Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)

1979-12-18 / 346. szám

a DunQntmt napló 1979. december 18., kedd Bánya­technikusok vetélkedője a Mecseki Szén­bányáknál Lehet-e egy műszaki vetélke­dőn a laikusok által is szelle­mesnek értékelhető szakmai kérdést feltenni? Lehet, mint ahogy tegnap délután bebizo­nyosodott a Mecseki Szénből nyák központjában megrende­zett fiatal bányatechnikusok vetélkedőjén. Talán a kará­csony közeledte sugallta a fel­adatok összeállítójának az öt­letet: megkérdezni a verseny­zőktől, hogy fel tudják-e is­merni a fenyőfafejtést metszet­rajzon? Persze, nemcsak ilyen, arány­lag könnyű kérdés szerepelt a Mecseki Szénbányák KISZ-bi- zattsága által a vállalat 35 éven aluli bányatechnikusai számára rendezett vetélkedőn. Nemcsak o fejtéstípusokat kel­lett rajzról felismerniük, hanem például diaképekről a munka­gépeket és berendezéseket is. S bizony itt nem volt elég egy­szerűen csak azt írni a verseny­lapra, hogy mondjuk „ez egy fúrógép,", hanem a típusát is meg kellett határozni. A fúró­gépeknél maradva, például így: „ATLAS CORCO" típus. És ez még csak hagyjon, de vol­tak bányamérési és bányamű­velési példák, biztonságtechni­kai és robbantástechnikai fel­adatok, no meg szakmai és po­litikai TOTÓ. Ezekhez képest az a kérdés, hogy „mire haszná­latos a talphágásmérőléc". ki­mondottan könnyűnek találta­tott. Ha a Mecseki Szénbányák dolgozóinak összlétszámát te­kintjük, bizony nem túl sokan vállalkoznak a szakmai versen­gésre, Igaz, a fiatal, 35 éven aluli bányatechnikusok száma is meglehetősen alacsony a, vállalatnál, Ez is oka annak, hogy a bányatechnikusok szá­mára most először rendezték ilyen versenyt a sikeres szak­mai vetélkedőkről is híres Me­cseki Szénbányáknál. A cél most is, mint mindig az volt, hogy a fiatal szakemberek a versenyre való felkészülés so­rán és a vetélkedő tapasztala­tain okulva, bővítsék szakmai és politikai ismereteiket. Közel ötórás szellemi küzde­lem után került sor az ered­ményhirdetésre. Az első három helyezett, Szakács József (Zo- bók bányaüzem), Gerőczi Pál (Zobák bányaüzem) és Rado- nics József (Kossuth bánya­üzem) igazgatói dicséretben részesült. D. Hányán leszünk január 1-én? Sajtótájékoztató a KSH-ban a népszámlálásról (Munkatársunk telefonjelentése) 1980. január 1—10. között 44 000 számlálóbiztos közreműkö­désével népszámlálás lesz Magyarországon. A lakosság minden 10 esztendőben sorra kerülő nagy számbavételéről tartott teg­nap sajtótájékoztatót Nyitrai Ferencné dr., a Központi Statisz­tikai Hivatal elnöke és a népszámlálás vezérkara. Évek óta tartó előkészületek után keresnek fel az új eszten­dő első napjaiban a számláló- biztosok több mint tízmillió ma­gyar állampolgárt, hogy az 19807 január 1-én 0 órának megfelelő eszmei időpontban — akik utána születtek még nem kerülnek összeírásra, az utána elhunytak adatait még felve­szik - teljes keresztmetszetű adatmennyiséghez jusson a KSH révén az ország, a társa­dalom és a gazdaság egészé­ről. A népszámlálás adatai se­gítséget adnak a következő tíz esztendő — és bizonyos mérték­ben az azt követő évek — ter­vezéséhez, operatív irányításá­hoz, hiszen feleletet kapunk a várható népszaporulatra, a kor- összetételre, a nyugdíjasok vár­ható számára, sőt bizonyos ér­telemben munkaerő-gazdálko­dási kérdésekre is. Mit várnak tőlünk ahhoz, hogy megbízható adatok gyűljenek össze? Nem szükséges minden­kinek otthon lennie a számláló- biztosok várható látogatása­kor, de az otthon tartózkodó családtag minden tájékoztatást tudjon megadni a többiekről, kezdve a személyi számtól. Az adatszolgáltatás körét a mini­mumra korlátozták, de azért a felkészülés nem árt, főleg a la­kásadatokat illetően, hiszen meg kell mondanunk egyebek közt art is, hogy mekkora a la­kás alapterülete, milyen a fel­szereltsége stb. Első ízben for­dul elő, hogy összeírják az üdülőket is, minthogy