Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)
1979-12-18 / 346. szám
Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Mindig jelentős esemény a tanácsülés a megye életében, de tegnap délelőtt mégis különös jelentőséget kapott a testület tanácskozása. Nem utolsósorban azért, mert ebben az évben ez volt az utolsó alkalom, hogy közös plattformon vitassák meg az elért eredményeket, s hogy az V. ötéves tervidőszakot befejező év előtt áttekintsék a legfontosabb ten. nivalókat. Az eredményekre alapozva Mint az ülés során, a hozzászólásokból js kiderült, szinte minden eddiginél nagyobb felelősséggel, megfontoltsággal, a megye egészének fejlődését szem előtt tartva fogalmazták meg a választott testület tagjai a véleményüket. A napirendi pontok között szerepelt a testnevelési és sportmozgalom távlati feladatainak megvitatása. Az írásos előterjesztés foglalkozott a megye testnevelésének és sportjának jelenlegi helyzetével, és meghatározta a fejlesztés irányelveit 1990-ig. Ebben a tervidőszakban Baranyában tovább nőtt a testnevelés és sport társadalmi jelentősége. A lakosság 15—16 százaléka rendszeresen, további 11—12 százaléka alkalmanként vesz részt testedzésben. Javult az iskolai testnevelés és sport színvonala. A verseny- sportban differenciált fejlesztés valósult meg a sportegyesületek, sportágak és az utánpótlás-nevelés tekintetében. A létesítményellátottságban, az anyagi, személyi feltételek biztosításában — több területen jelentkező gondok ellenére — számottevő az előrelépés. Fokozatosam kiépült és szervezettebbé vált az ágazat egészét átfogó állami irányító tevékenység. A társadalom fejlődésével összhangban a testedzés iránti igények növekednek,! ezért a következő évtizedben! olyan testedzési formákat kell fejleszteni, ahol az ifjúság, de a felnőtt lakosság is nagyabb számiban kapcsolódhat be a rendszeres testedzésbe. Cél, hogy a 6—26 éves korosztály minél több tagja kapcsolódjon be az „Edzett ifjúságért” mozgalomba. A felnőtt lakosság foglalkoztatására átfogó mozgalommá kell fejleszteni a „Testedzés az egészségért” akciót, mely az „Edzett ifjúságért" mozgalom folytatása. Tovább kell fejleszteni a természetbarát mozgalmat, a munkahelyi testnevelést, valamint az iskolai óraközi testnevelést. El kell érni, hogy a tervidőszak végére Pécsett és a megye más városaiban szabad idős sportközpontok álljanak rendelkezésre. Ezekben a központokban biztosítsák a sportszerkölcsönzés lehetőségeit is. Figyelem az iskolákra A következő években társadalmunkban kiemelt feladat az iskolai testnevelés és sport fejlesztésének gyorsítása. Nagyon fontos a későbbiek folyamán, hogy iskolás korban mennyire sikerült megkedveltein i a rendszeres testedzést. Fontos szerepet tölt be a versenysport. A megye sport(Folyt at ás a 2. oldalon) Rengeteg levelet és üdvözlő lapot válogatnak szét a Pécs 2. Postahivatal dolgozói és a nyugdíjasok — Szokolai feiv. — Előkészületek az ünnepelj Lesz friss kenyér és tej ^Kisegítő buszokat és vonatokat állítanak be ^Naponta húsz zsák levél érkezik Pécsre Lesz-e elegendő ínyencfalat a karácsonyi asztalra? — a legtöbb pécsi háziasszonynak most az ünnepek előtti napokban ez a gondja. A Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalatnál kaptuk a választ: már a hét elejétől bőséges választékkal látják el a boltokat, s ígérik, hogy az utolsó napokban is kapnak friss kenyeret és tejet a vásárlók. Közvetlenül karácsony előtt, december 23-án és 24-én délután egy óráig tartanok nyitva az élelmiszerüzletek, 'hogy elkerüljék a zsúfoltságot, a legszükségesebb cikkeket legkésőbb a hét közepéig a