Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)
1979-12-15 / 343. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli Dani o XXXVI. évfolyam, 343. szám 1979. december 15., szombat Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Jelentés az 1979. évi gazdaság- politíkai feladatok végrehajtásáról------------------L_J_. 1. ■ ' ' "' ""^TH—— El fogadták az 1980. évi cselekvési programot Kiállítás Pécsett Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes (balról) megnyitja a kiállítást Korszerű lakás- építési technológia Mi a NO FINES-módszer lényege? Gyorsabbá válhat a szerkezetépítés Tegnap Bocz József megyei titkár elnökletével üíést tartott az MSZMP Baranya megyei Bizottsága. A tanácskozáson részt vett dr. Kovács József, az MSZMP KB munkatársa. Dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára adott tájékoztatást a Központi Bizottság 1979. december 6-i üléséről, ezzel kapcsolatban az 1979. évi gazdaságpolitikai feladatok megyei végrehajtásáról, és javaslatot tett az 1980. évi cselekvési programra. A jelentés megállapította, hogy a megyei pártbizottság 1978 decemberi határozatában foglalt 1979. évi célkitűzések nagy része megvalósult. A vállalati gazdálkodás hatékonysága kissé javult, szerény mértékben hozzájárult az egyensúlyi helyzet javulásához. Tovább javultak o megyében az életkörülmények. A területi vállalati célok a népgazdasági terv irányával összhangban voltak. A feladatok végrehajtásában nagy segítséget jelentett a munkaverseny, a szocialista brigádok példamutatása. A dolgozók körében kritikusabb a hangvétel, megfigyelhető a bírálat és önbírálat, a számonkérés és javaslattétel, a többletmunka vállalása. A feladatok megfogalmazásában jobban érvényesült o kommunisták felelősségérzete. Az új helyzetnek megfelelő gondolkodási mód kialakulóban van, esetenként azonban hiányzik az önálló kezdeményezés. Megállapították, hogy az ipari termelés növekedése elmaradt a tervezett — 3—4 százalékos — ütemtől, de az árukibócsátás a helyesebb irányba tolódott el. Az 1 százalékos bővülést differenciált — a termelékenységen alapuló — tevékenység eredményezte. Az átlagosnál nagyobb a növekedés a tőkés exportot előállító vállalatoknál. Az igényekhez igazodva o szénibányászat — javuló fűtőérték mellett, közel 3 millió tonnát termel. Az átlagot meghaladóan fejlődött a jó piaccal rendelkező gép- és élelmiszer- ipar. Az építőanyag-, a tanácsi ipar termelése mérsékelten nőtt, a könnyű- és szövetkezeti iparé a tavalyi szint alatt maradt. Általánoson jellemző, hogy a teljesítések mértéke erősen eltérő. A differenciálódás azonban nem mindig a tudatos cselekvés eredménye, közrejátszott ebben az a nyögés piachiány, a kereslet csökkenése. Az építőipar a kötelezettségének egy részét nem teljesíti. A kereslet szerkezetének változása, a csökkenő létszám — és ért nem kellően ellensúlyozó hatékonyság — közrejátszott abban, hogy a termelés növekedése — változatlan áron — 1 százalékos. A várt kedvező tendenciák - folyamatban lévő építkezések gyors befejezése, átfutási idők csökkenése, minőség javulása, fizetőképes keresJet kielégítése, hatékonyabb együttműködés stb. — csak részben bontakoztak ki. A megyében továbbra is jellemző a kapacitáshiány. Az építőanyagipar, a BCM kivételével — a kereslet- csökkenés, időjárás miatt is — kevesebbet termelt a bázisnál. A vosúti személyszállításnál mérséklődött a csökkenő tendencia, az áruszállítás meghalad minden eddigi szintet. A teljesítményeket segítették az előszállítások, míg a szállító- kapacitások hiánya nehezítette a munkát. A közúti személy- szállításban csak a helyi közlekedésnél van némi növekedés, míg az áruszállításnál 3 százalékos a csökkenés. A megye mezőgazdasága a tervezettnél kedvezőtlenebb évet zár, az ez évi mintegy 2 százalékos