az utolsó népszámlálás óta ugrásszerűen nőtt azok száma. Az üdülőknél az alapterület, a felszereltség, a téli használhatóság stb. ké­pezi az összeírás tárgyát, de a kapott adatokat — mint a KSH elnöke nyomatékosan hangsú­lyozta — más célra nem hasz­nálják fel, például azok nem képezhetik adóalap tárgyát. Kérdezni fogják ezúttal a nem­zetiséget is — ki milyen nem­zetiségűnek mondja magát, aszerint veszik fel. A népszám­lálás személyi adatai különben titkosak, a feldolgozás során az állampolgár már személytelen­né válik. Fontos figyelmeztetés mindonnyiunkhoz: az adatain­kat ne „azt hiszem" alopon kö­zöljük. A feldolgozás nagyon hosszú, felelősségteljes munkát igényel, de az első tájékoztató össze­sítéseket a KSH február végén, mácius elején produkálni fogja - ezzel friss adatokhoz juttatja a pártkongresszus előtt a veze­tő testületeket. Az első végle­ges adatok 1980 végén jelen­nek meg könyvalakban. A nép- számlálás teljes anyaga — kö­zel 60 kötet - 1982 végéig lát napvilágot. H. I. FIATALOK RÉSZÉRE Kincskereső- délután Olvasók—szerkesztők találkozója az IH-ban A Szegedi Tanárképző Főis­kola kísérleti jelleggel 1971-ben indította útjára, az azóta el­hunyt Hegedűs András szerkesz­tésében a Kincskereső című, gyermekeknek szóló irodalmi fo. lyóiratot Csakhamar bebizonyo­sodott, hogy az érdeklődés na­gyobb annál, hogy csak szűk körben legyen ismert a folyó­irat, ezért 1974 októberétől az év kilenc tanítási hónapjában rendszeresen és mindenütt kap­ható a folyóirat. Az elmúlt években jelentő­sen gyarapodott a baranyai lakásszövetkezetek lakás- és garázséi lománya. Míg 1976 elején 5740 lakás volt keze­lésükben, év végén ez a szám várhatóan már meghaladja a 8500-at. A tanácsi értékesítésű szö­vetkezeti lakások állománya ebben az esztendőben fél ezerrel növekszik. Ugyanakkor nagyot léptek előre a lakás­építő szövetkezetek: az idén összesen 180 lakást adnak át, jövőre pedig még ennél is többet. A Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat lakásépítő szövetkezete keretén belül je­lenleg 456 lakás épül, befe­jezésük a jövő évben várható. További 180 olyan lakás épül kilenc községben, Komlón és Pécsett, melyek átadására várhatóan a jövő év végén kerül sor. Pécsett egyébként hat vállalat és intézmény, vi­déken pedig öt állami gazda­ság segíti ilyen formában la­káshoz juttatni dolgozóit. Az utóbbi két évben meg­Több lakás és garázs Gond óz elaprózottság gyorsult az OTP-társasházak tulajdonosainak szövetkezet­be tömörülése is. Eddig 539- en léptek be, számuk a jövő év végén várhatóan megkö­zelíti az 1500-at. Mindennel együtt a baranyai lakásszö­vetkezeteknek jövőre, az ötö­dik ötéves tervidőszak végén több mint 10 ezer lakás fenn­tartásáról kell gondoskod­niuk. Az idén újra nagy lendü­letet vett a szövetkezeti ga­rázsépítés — házilagos kivite­lezésben. Több száz garázst adtak át az idén, s adnak még át jövőre, főként a pé­csi Kovácstelepen és a Kert­városban. A szövetkezeti ke­zelésben lévő garázsok szá­ma a jövő év végén már csaknem 3000 lesz. A lakásszövetkezetek létre­hozták Közös Karbantartó Társulásukat is, melynek im­már 13 szövetkezet a tagja. A társulás fejlődik: az év első háromnegyed évében 6,4 mil­lió forint értékű munkát vé­geztek, annyit mint tavaly egész évben. A lakásszövetkezetekben a legnagyobb nehézségeket még mindig a szövetkezetek elaprózottsága, többségük­ben kis méretük okozza. Hiányzik a megfelelő függet­lenített apparátus, szervezet­ien az ügyvitel, nem megfe­lelő az irányítás. Nem alakul­hatott ki rendszeres és mód­szeres kapcsolat a tagokkal. Ezen csak az egyesülések, nagyobb méretű lakásszövet­kezetek létrehozása segítene. Az Ifjúsági Ház fiatal írók al­kotóműhelyének és képzőművé­szeti műhelyének meghívására tegnap délután az IH-ban ta­lálkozott a fiatal olvasók egy csoportjával Baka István, a lap főmunkatársa és Tandi Lajos, művészeti