boltokba szállítják, így a nem romlandó élelmiszereket mára napokban megvehetik a háziasszonyok. A pécsi és baranyai üzletekbe fél készáruból, torta Elkészült a 74 darabból álló első sorozat az új motoros fűnyírógépekből a Pécsi Vasipari Szövetkezetben. Tegnap csomagolták be a gyártmány „nullszériáját” a Fővárosi Kertészeti Vállalat részére. Jövő évben kezdik a sorozatgyártást — Szokolai felv. — és krémeslapból 25—26 000 darabot küldtek ezekben a napokban, s a gesztenyemassza zöme is a hűtőpultokon van már. Az ünnepekig mintegy fél mázsányit adnak el belőle, másfél vagonnyi tejszín kíséretében. A hét elejétől töltik fel az üzleteket a húsáruval, három vagonnal szállítanak iki tőkehúsból, majd december 21-től hetven mázsa előhűtött pulykát, valamint két és fél vagon előhűtött baromfit Szilveszterre lesz elegendő virsli is, 160 mázsa kerül a pultokra. A karácsony előtti két napon 500— 500 mázsa kenyeret szállítanak a pécsi boltokba, és tejtermékekből is minden igényt kielégítenek. * A tömegközlekedés szervezői felkészültek a karácsony előtti rokonlátogatásokra. A Volán 12-es Vállalatnál minden tartalék járművet munkába állítanak és a vállalat műszaki szakszolgálata az ünnepnapokon is ügyeletet tart. A távolsági vonalaikon már a héten 25-30 kisegítő autóbusz indul útra, s meghosszabbították a pénztárak nyitvatartási idejét is. December 23-tól 26-ig a munkaszüneti napokra érvényes menetrenddel közlekedtetik o távolsági járatokat Pécsett, a helyi járatok is az ünnepeken a munkaszüneti napokra érvényes menetrenddel közlekednek. Este hét óra után csak a fontosabb útvonalokon ind'tanak néhány járművet (Erről később részletesen tájékoztatjuk olvasóinkat.) A MÁV-nál december 20-tó^ január 3-ig tart az ünnepi csúcsforgalom. Ez idő alatt <x Pécsi Állomásfőnökségen naponta 15 000-20 000 utasra számítanak, elsősorban a karácsony előtti és utáni .napokon bonyolítanak le nagy forgalmat. December (Folytatás a 2. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napiö XXXVI. évfolyam, 346. szám 1979. december 18., kedd Ara: 1,20 Ft Elfogadták az 1980. évi költség- vetési és fejlesztési terveket Önkritikus vállalatok K ülönböző vizsgálatok, számítások és elemzések egybehangzóan art mutatják, a hazai ipar árukibocsátásának egy. harmada megfelelő hasznot hoz, azaz gazdaságosan állítható elő. A másik egvharmad esetében — részben jelentős, részben nem túl nagy ráfordítások árán — a gyártás gaz. daságossá tehető, azaz van jövője ezeknek az áruknak, tér. mékcsoportoknak. A hátralévő egyharmaddal azonban nem lehet mit kezdeni. Sorsa a fölszámolás, a mással történő föl. váltás lehet. Ha az lesz ... Mert a szóban forgó mérlegeléseket ágazati és népgazdasági irányító szervezetek végezték, maguknak a termelőknek a véleménye — elsősorban a gazdaságtalanul készített cikkek előállítóé — ennél optimistább. A gond az, hogy meglehetősen ingatag talajon nyugszik ez az optimizmus; gyakran a puszta reménykedésen. Ne hamarkodjuk el az ítélkezést, ami szerint általában hiányoznék a kellő kritika, önkritikái hajlandóság a termelőhelyekből. örvendetesen gyarapodik azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek — igaz, legtöbbször a piaci tapasztalatok kényszerének engedve — következetesen használt módszereik közé sorolták az önkriti. kus elemzést, termékre, termelési környezetre, vállalati mechanizmusra egyaránt értve ezt. Gazdag példatár tanúskodik a nehézipari, a kohó. és gépipa. ri tárcánál arról; a vállalatok egy része teljes tárgyilagossággal mérte fel teendőit és lehetőségeit, felsőbb utasítás nélkül csoportosította fejlesztendők