Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)
1979-12-15 / 343. szám
2 Dunflntmt tíctdiö 1979. december 15., szombat Korszerű lakásépítési technológia (Folytatás az 1. oldalról.) tes. dr. Dányi Pál, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese, Mészáros Vilmos, az OKISZ elnökhelyettese, Fekete László, az OTP vezérigazgató-helyettese és Maletics Miklós, a Baranya megyei Ipari Szövetkezetek párt- bizottságának titkára. Ezt követeién dr. Dányi Pál köszöntötte az ünnepség vendégeit, s elmondta, hogy a korszerű családiház-építés jelentősége a jövőben sem fog csökkenni. — Baranyában a VI. ötéves tervidőszakban 5—6000 családi ház felépülésével számolunk. A megye aprófalvas jellegéből következik, hogy Baranya 296 települése közül 230 az olyan, ahol 1960 óta napjainkig 50 lakásnál kevesebb épült mivel a házépítők töbnyire a fejlődő és a fejleszthető településeken keresik az építés lehető, ségét Gyakran felmerül különböző fórumokon, hogy a csaló, di házak építői nem kapnak kellő támogatást. A technológia baranyai bevezetésével az a célunk, hogy a párthatározat értelmében az eddiginél is jobban segítsük a saját erőből történő lakás és családiházépítést Ezután Szilágyi Lajos minisz. terhelyettes megnyitotta a kiállítást melynek, mint hangsúlyozta, fő célja, hogy ez az építési módszer minél szélesebb körben elterjedjen. Az ünnepség végén a résztvevők megtekintették a kiállított tervrajzokat, fényképeket és maketteket Roszprim Nándor Galambos gondolatok Amikor tegnap reggel megelevenedett a város, jó néhány százzal — ha nem ezerrel — kevesebb galamb kellemetlenkedett a járókelőknek. Megtörtént ismét, aminek történnie kellett. De ezek a galambok, magasfokú urbanizáltságuknak köszönhetően ismét el fognak szaporodni, ismét kellemetlenek lesznek, s emiatt újfent a megtizedelésükre kell gondolni, majd fanyalogni. De vajon ezek a galambok csak kellemetlenkedhetnek, hasznukat nem láthatnánk? Nem tudom, hogy a velenceiek hogyan vélekednek a galambjaikról, de egy biztos: a külföldiben elválaszthatatlan egymástól a Szent Márk tér a galamboktól. Európa eme egyik legszebb és leghíresebb teréről nem is láthatunk olyan képet, amelyen ne lennének ott az ezrével nyüzsgő galambok. Idegenforgalmuk szolgálatába állították a galambokat. A példa, amit ajánlanék, személyes tapasztalatból ered. Pár éve Dubrovnikban jártam. Előzetes tanulmányaim során megragadta a figyelmemet egy fénykép: az óváros főterén, a Szent Balázs templom melletti Onofrio-kűtat ábrázolta repdeső galambokkal. Ugyanezek a galambok a kúttal együtt időnként a jugoszláv televízió reklámfilmjeiben is megjelennek. Amikor először tettem a lábamat a nagyon szép, ódon hangulatú térre, hirtelen elámultam a turisták lábai között sétálgató galambok sokasága láttán. Feltűnt aztán egy farmeros hölgy, aki oda-oda- lépett egyik-másik turistához, zsebéből fél marék búzát szedett e!ő, aztán kézzel-lábbal magyarázva mutatta, mit csináljon. Nos, a turista szétosztotta két kezébe a búzát, karját kiterjesztette, s a galambok pillanatokon belül máris ott nyüzsögtek a tenyerén, a karján, a vállán, még ci fején is, és a hölgy készítette a fényképet a kedves látványról. S mivel a fényképezőgép Polaroid típusú volt, a fénykép pillanatok alatt elővarázsolódott, s a turista néhány dinárért máris vihette magával a hiteles dokumentumot Dubrovnikről és a galambjairól. Nos, ilyenfajta hasznát láthatnánk mi is a Széchenyi téri galamboknak. A dzsámi pompásan, egyedülálló háttérül szolgálhatna az ilyen gyors idegenforgalmi emlékfotóknak. Emlék a városról, reklám a városnak, s amellett még üzletnek sem lenne utolsó. H. I. Ülést tartott az Egészségügyi ss Szociálpolitikái Bizottság Családpolitika, anya- és csecsemővédelem A családpolitikai tevékenység, az anya-, csecsemő, és gyermekvédelem eddig is, ezután is az egyik legfontosabb feladata az egészségügynek. 