Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)

1979-11-05 / 304. szám

Tudósítóink jelentik — Tü^síti^n^ijeiéáiik A vasárnap krónikája Végre egy olyan időjá­rás, hőmérséklet, amely senkit sem lep meg! Teg­nap délután két és három óra között mérték a leg­magasabb hőmérsékletet Pécsett: 5,4 C fokot, amely megfelel az elmúlt ötven év átlagának. Legfeljebb abban lehet némi hiány­érzetünk, hogy amíg a nyugati országrész nap­fényben fürdött, Dél-Du- nántúlon egész nap bo­rult volt az ég. Ha vala­kinek ma reggel nehezen indult a gépkocsija, gon­doljon arra, hogy a me­teorológusok mínusz egy fokot és megélénkülő sze­let jósoltak éjszakára.-J: Bajban voltak tegnap azok az autósok, akik el­romlott, netán összetört gépkocsijukat szerették vol­na az autómentő segítsé­gével hazajuttatni. Az Autóklub telefonszámán ugyanis hiába csörgött a telefon, az AFIT pécsi, Szi­geti úti szervizének autó­mentője maga is mentésre szorult volna, tegnap üzemképtelen volt. Jobban jártak azok — mivelhogy semmit sem kockáztattak - akik a Vo­lán 12. sz. Vállalatának szolgáltatásait vették igénybe hosszabb helyvál­toztatáshoz, 150, úgyneve­zett betétjáratot indítottak a pécsi Kossuth tér és a Vásártér között, ezen kívül 16 plusz járat segítette a 39-es busz vonalán a vá­sárba, illetve onnan igyek­vők közlekedését. A taxik túlnyomó többsége is eb­ben az irányban 'közleke­dett délelőtt. Jócskán voltak olyanok, akik a fagyos levegő he­lyett a meleg vizet keres­ték. Az évszakhoz képest nagy forgalmat bonyolított le a harkányi fürdő. Szom­baton 1500, vasárnap pe­dig ennél ezerrel több vendéget fogadtak. Érde­kesség, hogy az elmúlt hó­napok gyakorlatától elté­rően ezúttal nem a jugo­szláv, hanem a magyar vendégek voltak túlnyomó többségben. Meglepően nagy forga­lomról számolhattak be Pécs két reprezentatív szállodájában, a Nádor­ban és a Pannóniában. Szombaton nem maradt egyetlen üres szobájuk sem, mert a vásárosok, il­letve az iránta érdeklődők hagyományosan ismét Pécs­re jöttek a hónap első vasárnapján, s természe­tesen törzshelyükön száll­tak meg. Csakúgy, mint az a francia vadászcso­port, amely több napig vendégeskedett a Pannó­niában, s tegnap délelőtt indultak haza — mint hír­lik — igen elégedetten * Sokan voltak, akik szá­mára nem volt választá­si lehetőség a programot illetően. Dolgoztak. Sokak között elismerés illeti a vasúti kocsik fogadásában, továbbításában, ki- és be­rakásában tevékenykedő­ket. Ezen a vasárnapon a MÁV Pécsi Igazgatóságá­nak területén sikerült tel­jesíteni a tervet Éjfélig 641 kocsi berakását és to­vábbítását végezték el. Ugyanakkor a tervezett 1250 helyett 1293 kocsi ér­kezett, többségében gabo­nafélék és az építkezések­hez szükséges kavics. Lap­zártunkkor úgy vélekedtek a MÁV-nál, hogy a kira­kásnál is elérik a tervezett mennyiséget. Győr: Baranya megyei tájnagok Csodálat Zsolnayéknak A Centrum Áruházak központ­ja tájnap „akciókat” hirdetett, azért, hogy különböző megyék­ben lakók megismerjék a más tájon élő emberek népművésze­tét, a különböző területek gyá­rait, üzemeit és termékeiket. Szabad választást adtak az áruházaknak, hogy kit hívnak meg a bemutatóra? Győr-Sop- ron megye Baranya megyét vá. lasztotta és ennek eredménye­ként november 1—10. „Baranya megye bemutatkozik" címmel tant az áruvásár Győrben a Centrum Áruházban. Hagyomány már Győrött, hogy egy-egy vásár előtt a Győri Mű­csarnokban kiállítják az akció során kapható és a legnagyobb érdeklődésre számot tartható árukat. Mint eddig, most is ki­tűnő reklámnak bizonyult ez. A vásár harmadik napján, — a nagy szabad szombaton, ami­kor Győrben szinte senki sem dolgozik — kértünk tájékoztatót Szénásy Istvánétól, a győri Centrum Áruház igazgatónőjé­től arról, hogy milyen sikere