszal elenyésző. Ezeknek az intézkedéseknek oz eredményeként a MÁV Pécsi Igazgatósága ez év szeptember végéig 11 millió forintot takarított meg az éves energiaköltségből. Csakhogy Sikondán van egy bányász-szanatórium, amely az évszakoktól függetlenül fogadja a beutaltakat, akikhez természetesen látogatók is járnak. A szanatóriumban a látogatási idő 14 órától 18 óráig tart, s ugyanebben az időben van a szanatórium lakói számára sétáidé is. A korai szürkületben, estében egyaránt botorkálnak betegek és látogatók: egyetlen fénypont sem mutat nekik utat, még a buszmegállóban sem. S azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy minden valószínűség szerint idén télen is lesz hó és csúszós út. Mindezek miatt a bányász-szanatóriumban aggódva nehezményezik a Komiói városi Tanács intézkedését Megkérdeztük a Komlói városi Volán-díjszabás érvényes a szigetvár-kaposvári vonatpótló koszokon Az orfűi kirándulóközpontban a strandterülethez tartozó bejárati épületek ötös csoportjából elkészült a strand bejárati épület és a vállfás öltöző faváza. A vázszerkezet ragasztott fából készül, melyet az Agárdi Állami Gazdaság készít Az öt darab, egyenként 225 négyzetméter alapterületű épület összköltsége a belső berendezésekkel együtt 9,5 millió forintba kerül, Sikonda sötétben Januárban egy lámpa világít Tüskés Tibor útikönyve Siklós és vidéke „A madár irmát repüli a legrövidebb utat az Adriáig." így határozza meg a táj földrajzi helyét nosztalgikusan Tüskés Tibor a'bban az útikönyvben, amely Siklós és vidéke címen jelent meg nemrég a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal kiadványaként. Több a Siklós és vidéke, mintha a városról és környékéről beszélnénk, győz meg bennünket a szerző, aki ezzel az irányvétellel vezet bennünket végig Dél-Baronyán. Azon a tájon, amely a Villányihegységtől délre terül el, és a mediterrán enyheségű hegyoldalaktól olvad a Dráva-imen- tébe. Baranya kedvelt kirándulóhelyei találhatók ezen a vidéken, ezért is örvendetes az új útikönyv megjelenése. Pannon bőkezűséggel kínálja a táj a változatos szépségeket, nemcsak a természeti, hanem a kulturális értékeket is. A szó turisztikai, idegenforgalmi érteimében is látványosságnak, történelmi, művészettörténeti érdekességnek számító Siklósról a szerző kitekint a festői Siklós-Gyűdre, ellátogat a tájon otthonra lelt művésztelepekre, az iparosodott Bere- mendre, a gazdag bortermő vidékre, a gyógyulást, pihenést kínáló Harkányfürdőre. Külön öröm, hogy Tüskés Tibor gazdagon megírt fejezetet szán a népi kultúra olyan ősi fészkének, mint az Ormánság: olvashatunk az ormánsági nép életmódjáról, viseletéről, nyelvéről és költészetéről, tudós papjáról, a kákicsi Kiss Gézáról, valamint Kodolányi Jánosról, aki a szépirodalomba emelte itt megélt meghatározó élményeit. Nem hiányoznak végül az utazásnál elengedhetetlen fontos tudnivalók, az itt élő nemzetiségekre gondoló, és a külföldi vendégnék szánt német, szetb-horvát, orosz és angol nyelvű rezümék. Az olvasó mégsem az útikönyvek szőröz rutinjával megírt bédekkert kap a kezébe. Az ismeretek felsorolásában is minduntalan hallatja hangját a szépíró Tüskés Tibor, a tájesszék szerzője, aki mindig teljességében szemléli és láttatja hazánk vidékeit: a táj és az ember, tehát a történelem és a kultúra teljességében. Az útikönyv a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal irodáiban kapható. G. O. 1980. január Hol Megváltozik o menetjegyek és a bérletek díjszabása a szigetvár—kaposvári vonatpótló autóbuszokon január 1-től. Három éve, 1977. január elsején szüntette meg a MÁV a szigetvár—kaposvári vasútvonalat gyér forgalma miatt. A pécsi Volán 12-es és a