Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)
1979-12-22 / 350. szám
0 Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 350. szám 1979. december 22., szombat Ára: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Befejeződött az országgyűlés téli ülésszaka Elfogadták az 1980. évi költségvetést BnBBHBHBHBHni Pénteken a jövő esztendei állami költségvetés tervezetének vitájával folytatta munkáját az országgyűlés téli ülésszaka. Részt vettek a tanácskozáson: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke is. Ai elnöki megnyitót követően a hozzászólások következtek. A külkereskedelmi miniszter hozzászólása — ) Veress Péter elöljáróban hangsúlyozta: az 1979. évi gazdasági folyamatok egyik legjelentősebb eredménye, hogy a dollárelszámolásé behozatali többletet sikerült jelentősen mérsékelnünk. Jogosára rémé. nyünk, hogy tőkés külkereskedelmi mérlegünk hiánya 1979- ben a tervezett körül alakul. Dollárelszámolású .-»vn~r*-'nk értéke dinamikusan nőtt, behozatalunk az előző évi szintet közelíti meg. A számok mögé tekintve azonban már nem lehetünk egyértelműen elégedettek az összességében kedvező folyamattal. Ugyanis az export legnagyobb hányadát — körülbelül 44 százalékát — kitevő anyagéi félkész jellegű termékek kivitele növekedett a leggyorsabb ütemben, 36 százalékkal. Emellett több mint 24 százalékkal emelkedett a gépipori termékek exportja is. de ez továbbra is szerény hányadot, csupán mintegy 10 százalékot képvisel az összes dollárelszámolásé kivitelünkben. A külkereskedelem jövő évi feladatait bonyolult, ellentmondásos nemzetközi politikai és gazdasági körülmények közepette kell meaoldanunk — mondotta Veress Péter. A fejlett tőkés és a fejlődő országok többségét lassú termelésnövekedés jellemzi, Az Egyesült Államokban új gazdasági visszaesés bontakozott ki 1979 folyamán. Hatása 1980-ban más országok gazdaságában is érződni fog. A lassú feilődés ellenére az infláció állandósult, s jelentős zavarok forrásává vált a világgazdasági — különösen a nemzetközi pénzügyi — kapcsolatokban és az egyes államok belső gazdasági életében. Ebben vitathatatlanul szerepet játszott az energiaellátás feltételeinek rosszabbodása. az energiahordozók, mindenekelőtt az olaj árának az előrejelzéseket is meghaladó és tovább folytatódó emelkedése. A világgazdaság kedvezőtlen változásai a mieinkhez hasonló gondokat okoznak más '■■'ociali'^a országoknak ir. Ez érezteti hatását az egymás közti kapcsolatokban is. Mérséklődik a fejlett ipari országok gazdasági növekedésének üteme, importjuk csökkentésére, kivitelük fokozására törekszenek. Ennélfogva éleződik a verseny a piacon, szigorúbbá válnak a minőségi, műszaki és szállítási követelményók. Erősödnek a szocialista partnerek minőségi igényei is. Egyre jobban előtérbe kerül mindenütt a magas színvonalú, korszerű termékek iránti igény. Ezek ára könnyebben tud lépést tartóni a nyersanyagokéval. Hazánk nemzetközi megítélése - problémáink ellenére — továbbra is kedvező, gazdaságunkat megbízhatónak ítélik külföldön. A magyar vállalatok évente mintegy 50-70 kooperációs szerződést kötnek a fejlett tőkés országok cégeivel, elsősorban a gépipar területén, de jelentősek a konfekcióipar és az utóbbi időben a gyógyszer- és műanyagipar szerződései is. Lényeges, hogy a megkötött szerződések több mint egyhamnada tartalmazza a közös fejlesztést, szellemi termékek átvételét vagy átadását, ezáltal biztosítva a piaci versenyképességhez szükséges műszaki és minőségi elemeket. Legszilárdabb kereskedelmi partnereink továbbra is a szociálisa országok, első helyen a Szovjetunióval. Legjelentősebb energia, nyersanyag, gép- s berendezés, és nem utolsósorban fogyasztási cikk szállítóink és egyben leana- qvoSb vevőink is. Erőfeszítéseinkben a szocialista integrációra