'Hogy milyen gondokkal küzdenek ezen a területen, s melyek a legfontosabb tennivalók, arról tanácskoztak tegnap az Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottság ülésének résztvevői. Az anya-, csecsemő- és gyermekvédelem tapasztalatai mellett a Szigetvári Konzervgyárban folyó családpolitikai tevékenységet értékelték, elemezték. A termelést és a családpolitikát igen bonyolult dolog összehangolni, hiszen mindkettőnek megvannak a követelményei, s ezek sokszor ellentétesek. A táppénzen, a gyermekgondozási segélyen, a rehabilitációs munkahelyeken lévők száma sokszor érzékenyen érinti a termelést, Ho csak azt az egy adatot ragadjuk ki, hogy a konzervgyár 170—180 dolgozója van gyesen, ez önmagában véve is magas szám, s akkor még nem szóltunk azokról, akik a 49, gyáron belül létesített rehabilitációs munkahelyeken dolgoznak — tehát ők sem a szakmunkájukat végzik. Az összes táppénzes egyharmada terhes, 10-15 százaléka pedig gyermekápolási táppénz miatt kénytelen távol maradni munkahelyétől. S e magas számok és a népességpolitikai intézkedések ellenére mind országosan, mind pedig a megyében egyre inkább csökkenő tendenciát mutat a születések száma. Megállapították azt is, hogy a megye általában eléggé elmaradt az üzemi bölcsődék építésével, így például a konzervgyárnak nincs is bölcsődéje, s az, a szinte már országosan elterjedt szemlélet tarthatatlan, hogy minek a bölcsőde, ha úgyis mindenki gyesre megy. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy Baranya a bölcsődék számában utolsó az országban, s a jelentésből az is kiderül, hogy a gyesen lévő kismamák nem használják ki ezt a három évet. 1975-től mind- össze huszonegyen szereztek ez idő alatt valamilyen szak- képesítést. Ennek a negatív ténynek abból a szempontból is nagy szerepe van, hogy a gyár dolgozóinak többsége nő, s természetesen jövedelmük alakulása szorosan összefügg szakképzettségükkel. Ugyanakkor elismeréssel kell adózni o konzervgyárnak o rehabilitáció segítéséért, s a hátrányos helyzetű — elsősorban cigányszármazású — munkásnők helyzetének javításában elért eredményeiért. Az egészségügyi ellátás egyik legnagyobb problémája Felhívjuk kedves vásárlóink és üzletfeleink figyelmét, hogy a KONZUM ÁRUHÁZ telefonszáma 24-422-re változott. TOVÁBBI SZAMAINK: 24-649, 24-798, 24-998. a védőnők helyzete, amely vidéken már-már tragikusnak mondható. Az ilyen állások 30 -40 százaléka betöltetlen, s a más területről átjáró helyettesítő védőnők nem tudnak ekkora hiányt pótolni. Munkájukat nehezíti, hogy Baranya aprófalvas település, s busz- szal képtelenség valamennyi helységet kielégítően ellátni, utazási átalányuk pedig mindössze havi 120 forint, s ez úgyszólván semmire nem elég. Gyermekgyógyászban is hiány van vidéken. A Siklóson meghirdetett gyermekgyógyászi és szülész főorvosi, valamint a Komlón hirdetett gyermekgyógyász főorvosi állásra egyetlen pályázat sem érkezett E néhány kiragadott példa is bizonyítja, hogy sok még a tennivaló, s ezt a jelenlegi eszközrendszer felhasználásával, racionális