Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)
1979-12-22 / 350. szám
a DunQntüli napló 1979. december 22., szombat Befejeződött az országgyűlés téli Ülésszaka A pénzügyminiszter válasza (Folytatás az 1. oldalról) — Nagyon örülünk annak, hogy — jövő évi céljainkkal együtt a költségvetés egésze is jó fogadtatásra talált a vitában. Erőt merítünk az elhangzott biztatásból, abban a jó reményben, hogy teljesíteni is fogjuk megfogalmazott feladatainkat — mondta Faluvégi Lajos. Osztotta azokat a véleményeket, amelyek szerint minden területen tovább kell javítani a két fő ágazat, az ipar és a mezőgazdaság kapcsolatát. A mezőgazdaságban az ipari eredetű nyersanyagok árának emelkedését a termelési költségek csökkentésével kell elsősorban ellensúlyozni. Az új szabályozókkal a mezőgazdasági üzemekben is jobban a teljesítményekhez igazíthatják a személyes jövedelmeket, még inkább elismerhetik a jobb munkát. Az üzemek differenciálása tovább folytatódik. Lényeges változás az anyagi érdekeltségben, hogy oz év végi részesedés az egy főre jutó nyereségtől függ az üzemekben. A miniszter bejelentette: a kormány döntése értelmében a jövőben a központi költségvetési előirányzatok terhére nyomban átveszik a társadalmi erőből létrehozott intézményeket, és így gondoskodnak fenntartásukról, működtetésükről. A lét- számtakarékosságot - józanabb szervezéssel, a fölösleges adatszolgáltatás leépítésével — legjobb felülről kezdeni az államigazgatásban. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1980. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhongú- lag elfogadta. Interpellációk Horváth László (Somogy m. 4. vk.), a nagybajomi Lenin Tsz elnöke a földtörvény végrehajtása és a kisajátítási jogszabályok közötti ellentmondások megszüntetése érdekében interpellált. Dr. Márkája Imre igazság ügy-mim szter válaszában elmondta: az eljárás — ha helyes döntést hoznak — nem okozhat qazdasági hátrányt a termelőszövetkezeteknek. Természetesen, ha a gazdaságtól nagyobb területet vesznek igénybe mint amekkorát az államtól kapott, a többletterületért a szövetkezetei — azáltalános szabályok szerint — kártalanítás illeti meg. Fábián Márton (Szolnok m. 8. vk.), a karcagi Május 1. Tsz elnöke interpellációjában orra kért választ, hogy mikor kapnak kártalanítást azok a gazdaságok, amelyek a 750 kilovoltos távvezeték létesítése és üzemeltetése miatt jól hasznosítható földterületeket vesztettek el. Simon Pál nehézipari miniszter elmondta: a kérdést az illetékes szervekkel együtt nagyon alaposon megvizsgálják, s a vizsgálat eredményei alapján a kormányhoz fordulnak a végleges döntés meghozataláért. Cyurkó László (Bp. 44. vk.), író a Balaton védelmét szorgalmazta az építésügyi és város- fejlesztési miniszterhez intézett interpellációjában. Ábrahám Kálmán hangsúlyozta: azokban az esetekben, amikor a tanács hivatali apparátusának, egyes ügyintézőknek vagy akár a tsz- vezetőknek a vétkessége bebizonyosodott, fegyelmi, illetve büntetőeljárást indítottak a mulasztók, a szabálytalankodók ellen. A kormány által módosított új rendezési terv mellett elfogadtak egy olyan intézkedési-végrehajtási programot, amely a teendők megoldásának határidejét éppúgy tartalmazza, mint — személy szerint — a felelősöket. Az interpellálok és az országgyűlés a válaszokat tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés téli ülésszaka befejezte munkáját. Németh István felszólalása Nagyobb összhangot teremteni a célok é$ lehetőségek között Tisztelt Országgyűlés! Az 1980. évi költségvetési törvényjavaslat tárgyalásával kapcsolatban két kérdés köré szeretném csoportosítani mondanivalómat, illetve hozzászólásomat: 1. A tanácsok pénzügyi gazdálkodása. 