Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)
1979-11-05 / 304. szám
Előregyártón családi ház - Szombathelyről A Bölény cég licence NSZK—svájci licenc alapján gyártja az építőipar egyik újdonságát, a „Betonyp” fantázia nevű cementkötésű forgácslapot a Nyugat-Magyarországi Fagazdasági Kombinát. Olyan építőanyag ez — ha tetszik panelelem —, amelyről régen álmodott az építőipar: tulajdonságaival felülmúlja korábbi társait. A BNV nagydija csak egy állomás a Betonyp életében, hazai felhasználása csak most startol. Mi is ez a cementkötésű forgácslap? A szombathelyi kombinát központjában erről beszélgettünk dr. Joó Imre fejlesztési főmérnökkel és Kovács Antal műszaki-gazdasági tanácsadóval. Festhető, tapétázható A cementkötésű forgácslap öntött technológiával készül, kétharmad részben cement, egyharmad részben pedig közönséges faforgács, s e kettő, műgyantával optikáivá adja a gyártósort, a technológiai hátteret. Tavaly kezdődött a gyártás, s a monopolhelyzetben lévő szombathelyi kombinát évente 27 ezer négyzetméter cementkötésű forgácslapot gyárt, A technológiát késztermékkel fizeti: azaz a termelés 40 százaléka a nyugatnémeteké még egy-két évig. Mire jó a Betonyp? A kombinát közösségi épületek panelfalait gyártja belőle, s most legutóbb, az őszi BNV-n bemutatták az első Betonyp-ből készült hétvégi házat. A modul-elemekzik a hagyományos téglaépületektől — kívülről kiválóan va- kolható-festhető —, de minőségi paramétereiben sem. Ami előnye: nem úgy viselkedik, mint a betonpanel, hővezető-hőtároló tulajdonságai mások. (Tehát nem száraz-levegős!) Nem véletlen tehát, hogy a nyugati országokban kedvelt családi, ház-építőanyog. Az előregyártott családi házak többsége ebből készül. A kérdés kézenfekvő: Vajon a „Bölény”-cég licence meghatározhatja-e a magyar családiház-épités új útjait? Kezdődhet a sorozatgyártás Természetesen. Már felépült Szombathelyen az első Betonyp előregyártott családi ház — Nyugat-Európában is keresett terméket. Kiváló tulajdonságait az alábbiakban lehet felsorolni: időjárásálló, fagyálló, igen hosszú élettartamú, könnyen megmunkálható — a belőle készült épület kiválóan festhető, tapétázható —, s mindenütt alkalmazható, ahol magasabb akusztikai követelményeknek kell eleget tenni. Kész termékkel fizetünk A licenc eredetileg az USÁ- ból érkezett, a svájci Durisol cég vette meg. A technológiát később a nyugatnémet BISON — magyarul: Bölény — cég tökéletesítette, s tőlük kaptuk a bői összeállítható nyaraló igen nagy jövő előtt áll, nem kell nagy jósnak lenni ahhoz, hogy megállapítsuk: a hazai gyártású faházak erős konkurensévé vá. lik. Az árról egyelőre annyit: a Betonyp hétvégi ház négyzet- métere úgy 2500—2700 forint körül mozog. (Bár tegyük hozzá: a végső ár januárban alakul ki, ugyanis januártól várják Szombathelyen a megrendelőket. 1980 lesz a hétvégi ház gyártásának első esztendeje.) Képünk —, amelyen a szentendrei MEDOSZ üdülőtelep egy részlete látható — már ezt az új hétvégi házat mutatja. Első látásra semmiben sem különböegyelőre csak prototípus —, s ha beválik, 1981-től megkezdődhet a Nyugat-Magyarországi Fagazdasági Kombinátban a ponel családi házak sorozat- gyártása is. A tervek szerint mind a hétvégi házak, mind a családi házak forgalmazását megtartja önmagának a kombinát. Családi házból lesz egyedi épület, de sorházak, átriumházak, ikerházak is készülnek. S mivel minden elem modulelem, a modulkonszignáció alapján ki-ki fantáziája szerinti lakóházat, hétvégi házat hozhat össze belőle . . . Kozma Ferenc így vizsgázott az antennaerösitő Ha működik, valóban segít! A Hétfői Dunántúli Naplóban adtunk hírt arról, hogy a Szilasmen- ti Termelőszövetkezet szabadalom által védett, újfajta antennaerősítőt kezdett gyártani, melyet a RAVILL hoz forgalomba. Azóta a zöld és. a narancssárga színű dobozokban lévő erősítők megjelentek a pécsi üzletekben. Mint annak idején írtuk, a gyártó cég kölcsönadott szerkesztőségünknek egy 'készüléket kipróbálásra. A próbára átvett készülék VHF 240/75 típusú volt, ami azt jelenti, hogy az 1—12 tv-csatorna erősítésére szolgál. Az erősítő csak olyan helyen