szerkesztő, ők nyúj­tották át azokat az ajándéko­kat is, amelyeket a bevezető rajzos feladványt legügyeseb­ben megoldottak kaptak. A gyerekek között ott voltak a meszesi általános iskola azon diákjai is, akik a lap ez évi szeptemberi számának illusztrá­cióit is készítették — jelentős művészek galériájába kerülve így. A Deme László szerkesztette folyóiratnak egyik sajátossága ugyanis, hogy egyes számait ne­ves képzőművészek illusztrálják — ez idáig mintegy ötvenen. Mint ahogy az is, hogy az iro­dalmi jelleg mellett jellemző­je a lapnak a társművészetek­kel való foglalkozás is. Tüskés Tibor pécsi író is e folyóirat hasábjain kezdte el Testvérmúzsák című • írásainak közlését, amelyek azután ki­egészítve és kötetté formáivá a tavasszal könyvalakban is meg­jelentek ugyanezzel a címmel. A Móra Ferenc „keresztapa- ságú” Kincskereső a környező országokat tekintve egyedül­álló, hazánkban sem volt előz­ménye a 10—16 éveseknek ki­adott irodalmi folyóiratoknak. A Kincskereső legújabb, a napok­ban megjelent száma egyéb­ként gyermekek verseit, novel­láit, meséit, rajzait, sőt műfordí­tásait tartalmazza. B. L Baranya megye Tanácsának ülése (Folytatás az 1. oldalról) egyesületeiben további össze­vonások nem szükségesek, atzért csak ott kell támogatni, ahol gazdasági-közigazgatási egységek kerülnek összevonás­ra. Feladat, hogy a PMSC erő­sítse meg az országosan ki­emelt egyesület rangját. Nö­velni kell a „B’-kategóriás egyesületek számát Kívánatos, hogy ilyen besorolást érjen el az Universitas PEAC, a Mo- hács-Véméndi TE, a Szigetváré* a Siklós. A szakosztályoknál a fejlődést elsősorban az olim­piai egyéni sportágakban és a megye hagyományos sport­ágaiban kell biztosítani. A szakmai célok elérése érdeké­ben minden területen kapjon nagyobb figyelmet a nevelő- munka. A kitűzött célok eléré­séhez nélkülözhetetlen a terv­szerű utánpótlás-nevelés. Az után pótlás-nevelés fő formáját továbbra is a sportiskolái há­lózatnak kell jelentenie. A test­nevelés és sport működési feltételeinek megteremtésére tudatosabban kell törekedni. A beruházásoknál nagyobb arány­ban kell támaszkodni a helyi erőforrásokra. Az írásos előterjesztéshez Orosz Ottó, a megyei sporthi­vatal elnöke fűzött szóbeli ki­egészítőt. A vitában dr. Amb­rus Lászlóné orról szólt, hogy nagyobb gondot kell fordítani a sportolók nevelésére. Hangsú­lyozta az ifjúsági szervek fele­lősségét ebben a kérdésben- Dr. Erhardt Imre a lakóterületi sporttevékenység fejlesztésének irányelveit előremutatónak ta­lálta és javasolta kiterjesztését a megye más városaiba is. Dr. ierszí István szólt az anyagi olapokról. A jövőben célirányo­sabb, takarékosabb és saját bevételre építő gazdálkodás szükséges. Feladat az eddigi eredmények megszilárdítása és továbbfejlesztése. A társadal­mi munkások tevékenysége nél­külözhetetlen a sportmoz­galomban, még nagyobb meg­becsülést érdemelnének. Bóna Ernőné beszélt a szemléletvál­tozás kedvező alakulásáról és elmondotta, hogy a sporttal való foglalkozás a KISZ nevelő­munkájának középpontjába ke­rült. A vitában felszólalt Maró- ti János, az OTSH elnökhelyet­tese is. Az OTSH pozitívon ér­tékeli a megye utánpótlás-ne­velő munkáját. örvendetes, hogy a testnevelő tanári ellá­tottság országosan a legjobbak közé tartozik. Takács Gyula ar­ról szólt, hogy a szocialista életmód kialakításában egyre nagyobb szerepet kap a test­nevelés és a sport, ezért vált szükségessé egy távlati terv ké­szítése. Említette, hogy az isko­lai sporttal még fokozottabban kell törődni, és bevált az irá­nyításban az a forma, hogy összevonták a városi és járási sportfelügyelőségeket. A Baranya megyei Tanács elfogadta az előterjesztést a határozati javaslattal együtt, melyben felhívja a tanácsi szer­veket, hogy az irányelveket munkájuk során vegyék figye­lembe. Baranya 1980. évi költségvetése Érthetően nagy érdeklődést váltott ki a tanácsülésnek