Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)

1979-11-10 / 308. szám

2 Dunántúlt napló 1979. november 10., szombat MÉútmuLó fő Új házak, parkok a lebontott öreg józsefvárosi utcák helyén Emberek, gépek, só, homok és salak készenlétben Weiser sószórók kétszárnyú nyitó ekével a Közúti Igazgatóság köz­ponti telephelyén Téli védekezés az utakon Mit tesz a KPM Pécsi Közúti Igazgatósága, és mit tehetnek a közlekedők? Építi: az egész ország­Budapesti tudósítónk jelenti: Bármely égtáj felől közelít­sünk Budapesthez, a peremke­rületek tízemeletes házai, ha­talmas lakótelepei köszöntik az érkezőt. Egy-egy lakótelep 30- 40 ezer ember otthona; isko­lákkal, óvodákkal, kereskedel­mi hálózattal, valóságos város a városban —, az egykori si­vár, füstös kültelkek, nyomor- negyedek helyén. Sókat válto­zott a főváros arculata. A budapesti lakásépítés helyzetéről tájékoztatta lapun­kat dr. Nagy Ervin, a Fővárosi Tanács beruházási főosztályá­nak vezetője és Bársony Já­nos, az Építésügyi és Város­fejlesztési Minisztérium főosz­tályvezetője. Joggal lehetünk büszkék arra - hangsúlyozták —, hogy az elmúlt évtizedek­ben valóságos metropolissá vált a főváros. Évente 16—17 ezer lakás épül, ébből 12 ezer az állami lakásépítés, o többi szövetkezeti és magánerőből valósul meg. % 15 év alatt Az első 15 éves lakásépítés­terv valóra váltásához 1961- ben fogtak hozzá. 15 év alatt — 1975-ig 187 ezer új lakás épült a fővárosban. A máso­dik 15 éves lakásépítési terv első harmada az év végén fe­jeződik be —, 5 év alatt újabb 87 ezer új lakásba költözhet­tek be a lakásra várók tízez­rei. Nemcsak a nagy számok imponálóak, hanem a minősé­gi változás is. Az 1990-ben be­fejeződő második 15 éves la­kásépítési tervben harminc év alatt közel félmillió új lakás épül a fővárosban, s ha ezt a számot összevetjük azzal, hogy 1961-ben összesen 545 ezer lakás volt Budapesten, világos, hogy gyakorlatilag egy második, korszerű, modern Budapest épül a szemünk élőtt. Hozzá kell tenni azt is, hogy nemcsak lakások épülnek tíz­ezerszámra, hanem a hozzá­tartozó iskolák, bölcsődék, óvo­dák és új üzletek is. Patkok, zöldterületek, köztéri szobrok, térplasztikák teszik otthonosab­bá, kulturáltabbá a környeze­tet, benzinkutak és autóparko­lók egészítik ki mindazt, amit a szakemberek infrastruktúra néven szoktak emlegetni. A lakásállomány minőségé­ben, komfortfokozatában is nagy lépést tett előre a fővá­ros. 1961-ben a lakások mint­egy 60 százaléka egyszobás volt, zömmel komfort nélküli. A most épülő lakásoknak mind­össze 15 százaléka egyszobás, 64 százaléka kétszobás és 21 százaléka háromszobás. Termé­szetesen komfortos lakásokról van szó. A most folyó ötéves terv nagyarányú fővárosi iskola- és óvodaépítéséről elmondották, hogy a tervezett 560 helyett 666 általános iskolai tanterem épül, 7200 óvodai és 4120 böl­csődei férőhelyről gondoskodik a Fővárosi Tanács. Jól kidolgozott terv, egysé­ges koncepció alapján épül- szépül a főváros. Az új laká­sok zöme — mintegy 74 száza­lékuk — lakótelepen létesül. A városfejlesztési koncepciója leegyszerűsítve a következő: célul tűzték ki a külső perem- kerületek, elővárosok bekap­csolását a város vérkeringésé­be, így jöttek létre a nagy lakótelepek Budafokon, Békás­megyeren, Újpalotán, Pest- lőrincen. Ezzel egyidöben nagy­arányú kerületi rekonstrukciót folytatnak, régi házsorok tűn­nek el, hogy helyüket