átszervezéssel lehet csupán megoldani. D. Cs. 1980-as munkaprogramok Ülést tartott a Pécs városi Tanács vb Tegnap ülést tartott Pécs megyei város Tanácsának végrehajtó bizottsága. Megtárgyalta a város 1980, évi költségvetését és fejlesztési tervét és azt megvitatásra és elfogadásra a december 21-re összehívandó tanácsülés elé terjeszti. A továbbiakban Lakj Istvánná dr., o tanács vb-hivata- lának elnöke számolt be a hivatal közel egy esztendős tevékenységéről, az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról. Határozatot hozott a végrehajtó bizottság arról, hogy 2,9 millió forintos beruházási költségelőirányzattal Vasas 1. területén, a Somogy utca és Pajtás utca sarki területen körzeti orvosi rendelőt és orvoslakásokat kell építeni. Jóváhagyta a végrehajtó bizottság a város jövő évi 77 millió forint összegű út-híd költségvetését; elfogadta az idei — 162,6 millió forint költség irányzatú — pincemunkák elvégzéséről szóló jelentést és jóváhagyta az 1980-ra szóló 183,1 millió forint összegű pénzügyi tervre kidolgozott munkaprogramot. A Pécsi ingatlankezelő Vállalat tájékoztatta a végrehajtó bizottságot az idei ialkó- házfelújítási munkákról, s előterjesztette a jövő évi 184 millió forintos programot, amit a vb elfogadott. 4 Majláth utcától úx Arttnykovácsí£*i* Nem is olyan régen, a Széchenyi tér fái alatt beszélték meg napi gondjaikat az emberek: emlékszem, hogy amikor a Hunyadi szobrot avatták, egy rövid időre leállt a villamos, hogy aztán amikor újra indul, néhány fillérért levigyen a volt Hadapród laktanyáig — ha jól mondom —, s útközben aki akart, kiszállt az Aranykovácsnál, vagy beugrott Kotolák bácsi fűszerboltjába ... Bontják a várost - bontjuk a várost. A mai tizenévesek nem tudják, hogy hol volt a Majláth utca, a holnapiak nem emlékeznek o Harangöntő utcára ... Az Őz utca se a régi már, Kis-Gyűd utca, Kis- Rókus utca s a többiek, öreg há za ikka I - u d va ra ifcka I tég Iánként fogytak el. Idősebb pécsi emberek mondják: ez már nem a régi Pécs. Fényképek után kutatnak: ez így volt, amaz meg úgy, a családi ebédek egyre gyakoribb témája múlt évek emléke: házakhoz, utcákhoz kötődő, tereken élő gondolatok... A reptér meg a bulgárkert Uránvórosnak nevezett lakótelep. Innen kell elindulnia annak, aki városunk jelenét próbálja megérteni. Éppen húsz esztendeje annak, hogy meglódult az első bontókalapács, hogy levették az első töredezett cserepű, salétromos falú házának mestergerendáját, hogy megindult és megindulhatott a város rekonstrukciója. A város újkori történelmét a városrendezők éppen húsz éve kezdték újra írni... Gyorsan, e 20 esztendő gyorsaságával. A Szigeti városrészben új épületek nőttek, magasházzá cseperedtek. Most a Budai városrész lakói köszöntget- nek egymásnak Kertvárosban, s oda a Doktor Sándor utca vége-közepe, oda a Bonbon is. A kezdet - 1959 óta —, a közösségi épületeket nem számítva, a boltokat-kocsmákatBontják a várost Nosztalgiával gondolunk a régire, de ürülünk az újnak kisipari műhelyeket-vendéglő- ket figyelemre sem méltatva 2782 lakás szűnt meg. Maszek bontóbrigádok szedték szét őket — ;gy alakult ki egy sajátos pécsi életmód-életvitel, a szanálok élete — s adták tovább kilincsként, ablakkeretként, dara btég Iáiként, gerendaként ... Pécs sajátos építőanyagtermelő lett, s ma már nincs ki megmondja: melyik új ház-villa vagy éppen közösségi épület állt föl a Tavasz utcai, a Mezőszél utcai, Lánc utcai vagy éppen Móré Füjöp utcai