Dunántúli Napló, 1979. december (36. évfolyam, 329-357. szám)

1979-12-14 / 342. szám

I Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 342. szám 1979. december 14., péntek Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Ülést tartott a Minisztertanács Eredményes védekezés Jégelhárító- rakétát lőnek ki a Tenkes-hegyen Erb János felvétele A jégeső-elhárítás tapasztalatai 130000 hektárt védenek a jégelhárító rakéták Baranyában Magyar­szovjet egyezmények aláírása A Mogyar—Szovjet .Gazdasá­gi és Műszaki-tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság XXIV. ülésszakának befejeztével csütörtökön Moszk­vában ünnepélyesen Írták alá az ülésszak jegyzőkönyvét. Ugyancsak aláírtak több olyan ágazati alapprogramot, ame­lyek a két ország érdekelt mi­nisztériumainak együttműködé­sét szabályozzák 1990-ig, a gyártásszakosítás és a koope­ráció hosszú távú programjá­nak megfelelőén. A gépipar te­rén öt, a vegyipar terén pedig egy ilyen programról szóló megállapodást írtak alá, a két ország műszergyártásának, könnyű- és élelmiszeripari gép­gyártásának, vegyipari és kő­olajipari gépgyártásának, épí­tőipari és útépítőgép-gyórtásá- nak, hírközlőeszköz-gyártásá- nak, valamint a kőolajfeldolgo­zó- és petrolkémiai ágazatok­nak együttműködésével kapcso­latosak. Az alprogramokat, illetve az egyezményeket magyar részről Soltész István kohó- és gépipa­ri miniszter, dr. Simon Pál ne­hézipari miniszter, Gábor And­rás kohó- és gépipari és Herk- ner Ottó külkereskedelmi mi­niszterhelyettes irtó alá. Szov­jet részről az aláírók között volt Jefim Novoszjolov építőipari-, út- és közműipari gépgyártási miniszter, Konsztantyin Rúd- nyev automatizálási és műszer­ipari miniszter. A bizottság ülé­séről szóló jegyzőkönyv aláírá­sakor Konsztantyin Katusev és Mórjai József mondott beszé­det; A most aláírásra került ága­zati alprogramok realizálják a gyártósszakosítás és a koope­ráció hosszú távú prägraimjót — hangoztatta a többi között a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, aki rámu­tatott: folytatni kell az ilyen programok kidolgozását, a konkrét szerződések megköté­sét. Katusev méltatta a bizott­ság ülésszakán elvégzett mun­kát, hangsúlyozva: a szovjet és a magyar tagozat baráti együtt­működésével sikeresén valósít­ják meg azt a nagy munkát, amellyel az SZKP és az MSZMP Központi Bizottságo, személye­sen Leonyid Brezsnyev és Ká­dár János bízta meg 'a részve­vőket. Marjai József válaszában alá­húzta, hogy az együttműködési kormányközi bizottság munká­jában most új szakasz kezdő­dött. Mindkét ország most gozdasági fejlődésének különö­sen fontos és felelősségteljes szakaszában van, s jelenleg nem egyszerűen arról van szó, hogy növelni, szélesíteni kell együttműködésüket, hanem tar­talmában is qazdagítoni kell azt. Ez az együttműködés mind­két ország gazdaságában na­gyobb eredményeket hoz az eddigieknél, hatékonyabban szolgália a szocializmus és a kommunizmus építését. Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, aki Moszkvában küldöttség élén részt vett a Magyor-Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudo­mányos Együttműködési Kor­mányközi Bizottság XXIV. ülés­szakán, csütörtökön délután ha­zaérkezett a szovjet fővárosból. A Kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott. A kormány az Országos Tervhivatal elnökének előter­jesztésére határozatot hozott az 1980. évi népgazdasági tervről és a végrehajtással kapcsolatos feladatokról. A pénzügy- és az igazság­ügyminiszter előterjesztése alapján a Minisztertanács megtárgyalta oz 1980. évi ál­lami költségvetésről szóló tör­A Minisztertanács december 13-i ülésén meghallgatta a kül­ügyminiszter jelentését a Var­sói Szerződés tagállamai kül­ügyminiszteri bizottságának 1979. december 5—6-i berlini üléséről és jóváhagyta a mo­gyar küldöttségnek az üléssza­kon kifejtett tevékenységét. Megállapította, hogy a kiadott közlemény fontos dokumentu­ma annak a következetes harc­nak, amelyet a Varsói Szerző­dés tagállamai folytatnak az enyhülés megszilárdításáért, a fegyverkezési hajsza megféke­zéséért, a leszerelésért, Európa békéjének és biztonságának megvédéséért. Egyetértésben a külügymi­niszteri bizottság közleményé­vel, a magyar kormány aggo­dalmának ad hangot, hogy a NATO folytatni akarja a fegy­verkezési hajszát. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének korábbi javaslatai és a külügyminiszteri bizottság berlini ülésszakán kidolgozott indítványok józan megfontolá­son alapuló lehetőséget kínál­tak a tárgyalások azonnali megkezdéséhez, megállapodá­sok eléréséhez. A magyar kor­mány ez alkalommal is szüksé­gesnek tartja felhívni az Észak­atlanti Szerződés tagállamai kormányainak és a világ köz­véleményének figyelmét, hogy az új típusú amerikai közép­hatótávolságú nukleáris raké­tafegyverek gyártására és nyu­gat-európai elhelyezésére vo­natkozó döntés és annak meg­valósítása rendkívül bonyolult helyzetet idéz elő Európában. A magyar kormány meg van győződve arról, hogy a külügy­miniszteri bizottság ülésének közleményében foglalt kezde­ményezések kedvező fogadta­tása újabb hozzájárulást jelen­tene az európai katonai eny­hülés és leszerelés kérdéseivel foglalkozó össz-európai konfe­rencia előkészítéséhez. Helyes­li és támogatja a Varsói Szer­ződés tagállamai részéről ki­fejtett elképzeléseket az álta­luk megvitatásra és megoldás­ra javasolt kérdésekről, a kon­ferencia megrendezésének mó­dozatairól. Egyetért azzal, hogy figyelembe vették más államok elképzeléseit is, amikor azt ja­vasolták, hogy a konkrét intéz­kedéseket szakaszonként vizs­gálják meg, s az első szakasz­ban a munkát a bizalomerősí­vény tervezetét, amelyet az országgyűlés elé terjeszt. A Nemzeti Bank elnökének javaslatára a kormány megha­tározta a jövő évi népgazda­sági terv céljainak megvalósí­tását szolgáló hitelpolitikai irányelveket és hitelkereteket. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter előterjesz­tése alanián a Miniszterta­nács módosította a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1969. évi rendeletét. tő intézkedésekre összpontosít­sák, a konferencia további sza­kaszaival kapcsolatos kérdése­ket pedig később határozzák meg. A magyar kormány a külügy­miniszteri bizottság állásfogla­lásával összhangban nagy je­lentőséget tulajdonít az 1980- ban Madridban megrendezés­re kerülő európai biztonsági és együttműködési találkozónak. Az a határozott álláspontja, hogy a találkozónak az enyhü­lés és a biztonság megszilár­dítását, az együttműködés erő­sítését kell szolgálnia. A Ma­gyar Népköztársaság tevéke­nyen hozzá kíván járulni a ta­lálkozó sikeréhez. Helyesli, hogy a részt vevő országok még az előkészítő szakaszban jussa­nak megegyezésre: milyen konkrét kérdésekben lehet to­vábbi lépéseket tenni a talál­kozón az együttműködés bőví­tésére, a politikai légkör javí­tására. A Magyar Népköztársaság Kormányának szilárd meggyő­ződése, hogy a külügyminisz­teri bizottság javaslatainak valóra váltása új lendületet adna az európai enyhülési fo­lyamatnak. A Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Ta- r ácsának elnöksége együttes határozatban módosította az üzemi demokrácia egyes kér­déseiről szóló 1977. évi hatá­rozatát, az intézményeknél, a hivataloknál és a nem válla­lati rendszerben működő szer­vek munkahelyi demokráciája továbbfejlesztése érdekében. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Lázár György fogadta a szovjet belügy­minisztert Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke csütörtökön a Par­lamentben fogadta Nyi- kolaj Anyiszimovics Scsolo- kov hadseregtábornokot, az SZKP KB tagját, a Szovjetunió belügyminisz­terét. A baráti, elvtársi légkörű eszmecserén jelen volt Borbándi János, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese, Rácz Sándor, a Köz­ponti Bizottság osztályve­zetője, Benkei András bel­ügyminiszter és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. A szovjet belügyminisz­ter vezette delegáció - Kamara János altábor­nagy, belügyi államtitkár és Vlagyimir Pavlov jelen­létében - délelőtt megko­szorúzta a magyar, majd a szovjet hősök emlékmű­vét. Régebben, még néhány évtizede is a meteoroló­gusok csupán jdőjárási meg­figyeléseket, ' előrejelzéseket végeztek. A technika fej­lődésével azonban jelenleg már beavatkozni, megváltoztatni is képesek olyan jelenségeket, melyekről a századfordulón még álmodni sem mertek. Ilyen többek között a jégeső-elhárí­tás, mellyel hazánkban egyedül Baranyában foglalkoznak. Tegnop délután Pécsett, a Technika Házában került sor a Magyar Meteorológiai Társaság pécsi csoportja és a Magyar Agrártudományi Egyesület szer­vezésében orra az előadásra, mely a baranyai jégeső-elhárí­tás tapasztalatival, jelentőségé­vel foglalkozott. Dr. Wirth End­re, a jégeső-elhárítási szervezet vezetője elmondta, hogy még szakemberek körében is meg­oszlanak a vélemények a jég­eső-elhárítás eredményességé­ről. Vannak, akik azt mondják, hogy most a védett részen őzért nem esik oz eső, mert a jégel­hárítással megbontották a ter­mészeti folyamatokat, mások pedig ennek tudják be, hogy több csapadék hullik, mint an­nak előtte. A Baranyábon ténylegesen védett terület nagysága meg­haladja a 130 000 hektárt, ami azt jelenti, hogy ezeken o ré­szeken egy új szolgáltatást nyújtanak a mezőgazdasági üzemeknek. A jégeső-elhárító rendszert az Állami Biztosító tá­mogatja anyagilag. Érdemes kihangsúlyozni, hogy a rend­szer képtelen 100 százalékos hatékonysággal dolgozni, en­nek ellenére azonban évente óriási értéket ment meg a népgazdaságnak. A számok ezt mindennél éke­sebben bizonyítják: a jégeső-el­hárító rendszer működése előtt Baranyában évente átlagban 144 millió forintot fizetett ki jég­kártérítés gyanánt oz Állami Biztosító, az üzemelés óta el­telt három esztendő éves átla­gát figyelembe véve ez a szám 48 millió forintra csökkent. S, ezt úgy érték el, hogy néhány technikai gond mellett, vannak olyan területek, amerre nem küldhetnek rakétát a felhők­be. Ilyen például a déli határ; jelenleg azonban már folynak tárgyalások arról, hogy a most még kieső részeket — a határ mindkét oldalán — közösen véd­jék a jégtől. Az állomások kölcsönös tájékoztatásáról is ki­cserélik nézeteiket a tárgyalá­sok során. Baranyába',-: a Tenkes-hegy- ről és o környezetében levő ti­zenegy kilövőállomásról törté­nik a jégeső-elhárítás. A há­rom kísérleti év után az idei esztendő már a „teljes üzem” éve volt, de a kutatásokat to­vábbra is folytatják. A vizsgá­latok elsősorban arra irányul­nak, hogyain lehet a zivatar- felhők rádiólokátoros vizsgála­tát tökéletesíteni, másrészt ar­ra, hogy a jégeső jelenségéről .minél bővebb információt sze­rezzenek. A rendszer hatékonyságával kapcsolatban dr. Földvári Já­nos, a megyei tanács általá­nos elnökihelyettese elmondta, hogy míg a védekezés előtt a biztosító kétszer annyit fizetett ki kártérítésként, mint amennyi a biztosítási díjakból befolyt, addig ez az összeg, az úgy­nevezett kárarány oz 1976— 78-as kísérleti időszakban 45 százalékra csökkent. A tudományos ülésen részt vett Bél Béla akadémikus, a Magyar Meteorológiai Társa­ság elnöke. R. N. A MÁV Pécsi Igazgatósága felvételi épületének homlokzatát kézi csiszológépekkel tisztítják a MÁV kaposvári Épület és Hidfenntartó Főnökség I. sz. Építésvezetőségének dolgozói. Eltávolítják a burkolótégla víztaszító rétegét, majd stiró-film bevonattal látják el az épületet, hogy könnyen tisztán lehessen tartani. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának állásfoglalása a Varsái Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről

Next

/
Thumbnails
Contents