bővüléssel az utóbbi 4 évben 19 százalékos növekedést teljesít. Az 1979. évi kiesést elsősorban o nagy mennyiséget képező árunövények (búza, borsó) gyengébb hozamai okozták, amelyet a többi növény kedvezőbb eredményei sem tudtak ellensúlyozni. A kertészeti termékek termelése közepes volt. Az állattenyésztés eredményei tovább javultak. Szinten maradt a szarvasmarha-állomány. A sertések és juhok számának növekedése folytatódott. Kedvezőbb az abrakfelhasználás, fejlődés van a melléktermékék feldolgozása és hasznosítása terén. A nagyüzemek együttműködésének bővítésében történt előrelépés, de ez nem számottevő. A háztáji termelés szervezettebb keretek között tovább fejlődött. A beruházásban o múlt évihez közel azonos szintű a ráfordítás. A kiemelt fejlesztések — MÉV V. bányaüzem, a szénbányászat fejlesztései, Pécs —Mohács II. vízvezeték, Dombóvár—Pécs vasútvonal korszerűsítése — megfelelő ütemben folynak. A húsipari rekonstrukció II. ütemének teljes befejezésére nem került sor. Elkészült a BÉV központi telepe, a 6/A út IV. szakasza és a pécsi telefonközpont bővítése. A pécsi süteményesüzem, a kőbányászat fejlesztése és a pécsi autóbuszpályaudvar munkái megkezdődték. Az év során mintegy 3000 lakás épül, melyből 1354 a cél- csoportos. A 830 óvodai, a 140 bölcsődei férőhely, a kereskedelmi és szolgáltató létesítmények megépítése a vártnál több. Megkezdődött Pécsett a szakmunkásképző és az I. kerületi rendelőintézet, Komlón a kisegítő iskola, a színház és hangversenyterem építése. Az 1979. évi terv céljainak megvclósításához szükséges minőségi változások megkezdődtek a vállalatoknál. A bányászatban jól haladnak a beiuházások és a kutatások. A feltártság lehetőséget teremt a termelés mennyiségi és minőségi növelésére. Az EIVRT, az ÉPGÉP fejlesztései biztosítják a korszerű termékek arányának növelését. A termék- szerkezet korszerűsítését elsősorban az új kapacitások belépése jelentette. A veszteséges tevékenység alig csökkent, a szándékot csak részben követték érdemi megoldások. Nem mindenütt javult a termékek minősége, főként a technológiai fegyelem és a gyártásközi ellenőrzés hiánya következtében. A gazdálkodó egységek munkája csak részben vált takarékossá. Az iparban a veszteségek csökkentek, a költségvetési befizetések jelentősen, az eredmények kis mértékben növekedtek. A készletek a múlt évinél kisebb, a termelés bővülésénél nagyobb mértékben nőttek. Emelkedtek a termelési költségek. A mezőgazdasági egységek nyeresége csökken, a veszteség és alaphiány nő. A foglalkoztatottak száma nem bővült. Az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban csökkent, a harmadik szektorban kis mértékben növekedett a létszám. A változást mutatja, hogy mérséklődött a munkaerő-forgalom, csökkent a termelésből kieső munkaidő, jobb a munkaerő- irányítás. A vállalatok munkaerő-gazdálkodási gyakorlatában azonban csekély az előrelépés, nem kellő a teljesítménybérben dolgozók aránya, magas a táppénzes állomány, az igazolatlan mulasztók száma és az alkalmazotti létszám stb. A munka- és üzemszervezésben az indokoltnál kevesebb figyelmet kapott a kiszolgáló, kisegítő technológiai folyamatok szervezése. A gazdálkodás környezeti feltételeinek alakításában, a tevékenységek összekapasolá- sában javuló munkát végeztek a tanácsok, a pénzintézetek, az ellenőrző szervek és a szövetkezetek érdekképviseleti szervei. A lakosság pénzbevételei mintegy 8 százalékkal nőttek, ez elmarad az előző évitől. A kiskereskedelmi forgalom — változatlan áron — mintegy 2 százalékkal nő. Az áruellátás kielégítő, de nőtt a hiánycikkek köre. A vállalatok üzletpolitikája és árubeszerzése közel megfelelő az olcsó, tömegfogyasztást kielégítő cikkeknél. A megyeszékhely és a munkás lakta területek ellátásának javítását az üzlethálózat korszerűs ítéséve