2. Az oktatásügyi helyzetünkről s az ezzel kapcsolatos demográfiai hullám alakulásának hatásáról. Tisztelt Országgyűlési Elsőként a lakossági ellátás szempontjából fontos tanácsi gazdálkodás kérdéseivel szeretnék foglalkozni, azzal a területtel, amely — talán még a termelő ágazatokat is megelőzve — először érezte a gazdasági feltételek szigorodását, a költségvetési és fejlesztési eszközök vég ességét. Az 1978. évben még nem okozott különösebb feszültséget a kiadások növekedési ütemének mérséklése, de az 1979. évben már — a költségvetési és fejlesztési alapot tekintve — forráselvonásra is sor került, és ennek hatásai már érződtek. Az előttünk levő törvényjavaslatból a holnapot is látjuk, vagyis fel kell készülnünk arra, hogy az 1980. év, de az azt követő évek sem lesznek köny- nyebbek. Akik nyitott szemmel jártak-keltek az országban, s közben a nemzetközi eseményekre — a világpiaci árak változásaira — figyeltek, ozokat nem érintik váratlanul ezek a változások. Baranya megye 1979. évi gazdálkodásának tapasztalatai alátámasztják az országos helyzetképet, amelyek fontosak lehetnek az 1980. évi tervezés, il-' letve a VI. ötéves terv előkészítése szempontjából. A tanácsi feladatok megoldásában — intézmények létesítésében és fenntartásában - tevékeny szerepet vállaltak a vállalatok és szövetkezetek, s a lakosság önkéntes munkafelajánlása is várhatóan megközelíti a 200 millió forintot. E társadalmi összefogás nélkül szerényebb eredményekről adhatnánk számot - mind megyei, mind országos szinten — az óvodai férőhelyfejlesztések, általános iskolai tanterem, a tornatermek építésének esetében, de feszítőbbek lennének gondjaink a lakosság egészséges vízellátásának biztosításában is. Nagy hiba lenne, ha mindebben csak gozdasági fejlesztési erőt látnánk. Az 1980. évi törvényjavaslatból, s a gazdasági szabályozó- rendszer korábban közzétett módosításaiból most az olvasható !ki, hogy a tanácsok a 'korábbinál kisebb mértékben támaszkodhatnak a területükön működő vállalatok (szövetkezetek) közvetlen pénzátadásaira, ellátásfejlesztő tevékenységére, segítségére. Ennek a helyzetnek megítélésében kétféle közelítés lehetséges. Olyan is, hogy ez biztonságosabbá fogja tenni a tanácsok gazdálkodását, hiszen az ilyen címen számított összeget a központi szervek a tanácsok rendelkezésére bocsátják. De olyan közelítés is lehetséges, és ez figyelmet érdemlő, hogy mindez lazítani fogja majd a tanácsok és a vállalatok kapcsolatát, és csöikkenti a tanácsok érdekeltségét a vállalati gazdálkodásban, mérsékli ráhatását a területi gozda- sóq alakulásában. A tanácsi költségvetés alakulása, a közkiadások mérsékeltebb növekedése valóban más gazdálkodási szemléletet, önmérsékletet, színvonalasabb irányítást követel a tanácsi szervektől és nemcsak az apparátus pénzügyi dolgozóitól. Egy nyelven kell beszélni, természetesen a tanácsi apparátusnak és a vezetésnek is. A közkiadások ütemének mérséklődése bizonyára orra fogja szorítani a tanácsokat, hogy törekedjenek az ellátási és gazdálkodási célok, valamint a lehetőségek közt még nagyobb összhangot teremteni. E cél érdekében