van a vendégmegye termékei­nek. — A statisztikák szerint már az első napon „kiugrott”, hogy mi tetszik a legjobban a győ­rieknek. A Zsolnay-gyár porce­lánjai, az étkészletek, a tányé­rok a díszműtárgyak voltak a legkaposabbak. Szombat estig a 6Ó0 ezer forint értékű áru­készletből 350 ezer forintért vá­sároltak. — A Pécsi Kesztyűgyár, ha nem is a legszélesebb kollek­A Zsolnay osztatlan sikert aratott Kinek malaca volt, kinek nem A visítozás jókora területen hallatszott. Az emberek meg- megálltak, sőt, még egy el­szabadult ló is lassabban kez­dett el trappolni, omikor a „disznópiac" közelébe került... Tegnap a pécsi, szokásos hó eleji vásáron ugyancsak nagy volt a felhozatal malacokból. Perényi úr, a vásár e részének felügyelője elégedett arccol nyugtázza: — Az utóbbi négy évben eny. nyi állat nem visított itt... A hangzavar részben abból cióval érkezett, mégis sikert ért el újdonságával, a több színű, hosszú, színházi bőrkesztyűvel. Osztatlan sikere volt a komlói Carbon Könnyűipari Vállalat férficsizmáinak, A nagy érdek­lődés nemcsak kitűnő fazonjá­nak, anyagának, hanem árának is szólt. A valódi bőrcsizmák — angol import talppal 20—25 féle fazonban — az első perctől csodálat tárgyai voltak. A győri Centrum egymillió négyszázezer forint értékben rendelt belőlük és szombat estig 500 ezer fo­rintért adtak el ezekből. Közelednek jeles népnapjaink a Károly, az Imre, az Erzsébet, a Katalin. Most nem kell a győ­rieknek törni a fejüket az aján­dékon. Ha olcsó és szép kerá­miát akarnak vásárolni a kis- hajmási termelőszövetkezet ke­rámiaüzeme és a Baranya me­gyei Háziipari Szövetkezet szőt­tesei bőséges választékot kínál­nak. Kapósak a TRITEX Nagy­kereskedelmi Vállalat nutria, pézsma és nyúlszőrből készült usánkói, melyet több színben is árulnak. Darabos irhamellényük is tetszést aratnak. Hogy ezen tájbemutatón ki mit nyert? A győriek új termé­kekkel ismerkedtek meg, meg is szerették őket, és néhány eddig hiánycikknek számító áruhoz ju­tottak hozzá. A pécsi vállala­tok, üzemek „piaca” megnöve­kedett, ugyanis a győriek nem­csak most rendelnek pótlást —•, ha kifogy a vásári készlet — hanem később is, Bódi Ágnes Telefoninterjú Kisebb felmelegedés várható — Várható-e felmelegedés, milyen lesz a jövő hét időjárá­sa? — Ezt kérdeztük vasárnap este telefonon Aigner Szilárd­tól, az Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelző Intézetének ügyeletesétől. — 1979 novemberének idő­járását eddig a nagy változé­konyság jellemzi. Jelenleg me­legebb légtömegek áramlanak az alacsonyabban húzódó hideg levegő felé. Úgynevezett hideg légtakaró alakult ki. Ez várha­tóan a héten felszakad és egy­két napos felmelegedés várha­tó. így hát a Dél-Dunántúlon az ünnepekig aligha lesz hava­zás és az éjszakai fagyok is mérsékfődnek. A legmagasabb nappali hőmérsékletek 10 és 13 fok között alakulnak majd. Kaposvár: Rizspinty és orchidea Két „sínes” kiállítás hívo­gatta a hétvégén a kaposvá­riakat. A somogyi megyeszék­hely lakói szombaton és va­sárnap a kaposvári Dorottya Szálló nagytermében az egzo­tikus szépségű orchideákban gyönyörködhettek. A szombat- helyi Kertész Mgtsz. 50 féle dísznövényt, köztük 12 fajta orchideát hozott el a virág­szerető közönségnek. A gazda­ság 8 hektárnyi kertészete a legnagyobb az országban, több száz féle dísznövényt termesztenek üvegházaikban s szállítják azokat a világ szá­mos országába, köztük Ciprus­ra, Libanonba, Svájcba vagy éppen a szomszédos Ausztriá­ba. A kétnapos kiállításon vá­sárolni is lehetett, 10 féle nö­kí­vényt kedvezményes áron náltak az érdeklődőknek. Míg a városközpontban a virágok a külterületi szent- jakabi városrészben a díszma­darak vonzották az érdeklődő­ket. A szentjakabi művelődési ház díszmadár