és szinten tartandók, illetve megszüntetendők minősítéssel termékeit, rálelt a vállalati szervezet gyenge pontjaira, s nem késlekedett a cselekvéssel sem. Érdekes, de aligha véletlen módon, ezeknek a termelőhelyeknek a többsége hitelt igényelt és kapott a negyvenöt- milliórd forintos exportfejlesztési keretből, s ami a lényeges: kivételektől eltekintve teljesítik mindazt amit a hitel fejében kötelezettségként elvállaltak. Szónoki kérdés ugyan, íle azért megfogalmazzuk: aki nem kér hitelt, az mellőzheti az önkritikát is? Minden termelőszö. vetkezetnek jellemzője a mozgás, a változás igénye. Ameny- nyiben ez az igény nem érvényesül, akkor megreked a hala. dós, az eredmények egy ideig ugyan még elérhetők, de azután hirtelenül — az érintettek szerint „váratlanul" — bekövetkezik a megtorpanás; a szer. vezet képtelen a megváltozott feladatok és követelmények tel. jesítésére. Ennek tudatában már megfogalmazhatjuk azt a kétségtelenül köznapi igazságot hogy valójában az önkritikus szemlélet sarkköve, nélkülözhetetlen feltétele a folyamatos lépéstartásnak, a színen maradásnak, a piacok — az értékesítési pozíciók — megtartásának. Senki sem tudhatja jobban — s nem tudja — a helyben levőknél, a termelői közösség tagjainál — a vezetőktől a legkisebb tapasztalatú pályakezdő, kig, mindenkit beleértve ebbe —, hol vannak, miért vannak a gondok, az ismétlődő akadó, lyok. Ami a meghökkentő: vállalatszociológiai vizsgálatok — s nem kevésbé: az igénybe vett külföldi szervező intézetek tapasztalatai! — egyértelműen azt bizonyították, a termelőhelyek túlnyomó többségén a bajokkal tisztában vannak. A következő lépés hiányzik: a bajok okainak elemzése, s a cselekvési készség! Nyersebben szólva: a gond-leltár szinte mindé, nütt készen áll, de nem tudnak — nem akarnak? — mit kezdeni azzal. Várnak. Hátha... A termelésben azonban ez a hátha egyenlő az esé. lyek föladásával, a lépések megalapozásának mellőzésével, a remény tervvé avatásával. Ezt a buktatót kerülik el az önkritikus vállalatok. S azért, mert időt és lehetőségeket emésztő várakozás helyett pontosan meghúzzák a határvonalat, mi az, ami a teendők nagy halmából reájuk tartozik, s mi az, ami átfogóbb intézkedéseket követel, azaz hatáskörükön kívül áll. S mert tudják, hogy az idő termelési tényező, nem úgy vélekednek, hogy először lépjenek mások, s akkor mi is mozdulunk, hanem amire módjuk nyílik, abban azonnal cselekednek. Eközben sürgetik — olykor: joggal, hangosan — a másoktól elvárható intézkedéseket és tetteket, azaz már eredményeik vannak, s úgy küzdenek kifelé és befelé, a holnapi haladásért. I smét egy elemző vizsgálódásra hivatkozunk: pénzügyminisztériumi és banki szakemberek végezték. Kétszáznál több vállalatnál került mérlegre a termelésnek fej. lesztésre érdemes része, s egyebek között megállapíthatták: a cégek jelentős létszámú csoportjánál olyan intézkedések sora késik, amelyben nincs szükség lényegesebb befektetésre, amelyek valójában csak tisztánlátást, kockázatot is vállaló helyi döntést és szervezést igényelnek. Sokat mond ez arról, milyen a kritikai, önkritikái hajlandóság, készség a termelőhe. lyeken, s mert olyan, amilyen, szinte törvényszerű: a vállalatok a szabályozók változására, szigorodására panaszkodnak, de szót sem ejtenek elszalasztott lehetőségeikről, eredményeket kisebbitő tétovaságaikról, stratégiát mellőző tehetetlenkedéseikről. Ez az alapállás erősen fékezi a változások szükségességének fölismerését, s ennek híján magukat a változásokat is. r. Veress Tamás Baranya megye Tanácsának ülése A testnevelési és sportmozgalom távlati feladatai