I bi ztos itatták. A közétkeztetésben is történt min:mális kapacitásbővülés. A második féléviben a vendéglátóipar forgalma visszaesett. A lakossági szolgáltatás bővült, de nem sikerült megfelelő haladást elérni a vállalási határidők csökkentésében, a kiszolgálás kulturáltságában. A la- kóskarbantartósi tevékenység mennyisége és minősége el- ma'ad az igényektől. A XII. kongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulójára kezdeményezett munkaversenyhez a gazdálkodó egységek csatlakoztak. A vállalások fokozatoson helyeződtek át a gazdálkodás hatékonyságára. Továbbra is visz- szohúzó tényezők: a célok általános és esetenként késve történő megjelölése, a feltételek nem kellő biztosítása, az ösztönzés differenciáltságának hiánya. Végezetül a pártbizottság elfogadta a végrehajtó bizottság munkájáról szóló jelentést. Egy angol építőipari technológiával ismerkedhetnek meg közelebbről az érdeklődők december 15-től 22-ig Pécsett, az Ipari Szövetekzetek Baranya megyei Szövetsége székházának földszinti nagytermében. Az úgynevezett NO FINES építési technológiát a Wimpey cég fejlesztette ki a második világháború végén, amikor a szigetországban tömegesen kellett lakásokat építeni. Szerte a világon azóta mintegy 300 000 lakás készült el ezzel a technológiával. Mi a NO FINES módszer lényege? Az emeletmagas, előre felállított fa zsalutáblák közé öntött beton nem tartalmazza a folyamatos szemmegoszlást biztosító finom ada. lékanyagot, s ezért úgynevezett „egyszemcsés” nagy hézagtérfogatú falszerkezet építését teszi lehetővé. Előnye elsősorban abban rejlik, hogy nagy mértékben egyszerűsíti és meggyorsítja a szerkezetépítést. de az sem mellékes, hogy szűk. ségszerűvé tesz folyamatos, szalagszerű építésszervezést A Keszthelyen, 1973-ban lefolytatott, sikeres kísérleti építkezés eredményei azt bizonyították, hogy ez a korszerű technológiai eljárás a házgyári építések kiegészítőjeként széles körben alkalmazható azokon a területeken, ahol a házgyári építkezés nem gazdaságos, vagy más okból nem lehetséges: így elsősorban a magánerős lakásépítés terén. A know-how szerződést 1974 őszén kötötték meg a Wimpey céggel. Ugyanebben az esztendőben alakult meg a Lakásépítő Szövetkezetek NO FINES Technológiai Társulása, melyhez ma már 17 építőipari szövetkezet és egy megyei tanácsi építőipari vállalat tartozik. Jelenleg az ország tíz megyéjében és a fővárosban mintegy 5000 lakást magában foglaló lakótelep építése törté, nik ezzel a módszerrel. A baranyai települések fejlesztése, kialakítása szempontjából sem közömbös, hogy milyen módszerek, tervek alapján, valamint milyen szervezettséggel épülnek ezek a lakóházak. A megyei tanács felismerve az iparosított technológia alkalmazásában rejlő lehetőségeket, előnyöket, támogatja a szövetkezetek kezdeményezését, mert ez lehetővé teszi, hogy a lakások. lakóházak jelentős hányada szervezett keretek között, a településfejlesztési tervekkel összehangoltan épüljön fel. Ezért került sor arra, hogy az Ipari Szövetkezet Baranya megyei Szövetsége, valamint a két tervező szövetkezet, a budapesti Ybl Miklós és a szegedi rendezésében a Baranya megyei Tanács védnöksége alatt Pécsett mutassák be az új tervválasztékot. A kiállítás megnyitásán részt vevőket Haász József, a Baranya megyei KISZÖV elnöke köszöntötte, akik között ott volt Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyet. (Folytatás a 2. oldalon) M. E. A Pécsi Faipari Szövetkezet idén 62 millió forint értékben exportált stílbútorokat Az utolsó szállítmányok ezekben a napokban indulnak el, hét kamion és nyolc vagon rusztikus németalföldi parasztbútor Hollandiába, az NSZK-ba és más kisebb megrendelőhöz. A képen: elszállításra váró bútorok utolsó vizsgálata. Erb János felvétele / / n lllfiegyei Pártbizottság illésé