támaszkodunk, s ennek érdekében mindent megteszünk. Az 1980. évre szóló árucsereforgalmi megállapodások létrehozására irányuló tárgyalások még folynak. Jövőre a szocialista országokkal körülbelül 5 százalékkal nő oz árucsere. A nehezedő körülményekhez e piacokon is jobban — az exportképesség javításával és több, jobb vásárlással — kell alkalmazkodnia a magyar aazdaságnak, Tervünk szerint ielentősen kell növelnünk kivitelünket a tőkés országokba, feldolgozott gazdaságos termékeink arányának növelésére, az ármunka javítására, a kooperációs kapcsolatok további szélesítésére törekedve. A . terv export előirányzatainak teljesítése igen jelentős erőfeszítéseket kíván a termelő és a kereskedelmi munka minden területén. A lehetőségek szerint tovább fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat a fejlődő országokkal is. Egyik legfontosabb feladatunk — a többségében importból származó — energia és a nyersanyagfelhasználás fajlagos csökkentése. Az energiafelhasználás 5 százalékos csökkentése a mai árakon mintegy 200 millió dollárral javítaná külkereskedelmi mérlegünket. A miniszter aláhúzta: minden viszonylatban erősödő követelmény a jó minőség, bővebben értelmezve a szállítási feltételek pontos betartása, a termelő- és külkereskedelmi vállalatok együttműködésének, o külkereskedelem vállalati szervezetének továbbfejlesztése. Törekvéseink azt célozzák és ezt várjuk termelő partnereinktől is, hogy a 'külkereskedelem és a termelés egységei között hatékony vállalati, kulturált emberi kapcsolatok alakuljanok ki. és széles körű összefogás jöjjön létre közös céljaink eléréséért — fejezte be hozzászólását Veress Péter. Púja Frigyes külügyminiszter felszólalása Púja Frigyes külügyminiszter hangsúlyozta: a szocialista és a fejlett tőkésországok kétoldalú kapcsolatainak alakulása igen fontos szerepet játszik a nemzetközi életben. E kapcsolatok ma már széles körűek; gyakoriak a politikai eszmecserék a legmagasabb szinten, s fejlődtek a gazdasági és a kulturális kapcsolatok is. A szocialista és a fejlett tőkésországok kétoldalú kapcsolatainak további bővü. lését azonban zavarja, hogy egyes nyugati körök beavatkoz. nak a szocialista országok belső ügyeibe, propaganda-kampányokat bontakoztatnak ki, gazdasági diszkriminációt, egyes esetekben embargót alkalmaznak ellenük. Küzdeni kell e jelenségek ellen; ezzel az enyhülés. a nemzetközi együttműködés ügyét védelmezzük. A Magyar Népköztársaság határozottan támoqatja a Vietnami Szocialista Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság. a Kambodzsai Nép- köztársaság kormányát és népét abban a hősies küzdelemben, amelyet a kínai expanzio- nisták ellen folytatnak. Kormányunk kezdettől fogva fellép az amerikai nukleáris rakéták nvugat-euróoai telepítése ellen. Kétoldalú tárgyalásokon, megbeszéléseken rámutattunk azokra a nagy veszélyekre, ame. lyek ebből következnek. November végén a diplomácia csatornáin nyomatékosan felhívtuk a NATO-országok kormányainak figyelmét lépésük súlyos követ, kezményeire, különösen arra, hogy az új lökést ad a feqy- verkezési versenynek. A NATO- országok képviselői hangsúlyozták ugyan, hogy enyhülést, leszerelést akarnak, de kitartottak eredeti elgondolásaik mellett. Márpedig a nukleáris rakéták ilyen tömeges nyugateurópai telepítése a legjobb indulattal sem nevezhető a lesze. relést, az enyhülést előmozdító akciónak. A szocialista országoknak van kitartásuk, folytatják a tár. gyalásokat. Annál is inkább, mert a nyugati közvélemény is kezdi már tisztábban látni, hogy kik és miért nyújtják a végtelenbe a közép-európai haderőcsökkentés ügyét. A Varsói Szer. ződés külügyminiszteri bizottsá. gának ez év májusában Budapesten megtartott ülése javaslatot dolgozott ki a bizalomerősítő intézkedésekkel foglalkozó