Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)

1979-12-28 / 354. szám

1979. december 28., péntek Dunántúlt napló 3 Cukorszezon Kaposváron Január végéig tart a nyolcvanhatodik kampány Főzőmesterek a fáradságos munkáról Madáreledel borsó helyett Megnőtt a kereslet a peletek iránt Négymillió dolláros exportot bonyolított le a ISZKER pécsi területi központja - Üzletházat építenek Pécsett É desszájúak vagyunk: ha­zánkban az egy főre eső cukorfogyasztás napi átlagban meghaladja a nyolc dekagrammot, ami a statisztikák tanúsága szerint ugyancsak előkelő helyet jelent számunkra a világban. A dobogó ötö­dik-hatodik fokára tor­násztuk fel magunkat, de a szakemberek szerint várha­tóan tovább nem növekszik a cukorfogyasztás. Míg a korábbi években behoza­talra szorultunk, tavaly már önellátókká váltunk. A tizenegy hazai gyár öt­százhétezer tonna kristály-, por-, valamint mokkacuk­rot állított elő. Várhatóan ebben az évben is ha­sonlóan alakul a cukor- gyártás mennyisége. A Hajdúsági Cukorgyár be­lépésével két héttel lerövidül az iparban a kampánynapok száma: ma száztíz nap ipar­ági szinten a feldolgozási idő, az optimum a három hónap lenne. A nyolcvanhatodik szezon­ban működő kaposvári gyár eredetileg napi ötszáz vagon répa feldolgozására volt ké­pes. A sorozatos bővítések, a korszerűbb berendezések be­építésével ma ennék öt-hat­szorosát dolgozzák föl. De hogy valójában milyen megfe­szített munkát jelent a napi kétezerhétszáz tonna répa fel­dolgozása, azt csgk az érzé­keli igazán, aki a kampány időszakában a technológián dolgozik. — Túljutottunk a századik üzemnapon. Ez a kampány legnehezebb része: a pihenő nélküli háromműszakos terme­lést most már érzik az embe­rek, a gépek is. Borzasztóan fárasztó munka ez —mondja, dr. Tiszaváry Ottó, a gyár fő­mérnöke. — Ebben o kam­pányban naponta szánhat ton­nával több répát dolgozunk föl mint tavaly és ez azt is jelenti, hogy ezzel elértük az üzem eddigi legnagyobb telje­sítményét. Az idei szezonban várhatóan 42 200 tonna cukrot állítunk elő. A répa feldolgo­zásával várhatóan január kö­zepére végzünk, utána még legalább négyezer köbméter sűrűlevet kell kristályosítanunk, ami közel két hétig eltart. Szá­mításaink szerint január végén fejezzük be a nyolcvanhatodik szezont. Az egyébként nyolc­száz embert foglalkoztató gyár­ban addig legalább ezerszá- zan dolgoznak. Évről évre leg­alább háromszáz idénymunkás­ra van szükségünk ahhoz, hogy feladatainkat teljesíthes­sük. — A répa átvétele, gondo­lom, már befejeződött. Milyen tapasztalatokat mondhatunk el az idei esztendőről? — A kaposvári gyár termő- területe Baranya, Tolna és So­mogy megyét érinti.-Idén nyolc­ezer hektáron termeltek répát a gazdaságok, legnagyobb eb. bői Baranya részesedése, amely meghaladta a négyezernyolc­száz hektárt. A három megyé­ben negyvenkét gazdasággal voltunk termeltetői kapcsolat­ban és ezt kívánjuk tartani a jövő szezonban is. Az átlagter­més megközelítette a 347 má­zsát hektáronként, ami azt je­lenti, hogy a termelők átlago­san húsz mázsával termelték többet egy hektáron, mint az elmúlt esztendőben. A mennyi­ségi növekedés ellensúlyozta a valamivel alacsonyabb cukor­tartalmat. A 15,7 százalékos cukortartalom átlagosan 90 fo­rintos átvételi árat jelentett a gazdaságoknak mázsánként. Véleményünk szerint a terme­lők megtalálták