új, mo­dern házaknak adják át Új­pesten, Kispesten és a csepeli új városközpontban. Végül ér­dekes törekvés: egy régi, el­avult fővárosi kerület rehabili­tációja. Ez történik a József­városban, ahol a század ele­jén is mór öregnek számító házak most tűnnek el végle­gesen, hogy helyükön 10 eme­letes új házsorok emelkedje­nek, melyeket távfűtéssel és új közműhálózattal is ellátnak. Kezdetben sok jogos kritika érte az építőket, tervezőket a telepek szürkesége, egyhangú­sága miatt. Az első 15 éves építési időszak tanulságait most hasznosítják: üdébbek, színesebbek, változatosabbak lettek az új lakótelepek. Együttese» könnyebb A főváros az egész ország összefogásával épül. Nagyra értékeli a Fővárosi Tanács a megyei párt- és tanácsi szer­vek segítőkészségét, az építő vállalatok részvételét Budapest építésében. Évente 1200 fővá­rosi lakást a megyei állami építőipari vállalatok dolgozói létesítenek, főként a Győr és Veszprém megyei Állami Építő­ipari Vállalat dolgozói. A Vas és Szolnok megyei Állami Épí­tőipari Vállalatok pedig a la­kásokhoz kapcsolódó más, üze­mi épületeket hoznak létre a fővárosiban. Végül néhány szót az új la­kások minőségéről. 'Ismeretes, hogy e téren bizony nem sok büszkélkedni valójuk volt az építőknek. A most átadott la­kások 20 százaléka hibamen­tes (a Budapesti Lakásépítő Vállalat által 'készített lakások 50 százaléka ilyen) — általában esztétikai jellegű hibák for­dulnak elő legtöbbször. Nem az épület szerkezete ellen van kifogás —, hanem legtöbbször tapéta-, ajtó- és ablakilleszke­dési hibákról, a különböző szerélvényék hiányosságairól van szó —, melyeket előírás szerint 30 napon belül meg kell szüntetni, ha .. .ha a vál­lalat hozzá tud jutni potaTkat- részhez, hibátlan ajtó- és ab­laktokokhoz, -keretekhez. Bermann István Egy-egy téli szezonban közút­jainkon a síkosság elleni véde­lem 10, a hóeltakarítás 5 mil­lió forintot visz el, összességé­ben annyit, amennyiből majd 100 kilométer hosszú, 4 méter széles utót lehetne 6 méteresre szélesíteni. Látszatra e „kido­bott” pénz oz ára, hogy télen is biztonságosan közlekedhes­sünk. Az elmúlt tél és főleg a január elsejei hófúvás felért egy elemi katasztrófával, emberek és gépek minden erejüket meg­feszítve küzdöttek, hogy ne bé­nuljon meg az élet, hogy ki-ki a munkahelyére vagy onnétha­zaérjen, hogy rendeltetési he. lyére jusson az élelmiszer és minden fontos szállítmány, A KPM Pécsi Közúti Igazga­tóságán Temesi Ferenc igazga­tó tájékoztatta tegnap délelőtt a téli forgalombiztosítási had­rendjükről a szállítási vállala­tok, a személy- és teherforga. lombon érdekelt intézmények, üzemek képviselőit. A Baranyát érként behálózó főközlekedési és alsóbbrendű utak hossza 1555 kilométer, ebből 1531 ki­lométeren kell lehetővé tenniök a közlekedést. Ezért 400 állan­dó készenlétben levő dolgozót, a hóeltakarításban 52 gépet és 5 tartalékot, síkosság elleni vé­dekezésre 11 gépet, valomint 57 vontatható vas- vagy faekét és 7 Volán teherautót vetnek, vet. hetnek be. Ha mindez kevésnek bizonyul, akkor a MÉV gépei, újabb Volán teherautók és vég­szükségben a néphadsereg gé­pei is segítenek. Az igazgató­ság folyamatosan kapja a szűk- séges sómennyiséget, melyből a 401 kilométeres kiemelt útsza­kasz minden kilométerére hét tonnát számolnak, míg salakból és homokból kilométerenként 4 tonna a becsült igény. Legnagyobb felodatot várha. tóan