Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)
1979-12-28 / 354. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 354. szám 1979. december 28., péntek Ára: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Vezető szerep és tömegkapcsolat Ülést tartott a Minisztertanács Kérik a lakosság segítését Tegnap a Pécs városi Tanács épületében tájékoztatót tartottak 170 népszámlálónak (első csoport) a felelősségteljes munka tudnivalóiról. Január 1-15. között általános népszámlálás P ártunk munkája során a kongresszusok mindig rendkívül jelentősek. A XII. pártkongresszus — amelyre most készülünk — szintén nagy eseménye lesz a Magyar Szocialista Munkáspártnak. A kongresszus beszámolót hallgat és vitat meg, mérleget készít, továbbfejleszti pártunk politikáját, javítja a munkát, kijelöli az előrehaladás útját. Ha most visszatekintünk a XI. kongresszus óta végzett munkánkra és számba vesszük azokat a feladatokat, amelyeket az elmúlt öt esztendőben megvalósítottunk, akkor nyugodtan hangsúlyozhatjuk, hogy munkánk, fáradozásunk nem volt hiábavaló, a célkitűzések többségét sikerrel oldottuk meg. A párt vezető szerepe a XI. kongresszus óta érvényesült társadalmunk minden területén. A Központi Bizottság értékelése szerint pártunk betöltötte vezető szerepét, tevékenysége alapvetően a XI. kongresszus határozatainak végrehajtására irányult. Az elmúlt 5 évben nehezebb, bonyolultabb körülmények között kellett dolgoznunk, ami növelte a párt politikai felelősségét. Pártunk megfelelt a magasabb követelményeknek. Képes volt a* legfontosabb kérdések objektív elemzésére, az elemzések alapján a szükséges határozatok meghozatalára. 1975 óta számos központi bizottsági határozat bizonyítja, hogy a párt politikájának alapvonása — minden kérdésben — az elvi következetesség és a nyíltság. A párt az elmúlt évek során a fejlődéssel együttjáró, illetve a világgazdasági folyamatokkal összefüggő feszültségekre is marxista—leninista választ adott és megfelelő megoldásokat talált. A párt felkészültebbé vált a kongresszus által kitűzött társadalompolitikai, gazdaságpolitikai célok végrehajtására. A gyakorlat áltcfl felvetett igényekhez hozzáigazította gazdasági döntési mechanizmusát. A gazdasági életünkkel összefüggő alapvető kérdésekben a cselekvés irányát meghatározó, átfogó politikai döntések születtek. A politikai elvek nem elég következetes érvényesítése, vagy éppen a személyi feltételek hiánya néhány területen a párt vezető szerepének érvényesülését gátolta. így például a népgazdaság pénzügyi mérlegének egyensúlya, a termékszerkezet, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése, a beruházási tevékenység javítása területén jelentős fogyatékosságok is tapasztalhatók. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a párt vezető szerepe ott és akkor érvényesült, ahol és amikor a párt politikáját helyesen és eredményesen valósították meg. Jó módszernek bizonyult, hogy a két kongresszus közötti félidőben ai Központi Bizottság áttekintette a kongresszusi határozatok végrehajtásának tapasztalatait és az időszerű feladatokra, a tortáié kok feltárására irányította a figyelmet. A gyakorlati munkában időnként gondot Okozott a párt vezető szerepének hibás értelmezése. A téves nézetekkel szemben következetesen, de mindig pártszerű eszközökkel léptünk fel. Gyengítette a párt vezető szerepének érvényesülé. sét, hogy a politikát kifejező határozatok értelmezése és végrehajtása egyes területeken nem volt megfelelő. Több helyen a társadalmi érdek nem érvényesült kellően, mert a helyi érdeket helyezték előtétbe. Esetenként a területi pártszervek munkája nem volt elég tartalmas, az irányításban sok volt O formális vonás. Kezdeményező készségük, részvételük a párt politikájának alakításában kívánnivalót hagyott maga után. Az elmúlt években a vezető szerep erősítésének alapkérdése volt a párt és a munkás- osztály kapcsolatának, a párt élcsapat-jellegének folyamatos fejlesztése. Megállapítható, hogy tovább erősödött a párt és dolgozó népünk kapcsolata, fokozódott a néptömegek aktivitása. Az elért eredmények alapja a pártnak és a tömegeknek kölcsönös bizalmon alapuló szoros