szakosztálya látta vendégül az ország szá­mos tenyésztőjét, hogy közös kiállításon mutassák be ked­venc madaraikat, köztük a nem csekély érdeklődésre szá­mot tartó hatalmas Lóri papa­gájokat, vagy az egészen pa­rányi, de annál szebb törpe­pintyeket. Ez a kiállítás is szombat, vasárnap tartott nyit­va, s akinek volt pénze a helyszínen vásárolhatott rizs­pintyet, kékfarkú amandinát vagy éppen mozambiki csi- cserkét. B. A. szeged: Felavatták ax új Tisza-hida# A szegedi új Tisza-hidat va­sárnap ünnepélyesen átadták rendeltetésének. Puhái Árpád közlekedés- és postaügyi mi­niszter avatóbeszédében kö­szönetét mondott az építőknek, akik az országnak ezt a leg­nagyobb középnyilású, gerinc­lemezes szerkezeti hídját az elő­irányzott 638 millió forintos költséghatáron belül, hat héttel a határidő előtt elkészítették. Az avatóbeszéd elhangzása után a hídfőnél kifeszített sza­lag átvágásával Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke adta át az új hidat a forgalom­nak. Az építési munkában ki­tűnt dolgozóknak az avatás al­kalmából kitüntetéseket, minisz. téri dicséreteket és „Szeged em­lékplaketteket" nyújtottak át. A szegedi Nagykörutat az újszegedi Odessza körúttal ösz- szekapcsoló híd nemcsak a vá­ros közlekedését segíti, hanem előmozdítja az országos és a nemzetközi forgalom gyorsabb lebonyolítását is. A főútvonalak ezentúl ugyanis elkerülik a zsú­folt belvárost és a túlterhelt régi hidat. Az új Tisza-híd hosz- sza a feljárókkal együtt meg­haladja az 1031 métert. Gombavizsgáló és szaktanács- adó hálózatra van szükségI Nyilatkozik egy idős gombaszakértő □Hétfői A gombáktól óvatosságból mind többen félnek és már so­kan a hivatalos piaci szakér­tőkben sem bíznak meg, pedig az egyetlen kifogástalan tám­pontot épp ők jelentik. Ismét megjelent Kalmár-Ma- kara szerkesztésében az „Ehető és mérges gombák" című ta­nácsadó könyv, amelynek beve­zető részében külön kiemelik a Budapesten élő, lassan 80 éves lakab Albertet, felsőfokú gom. baismerőt, mezőgazdasági mér­nököt. Szerinte a csak szórakozásból és kíváncsiságból gombaisme­retet tanulók száma magasabb, mint a hivatalból tanfolyamra invitáltaké, tudásuk is lelkiisme. retesebb, de épp ők azok, akik a gyakorlatban, a köz érdeké­ben nem hasznosítják alapos is­mereteiket. Ők általában orvo­sok, mérnökök, vegyészek, házi­asszonyok, munkások és admi­nisztrátorok. A súlyos felelős­ségtől, hogy a piacon valaki is minősítsen, — megrettennek. A „népies figurák", vagyis az ösztönösen gombaértők és vi­szonylag nagy gyakorlattal ren­delkezők — nem mennek kép­zésre; Jakab Albert, aki harminc éve vizsgáztat, csak egy ilyen­nel találkozott. Viszont ezek kö­rében sok az elnéző, aki babo­nás tanácsokat szolgáltat, vagyis hisznek abban, hogy minden mérges gomba „meg- szelidíthető” és kezelés után megehető. De ez mondható el a biológiatanárokról is, alig, vagy nem jelentkeznek tanfo­lyamra, de piaci szakértőnek egy se áll be. Hódít a csak kútf orrá sokra, vagyis az értékes hazai és nyugati szakkönyvek­re való támaszkodás, pedig ez is helytelen, veszélyes nézet, hi­szen a gombák megjelenési for. mái a legfiatalabb kortól a tel­jes elöregedésig nagyon sokat változnak. Ezen kívül a legjobb fogyasztható gombát is érhetik olyan behatások, amelyek ehe­tetlenné, sőt súlyos betegsége­ket okozóvá tehetik, A gombaismereti oktatás szel­lemi összefogója és irányítója az Országos Gombaszakoktatá­si Bizottság, a Kertészeti Egye­tem növénytani tanszékének a keretében. A legnehezebb két tantárgy, amin a legtöbben „elcsúsznak" és kedvüket szegi, — a két legfontosabb, vagyis a gomba- és mérgezésismeret. Akik nem foglalkoznak rendsze­resen gombaismerettel, azok lassan felejtenek. Innen fakad az is, hogy tanácsi piacok gom. bavizsgálói