Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)
1979-12-14 / 342. szám
2 Dunántúlt napló 1979. december 14., péntek Beszámoló taggyűlés a szalántai tsz kerületi pártalapszervezeténél További jó munkára van szükség Az idei év májusára nem szívesen emlékszik a magyar mezőgazdaság : az aszályos hónap az egész esztendő gazdálkodására rányomta bélyegét. Az is természetes, hogy mindenütt — így a szalántai termelőszövetkezetben is - azon dolgoztak, hogy a kieséseket pótolják, hogy a nehézségek ellenére is eredményes évet zárjanak. E plusz munkában különösen nagy feladat hárult a gazdaságok vezetésére, a pártszervezetekre, a kommunistákra. Tegnap délután a szalántai termelőszövetkezet kerületi pártalapszervezete tartotta meg beszámoló taggyűlését, értékelte az elmúlt öt esztendő politikai munkáját, s ezzel párhuzamosan — szinte természetesen — az elmúlt évek gazdálkodását. Stivics Tivadar, az alapszervezet párttitkára így fogalmazott beszámolójában: „Az alapszervezetünk a XI. kongresszus óta eltelt időszakban a szervezeti szabályzat előírásainak és a kongresszus Határozatainak megfelelően igyekezett munkáját, kötelezettségeit teljesíteni. £ munka során arra törekedtünk, hogy segítsük gazdasági vezetőinket a különböző döntések meghozatalában, abban, hogy gazdaságunk eredményesebben termeljen." Az elmúlt öt esztendő alatt több állomás is volt a párt- alapszervezet életében: környéken lévő termelőszövetkezeteket vontak össze, s a székhely — Szolánta - is több társközséggel gyarapodott. Jó volt hallani, hogy ez idő alatt sokat tettek a párt- és szövetkezeti demokrácia érvényesüléséért, a munkafegyelem javításáért. A párttagok a helyi politikai-társadalmi élet formálásában- olnkításában részt vállaltak és vállalnak, társadalmi szervezetekben, tömegszervezetekben dolgoznak. A gazdálkodás frontján is rzép mutatókkal rendelkeznek o szalántcvak. öt év alatt a közös vagyon 140 millióról közel 180 millió forintra gyarapodott, a tagok fizetésének átlaga 3000 forintról 3500 forintra nőtt. A búzából 1975-ben 28,8 mázsás termést takarítottak be, idén — a nehéz év ellenére — közel 40 mázsa jött be hektáronként. A kukorica termése 60 mázsás átlagokat mutat, napraforgóból megduplázták a termésátlagot. A tehenészet fejlődésére jellemző: 1975-ben 2500 literes tejátlagot mértek tehenenként, az idén 3200 liter várható. SerPárttaggyűlés az EIVRT Pécsi Elektronikai Gyárában A vállalat, a telephelyek változtak, a pártszervezet azonban talpon maradt A vállalat és a pártszervezet is rendkívüli időket élt át az elmúlt öt esztendő során, a tegnapi párttaggyűlésen mégis sikeresen működő termelő- szervezet, egységes, megerősödött pártszervezet vizsgázott az Egyesült Izzó RT Pécsi Elektronikai Gyárának beszámoló párttaggyűlésén. A beszámolási időszakban számolta fel az egykori Pécsi fémipari Vállalat pécsi Szigeti úti telepét és költözött György- aknára, majd négy éve az EIVRT átvette a pécsi tanácsi vállalatot, ettől kezdve több telephelyen gyakorta változó te rm elé si p raf i Ha I, á te sop ortosításőkkal, be ruházó sakkal küszködve éltek. Elképzelhető, hogy ilyen körülmények mellett milyen nöhéz feltétetek között kellett a pártalap- szervezetnek működnie. Sándor Gyula párttitkár beszámolójából kitűnt, hogy az elmúlt időben mindezek ellenére dinamikusan fejlődő volt a vállalat, hiszen 1975-ben 343 fő mindössze 77 millió forint termelési értéket állított elő, 1979-ben pedig 535 fővel az Izzó elszámolási rendszerét tekintve ennék az ösz- szegnek csaknem kétszeresét. Régebben jó közepes tanácsi vállalatnak számítottak, most pedig egy világcég egyik fontos láncszeméként, mindenekelőtt ennek érdekeit figyelem- foevéve