a megye 1980. évi költségvetésé­ről és fejlesztési tervéről szóló beszámoló. Több okból is igen fontos kérdéseket tartalmazott ez a napirendi pont. Mint a ta­nácsülésen is elhangzott, az ötödik ötéves tervidőszak utol­só évében biztonságos átme­netet kell megteremteni a kö­vetkezőre. Ehhez elsősorban a folyamatban lévő beruházások, mielőbbi befejezése, a rendel­kezésre álló pénzeszközök ész­szerű felhasználása szükséges. A népgazdaság várható anyagi terhelését, ennek követ­keztében a helyi fejlesztési le­hetőségeket alapul véve külö­nösen nagy figyelmet fordított a tanácsülés oz alapellátás körébe tartozó feladatok meg­oldására. Ezek között is hang­súlyt kapott a gyermek- és ok­tatási intézmények, az egész­ségügyi ellátás és a szociális gondozás működési feltételei­nek további javítása. A következő évben a taná>- csoknak csakis olyan fejleszté­seket szabad előirányozniok, amelyek megvalósításához nemcsak a pénzügyi, hanem oz anyagellátási, kivitelezői források is megbízhatóan ren­delkezésre állnak. A fejleszté­sek közül kiemelt feladatként kezeli az 1980. évi terv a la­kásépítést, melynek struktúrája az eredeti tervhez képest némi­képp módosul. A célcsoportos lakásépítés mérséklődik, ezt a csökkenést elsősorban az eavéb állami, illetve a telep­szerű többszintes magánerős építkezés egyenlíti ki. A víz-, csatorna-, közmű­építés tervei pénzügyileg és mennyiségben is meghaladják az eredeti előirányzottat. Foly­tatódik az ivóvízellátási prog­ram, ennek keretében mintegy 16 település kap egészséges ivóvizet. Az egészségügyi ágazatnál a legsürgősebb a szigetvári ideg­elme kórház első építési üte­mének befejezése, illetve a második ütem előkészítése, de legalább ennyi energiát köve­tel a pécsi, I. kerületi rendelő- intézet építésének meggyorsítá­sa. (Minden jel arra mutat, hogy ennek befejezése áthú­zódik a következő tervidőszak­ra.) Különösen a középfokú okta­tási intézményekre irányul a segítő figyelem o következő év­ben. Pécsett 16, Pécsváradon 4 tanteremmel bővülnek a szak­munkásképző intézetek. Az óvo­dai férőhelyek és általános is­kolai tantermek bővítése is meghaladja a középtávú terv. ben előirányzottat, az igények és a lehetőségek közötti feszült­ségek azonban a tervezettnél kisebb mértékben csökkennek. Az 1980. évi pénzügyi tervek a népgazdasági irányelveknek megfelelően készültek, az ötö­dik ötéves terv célkitűzéseinek elérése érdekében. Amint a ta­nácsülésen megfogalmazódott, a reális lehetőségek minél jobb kihasználására kell töre­kedni, mert „több olyan költ­ségvetési hely van, ahova adni kellene, de nincs honnan el­venni". A Baranya megyei Tanács tagjai a költségvetési és fej­lesztési tervezetet a szavazás során elfogadták. A tanácsülés ezután a végrehajtó bizottság munkájáról, annak jövő évi munkatervéről és egyéb ügyek­ről tárgyalt. L ^ Gy Előkészületek az ünnepekre (Folytatás az 1. oldalról) 21-től 23-ig éjjelente két kise­gítő szerelvényt állítanak 'be Budapest és Pécs között, ezért az állomésfőnökség szocialista brigádjai már most nyújtott műszakban dolgoznak a ko­csik üzembe helyezésén. Kará­csonykor a kisebb utasforga­lom miatt nem indítanak né­hány szerelvényt: december 24-én későn este Pécsről nem fut ki a dombóvári, a mohá­csi, valamint a barcsi és abá- taszéki vonat, majd 25-én haj­nalban nem jön Pécsre ugyan­ezekről az állomásokról vasúti jármű. December 26-án min­den vonat közlekedik, csupán a hajnali Villány—pécsi ma­rad el. * A pécsi postákon ötszörösére nőtt a forgalom, főként a pá­lyaudvari hivatalokban. Csupán a pécsi főpályaudvari postára 15-20 zsák levél, képeslap érkezik (egy zsák súlya 25-30 kilogramm). Az alkalmazottak, nak a kora reggeli és a dél­utáni órákban postás nyugdí­jasok és a Komarov Gimná­zium kiszesei segítenek a le­velek szortírozásában és a cso­magok rakodásában. LakősszöueVkezeti körkép

Next

/
Thumbnails
Contents