talán néhol lassítani, késleltetni, vagy leállítani kell folyó beruházásokat és átcsoportosítani pénzügyi előirányzatokat. Arra fel kell készülni, hogy ez a lépés nem mindenütt vált majd ki helyeslést, talán még a konfliktusokat is élezni fogja, mégis- azt hiszem, bátorítani kell a tanácsi szervek e törekvéseit, hiszen ezek a közösségek érdekében történnek. Két problémát szeretnék itt még felvetni: Egyik, hogy meglátásunk szerint néhány területen a maximált beruházási lehetőségen belül a szükségesnél nagyobb erőt fordítanak oz V. ötéves terv várhotó teljesítésének szépítésére, mint a tervidőszak közötti átmenet feltételeinek biztosítására, a VI. ötéves tervi fejlesztési célok műszaki előkészítésére. A másik gond, hogy néhány területen elkerülhetetlen a folyamatban lévő beruházások jövő évi ütemének csökkentése, ez viszont a VI. ötéves tervidőszakra átmenő — eddig sem csekély — kötelezettségünket tovább növeli, s az 1981—1982. évi fejlesztési lehetőségeinket nagymértékben leköti, vagyis új célok befogadására csak mérsékelt lehetőségünk lesz. Ennek hatásait — mind gazdasági, mind politikai szempontból — már most kell mérlegelnünk. A törvényjavaslat utal arra, hogy 1980. január 1-én teljes körű termelő árváltozás és igen széles körű szabályozó módosítás lép életbe. Egy ilyen intézkedés minden esetben tartalmaz kockázatot is. Helyesnek tartom, hogy ennek hatásait a törvényjavaslat 1980. évben nem hárítja át a tanácsokra, s o szabályozó módosítása miatt így lényegesen megnő a — tanácsi gazdálkodás szempontjából biztonságosnak tekinthető — állami támogatás összege és aránya. Baranya megye 1980. évi költségvetési és fejlesztési kondíciói — a törvényjavaslatból kitűnően — fedezetet nyújtanak az alapellátási feladatok szinten tartására, néhány területen pedig szerény mértékű emelésére. Számolunk azonban azzal is, hogy a — gazdálkodó szervezetekhez hasonlóan — tanácsi gazdálkodásban is meg kell keresnünk a visszafejlesztendő terű leteket. A törvényjavaslat befejező részében úgy fogalmaz, hogy a nehezedő gazdálkodási feltételek mellett a kiemelten fontos társadalompolitikai célok teljesítése a korábbi éveknél nagyobb terheket ró az irányító és végrehajtó szervekre. Hozzátenném, hogy az e területen dolgozó szakemberekre is, akik az igények és lehetőségek ütközőpontján állnak, s akik — a feltételek változásának megfelelően — dolgoznak ki új meg új alternatívákat. Ez a köz érdekében végzett munka elismerést érdemel. Tisztelt Országgyűlés! Mint pedagógus, szólni szeretnék oktatásügyi helyzetünkről, ezzel kapcsolatban a demográfiai hullám alakulásának hatásáról. Az elmúlt években súllyal a bölcsődékben és az óvodákban'jelentkezett a probléma, amely lassan az általános iskolákban is megjelenik. Problémáink oz óvodához hasonlóak lesznek: tanterem-, napközi és nevelőszűkséglet. Mivel anyagi erőink behatároltak, a felsőbb szervek segítéséhez párosítani kell a társadalmi összefogást is. Jelenlegi és várható problémánk: a létszámnövekedés következtében a tanteremhiány. Baranyában például 1985-ig az eddiginél 4400-zal több beiskolázott tanuló lesz. Ha1 maximális osztálylétszámmal számolunk, akkor is kb. 278—280 tanteremre lenne szükség. Ennek építése központi megoldással nem megy. Miben látom a megoldást? Nem kellene visszariadni attól, hogy a dinamikusan fejlődő városrészek megnövekedett gyermeklétszámát ideiglenesen helyezzük