kell működniük. Ha a kezdeti időkben voltak is zök- zenők, az akarattal soha nem volt baj, a többségében nőket foglalkoztató gyárban ma már sók, bonyolult és nagy tudást megkövetelő terméket állítanak elő. A beszámolóból is, később a hozzászólásokból még inkább kikerekedett, hogy a gazdaság segítő tevékenységén kívül a pártszervezet a társadalmi szervezetek irányításában, a párt szervezeti életében, a dolgozók politikai, szakmai nevelésében, az ideológiai munkában, a kulturális munkában is előre lépett. A számvetés készítésének idején értékelte az MSZMP Pécs városi Bizottsága az alapszervezet tevékenységét. Jung Józsefné, a városi pártbizottság képviselője ismertette a taggyűlésen a felsőbb párttestület véleményét, amely megállapítja, hogy a pártalapszervezet alapvetően 'betölti irányító és ellenőrző szerepét, dicséretes az a munka, amelyet o pártépítésben végeznek: nemcsak számszerűleg, hanem tartalmilag is, a felvett 18 párttagból ugyanis 15 munkás és 14 harminc éven aluli fiatal. Mindazonáltal, miként a nagyon kritikus hangú beszámolóból is kitűnt, Jung Józsefné is hangsúlyozta, hogy bőven van javítanivaló a pártmunkában. Nem elégséges a problémákat felismerni, azt is meg kell határozni, ki tudja megszüntetni azokat, a pártmegbízatások számában is elmaradnak a lehetőségektől. A taggyűlés munkájában végűi is többségében a jó eredmények tükröződtek, amelynek ■nyomatékot adott a vállalat igazgatójának bejelentése is, miszerint december 22-én teljesítik éves termelési feladatukat, ezt követően a Felsőmalom utcai korszerűtlen telephelyről még az idén kiköltöznek a György-aknán épült új üzembe, ahol az eddiginél sokkal iobb munka és szociális körülmények között dolgozhatnak munkásaik. L. J. tésértékesítésben az idén rekordot állítottak fel: 6450 darabot adtak a népgazdaságnak. A hozzászólók sorában Kiss László további jó munkára ösztönzött. Dr. Kovács József, az MSZMP Központi Bizottsága munkatársa néhány pártpolitikai kérdésről szólt a XII. kongresszus előkészületeivel kapcsolatban, a jövő esztendő gazdasági feladatait vázolta. Bors Ferenc, a pártalapszervezet munkáját értékelte, majd a taggyű- lés egyhangúlag elfogadta a beszámolót és jövő feladatait meghatározó javaslatokat. K. F. A spekuláció, a harácsolás, a jogtalan nyerészkedés ellen H ogyan válhat harácsolás tárgyává egy bá- nyász-munkáslakás? Jár-e újítási díj olyan találmányért, amelynek hasznosítása ráfizetéses? Miért nem fizette be az állami illetéket a milliós kártalanítási per vesztese? Fiatalodhat-e tíz esztendőt a bíróság előtt egy Trabant személygépkocsi? Nyolcvannégy elveszett per után miért nem fizet a 85. hasonló ügyben önként a Beremendi Cementművek? Szabad-e 1500 forint albérleti díjat kérni egyszuterén helyiségért? Visszakövetelheti-e a beteg, az orvosnak adott há. lapénzt a károkozótól? Olcsóbb-e a környezetben okozott károk megtérítése, mint a védőberendezés megépítése? Jogtalan haszonszerzés van, gazdasági bírság miért nincs? Együttes ülést tartott a Megyei Bíróság polgári és gazdasági kollégiuma Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket vizsgált csütörtöki együttes ülésén a Pécsi Megyei Bíróság polgári és gazdasági kollégiuma, A testületi tanácskozás témáját így jelölte az előterjesztő: ,,A jogalkalmazás jogpolitikai irányelveinek érvényesülése, a társadalmi és gazdasági életünkben mutatkozó egyes negatív jelenségekkel iiisriA^lcliicléá^a^fncp^irar Fm műfordító Pécsett Ady Endre verseit fordította finnre Tuomo Lahdelma költő, műfordítóaz yvaskylöi egyetem tanára, aki néhány napot töltött Pécsett. Tegnap délután a finn—magyar műfordítás kérdéseiről tartott előadást a Nevelők Házában, ismerkedett