Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)
1979-11-10 / 308. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 308. szám 1979. november 10., szombat Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Második otthon? Olást tartott a KISZ ■HBBRflB Központi Bizottsága 1979-ben 19 700 fm hídgerenda-elemet gyárt a Beton- és Vasbe* tonipari Művek hirdi telepe az országban épülő különböző felül* árókhoz és a Metróhoz. 1100 fm hídgerendát szállítottak a pécsi Megyeri úti felüljáró felhajtó ágához. Képünkön az ez évben felújított 84 m hosszú gyártósor látható. fl Pécsi Bérgyár növelte a velúrozott sertésbőr exportját Vállalati intézkedések a gazdálkodás javítására Javuló kooperáció, korszerűbb technológiák, ösztönző bérezés A z élet kemény dolog, Az ember nem mindig azt teszi, amit akar, amit szeretne. Az élet kemény dolgai közé tartozik, amikor az embert a munkája máshová köti, mint ahol él. Hétfőtől péntekig egyedül, távol a családtól, amelynek szüksége lenne rá, s amelyre szüksége lenne neki is. Nappal a munka, este-éjjel a magány. Nemcsok hetekig, hónapokig, sok tízezer ember életében hosszú éveken át. Nem kitérő, életforma ez a kettős élet. Életforma, amely akarva-akaratlan keménnyé, rideggé teszi az embereket, kevésbé fogékonyakká az élet szépségei iránt. Asszonyokat, akik o hét. öt napján csak a maguk erejére támaszkodhat nak a gyermekneveléstől az otthoni tennivalókig mindenben. És a gyerekeket is. okik számára az apa csak hétvégi vendég a háznál: beszámoltató és ítéletosztó, a szere- tetét mértéktelenül pazarló és mégis szűkmarkú az időt illetően, mert jogos igényt tart rá oz asszony — és ő is rá —, s mindaz a felgyülemlett házkörüli munka, amely, hez az asszonyi energia vagy a hozzáértés hiányzott a hét ö': napja alatt. A szűkös két napban mindarra futnia kell az időből, amire másnak hét nao áll a rendelkezésére. Mégis, hosszú évtizedek óta, sok tízezer ember életformája ez. Számukra épültek országszerte a munkás- szállások. Elsősorban azok- ban a városokban, amelyekben az ipar fejlődése már alapvetően — például Budapesten -, vagy éppen az elmúlt egy-két évtizedben — így Miskolcon, Diósgyőrött, Szegeden, Pécsett — meghaladta a munkavállalók számá- nok növekedését. Munkásszállás. Négy-öt napra körülkerített lakható, ság. Egye több közülük az, amely aránylag jó lehetőséget kínál o oihenésre, a fizikai regenerálódásra. A kérdés csak az: elégséges-e ez tartósan egy felnőtt ember számára. A válasz egyértelműen nem. Tudják ezt azok is — legalábbis többségükben. —, akik létrehozták a munkásszállásokat. Ezért mind több helyen társalgók, klubok, rádió- és televíziókészülékek vagy éppen helyi kulturális orogramok kívánnak segítséget nyújtani a ma- gány óráinak feloldásához. Több-kevesebb sikerrel. Mert az ember lehet magányos emberek között is. Ha a gon. dolata azokhoz köti, akiktől távol él. Mert a legszórakoz- tatóbb filmvetítés sem tudja feledtetni az emberben azt, hogy hétfőn hajnalban lázas betegen hagyta otthon a kisfiát És nehéz odafigyelni az új és egyébként érdekes ismeretekre, ha közben oz em. bér azon rágódik: vajon mit csinálhat odahaza a féléves osszony, egyáltalán odahaza van-e, ovagy... És még beszélgetni sem könnyű úgy a kényszerű társakkal, ha közben állandóan az motoszkál az ember fejében: vajon kitart-e a sebtében kijovított háztető, mert legutóbb, a a rövidke két napból nem jutott idő arra, hogy alaposan helyrehozza a vihar okozta károkat. Az utóbbi években gyakran megfordultam munkásszállá, sokon. A porták melletti falitáblákon mind több helyen találkoztam különböző programokra hívó hirdetmények, kel, de ennek ellenére az emberek többségét a szobákban találtam. Aludtak, kártyáztak, vagy ittak. Nemcsak azok, akiknek odahaza is ez jelenti a szabad időt. Azok is, akik egyébként józan, családszerető, minden iránt érdeklődő emberek. Odahaza. Amikor rájuk kérdeztem, miért teszik, a válasz szinte egyértelmű volt: aki alszik, kártyázik vogy iszik, azt nem kínozzák o gondolatok. A munkásszállás — talán