használható, ahol antenna levezetésként szalagkábelt használnak, és a vevő- készülék antenna bemenete 75 Ohm-os (koax csatlakozás). Először a GELKA Líceum utcai antennajavító részlegét kerestük fel, hogy műszerrel mérve ellenőrizzük a gyártó által ígért, átlagosan 12 decibeles erősítést. A mérés némi csalódást okozott, hiszen az ígért erősítés helyett mindössze 3—4 decibeles erősítést mértek, de volt olyan csatorna, ahol a mért érték még kisebb volt. Ezután az antennaerősítőt kicseréltük egy bolti, új készülékre. Ez a példány teljesen használhatatlannak bizonyult. A továbbiakban, egy ismételten beszerzett harmadik példány már a gyártó által ígért erősítést mutatta. A mért adatok a következők voltak: erősítés az 1-5 csatornán 10—11 decibel, a felsőbb csatornákon némi -csökkenés volt, de 9 decibel alá nem esett. Vevőkészüléken nézve az erősen „havas”, illetve zajos, rossz minőségű képet teljesen kisimította, élvezhetővé tette. Ezekután egy végső próbát tettünk, mivel az előzőleg vizsgált készülékek paraméterei erősen eltérőek voltak. A Szli- ven Áruház műszaki osztályától kölcsön kaptunk 5 darab teljesen új készüléket. Az öt közül kettő kifogástalanul működött, egynek az erősítése az ígért adatok alatt maradt, kettő pedig teljesen használhatatlannak bizonyult. A Szilasmenti Termelőszövetkezet antennaerősítőjével kapcsolatban a véleményünk a következő. Hibátlan készülék esetén: az 1—12 csatornán Houa lett a Haragos sikló? Esős őszi kép a Szársomlyó keleti oldaláról Tájvédelmi körzet lesz a Villányi-hegység ? Csak úgy emlegetik Szent- lőrincen, hogy dr. Vöröss László Zsigmond rektor úr. A Pécsi Tanárképző Főiskola egykori tanára, o baranyai Szársomlyó nagy kutató szerelmese most vonult nyugállományba. Könyvekkel, préselt virágokkal zsúfolt szobájában, lapozgatva a több tucat tanulmányban,' képzeletbeli sétát teszünk o Villányi-hegységben, a harminc kilométeres hegyláncon, melynek a legnagyobb szélessége tíz kilométer. Védett terület lesz hamarosan, feltehetően tájvédelmi körzet, mint a Kelet- Mecsek. Egyik nagy álmai teljesült ezzel a nyugdíjas, Európa- hírű tudós-botanikusnok, aki mellesleg a Kárpát-medence kőriseinek és hársainak világhírű szakértője. Már botanikusok, etnobota- nikusok, geológusok, lepkészek, ornitológusok, erdészek tudós- hado szorgoskodik, hogy a védendő táj értékeit összeírja, ismét felfedezze oly nagy itt-járt és kutatott tudósok nyomdokain halódva, mint Kitaibel Pál, Jan. ka Viktor, Boros Adóm, Vajda László, Gebhardt Antal, Nagy István. Maga az átnézendő és összefoglalandó szakirodalom négyszáz alkotásból áll. Az egész táj biológiai értékeinek o paradicsoma a Szársomlyó, ahol januártól legalább egymillió szál magyar kikerics nyílik, a legelsőként, még 1936- ban védetté nyilvánított hazai virágunk. Maga a hegy később nyert védelmet. Egy hagymáról négy-öt virág is lehull, mire kitavaszodik, de nem egy kikerics tízszer is virágzik tavasz kezdetig a hóból kikandikálva. A növényi vegetáció mediterrán, jellegű, tíznél több mediterrán fajnak ez a legészakibb határa, de 13 olyan fajt is számon tortának, ami rég kipusztult a Mecsekben. Tíz éve viszont eltűnt a törpe mandula, de a villányi kiskertekben a tulajdonosok jobban őrzik, mint a leggazdagabb őszi termést. A törfogható adókat jól erősíti, ami azt jelenti, hogy meglévő, rossz minőségű képből teljesen sima, élvezhető, zavarmentes képet állít elő. Főleg a régebbi típusú, érzéketlenebb vevő- készülékeknél előnyös használata, mivel az újabb, érzékenyebb tv-készülékek által vett minőségben állítja elő a képet. Feltétlenül szükséges azonban, hogy bizonyos erősségű jel mindenképpen legyen, mert nagyon rossz minőségű, egészen gyenge képből jót ez a készülék sem tud előállítape szádorgó pedig mostanában halt ki. Miért? Sokféle a magyarázat és nem véletlen, hogy a védelmet sürgetők a 24. órában megmozdultak, de az ésszerűség keretei között, a bányaművelést, vogyis az égetően fontos gazdasági érdekeket is figyelembe véve. A fő veszélyt nem a cementgyár és nem is a kőbánya kiporzása jelenti, hanem inkább a helikopteres növényvédelem, melynek finom pora a