számításukat, egy-két esettől eltekintve alig volt példa vitára közöttünk. Ez annál is inkább figyelemre méltó, mert idén vezettük be a cukortartalom szerinti átvételt. - Aki évek óta nem járt a ka­posvári cukorgyárban, belül rá sem ismer az 1893 óta műkö­dő üzemre. Az elmúlt tíz esz­tendőben több mint hatszáz- harmincmillió forint értékű beruházást hajtottak végre: Lengyelországból érkeztek né­hány éve a diffúziós berende­zések, az elaggott iszapprések helyére automatikus szűrők ke­rültek, központilag irányítják a tartályok szintszabályozását, automatikusan történik a Ph- beállítás, a létisztításhoz szük­séges mészadagolás. Kelemen János táblakezelő- vel a nyersgyári vezérlőpultnál találkozom. Tulajdonképpen, ami ebben az üzemrészben történik, mind leolvasható ar­üstök között sétálnak. A főzé­si kampányban nem múlik el nap, hogy ne legyenek a be­rendezések mellett. Megfeszí­tett, nagy figyelmet kívánó munka. Egri József az üsthöz invi­tál, mintát csöpögtet egy Egy tízmilliárdos forgalmú országos nagyvállalat, a TSZKER területi központjaként is az maradt az egykori Bara- nyatermék, ami volt: a baranyai tsz-ek megbízható, eredménye­sen dolgozó értékesítő-beszerző és szolgáltató partnere. Az őszi nagy betakarítás kez­detéig, szeptember 30-ig 390 milliós forgalmat bonyolított le, 70 millióval többet mint tavaly azonos időszak alatt. S ebből 153 millió forint az export. Négymillió dollár értékben adott el a baranyai tsz-ek meg­bízásából, illetve tőlük vásárolt peleieket, olajos és aprómag­vakat, élőnyulat és faipari ter­mékeket. Nettó árbevétele 129 millió forint, nyeresége 9 hónap alatt ötmillió. De — minthogy ke­reskedőkről van szó — ennél talán újszerűbb adat: minden kifizetett 1000 forint munkabér 244 000 forintos forgalmat, 3000 forintos nyereséget hozott. Eredményei alapján második a 18 területi központ között. Tíz év tapasztalatai, üzleti kap­csolatai és piacismerete kama­tozik ebben. Termékforgalmában a leg­jelentősebb tétel — a peletek. 38 000 tonna lucernaszárítmányt exportált a TSZKER pécsi terü­leti központja az idén. A piaci érdeklődés váratlanul ugrott meg. Eladták a tavaly készült teljes raktárkészletet, és május óta folyamatos az idei készít­mények exportja. Részben a ta­valyi pangás következménye is, hogy a tsz-ek most csak 30 mil­lió forint értékű peletet készítet­tek,, egynegyedét a korábbinak. Az idén rossz volt a borsó- és repcetermés, és ez az ex­porttétel kiesett. Helyette ma­dáreledelt szállítanak külföld­re — napraforgót, hajdinát, kö­lest, közel 500 tonnát, ezek A héten minden tisztázódott, a dolgozókkal elbeszélgettek, majd munkásgyűlést tartottak, ezzel egyenesbe került a dráva. szabolcsi volt lengyár ügye. A cserkúti MEZŐGÉP átvette a jobb sorsrc érdemes gyárat, a dolgozókkal egyetemben. Mint arról már többször hírt adtunk, a BUDAFLAX felszámolta gaz­daságtalannak bizonyult dráva- szabolcsi lengyárát, melyben most a cserkútiak rendezkednek be: clumínium könnyűszerkeze­teket kívánnak gyártani és fel- lületkezelési munkákat végezni. A dolgozókat átképzi'k, s a ter­vek szerint a jövő esztendőben, április első napjaiban kezdődik a termelés. Az átvett 130 dolgozót mindé, nekelőtt az egzisztenciális kér­désekben nyugtatták meg: min­denki azt a bért kapja, amit eddig kapott, ehhez jön a jövő évben 3 százalékos