el meglévő épületekben. (Művelődési otthonban, tornateremben stb.) Szeretném hangsúlyozni az ideiglenes szót. Ne essünk abba a hibába, hogy az átmenetet új létesítményekkel oldjuk meg. Ott kell elsősorban fejlesztenünk, ahol arra hosszú távon szükség van. Felül kellene vizsgálni a körzetesítés ütemét is. Van már gyakorlati példa arra, hogy a körzetesített tagiskola állaga csaknem kifogástalon, ugyanakkor a központi iskolában tarthatatlan zsúfoltság uralkodik. A már most jelentkező problémák oldásához, az átmeneti megoldáshoz: 1. Felülről több segítséget, 2. a hatóságoktól pedig nagyobb rugalmasságot kérünk. Gondolok itt a KÖJÁL-ra és a tűzoltóságra. Az átmeneti elhelyezéseknél ne követeljenek olyan megoldásokat, mint egy új létesítménynél, és a hatásá'- gi előírásoknál se merev szabályokat követeljenek, hanem a szabályok rugalmas betartását. Az objektív tényezők mellett szeretnék szólni a szubjektív feltételekről is. Javasolni szeretném, hogy a pedagógusképző intézményekben a hallgatók felvételénél, azonos feltételek esetében, azokat a jelentkezőket helyezzék előnybe, akik olyan területről jönnek, ahol gyorsabban nő a pedagógusigény, és akiknél több garancia van arra. hogy tanulmányaik befejezésével valóban pedagógusként fognak dolgozni. Tisztelt Országgyűlés! A Központi Bizottság a közelmúltban megfogalmazta a párt XII. kongresszusára szóló irányelveit, melyek a kongresszus megerősítése után bizton hosz- szú távra utat mutatnak további munkánkhoz. Eredményes munkavégzésünkhöz munkafegyelemre, ezen keresztül a termelékenység növelésére, majd a megtermelt javaink takarékos felhasználására von szükségünk. Jelenleg bizony mindhárom területen van tennivaló. Az esztendő utolsó pécsi tanácsülése Elfogadták a jövő évi tervet és költségvetést Vezető helyen a lakásépítés Új óvodák, bölcsődék, tantermek Lvov-Kertvárosban Utolsó idei ülésén a város jövő évi költségvetéséről, fejlesztési tervéről tárgyalt Pécs megyei város Tanácsa. A végrehajtó bizottság 961,3 millió forint végösszegű költségvetést és 1 milliárd 165,8 millió forint összegű fejlesztési programot terjesztett a tanácsülés elé azzal, hogy a város a következő esztendőben a társadalompolitikai szempontból fontos, alapvető célok megvalósítására kívánja összpontosítani anyagi eszközeit. Megállapítja az előterjesztés, hogy oz eddiginél is nagyobb figyelmet kell fordítani az épületek, felszerelések, berendezésék állagvédelmére, a karbantartások, felújítások időbeni elvégzésére, az intézményeknél a feladatokkal arányos létszám-ellátottságra kell törekedni. Utal arra is, hogy a fejlesztési alapból megvalósuló létesítmények fenntartásáról a költségvetésnek kell gondoskodnia, tehát csak olyan fejlesztéseket indokolt tervezni, amelyék megvalósító sálhoz és későbbi üzemeltetéséhez biztosítani tudja a tanács az anyagi eszközöket. A város pénzügyi terve közel 200 ezer forinttal magasabb az eredeti, középtávú előirányzatnál, az állami költségvetés ugyanis elismerte a július 23-i árszínvonal-módosítás költségkihatásait, elsősorban az alapellátást nyújtó intézményeknél. Az e körön kívül eső intézmények többlet- kiadásait a tanács saját erőforrásaiból kell fedezni. Ez a körülmény is a takarékos gazdálkodás szükségességére figyelmeztet. Pécs 1980-as fejlesztési tervében is a lakásépítés szerepel az első helyen, a teljes előirányzatból 830 millió forintot erre a célra fordítanak. Az