villányi csemegeszőlőskertek felől szállva két növényfait a kipusztulás szélére sodort. A hegyet régen és most is több helyen megbontották, átalakult a vízháztartása. á talaj hajszálcsöves- sége épp a rézsüsre való levágás következtében is. Ennek hatására az északi szél sűrűbben csap be a tetőre, a déli lankákra és a helyi, páradús felhőket szétszaggatja. Hajdan legeltettek a korsztos hegyoldalban, hajdan kaszáltak is ott, azóta az egyéb növényzet el- burjánozva épp az értékeseket sorvasztjo el, mint a bokszarvú leokeszeget, a korongos lucernát vagy épp a pikkelyhorasztot. A református templom körül még negyven éve, a legtöbb kikericset termő heayoldalt beke, Vitették. most már alig leim egyre is. Biológiai titkok várnak hazai és nemzetközi összefogással felfedezésre: tisztázandó, hogy a Szentkút-forrásra miért jár a környék összes lepkéje több kilométeres körzetből inni és pihenni. Vagy a Tenkes-hegy is nevel maayar kikericseket, az Akasztófo-hegyen pedia rendkívül ritka és alig felfedezett mohafajok borítják a sziklákat. Valóban gyógycélokra is alkalmas termálvizes barlangokat rejt a Beremend'i-heav és a rómaiak—törökök-kedvelte Kis- tapolcai-tó miért zsugorodik mindinkább össze. S hová lettek a fűrészlábú sáskák, meg a kétméteres haragos siklók? Csuti J. ni. Tehát jó vételkészségű antenna nélkül az erősítő nem használható. Ha valaki ilyen típusú antennaerősítőt vásárol, feltétlenül próbálja ki a boltban, mert szép számmal akad köztük olyan, melynek a teljesítménye elmarad a gyártó által ígérttől. Feltétlenül új 9 voltos elemet használjunk az erősítőhöz, mert az elem feszültségének esésével az erősítés lényegesen csökken. Acs Gyula Erb János felvétele A közvélemény az abortuszról „Azért érdemes fogamzásgátló módszereket alkalmazni, mert így el lehet érni, hogy egy nő akkor legyen terhes, amikor azt előre eltervezi." Az imént idézett állítás a Központi Statisztikai Hivatal és a Tömegkommunikációs Kutatóközpont kérdőívein szerepelt. A szakemberek — egy országos felmérés segítségével — arra a kérdésre keresték a választ, hogy közvéleményünk miként vélekedik a születésszabályozásról. A témáról a közelmúltban előadást tartott Pécsett a vizsgálat egyik szervezője: S. Molnár Edit. Őt kértük meg, hogy tapasztalataik rövid ösz- szegzését bocsássa a HDN olvasóinak rendelkezésére: — A megkérdezettek 75 százaléka igennel válaszolt az idézett állításra. Ez azt jelzi, hogy közvéleményünkben egyre nő a „modern” szemléletmódot magukénak vallók aránya. A művi terhességmegszakítást szigorító intézkedéseket a megkérdezettek fele megfelelőnek találta. Azonos — 17—18 százalék — volt azok aránya, akik enyhébb vagy szigorúbb intézkedéseket találtak volna célravezetőbbnek. Adataink szerint a közvélemény erősen megoszlott abban a kérdésben, hogy egyáltalán miért volt szükség a megszigorításokra. Ez annak tudható be, hogy bár a sajtó egyértelműen az egészségügyi szempontokat hangsúlyozta, a szigorítások időzítése mégis a kedvezőtlen népesedési helyzettel kapcsolatos vitákkal, az alacsony születésszámmal, a többgyermekes családok támogatásával függött össze. Az intézkedést elsősorban az értelmiségi rétegben tartották túl szigorúnak, míg az abortusz teljes betiltását követelők, az iskolázatlanabb, idősebb, főként falun élő, vallásos népességből kerültek ki. — összegezve többéves vizsgálataink eredményeit megállapítható, hogy a közvéleményben egyre jobban terjed az a beállítódás, mely szerint a „normális”, „egészséges", „megfelelő" családlétszám biztosítása nem nélkülözheti a családtervezés, a születésszabályozás eszközeinek alkalmazását. Ez a régebbi, sokszor vallási eredetű tradíciók fokozatos fellazulását jelenti, jóllehet bizonyos rétegekben e hagyományok eléggé erősek még ahhoz, hogy akadályozzák a tudatos családtervezés elterjedését. A jelenleginél nyitottabb, modernebb, kulturáltabb közvélemény sokat tehet azért, hogy a népesedési helyzet közös akaratunkból javuljon és kevesebb olyan szabályozásra legyen szükség, amely társadalmi vagy egyéni konfliktusok forrása lehet. E. A. A tv-antennaerősitő kisimította a zágrábi monoszkópot