politikai konferencia összehívd, sóra. Az elfogadott dokumentumot a külügyminiszteri bizottság megbízásából a maqyar diplomácia juttatta el a helsinki záróokmányt aláíró országok kormányaihoz, s gyűjtötte össze a véleményeket. A külügyminiszteri bizottság december elején Berlinben tartott ülése az össze, gyűlt tapasztalatok alapján új elemekkel gazdagította a javas, latot. Az új javaslat lényege, hogy a politikai konferencia témája kibővülne, és több szakaszban bonyolódna ie. Az első szakasz a bizalomerősítő intézkedésekre koncentrálódna, a későbbiekben a katonai enyhülés és a leszerelés eqyéb kérdései kerülhetnének előtérbe. Másik fontos eleme az új elképzelésnek, hogy a konferencia előkészítésében a madridi találkozó is szerepet kapna. A (elek arra vallanak, hogy a külügyminiszteri bizottság javaslata nagy figyelmet kelt. Minden remény megvan ar. ra. hogy kellő előkészítő munka után a katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó európai konferencia tervéből valóság lesz — hangsúlyozta Púja Frigyes. * Az országgyűlés ülésén pénteken felszólaltak: dr. Bognár József, Bp. 24. választókerület, Veisz Antalné, Veszprém m. 8. vk., S. Hegedűs László, Pest m. 24. vk., Krasznai Károlyné, Szolnok m. 5. vk., dr. Szabó Kálmán, Bp. 36. vk., Barcs Sándor, Bp. 1, vk., Vass József, Nógrád m. 8. vk., Végh György, Zala m. 10. vk., Németh István, Baranya m. 6. vk., (felszólalását külön közöljük). (Folytatás a 2. oldalon) ,:<^J gyermekek öröme Műsor, cukoreső, Télapó, krampusz A kezdésnek legyen folytatása Talán még nem voltak any- nyian a pécsi sportcsarnokban, mint tegnap délután; közel há. rom és fél ezren. Hogy ennyien befértek, az csak azért lehetett, mert gyerekekről volt szó, a pé. esi általános iskolák legszorgalmasabb, legjobb tanulóiról, kisdobosokról és úttörőkről. A sportcsarnok és az Ifjúsági Ház vezetősége még tavasszal elhatározta, hogy a gyermekév alkalmából nagyszabású fenyőünnepet rendez a gyerekeknek. Segítségükre sietett a városi út. törőelnökség — így jöhetett létre a tegnap délutáni nagyszerű ünnepség sok ezer kispajtás örömére. Kircsi László vállalta magára a műsor összeállítását és megrendezését. Szerepelt a műsorban a Pécsi Amatőr Színpad Bagossy Lászlóval, Vallói Péter, a Dobó Gimnázium kórusa Kertész Attila vezényletével, Csutora Ferenc, aki regöléseket mondott és énekelt, s aki a kórus segítségével a nézősereget is megénekeltette, a Mecsek tánc- együttes, melynek tagjai viszont táncba vitték a legbátrabb, s iegfürgébb gyerekeket s a Zene. művészeti Főiskola fúvósegyütte. se. Az első percekben, amikor a Télapó bevonult, úgy nézett ki, hogy nehéz lesz a felhevültgye. reksereg figyelmét lekötni; a közéjük szórt szaloncukor ugyancsak felvillanyozta őket. S ha nem is lett akkora csend, mint a tanórákon a feleltetés előtt, a vidám hangulat nem zavarta.de segítette a szereplőket a műsor előadásában — hiszen tudták ők is; gyerekeknek játszani nincs nehezebb, de annál hálá- sabb sincs talán. Első alkalommal került sor ilyen ünnepségre a sportcsarnokban, újságírói közhely ilyen, kor azt jósolni, talán hagyományteremtő volt a tegnapi esemény. Bár így lenne. A szer- vezőkben-rendezőkben ott az igyekezet, minden évben megajándékozni a kisiskolásokat. Legközelebb talán már nemcsak a pécsieket, hanem a megye legkiválóbbjait is. S néhány év múlva akkor már úgy emlékezhetünk az elsőre, mint valaminek a csírájára, a kezdetre. Újra csak közhely sokezernyi csillogó szemről írni, de bizonyos, hogy ekkora élményt nem adhat más a gyerekeknek, mint amikor sok-sok pajtással közösen várják a Télapót, a krampuszt, a mesét, a dalt, a táncot. A tegnapi délután erről győzött meg minden résztvevőt b. I. Fenyőünnep a pécsi sportcsarnokban Az országgyűlés téli ülésszakának második napján