erősnek tűnik a kifejezés, de igaz — kiegyezés az élettel. Szükséges rossz. Nem mi, magyarok találtuk ki, így van ez szerte a világon. A gyáraknak munkáskéz kell, a születő új objektumoknak — legyen az erőmű, gyár vagy éppen lakóház — építőmunkás. A legtöbb esetben ezek ma már helyben nem állnak rendelkezésre. Hozni kell őket, mind nagyobb távolságról, ahová esténként már nem lehet ha- zovonatozni. S ami ezzel jár: ideiglenes otthont kell teremteni számukra. Szándékosan mondtam azt: otthont, s nem azt, hogy fedelet a fejük fölé. A kettő nem ugyanoz. Az egyik megpróbál valamit átmenteni abból, amit az ember kényszerűségből maga mögött hagyott.'A másik csak a fizikai regenerálódás feltételeit teremti meg. S ez utóbbi ma már kevés — még a becsületesen végzett munkához is. Statisztikák bizonyítják, hogy a problémákkal vívódó emberek körében mindig több a baleset, mint akiknek cselekvését nem béklyózzák a műn- kán túli gondok. egoldás? A munkás- szállások megszüntetése nem járhotó út, még nagyon hosszú ideig szükség lesz rájuk. A megoldás csak az otthon-jelleq erősítése lehet. Olyan légkör megteremtése, amely valódi közösségekké kovácsolja a kénvszerűségből egymásra utalt embereket. S ehhez nem kitalált — s a feladatlistán kipipálható — programok kellenének, hanem olyanok, ome- Ivek a munkásszálláson élő emberek természetes igényei, bői fakadnak. Nem csupán feledhetni kell velük kettős életük aondiait. de segíteni is feloldásukban. Ez pedig őzt jelenti, hoqv egy-egy munkásszálló élére nem gondnok kell, aki ügyintéz, nyilvántartásba vesz és tilt, hanem olyan ember, oki min. dent elkövet annak érdekében hogy valamit pótoljon abból, amit a kemény élet elvett ezektől az emberektől. Akkor tolón a munkásszállás második otthonukká válhat a benne élő embereknek. Mo még — sajnos — ez nem így van. Prukner Pál ülést tartott pénteken a KISZ Központi Bizottsága. A tanács, kozáson részt vett és felszólalt Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. Mazóthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első tit. kára tájékoztatást adott az MSZMP Központi Bizottsága november 1-i üléséről. Ezt követően a KB Nagy Són. dórnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében megvitatta és elfogadta az ifjúsági szövetség 1980—81. mozgalmi évre szóló akcióprogram, jait, valamint a KB üléstervét Önálló programok Az ifjúság sajátos igényeit és lehetőségeit figyelembe véve a Központi Bizottság önálló akcióprogramban fogalmazta meg az ifjúmunkások, a mezőgazdaságban dolgozók, az értelmisé. gi fiatalok, az egyetemisták és főiskolások, a középiskolások és szakmunkástanulók, valamint a fegyveres erők és testületek állományában szolgálatot teljesítő KISZ-tagok feladatait. Az akcióprogramok tág teret engednek a KISZ-szervezetek és a KISZ-tagok helyi igényeket és feltételeket szem előtt tartó ön- tevékenységének, kezdeményező készségének. A Központi Bizottság nagy figyelmet szentelt annak a feladatnak, hogy az MSZMP XII. kongresszusán születő határozatokat a KISZ-tagsággal, a fiatalok minél szélesebb tömegeivel megismertesse, szervezze be. kapcsolódásukat a végrehajtásba. Ehhez jó alapot nyújt az, hogy az MSZMP KB legutóbbi ülésén felkérte az ifjúsági szövetség Központi Bizottságát is a kongresszusi irányelvek véleményezésére. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a KISZ —taq- jainak véleményét, tapasztalatait összegezve — hozzájáruljon e fontos dokumentum tartalmának gazdagításához, még. inkább a magáénak érezve a megfogalmazott feladatokat. A KISZ szervezeteinek, tagjainak az 1980—81. mozgalmi esz. tendőben kell befejezniök az ifjúsági szövetség IX. kongresz- szusán hozott határozatok végrehajtását. Az ifjúsági szövetség e mozgalmi évben is folytatja korábban eredményesnek bizonyult akcióit, mozgalmait. A KISZ a következő mozgalmi évben két jelentősebb új ak. ciót tervez. A ..fiatalok az idősebbekkel" elnevezésű akció több irányú feladatot jelent Jelenti a szemléletformálást, hogy az idős emberekkel való foglalkozás mindenekelőtt