a síkosság megszüntetése jelenti. Hiába ismerik vala­mennyi veszélyhelyet, azok még így is okozhatnak meglepetést. A veszélyhelyzet mielőbbi meg­szüntetését segítik sóval, ho­mokkal vagy salakkol járőröző kocsijaik, az URH-s kocsik, de sokat segíthetnek a Volán busz­vezetői és mindenki, aki időben szól a legközelebbi üzemmér­nökségnek, a pécsíi központi hó­ügyeletnek (telefon: 15-067) vagy a legközelebbi rendőrka­pitányságnak, hogy a hirtelen páralecsapódás vagy a köd hol okozott síkosságot. Az igazga­tóság anyagi, emberi és gépi lehetőségeihez képest minden előkészületet megtett, hogy mi­nél simábban vészeljük át a telet. Azonban rajtunk közlekedő, kön is sok múlik, hogy minél zökkenőmentesebben és bizton­ságosabban érjünk célba, ha már útra kell indulnunk. Mit te­hetünk? Törődjünk bele, hogy a téli útviszonyok eleve lassúbb tempót engednek. Nem árt, ha beszerzünk hóláncot, mert a jeges, havas úton - de csakis ott! — ez biztonságot ad. És még egy: ha megismétlődne a január elsejei ítéletidő, ne hagyjuk magára és főleg ne az út közepén hagyjuk ott a jár­művet. A hómarók csők a hó­torlasszal képesek megbirkóz. ni... Ne feledjük: télen a köz­utakon különösen fontos az egy­másra utaltság, és az egymáson való segítés. Murányi László Ragyogó kézikönyvtár, átfogó kiadványgyűjtemény A Propagandisták Klubja minden propagandistát szeretettel vár Bőségesen Syd ° tágas ablakokon. A kinti fák lambruhája egyre szakadozot­tabb, holnap már pőrén álla­nak a havat érlelő hidegben. A könyvek évszaka kezdődik most, a meleg szobák köny­vespolcain való keresgélés él­vezetét, a megtalált olvasmány örömeit ígérő évszak, amikor elmélyedhetünk az olvasni va­lók kincsestárában. Ennek az évszaknak a kezdetére időzí­tették a Propagandisták Klub­ja foglalkozásait az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán, amelynek módszertani kabinet­je marasztalón vár minden ér­deklődőt a csütörtök estéken megrendezendő összejövetelek­re. A kabinetben céltalan szem­lélődéssel is el lehetne tölteni jó néhány órát. A könyvespol­cok ragyogó kézikönyvtárral veszik körül az embert, a marxizmus klasszikusai, a mo­dern társadalomtudomány kulcskötetei, a Szent írás régi, ritka példánya, a nehezebben hozzáférhető nyugati polgári filozófiai, társadalomtudományi irodalom, az esti egyetemre benyújtott szakdolgozatok gyűj­teménye egyaránt bárki ren­delkezésére áll. A csütörtök délutáni klub- foglalkozások keretében ébben a „környezetben" kerülnek na­pirendre a modern propagan­dista tevékenység aktuális kérdései, mint például a gaz­daságpolitikai propaganda- munka, vagy a korszerű szem­léltetés. Ez utóbbi volt o té­mája a legutóbbi foglalkozás­nak, amelyet Sáfár Gyula, a Széchenyi Gimnázium és Szak- középiskola tanára vezetett. Sáfár Gyula elmondta, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb eredményeket érhetnének el a propagandisták, ha munkájuk­ban alkalmaznák mindazt, amit a korszerű szemléltetőeszköz- tárok biztosítanak. Ezt érzékel­tette foglalkozása során. * A klub vezetői arról is gon­doskodtak, hogy a részvevők megfelelő irodalomjegyzékkel rendelkezzenek az egyes téma­körökhöz. így a gazdaságpoli­tikai témához Kanyó Gyula: Termelékenység, hatékonyság, minőség, Az életszínvonal ala­kulása Magyarországon, Mol­nár Győző—B. Gyakin: Nem­zeti és nemzetközi érdek a KGST-ben, Erdős Tibor: Egyen­súly, válság, ciklikusság, Mol­nár