házak maradékán. Jó volna emlékezni ezekre az utcákra, terekre, jó volna tudni, hogy hol állt pontosan a Juhász-féle ház — talán ma éppen az óvoda van a helyén —, hogy az Irányi Dániel tér melyik házában is lakott az a barát, ismerős .. . De csők emlékezni. Vissza már jószerivel — úgy sem lehet — semmit sem kívánok. Jó tudni azt is, hogy a lebontott- szanált 1782 lakás helyett 26 002-őt épített a város, hogy egészséges, szép, új otthonok nőttek ki helyettük... A kertész is megnyesi az ágakat, a jobt szebb termés reményében. Húsz év mérlege: 23 ezer lakás — tisztán. Új terek és utcák, új tér és utcanevek, üzletek, ABC-k, óvodák, iskolák... Jobb a tévétoronyból nézni ezt a várost, mint a Kiss József- ki látóról. Ma is bontják o várost. Ledőlt egy fal, kis kalapáccsal verik a tégláról a porzó habarcsot. De — ma is épül a város. Fiatal kollégám a minap vette át első emeleti kétszobás lakásának a kulcsát. Kozma Ferenc nw A régi időkre emlékeztet Eisner Dóczi még álló háza a gépiparival szemben. Krónikaírók találkozója Szigetváron 1971-ben született megyei tanácsi vb-határozat a Baranya megyei krónikaírásból, melynek azóta évenként egy-egy évfolyama született meg a városok, ban, községekben. Igényesebb és szerényebb munkák, mindenesetre seregnyi hasznos támpontot adva a megye települé. seinek mindennapjairól. Teg- hap a szigetvári járás krónikaíróit hívta össze értekezletre a Baranya megyei Levéltár a járási tanács nagytermébe, hogy közösen értékeljék az évi munkát. Varga Dezső, a levéltár munkatársa, a szigetvári járás krónikareferense elmondotta, hogy a megyében itt születtek a legigényesebb munkák. A krónikaírónak ugyanis évkönyv- szérűén fel kell jegyeznie a településen történt jelentősebb eseményeket, összegeznie kell az évet, s gyűjtenie a különféle dokumentumokat — újságcikkeket, tanulmányokat, fotó- és hanganyagokat. 1977-hez képest emelkedett a járás krónikáinak színvonala — állapította meg az értékelés. Míg ebben az évben csak egy helység, Szigetvár városa végzett kiemelkedő munkát, 1978-ban már felzárkózott mellé Szentlő- rinc nagyközség, Kacsóta, Dencsháza, Mozsgó és Rózsafa. A szigetvári „krónikaíró" brigád mellett kiemelkedik Mányi Lajos, Péteri Ferenc, Wágner Ádámné és Gáspár Györgyné munkája, aki Szentlőrinc krónikaírója, és igen magas színvonalú krónikát írt. A Baranyai Krónikaírás kötetében négy tanulmány kap helyet a szigetvári járás területéről: a rózsafai évkönyv Wágner Ádámné összeállításában, a szigetvári geográfiai vizsgálatok dr. Kapronczay József tollából, a dencsházi—szentegáti uradalom volt napszámosainak visz- szaemlékezései Mányi Lajos lejegyzésében, valamint Endrőc- nek, az évi összefoglalója Horvát Antalné összegezésében. Nagyon sok múlik azon, ki vállalja, ki végzi a községekben ezt a munkát, amely feltétlenül olyan emberre vár, oki alaposan ismeri a települést, együtt él azzal. Nagyszerű lehetőségek rejlenek a krónikaíró és a honismereti szakkör közötti kapcsolatban — ahogyan azt Mozsgó községben megvalósították. Hiányolták a tanácskozáson a nemzetiségi nyelven megjelenő krónikákat: a járásból egyedül Dróvakeresztúr küldött be szerb-horvót nyelvű munkát. A következő év fel- szabadulási jubileuma, a párt- kongresszus eseményei, a tanácsi választások eseménydús évkönyveket ígérnek — e dokumentumok, visszaemlékezések gyűjtésére kell figyelmet fordítaniuk a helyi krónikaíróknak, nemcsak a szigetvári járásban, hanem a megye egész területén. G. O.