hosszabb szolgálat utón csak azokat a gombákat ismerik jól, amelyek rendszere­sen eléjük kerülnek. De megáll­ják a helyüket, mert megtanul­ták az óvatosságot és csak azt engedik fogyasztani, amit na­gyon jól ismernek. Mi volna jó, hogy többen végezzenek gombaismereti tan­folyamokat és még többen ma­radjanak a „szakmában”, mint tanácsadók? Először is egy hi­vatalos gombavizsgáló és szak- tanácsadó hálózatot kell kiépí­teni, ami tisztán társadalmi ala­pon elképzelhetetlen. Ezzel a kérdéssel még senki nem fog­lalkozik, ahogy nincs gazdája annak sem, hogy miként fejt­hető ki propaganda a gomba­mérgezések megelőzésére és a jó gombákat valóban minél többen megismerjék. Kisfilm- és plakátpályázatokra csak néhány általános iskolás nevez be. Cs. J. eredt, hogy tegnap délelőtt ugyancsak csípős hideg, kelle­metlen szél fogadta az eladni és vásárolni szándékozókot, s a. vacogtató idő nem tetszett az apró négylábú jószágoknak sem. Ládo-láda hátán, valósá­gos ketrec utcák, s ezekben a reszkető, egymáshoz bújó kis állatok. Mellettük-mögöttük a kezdetben bizakodó, majd mind inkább lehangolódó eladók: sok volt a malac és fölöttéb kevés a vevő. Ezért az árak sem voltak mogasak. [gy aztán sokan úgy mentek haza a vá­sárból, ahogy jöttek: malacuk volt... Nem így néhány, ki tudja honnan eredő árut kínálgaió pincozónok. Tucatszám '-orül- tek elő a különböző márkájú szappanok, samponok, magnó, kazetták. Ha az ember figyel­mesen sétálgatott a vásáron, itt-ott összeqyűlő kis csopor­tokra lehetett figyelmes. Köze­lebb érve meggyőződhetett ar. ról, hoqy a nyugati eredetű kozmetikai cikkek nagy meg­becsülésnek és keletnek örven­denek. Eladóik nem mindig ússzak meq a joqosulatlan ke­reskedelmet. így ők nem mond­hatják el maatjkról, mint a fentebb már említettünk, hogy tudniillik: malacuk volt... — MA — Zalaegerszeg: Kismozdony és nagymozdony Ha vasútmodellről esik szó, az emberek nagy többségének a boltokban kapható irányít­ható, elemmel működő préselt darabok jutnak az eszébe, ho­lott művelik hazánkban azt a fajta vasútmodellezést is, ame. lyik szerves része ipartörténeti dokumentumainknak. Erről Zala­egerszegen is meggyőződhetnek az érdeklődők, ahol a napok­ban nyílt megyei kiállításon nemcsak helyi, hanem országos vasúti hírességek kicsinyített példányait is megszemlélhetik a látogatók. így többek között a Vörös mozdonyt, mely 1919- ben elsőként indult hivatalos útra Szovjet-Oroszországba, vagy megyei érdekességként azt a múltszázadbeli murakereszt- . úri tervrajzot, mely tán ak­kor még nem is sejtették — több mint 100 év múlva egy nemzetközi vasúti határátkelő alapjait is megrajzolta. Az általános vasúttörténeti érdekességek mellett a Közle­kedési Múzeum segítségével a Közlekedéstudományi Egyesület helyi szervezetének rendezésé­ben létrehozott bemutatón eger- szegi érdekességre is bukkan­hatnak a látogatók. Az egyik képről „Giziké” köszön vissza (a vasutasok így nevezik ezt a fajta, régi háromtengelyes gő­zöst), őkelme Zalában a fel- szabadulás után elsőként kezd­te róni a síneket. A dolog ér­dekessége, hogy a mozdony eredetije a megyeszékhelyi vas­útállomás melletti talapzaton felújítva is látható. Ez* mindenkor, a vasútmodell és vasúttörténeti kiállítást vi­szont csak november 10-ig te­kinthetik meg az érdeklődők a járási hivatal dísztermében. K. G. Budapest: Háry lános-felűjítás Vasárnap az Erkel Színház­ban az Állami Operaház tár­sulata Ruszt József vendég­rendezésében felújításként vit­te színre Kodály: Háry János című daljátékát. A másod- premier díszleteit Csikós Atti­la, jelmezeit Vágó Nelly ter­vezte, a darab főszerepeit Me­lis György és Mészöly Katalin alakította, az előadás karmes­tere Medveczky Adóm volt.

Next

/
Thumbnails
Contents