állami pénzeszközök csökkenése miatt ugyan kevesebb cél- csoportos lakás épül jövőre, összességében mégis a tervezettnél több lakás kerül átadásra, ami az OTP segítőkész közreműködésének is köszönhető. Az OTP hitelfedezetével épülő lakásök túlnyomó többsége a munkás-lakásépítési akció keretében kerül elosztásra. A Ivov-kertvárosi nevelési központban újabb 24 tanterem készül el, 300-zol bővül az óvodai helyek száma, 160-nai a bölcsődei helyeké. Ugyanott új orvosi rendelő is épül, ABC-árüházat adnak át és új szolgáltató egységek kezdik meg működésüket. A város költségvetéséhez dr. Nagy Ferenc pénzügyi osztály- vezető fűzött megjegyzéseket. Egyebek közt arra hívta fel a tanács figyelmét, hogy a bevételek szerkezetének változása miatt — a megosztott bevételek helyét az állami támogatás veszi át — nem lesz lehetőség többletbevételek elérésére, a tanácsnak tehát a saját bevételeire kell nagyobb gondot fordítania. A költségvetési szerveknek olyan magatartást kell kialakítaniök, ami reálisan számol a lehetőségekkel, a takarékos és körültekintő gazdálkodásra irányul. Mindenütt meg kell érteni: az egészség- ügyi, az oktatási és a szociálpolitikai feladatok messzemenő elsőbbséget élveznek. Balaskó István tervosztályvezető az 1980-as tervfeladatákat elemezve rámutatott arra, hogy az ötödik ötéves tervre előirányzott lakásmennyiség megépül Pécsett, jelentékenyen csökken a járulékos beruházásókban mutatkozó lemaradás, számottevően javul Lvov-Kert- városban a bölcsődei-óvodai ellátás és szeptembertől újabb 24 tanterem áll a városrész tanulóifjúsága rendelkezésére, A költségvetést és fejlesztési tervet a számvizsgáló bizottság nevében Komáromi József ajánlotta elfogadásra; a vitábao felszólalt dr. Patla Károly, dr. Reszler Ferenc tanácstag és dr. Németh Lajos tanácséi nők-helyettes. Czente Gyula tanácselnök zárszava után a tanácsülés a jövő évi költségvetést és fejlesztési tervet elfogadta. H. I. Ünnepi ülés Debrecenben az ideiglenes nemzetgyűlés megalakulásának 35. évfordulója alkalmából Együttes ülést tartott pénteken Debrecenben a Hajdú- Bihar megyei Tanács és a Hazafias Népfront megyei bizottsága abból az alkalomból, hogy 35 évvel ezélőtt, 1944. decemiber 21-én Debrecenen, az ősi református kollégium oratóriumában összeült az ideiglenes nemzetgyűlés, s megválasztotta az ideiglenes kormányt. Az ülésen részt vett Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. A Himnusz hangjai után Fazekas Károly, a népfront megyei bizottságának elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Kolozsvári Lajos, a megyei tanács wb-titkára, a népfront megyei bizottságának alelnöke mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta: 1944. december 21-e forradalmi változás kiindulópontja, az új, demokratikus, népi jellegű államhatolom létrejöttének első állomása volt. A magyar történelem legöntudatosabb erői ékkor már munkálták a minden eddiginél magosabb szintű programot. Az ideiglenes nemzet- gyűléssel olyan erő jött létre, amely a második világháborúban útját vesztett magyarság igazi képviselete volt, s vele megteremtődött a magyarság további szabad, demokratikus fejlődésének közjogi alapja. 'Az ünnepi ülésen felszólalt Tóth Mihály veterán, Oki 35 esztendővel ezelőtt tagja volt az ideiglenes nemzetgyűlésnék, s idézte a korabeli eseményék legfontosabb állomásait. Az ünnepi megemlékezés a Szózat hangjaival ért véget.