a. várossal, a Csontváry Múzeummal, s találkozott Csorba Győzővel a Jelenkor szerkesztősében. Yvaskylöben a magyar költészetet tanítja az egyetemen, s azt mondja, az utóbbi időkben megnövekedett az érdeklődés a magyar kultúra, a magyar nyelv iránt. Köszönhető ez a Finnországban megjelent magyar műveknek., az ottani magyar lektornak. Egy-egy évfolyamon 24—25 diák tanulja hosszabb-rövidebb ideig nyelvünket. Tuomo Lahdelma egyébként kettős céllal tartózkodik Magyarországon: Ady lírájából készíti disszertációját, és Kertész Ákos Makra című regényét fordítja. — Mit jelent a Makrát fordítani? — Nehéz feladat, mivel szokatlan a regény szókincse, sok benne a zsargon, de ennek megfejtésére sok segítséget kapók debreceni költőbarátomtól, Gábor Zoltántól, akivel megbeszélhetem a műhelyprob- lémókat. — Hogyan került kapcsolatba a magyar nyelvvel? — Finn szakot végeztem, ennél fogva tanulnom kellett fél évet magyarul, és nem hagytam abba. 1977-ben fél évet töltöttem Magyarországon, akkor kezdtem fordítani Adyt az évfordulóra, de már előtte is foglalkoztam Juhász Gyula, Petőfi, József Attila és Ady verseinek átültetésével. — Hogyan szól a magyar költészet finn közegben? — Ha össze akarjuk a két nyelvet hasonlítani, a magyar sokkal több túlzással él, mint a mi nyelvünk. Indulatos, erőteljes a magyar líra. Csodálatos benne a mitikus elem és a hétköznapi szféra keveredése, ahogy az Nagy Lászlónál megvalósult. — Segít-e a fordítónak, ha rokon nyelvből kell fordítania? — Képes Gézára hivatkoznék, aki azt mondta, téved, aki azt hiszi, hogy a nyelvi rokonság jussán könnyebb lesz a dolga. Az lendíti előre a fordítót, hogy a magyarokért szívesebben dolgozik, de olcsóbb áron semmiképp nem lehet eredményhez jutni. Gállos Orsolya Befejeződött a tihanyi tanácskozás Csütörtökön befejeződött a 29 kommunista és munkáspárt képviselőinek találkozója Tihanyban. A háromnapos tanácskozáson a résztvevők konstruktív, elvtársi légkörben vélemény- és tapasztalatcserét folytattak a kommunisták és a szociáldemokraták viszonyának időszerű kérdéseiről, a nemzetközi békéért és biztonságért, társadalmi haladásért folytatott további küzdelem perspektíváiról. A záróülés munkájában részt vett Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. szembeni bírósági fellépés körében”. A szocialista társadalom bírája nem szemlélheti steril jogvitaként az elékerülő peres ügyeket. Adott esetben a bíróságnak fel kell tárnia az ügyek társadalmi hátterét és a konkrét ügyben hozott ítéleten túl, mindent meg kell tennie az általa észlelt káros jelenségek visszaszorítására. A büntető ügyekben könnyen tettenérhe- tőe!< az ilyen jelenségek. A polgári ügyekben ítélkező bírák szemléletmódja e területen nem egységes. Igaz, hogy döntési lehetőségeiket behatárolja a felperes keresete és az alperes ellenkérelme, óm ez a tény nem korlátozhatja a bírót abban, hogy a konkrét jogsértések okait feltérképezze — hangsúlyozta bevezetőjében dr. Tamásfy József, a Megyei Bíróság elnöke. A spekuláció, a harácsolás, a jogtalan vagyonszerzés szándéka számos peres ügyben kirajzolódik. Ez derült ki abból a részletes és bölcsen elemző előterjesztésből, amelyet dr. Gá- tos György, a Megyei Bíróság elnökhelyettese készített munka.' társaival, az alkalomra. Több száz, jogerősen befejezett és néhány most folyamatban lévő peres ügy aktájának tanulmányozása után született meg a vitára bocsátott anyag. A kollégium tagjai egyetértettek azzal a megállapítással, mely szerint a bíróságoknak a polgári jogvitákban hozott döntései csak akkor felelnek meg a törvényességi követelményeknek, ha az időszerűségen és a jogszabályok helyes alkalmazásán felül összhangban állnak a