a családok fiatal tagjainak a kö. telessége. A társadalom sokat tesz az idős, munkában megfáradt emberek érdekében. A szociális gondoskodás színvona. Iának javításában, a tartalmas emberi kapcsolatok kialakításában azonban az ifjúsági sző. vétség tagjai is sokat tehetnek. A KlSZ feladatának tekinti azt is, hogy tovább erősítse kapcsol -iUit a munkásmozgalom veteránjaival, s építve tapasztalataikra, bevonja őket az ifjúsági közösségek életébe. A kulturált környezetért A másik új akció, környezeti kultúránk fejlesztését, ápolását hivatott szolgálni, egy olyan időszakban, amikor ennek hatása egyre erőteljesebb az egyes ember, a kisebb-nagyobb közösségek életében. Ennek ér. dekében hirdeti meg a KlSZ a „tiszta, kulturált környezetünkért!" elnevezésű akcióját, amelynek keretében a jövő év tavaszán országszerte környezettisztasági megmozdulásokat szervez. Ezután a Központi Bizottság Deák Gábornak, a KlSZ KB titkárának előterjesztésében megvitatta és elfogadta az 1980. évi értékelő-, vezetőségválasztó, illetve tervező taggyűlések, valamint a munkahelyi és tanintézeti küldöttgyűlések megtartásáról szóló javaslatot. A szigorúbb gazdasági feltételek mind több helyen határozott intézkedésekre, s az ösztönzés legváltozatosabb eszközeinek alkalmazására kényszerítik a vezetőket, ezzel is megteremtve a gazdálkodás, a minőség javításának, a munkoidő és az anyag teljesebb kihasználásának feltételeit. A Magyar Hajó. és Daru- gyárbon a korábbon gyakori kényszerpihenők jó részét szüntették meg azzal, hogy a vállalat vezetői 540 szállító partnerüktől szigorúbban megkövetelik a szerződések betartását. Több késedelmesen szállító vállalattól számottevő kötbért haj. tottak be, ezzel figyelmeztetve őket, hogy számukra is a pontos munka kifizetődőbb. A szolnoki Mezőgép Vállalat korábbi 130-féle termékéből majdnem 80-nak a gyártását megszüntették, megmaradt cikkeik versenyképességét pedig olyan mértékben sikerült növelni, hogy oz idén terven felül egymillió dolláros többletbevételre számi, tanok. A struktúraváltással felszabadult munkaerőt — a dolgozók anyagi ösztönzésével — azoknak a jól fizető termékeknek és alkatrészeiknek a gyártására csoportosították át, oho- va korábban nem jutott elég ember. így kapott 40 szakmun. kást a cibakházi gyáregység és jól képzett szakemberekkel erősítették meg az egri, valamint o törökszentmiklósi gyár munkásgárdáját is. A kedvező pioci helyzetet kihasználva, gyors intézkedésekkel nagy mértékben növelte a velúrozott sertésbőr exportját a Pécsi Bőrgyár. A korábbi 70—75 ezer négyzetméter helyett az év közepe óta havonta 100—110 ezer négyzetméternyit szállít holland, belga, NSZK-beli, fran. cio, olasz cégeknek. A dolgozókat minőségi premizálással tették érdekeltté a hibátlan munkában. A havi kereset 500— 800 forinttal is magasabb, ha a munka kifogástolon. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat mintegy 900 lakást épít az idén, egyebek között a nagy munkástelepüléseken, Érden, Dunakeszin és Szi- aetszentmiklóson. A dolgozókkal egyeztetett közös cél, hogy a lokások átadásánál, átvételénél a minőséggel kapcsolatos hiányosságok évente legalább 20 százalékkal csökkenjenek. Tavaly 1 millió 100 ezer forint volt az úgynevezett minőségi hiánypótlásra fordított összeg. Felajánlásuknak egyelőre csők kis részét teljesítették, oz első hóromnegyedévben mintegy 8 százalékkal volt kevesebb a hibák kijavítására felhasznált összeg, mint a múlt év azonos időszakában. A további eredményekre azzal is ösztönöznek, hogy a múlt évi 14 százalékról 36 százolékra növelték a minő. ségi bérezésben részt vevő dolgozók arányát, s a befejező szak- és szerelőipari munkálatokat végzőknek már csaknem 70 százaléka ebben a bérformában dolgozik. Pécsett a szentmiklósi szőlőhegyen és a 6-os út mentén betonlapokkal bélelt vízelvezető árkokat épit a Dunántúli Meliorációs Vállalat. A hegyről lezúduló csapadékvizet a szigetvári út mentén épített több mint 200 méteres csatorna vezeti egy átereszen át a Patacs alatti vizekbe. ’ Erb János felvétele