kaposvári Volán 13-as Vállalat háromhárom járatot állított be a két város között, követve a vasút vonalát. A közlekedési és postaügyi miniszter rendelete értelmében az utasok három évig kedvezményesen, a vasúti díjszabás szerint közlekedhettek az autóbuszokon. A három év elteltével januárban már a Volán-tarifa szerint kell megváltania jegyüket és bérletüket. .A dolgozóknak és a diákóknak január első napjaiban, a bérletváltáskor új igazolványokat is csináltatniuk kell. A kalauzok január 5-ig, legfeljebb január 15-ig még elfogadják a vasúti kedvezménnyel decemberre megváltott havi, illetve a december közepén vásárolt félhavi bérletjegyeket és ezek igazolólapjait. Azok sem károsodnak, akik esetleg több hónapra előre váltották meg és utazásra még nem használták fel bérletjegyüket, mert a Volán ezek árát január 1. utón visszatéríti. A menetrend-változtatásra nem kerül sor a vonatpótló autóbuszok vonalán, hiszen azt minden évben egyeztetik az érintett települések tanácsain. Almamelléken kérték, hogy a munkanapökon is (munkaszüneti napokon minden településre betérnek a szigetvár— kaposvári vonatpótló járatók) érintsék a községet o buszók. Kérésüket két okból nem teljesítheti o Volán: egy-egy buszon alig tíz fő utazik rendszeresen Almamellékről, másrészt a vonatpótló buszok menetrendjének meghatározásakor arra törekedtek, hogy ne térjenek el a vonatok menetidejétől. Amikor minden községbe betér, két óra negyven perc alatt teszi meg az autóbusz Szigetvár és Kaposvár között az utat, munkanapokon az út csak egy óra ötven percig tart — a vonat menetideje két óra öt perc volt. Tanács műszaki osztályától, miért volt szükség a sikondai közvilágítás teljes kikapcsolására. Indoklásuk szerint erre azért került sor, mert a város költség- vetéséből nem tudták fedezni a sikondai közvilágítást. Januárban viszont az autóbuszmegálló közelében lévő utcai lámpát újra bekapcsolják. Az intézkedés nyomón egy kérdőjel marad. Ezt a kérdőjelet nem mi állítottuk, hanem a sikondai szanatórium dolgozói, a gyógyulásukat váró bányászok: vajon ez az egy lámpa elég lesz-e? A buszmegállót ugyanis látni fogják, csak éppen az oda vezető utat nem. Természetesen nem arról van szó, hogy a népszerű üdülőkörzet fényárban ússzon. Csupán a szanatóriumról és közvetlen környékéről. D. I. Szerződéses kapcsolatok A Minisztertanács tárgyalta A különböző vállalatok, gazdálkodó egységek szerződéses kapcsolatait jelenleg is a szállítók — másként szólva: vállalkozók — gazdasági erőfölénye jellemzi. Talán ez a legfigyelemreméltóbb megállapítása annak a jelentésnek, amelyet — az igazságügy-miniszter és az Országos Anyag- és Arhivatal elnökének előterjesztésében —• csütörtökön tárgyalt a Minisztertanács. A szerződéses fegyelemről az érdekelt minisztériumok és országos hatáskörű szervék, valamint a fővárosi és a megyei bíróságok gazdasági kollégiumainak megállapításai nyomán kerekedett a kép, amelynek egy-egy részletét néhány nagyvállalatnál tapasztaltak gazdagítanak. Az Igazságügyi Minisztérium, az Országos Anyag- és Arhivatal, a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség képviselőiből alakult munkabizottság az Egyesült Vegyiművékben, a Ganz MÁVAG-ban, a Lenin Kohászati Művekben, valamint a Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál tájékozódott. Hasznosították a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság és a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága idevágó vizsgálatainak eredményét is. A szerződési rendszer fő célja annak biztosítósa, hogy megfelelő gazdasági kapcsolatok alakuljanak ki, s hogy a szerződésszegők kényszeríthetők legyenek kötelezettségeik teljesítésére, amint erre a jog lehetőséget is- nyújt. Csakhogy a lehetőség önmagában véve kevés, élni kell, kellene vele! Ezt sugallja a jelentés, amelyből kitűnik, hogy a vállalatok együttműködése a szerződés megkötését megelőzően sem megfelelő. A megrendelő általában akkor kénytelen föladni rendelését, amikor még nem tudja teljeskörűen fölmérni kötelezettségeit. A szállító viszont — az anyagbeszerzés gondjai miatt — későbbi megrendelést már nem fogad el, s ha mégis, úgy nem a kért határidőre. A gazdasági kooperáció következő lépcsőfoka: a szerződés megkötése. Az írásos megállapodások tartalmát tekintve szembeötlő, hogy a szerződésekben többnyire a szállító érdekei érvényesülnek, akár a mennyiségről, akár a minőségről vagy a határidőről legyen szó. Általános tapasztalat, hogy több évre szóló szerződést — az élelmiszeripar és a fuvarozás egyes ágazatait kivéve — •nem szívesen kötnek o vállalatok, főként a változó piaci viszonyok és árak, valamint a szállítási bizonytalanságok miatt. Emiatt sokszor módosítják indokolatlanul a szerződéseket, nem ritkán az egyik fél gazdasági erőfölényét kihasználva kényszeríti ki az ilyen változtatást, hogy elkerülje a szerződésszegést követő szankciókat. A megrendelők, nem akarván veszélyeztetni jövőben gazdasági kapcsolataikat, hajlamosak megalkudni a számukra kedvezőtlen helyzettel. Néha ugyan formálisan érvényesítik a késedelmes szállítás miatti kötbérigényüket a bíróságnál, de utóbb bejelentik: a vitás kérdést peren kívül rendezték. S ez nem véletlen, hiszen volt olyan eset, amikor a szállító mert megkötbérezték, újabb szerződést már nem kötött. A felmérés nyomán az illetékesek leszögezték, hogy a kialakult helyzet — amíg a megrendelők között válogatni lehet — az erőfölényben levő termelő vállalatokat aligho ösztönzi arra, hogy hatékonyan, jó minőségű terméket állítsanak elő. A szerződéses kapcsolatókban mutatkozó lazaság másfelől arra késztet különböző gazdálkodó szervezetéket, hogy importból szerezzenek be olyan árut, amelyhez a hazai piacon is hozzájuthatnának. Kétségtelen, hogy a felügyeletet gyakorló szervek irányító munkája az utóbbi időkben jelentősen fejlődött, s ez kihat a szerződéses kapcsolatokra is, ám a változás csekély mértékű, s nem is tekinthető általánosnak. A Minisztertanács ülésén rámutattak arra, hogy mivel a szerződéses kapcsolatokban tapasztalt visszásságoknak alapvetően gazdasági okai vannak, a megoldás is gazdasági intézkedésektől várható, olyan döntésektől, amelyek eredménye a termelési szerkezet célszerű átalakítása, az indokolatlan monopolhelyzet visszaszorítása. Az 1980. január 1-én hatályba lépő módosított szabályozórendszer várhatóan olyan új helyzetet teremt majd, a beruházások és termelőeszközök piacán, amely elősegíti az egészséges gazdasági kapcsolatok kialakulását. Hatását azonban csak a gyakorlati tapasztalatok alapján lehet majd felmérni, s megállapítani, hogy a megváltozott helyzetben milyen intézkedések szükségesek. A szabályozás egyrészt jó lehetőséget teremt a gazdálkodó szervezetek önállóságának, kezdeményezéseinek kibontakozásához, másrészt lehetőséget nyújt arra, hogy az .illetékesek fellépjenek a központi irányítás, egyszersmind a népgazdasági érdek érvényesülését gátló törekvésekkel, magatartással szemben. Mindezt a jog eszközeivel is elő kell mozdítani: a bíróságok gyakorlatában fokozott figyelmet kell fordítania gazdasáai jogviták gyors és megalapozott eldöntésére, elősegítvén a tisztességes szerződéses kapcsolatok térhódítását. Apor Zoltán Sopronkőhidán csütörtökön megkoszorúzták Bajcsy-Zsilinszky Endre: és harcostársai emléktábláját, akiket a hitleri fasiszták 35 évvel ezelőtt végeztek ki.