együttműködése. Ez a kölcsönös bizalom eredményezte, hogy a tömegek megértették, tudomásul vették azokat a kényszerű szükséges intézkedéseket, amelyek népgazdaságunk jelenlegi helyzetéből adódtak. Figyelmet érdemel, hogy o párt és a dolgozó tömegek kapcsolata az elmúlt időben o korábbinál nehezebb körülmények között is kiállta a próbát. Ezt a meglévő bizalmat a jövőben is erősíteni kell, élnünk kell vele.de ezzel visszaélni sohasem szabad. Pártunk XI. kongresszusa fogadta el a fejlett szocialista társadalom építésének programnyilatkozatát. Erre —a magunk mögött hagyott esztendők során — mozgósítani tudtuk a tömegeket. Megvalósulása minden dolgozó ember érdeke. Az emberek többsége tudatosan vállalja közös programunkat, megteremtéséért készek dolgozni. A fejlett szociálista társadalom építésének hatalmas munkáját a párt irányítja, szervezi, ugyanakkor azt valljuk, hogy a fejlettebb társadalom csak az egész nép műveként jön létre. A párt szövetségesei, a tömegek támogatása és aktív közreműködése nélkül lehetetlen megteremteni. Arról sem szobád soha megfeledkeznünk, hogy céljaink elérésének egyik legfontosabb biztosítékát a szocialista nemzeti egység megszilárdulása jelenti. A XI. kongresszus óta minden sikerünket, eredményünket a párt bevált politikájának segítségével értük el. Ezék az eredmények jelentősek. Az elvégzett munka kollektív volt, együtt végeztük őzt szövetségeseinkkel. Egész népünknek van mit félteni, von mit megvédeni. B z elmúlt két évtizedben elért eredményeink a további feladatok kidolgozásának alapját képezik. Ahhoz, hogy a párt tömegkapcsolata tovább erősödjön, a nép egységes maradjon, összeforrottobb legyen a fejlett szocializmus célja megvalósítása során, arra van szükség, hogy tovább szilárdul, jón a párt egysége minden újonnan felmerülő kérdés megoldásában. Dr. Kovács József MSZMP KB politikai munkatársa A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Aczél György, o Minisztertanács elnökhelyettese a magyar- szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság budapesti, Marjai József miniszterelnök-helyettes a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság moszkvai ülésszakáról tett jelentést. A kormány a beszámolókat jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány elfogadta* a posta és távközlés hosszú távú fejlesztési koncepcióját, s úgy határozott, hogy az abban foglaltakat o középtávú tervekben kell érvényesíteni. Az igazságügy-miniszter, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke jelentést tett a Az iráni vezetés az elmúlt napokban több olyan intézkedést tett, amelynek feladata — mint Hodzsatoliszlam Raf- szandzsani, az „Iszlám Forradalmi Tanács" ^agja megfogalmazta — „Irán gazdasági függetlenségének biztosítása”. A tanács többek között határozatot hozott a külkereskedelem, valamint a termelőegységek államosításáról, amelyeket tulajdonosaik sorsukra hagytak, vagy amelyek eladósodtak. Ezek súlya jelentős az iráni gazdaságban. A tanács ezenkívül földreformot határozott el, amelyet fokozatosan Irán valamennyi tartományában végrehajtanak és amely elsősorban a külföldi tőke kezében lévő földeket érinti. Döntés született ugyanokkor az összes magániskola államosításáról. Ez az intézkedés a következő iskolaév kezdetén lép életbe. Iránban készülődnek az egy hónap múlva sorra kerülő elnökválasztásokra. Az elnöki tisztségre eddig 43-an pályáznak és számuk várhatóan tovább növekszik. Hivatalos helyvállalatok közötti szerződések teljesítésének tapasztalatairól. Ennek alapján a kormány kötelezte a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy tegyenek intézkedéseket a szerződéses fegyelem megszilárdítására és folyamatosan ellenőrizzék azok betartását. A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének javaslatára a kormány módosított egyes társadalombiztosítási rendelkezéseket. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a saját, a kormánybizottságok, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1980 első félévi munkatervét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. ről származó értesülések szerint siita papok nem jelöltetik magukat erre a tisztségre, így a legesélyesebb pályázónak megfigyelők szerint Abol Hosszan Baniszadr gazdasági és pénzügyminiszter látszik. A Fedajin Khalk és a Mod- zsahediin Khalk baloldali szervezetek egyébként — a siita papok tartózkodása ellenére - magát Khomeinit jelölték a tisztségre. Az Iráni Néppárt (Tudeh) pedig a főpap fiát, Szajed Ahmed Khomeinit jelölte. Csütörtökön elutazott Iránból az a három amerikai pap, akiknek megengedték, hogy karácsonykor egyházi szertartásokat tartsanak a túszoknak. Továbbra is nyitott azonban az oz általuk fölvetett kérdés, valójában hány túsz is van a nagykövetségen. Az eddig ismert adatok szerint ötven, a papok viszont őzt mondták, hogy csak 43-mal találkoztak. Az elsősorban illetékes „iszlám diákok" szerint a hiányzó hét túszt a papok azért nem látták, mert azok „nem kívántak részt venni" a karácsonyi vallási szertartásokon. 1980. január 1—15. között általános népszámlálás lesz Magyarországon, amelynek adatai alapot adhatnak a helyes gazdasági, kulturális és szociális kormánydöntések meghozatalához, a különböző tervek elkészítéséhez, segítségükkel például fel lehet mérni a bölcsődei, óvodai férőhelyek szükségességét, meg lehet becsülni a várható népszaporulatot, a munkaképes korúak, illetve az ebbe a korba 1—2 év múlva belépők számából fel lehet tárni a munkaerő-tartalékokat. A sorrendben tizenkettedik — az elsőt 1869-ben, az utolsót pedig 1970-ben tartották — magyar népszámlálás előkészítését a Központi Statisztikai Hivatal már 1976-ban megkezdte. Ennek során figyelembe vették a lakosság korábbi számbavételeinek tapasztalatait Úgy találták: három nyomtatványra beírt adatokból sok mindenre lehet következtetni. Ezért a számlálóbiztosok — összesen 44 ezren vannak, zömmel tanácsi dolgozók és pedagógusok — három kérdőívet töltenek ki: a személyi kérdőív az összeírt személyről tudakozódik, a lakásösszeíró íven veszik számba a- lakásbeli háztartások és azok tagjainak számát, továbbá a lakás adatait; míg a harmadikat akkor írják tele, ha a megkérdezettek rendelkeznek üdülővel (nyaralóval) vagy üdülőtelekkel. A népszámlálás célja: megállapítani, hogy az eszmei időpontban, 1980. január 1-én nulla órakor hányán éltek Magyarországon. Tehát annak ellenére, hogy az összeírás később történik, az adatoknak az 1979. december 31. és az 1980. január 1. közötti állapotot kell tükrözniük. így összeírnak mindenkit, aki december 31-én 24.00 órakor életben volt, azt is, aki ezt követően meghalt. Nem írják viszont össze azokat, akik január 1-én nulla órát követően születtek. A lakosság számbavételekor regisztrálják a lakásokban állandó vagy ideiglenes bejelentővel rendelkező személyeket — tartózkodási helyüktől függetlenül — és azokat, akik huzamosabb ideje jelen vannak, de ott nincsenek bejelentve. Ugyanakkor összeszámlálják a hazánkban ideiglenes vagy állandó lakhatási engedéllyel élő külföldi állampolgárokat is. A lakosság pontos és hiteles adatszolgáltatással segítheti elő a népszámlálás sikerét. Igen fontos, hogy a családtagok ismerjék egymás adatait. Előre is kérnek mindenkit: az iskolai végzettségre, a munkahelyre vonatkozó adatokat és a csalódta, gok személyi számait egy papírra felírva hagyja otthon annál, aki a számlálóbiztost fogadja, mert így időt lehet % megtakarítani. Jó előre tudni; a lakás alapterületének megmérése, felszereltségének ismerete szükségeltetik az adatszolgáltatáshoz. A számlálóbiztosok délutánonként keresik fel a lakásokat, s ha az adatok rendelkezésre áll. nak, gyorsan végeznek. (Egy négytagú család összeírása húsz percet vesz csak igénybe.) Ahová hiába csengetnek, ott egy cédulán újabb időpontot jelölnek meg a látogatásra. Olyan is előfordulhat, hogy valaki valamilyen okból kimarad a nép- számlálásból. Azokat kérik, hogy január 15-e után jelentkezzenek a helyi tanácsoknál, mivel az összeírásból nem hiá. nyozhatn ak (H. I.) A Mecseki Szénbányák Külfejtési Üzeme Széchenyi-aknán lévő központi műhelyében javítják a mecseki külfejtésben használatos szállító- és rakodógépeket. A szerelők jó munkájának eredményeképpen biztosítani tudják a folyamatos termelést a rendkívül nehéz terepviszonyokon. Fotó: Kóródi Gábor államosítások Iránban