Győző: A KGST és Ma­gyarország, Szántó Györgyné: Néhány gondolat oz intenzív gazdasági növekedés problé­májához (Propagandista, 1979/4.). Kádár János elvtárs beszéde az 1979. IX. 25-1 bu­dapesti pártaktíva értekezle­ten, Havasi Ferenc: Az 1979. évi népgazdasági terv végre­hajtásának eddigi tapasztala­tai. Az árrendszer fejlesztésé­nek szükségessége (Pártélet, 1978/8.), dr. Dányi Pál: Az ágazati és területi tervezés elvi és gyakorlati összefüggé­seiről (Társadalmi Szemle, 1979/10.) és Markó István: A szocialista bérezési elvek következetesebb érvényesíté­séért (Pártélet, 1979/9.) című anyagokat ajánlják elolva­sásra. Az ideológiai-kulturális té­makörökhöz pedig Aczél György: A kor, amelyben élünk, dr. Kiss Artúr: Politikai elmélet—politikai gyakorlat, Valóság és tudat. (Agitációs propaganda tanácskozás Bala- tonaligán, 1977.) Lick József: Érdek és tevékenység, A. I. Ar- noldov: Szocialista életmód és kultúra, Művészetpolitikánk idő­szerű kérdései, A hetvenes évek irodalmárai, Sz. Szabó László: ízlés és közművelődés, Her­mann István: Televízió, eszté­tika, kultúra és Jánosi Jánosi Szépség és művészet című munkákat ajánlják. A7 p hpti csütörtöki C llCtl foglalkozás a szokott időben, 16 órakor kezdődik az oktatási igazgató­ság módszertani kabinetjében, ahol Gungl Ferenccel, a POTE Marxizmus—Leninizmus Intéze­tének adjunktusával, Pécs— Baranya munkásmozgalmának szakértőjével és jelentős ese­ményeinek részesével, átélőjé- vel beszélgethetnek a klubta­gok. A klubfoglalkozásra — mint mindig — ezúttal is min­den érdeklődőt szeretettel vár­nak. B. K. Helyben hagyták a hárshegyi gyermekgyilkos halálos ítéletét A Legfelsőbb Bíróság meg­alapozottnak tartotta a Főváro­si Bíróság halálos ítéletét, amellyel a 32 éves Molnár Hen. riket sújtotta. Ezért helyben hagyta az első fokon kiszabott büntetést. A Budapesten lakó, büntetett előéletű férfi, oki ez év áprilisában az Úttörővasút hárshegyi megállójának közelé­ben tőrkésével halálra szúrkált egy 13 éves diáklányt, és életve­szélyesen megsebesített egy 15 éves fiút, aljas indokból, visz- szaesőként, több emberen el­követett emberölés kísérletében találta bűnösnek. A legfőbb bírói fórum bünte­tő tanácsa elutasította a vád­lott és a védő érveit. A határo­zót indoklásában rámutatott: két különálló orvosszakértői vé­leményt vetettek egybe, hogy megállapítsák a brutális bűn- cselekmény elkövetője épelmé- jű-e. Bebizonyosodott, hogy Molnár Henrik nem szenvedett elmebetegségben, gyengeelmé. jűségben vagy tudatzavarban, tehát tisztában volt tettének sú­lyával. Két ártatlan, kiszolgálta­tott fiatol életére tört. Ám nem- csak az elkövetett bűncselek­mény súlya, honem személyé­nek társadalmi veszélyessége is indokolja a legsúlyosabb bün­tetés kiszabását. Korábban ha­sonló bűncselekmények elköve­tése miott már ült börtönben, először szüleit, majd egy 12 éves fiút akart megölni. Ezután sikkasztás és erőszakos nemi közösülés kísérlete miatt került a vádlottak padjára. Legutóbb, 10 éves szabadságvesztés bün­tetésének letöltése után ólig fél esztendővel követte el hideg, kegyetlen józansággal, szadis­ta módon a bűncselekményét. A vádlott bejelentette, hogy nem kíván kegyelmi kérvénnyel folyamodni az Elnöki Tanács­hoz. A bíróság felkérte a védőt: hivatalból nyújtson be kegyel, mi kérvényt a Népköztársaság Elnöki Tanácsához

Next

/
Thumbnails
Contents