jogpolitikai elvekkel is. A kollégium az általános megállapításokon túlmenően megtárgyalta a megyei tapasztalatokat a személyhez és a szellemi alkotáshoz fűződő jogok védelmével kapcsolatos perek körében, a tulajdonjog alkalmazásánál, a kötelmijoggal kapcsolatos pereknél, az államigazgatási határozatot megtámadó jogvitáknál, a szövetkezeti tagsági viszonnyal, a végrehajtással, valamint a családjogi perekkel kapcsolatban. A Pécsi Megyei Bíróság polgári és gazdasági kollégiumának együttes ülésén számos olyan javaslatot fogadtak el, melyek a jövőben segítséget nyújtanak majd a bíráknak a spekuláció, a harácsolás, a jogtalan nyerészkedés, a’ munka nélküli jövedelemszerzés elleni, hatékonyabb, fellépésben. Az ülés tapasztalataira lapunkban még visszatérünk. E. Á. Szorosabb együttműködést a települések és a munkahelyek között K evésfoé aktív közéleti tevékenység, tanulástól való tartózkodás, és a( szabadidő egyoldalú eltöltése — kiskertművelés, tévézés —, ami általánosságban és negatív előjellel jellemzi a baranyai ingázókat. Ám ezeket o negatívumokat szándékosan gyűjtötte csokor- bo az a tájékoztató, amit Szili József, az. SZMT titkára, a HNF elnökségének tagja tegnap délelőtt terjesztett a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága elé. Az ülésen részt vett Csizmás Attila, a HNF OT osztályvezető-helyettese. A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront megyei Bizottsága, illetve a népfrontaktívák által különböző községekben és vállalatoknál végzett felméréseknek az volt a célja, hogy feltárják azokat a gondokat, melyek a bejárók többségének helyzetére jellemzőek. Amint a felméréseket ösz- szegző tájékoztatóban elhangzott, Baranyában elsősorban a városokba, illetve a nagyvállaA bejárók érdeke Tanácskozott a HNF megyei bizottsága latok munkahelyeire irányul a bejárás. Ezek az emberek naponta fél órától négy óráig terjedő időt várakozással, utazással töltenék. És az utazás — annak ellenére, hogy az utóbbi években rendkívül sokat javultak az utaztatási körülmények — fárasztó, holt munka. Részben ez o magyarázata annak, hogy a bejáró dolgozók közül kevesen töltenek be munkahelyen, illetve lakóhelyen különböző tisztségéket. Az is igaz, hogy egyes üzemek, illetve települések vezetősége nem ismeri pontosan, hogy hányán vannak, és kik az ingázók. Ahol viszont erre kölcsönösen gondot fordítottak, ott meglátszik az eredmény: a vállalatok segítették a dolgozók lakáshelyzetének megoldását, patronáló kapcsolatot teremtettek a lakóhelyükön levő tanácsi gyermekintézményekkel. és cserébe elégedett, a munkahelyükhöz ragaszkodó dolgozók munkájával számolhatnak. Egyes munkahelyek és lakóhelyek közötti kapcsolatok odáig fejlődték, hogy a bejáró dolgozó kihelyezett iskolákban végezhették el a nyolc általánost, illetve falujukban tartottak részükre politikai képzést. A tájékoztatót követő vitában hozzászólók megerősítették az ismertetett gondokat és eredményeket. A HNF Baranya megyei Bizottsága a bejáró doloozók helyzetének javítására, a közéleti tevékenységük fokozására hozott állásfoglalásában többek között a következő feladatokat javasolja. A népfrontbizottságoknak az eddigieknél jobban be kel! vonniuk a bejáró dolgozókat lakóhelyük társadalmi, gazdasági feladatainak meg- volósításába, illetve a tanácsokkal közösen és folyamatosan tájékoztatni kell őket lakóhelyük mindennapi életéről. Együttműködést javasol a bizottság a tanácsoknak és a vállalatoknak az ingázó dolgozók gondjainak megoldása érdekében. Szintén közös feladatot jelent állami és társadalmi szerveknek, hogy a bejáró dolgozók közül mind többen végezzék el a nyolc általánost, ami egyben alapfeltétele szakmai képzésüknek. T. t