bérfejlesztés. Az átképzés után mindenki új kategóriába kerül, azaz a gép­iparban szokásos bért kapja, magasabb teljesítmény esetén természetesen többet. Az átképzés több csoportban történik, s két helyen: Dráva- szabolcson, tehát a helyszínen, erre a vállalat a Zipernovszky gépipari szakközépiskolával kö­tött szerződést, ők vállalták a ugyanis — részben másodvetés­ként — jól sikerültek. Zöldségből és gyümölcsből 6 milliós forgalmuk volt — fő­leg meggy, feketeribiszke és al. ma. Kukoricából a tavalyinak fele került forgalomba szep­tember végéig. Fából az export esett vissza egynegyedére, de a belföldi értékesítés megmaradt az 1978-as szinten. Szarvasmarhából 9 milliós for­galmat bonyolítottak le — ez másfélszere a vártnak —, és 200 tonna tyúkot szállítanak a feldolgozóiparnak. Nyúl iránt idén is nagyobb az érdeklődés, mint a kínálat. Viszont 2000 hektoliterrel több bort hoztak forgalomba, mint amire szá­mítottak — 4268 hektolitert. A tsz-ek számára megbízás alapján a TSZKER szerzi be a teherautókat és személygépko­csikat. Ez az idén / nem ment zökkenő nélkül. Nehézségek voltak a cement beszerzésénél is. Műtrágyával és növényvédő­szerekkel most kezdenek fog­lalkozni, 1981-től elsősorban a komlói járás tsz-eit kívánják el­látni. Ez 60 milliós tétel. A mezőgazdaságban a ton­na-szemlélet mellett mind na­gyobb hangsúlyt -kap a minő­ség. Minőségi átvétel van a gabonánál, cukorrépánál és ku­koricánál. 150 milliós érték át­adásánál képviselték a tsz-ek érdekeit idén a TSZKER szak­emberei. Ezt a szolgáltatást a vágóhídi, a baromfi és tojás­átadásra is kiterjesztik. Új lehetőséget kínál a táp­keverés és a pécsi üzletház. Tápkeverővei rendelkező tsz-ek- nek a TSZKER szállít majd alap- és kiegészítő anyagokat, és ő hozza forgalomba a tápot. A pécsi üzletházat a Tsz-szö- vetség új székházának föld­szintjén rendezik be. 1983-tól már évi 50 milliós forgalmat kí­vánnak ott lebonyolítani. képzést. A dolgozók másik cső. portját a MEZŐGÉP villányi gyárában tanítják be, őket reggel hozzák és délután haza­viszik autóbusszal. Egyébként szó volt arról is, amennyiben a nők közül önkéntes jelentke­zők akadnak, s megfelelő bért kínálnak, a MEZŐGÉP ideigle­nes foglalkoztatásra átengedi őket a Pécsi Bőrgyárba. Erről már tárgyaltak a bőrgyár veze­tőivel, január első napjaiban visszatérnek a témára. Közben rendbeteszi-k és be­rendezkednek a volt lengyárban. Január 2-án a dolgozók egy csoportja már e gyárfejlesztő beruházás munkálataiban vesz részt. Mint Lukács Antal, a cserkúti MEZŐGÉP Vállalat igazgatója hangsúlyozta, leg­fontosabb feladatuknak a kul­turált környezet megteremtését tartják, mind az üzemcsarno­kokban, mind a szociális léte­sítményekben. A meglehetősen elhanyagolt állapotban lévő gyár felújítására milliókat köl­tenek. A jövő év áprilisában tehát kezdődik a termelés. A létszá­mot 160 főre szeretnék felsza­porítani. Munka lesz bőven, így hát Drávaszabolcson kint a táb­la: szakmunkásokat felveszünk. (—mz-) Iskola épül Szabadszentkirályon Segít a Béke Tsz és a lakosság Megoldódnak az oktatási gondok Több mint egy évtizede hú­zódik a szabadszentkirályi ál­talános iskola ügye. Az 1903- ban átadott épület valamikor szép lehetett, de az eltelt há­romnegyed évszázad alatt ke­gyetlenül elbánt vele az idő. Nemcsak a klasszicizáló hom­lokzaton látszik meg, hogy régen volt felújítva: elavultak, kopottak a tantermek is. A düledező ablakok vonaláig kúsznak föl a nedvességfol­tok. A szigetelés többe ke­rülne, mint egy új épület. Oroszi Béla igazgató hosz- szú ideje statisztikát vezet a lélekszám alakulásáról. Az elkövetkező években tetőzik a demográfiai hullám. Már az idén is csak a véletlen foly­tán tudták a nagy létszámú alsótagozatos osztályokat megbontani: kiürült a postai szolgálati lakás. Hosszasan lehetne ecsetel­ni a körülményeket, de már nincs rá szükség, ugyanis Frittman László tanácselnök a napokban meghozta a jó hírt a Baranya megyei Tanács­ról: épülhet az iskola. A 4,6 milliós költségből 2 milliót a megyei tanács biztosít, a többit a helybeliek, elsősor­ban a Béke Tsz, amely már eddig is számos létesítmény létrehozásához járult hozzá pénzzel és építőkapacitás­sal. Az új, négytantermes is­kola terveit a Szentlőrinci Költségvetési özem készítette, kivitelezője a szabadszentki­rályi termelőszövetkezet épí­tőbrigádja lesz. A lakosság jelentős összeggel és társa­dalmi munkával járul hozzá az építkezéshez, amely előre­láthatólag a jövő év decem­beréig'befejeződik. Ha az is­kola elkészül, az alsó tago­zatban is minden osztállyal külön nevelő foglalkozhat, s a roskatag régi épületben az oktatásra legkevésbé alkal­mas osztálytermeket meg le­het szüntetni. — h Kelemen János táblavezető, a nyersgyári folyamatszabályozás irányitója ról a táblarendszerről, amely­nek segítségével irányítja a technológiai folyamatot. A mo­nitorhoz lép, amelyen a répa- szelet-adagoló munkáját kísér­hetjük figyelemmel, majd át­kapcsol egy másik munkahely­re: itt már a centrifugákról érkező kristálycukor útját fi­gyelhetjük meg. — Tulajdonképpen az egész nyersgyári folyamatot Innen irányítjuk. Látom a lészintet, a mész- és szénsavgáz adagolást, a lészűrést, a szűrők állapotát is figyelemmel kísérem. Ettől a táblától, a bepárlásig irányí­tom automatikusan a munkát. Végső soron véletlenül kerül­tem ebbe a munkakörbe kilenc évvel ezelőtt: az elődöm cu­koripari tedhnikus volt, akit he­lyettesítenem kellett. Végül is ittragadtam a műszerész vég­zettségemmel. Persze, annyira részletesen nem ismerem a ké­miai folyamatokat, mint egy vegyész, de azt tudom, ha rá­nézek a lére, mit kell ten­nem ... Egri József és Kiss Rudolf cukorfőző mesterek hatalmas üveglapra, a lámpához tartja és magyaráz: — Ezek már kész kristály- szemek, de még növelni kell őket. Egyébként műszakonként négyszer-ötször ürítjük le az üstöket, a főzési idő átlago­san négy óra. Nagy értékkel dolgozunk, egy edénybe öt­száz mázsa anyag fér be, így állandóan figyelemmel kell kí­sérni a folyamatot. Kiss Rudolf hozzáfűzi: — Szép munka ez. Én nyolc éve kerültem a gyárba, és a harmadik szezont töltöm az üstök mellett. Azelőtt a régi diffúzión dolgoztam, most pe­dig Egri József mellett vagyok kisegítő. Ö az állomásvezető. Most elég ritkán látnak ben­nünket odahaza, nemegyszer levelezünk a családdal. De ha majd vége lesz a kampány­nak, felsóhajthatunk. Akarban- tartás megkezdése után — mert mind a ketten ott dolgozunk egyébként — több idő jut majd a gyerekekre is. Salamon Gyula A dolgozókat átképezik Egyenesben a veit drávaszabolcsi lengyár iinye Januárban kezdődik a gyárfejlesztő beruházás, áprilisban a termelés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents