Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)

1979-11-30 / 328. szám

2 Dunántúli napló 1979. november 30., péntek párttaggyűlések Versenyképes termékeket a Pécsi Kesztyűgyárból „Létfontosságú a hatékony­ság, a kitűnő minőségi mun­ka !” „Fontos, hogy saját ügyé­nek érezze a dolgozó a munka javítását!” Mottóul csupán a legfontosabb mondatokat emel­tem ki a Pécsi Kesztyűgyár 6-os számú pártalapszervezetének tegnap, a központi gyáregy­ségben megtartott beszámoló taggyűléséről, melyen lényegé­ben a gazdasági feladatok megvitatása volt a legfonto­sabb kérdés. Az elmúlt fél évtized során végzett munkát Strácz András, alapszervi titkár értékelte. So­kat tettek azért, hogy a párt­tagok és a műhelyvezetők kap­csolata javuljon, mert a szigo­rú minőségi elvárásokon ala­puló termelés megvalósítása sokban függ ettől is. Arra tö­rekednek. hogy az információs jelzőrendszer valóban jól mű­ködjön és a hibákra a meg­oldás gyorsan megszülessék. Csak jó, valóban demokratikus munkahelyi légkörben képzel­hető el, hogy a munkások va­lóban aktívan, cselekvőén köz­reműködjenek a nehéz piaci körülmények között a munka javításában. A párttagok egyben termelé­si agitátorok is, olyan kitűnő vezetők, vagy szakmunkások, akik példájukkal mozgósítanak. Mind több lett az olyan válla­lás, ami a gazdasági célok realizálását segíti. A beszámolót követően 16-an szólaltak fel segítőszándékú kritikai, illetve helyeslő hang­nemben, Zentai Ferencné, csúcspárttitkár kiemelte, hogy a tagfelvétel és a fegyelem pél. damutató ezen alapszervezet­ben, de a fő figyelem most leginkább a gazdasági célkitű­zéseket illeti meg. Guth Lajos- né, a szocialista munkaverseny­ről úgy szólott, mint a terme­lés egyik főhajtóerejéről. Pauncz István, a hazai kesztyűbőrök felhasználását szorgalmazta, hogy ezzel is drága tőkés im­portot váltsanak ki. Az újdon­ságtól, így most a textiles bőr­kesztyűtől nem szabad idegen­kedni, kivitelezésébe azonnal bele kell fogni, hogy a tőkés exportot tovább fokozzák. Hut János fontosnak tartotta, hogy a párton kívülieket meggyőz­zék az aktuális és nagyon sok munkát követelő, új gazdasági feladatok fontosságáról. A ver­senyben csak a megfelelő mi­nőséggel és a határidők szi­gorú tartásával tud győzni a pécsi gyár. Mind több lesz a bérmunka aránya, és ez még nehezebb feladatok elé állítja a kollektívát. Muzslay Istvánná kitért arra, hogy az üzemi de­mokrácia fórumai valóban „él­Erősítik a politikai munkát az újpetreí tsz-ben Tíz és fél ezer hektárnyi te­rületen gazdálkodik az újpet- rei Petőfi Termelőszövetkezet. Az 1600 szövetkezeti tagból és alkalmazottból 1000 az aktív dolgozó, a többiek nyugdíjasok. Közülük 128-an párttagok. Há­rom alapszervezetben dolgoz­nak: Az egerági.-a kozármisle- nyi és az újpetrei, vagyis a ter­melőszövetkezet központjának alapszervezetében. Ez utóbbi a legnagyobb létszámú, 40 fős alapszervezet. Ennek az alap­szervezetnek a vezetősége adott számot szerdán este a XI. kongresszus óta végzett mun­káról. A beszámoló taggyűlésen részt vett és felszólalt Tóth János, az MSZMP KB külügyi osztályának munkatársa és Horváth Alajos, a Siklósi váro­si-járási Pártbizottság titkára. A beszámoló — amit Tóth Ká­roly, titkár terjesztett a párt­tagság elé — nagyon önkriti­kusan elemezte az elmúlt évek­ben végzett munkát. E hang­vételt meg is indokolta a ve­zetőség: véleményük szerint az elért eredmények ösztönző ereje mellett' csak a hibák, hiányos­ságok feltárásával tudják to­vábbfejleszteni. Az tény, hogy az alapszerve, zet tevékenységét az elmúlt öt évben alapvetően a terv­szerűség, a segiteni akarás, a helytállás jellemezte. Gondos­kodtak arról, hogy a pártta­gok — és rajtuk keresztül a párton kívüliek — időben meg­ismerjék a párthatározatok lényegét, céljait, és cselekvőén részt vegyenek ezek végrehaj­tásában. Támogatták a munka­erő ésszerű átcsoportosítását, a különböző gazdasági rendsze­rekhez való csatlakozást. Fi­gyelemmel kísérték a fiatalok helyzetét, segítették a KISZ- alapszervezetet. A pártoktatás, ban többek között a termelé­kenység hatékonyságának emelése, növelése, a takarékos gazdálkodás, a minőség, a munkafegyelem javítása szere­pelt témaként. És ami ön­magáért szólóan jelemzi az öt év alatt megtett utat: a nö­vénytermesztési nyereség a 63—69 millió forintos árbevétel mellett az 1975. évi 12 millió forintról 1978-ra 28 millióra nőtt. Ez évben ehhez hasonló eredményt várnak. Az állat- tenyésztési ágazat az átlag 51—63 milliós árbevétel mel­lett az 1975. évi minimális nye­reségről tavaly év végére 3 millió 677 ezer forintra emelke­dett. Az elmúlt öt év alatt 83 milliót fordítottak saját pén­zükből beruházásokra. A tagok egy főre eső havi jövedelme a 4 évvel ezelőtti 2682 forinttal szemben idén 3500—3600 fo­rint között van. Az ossz szövet­kezeti eredmény pedig az 1975. évi 3,5 millió forintról 1978-ra 24 millióra emelkedett. Idén valamivel kevesebbre, 22 millió forintra számítanak. Ezért a 22 millióért azonban sokkal ke­ményebben kellett dolgozni. Az aszály okozta károkat időben felismerte a tsz vezetősége és a párttagság támogatásával olyan intézkedéseket hozott, melyek eredményeként összes­ségében jó évről beszélhetnek. Ezek az intézkedések egyrészt a takarékosabb gazdálkodásra, az aszály által nem sújtott ága­zatok termelési tervének meg­emelésére vonatkoztak. Mindez júniusban történt és az alap­szervezetek — így a központ párttagjai is — rendkívüli tag­gyűlésen beszélték meg a tenni, valókat. A párttagoknak nem csekély részük volt abban, hogy a tagok megértették ezek­nek az intézkedéseknek a szűk. ségességét és vállalták azokat a munkákat, amikkel pótolni tudták az aszály okozta kiesése­ket. De ugyancsak ezen intéz­kedések sorábd tartozott a be­ruházások, felújítások leállítá­sa, amiket a következő években pótolni kell. Hogy miként, arra Tóth János és Horváth Alajos is útmutatót adott hozzászólásában: alapo­san ót kell tekinteni a gazda- dági helyzetet és meg -kell ha­tározni a politikai tennivalókat. Amint az alapszervezet tagjai­nak hozzászólása, illetve a be­számoló alapján is kitűnt: ezt a munkát az a lap szervezeten belül kívánják elkezdeni. Meg­erősítették mindazt, amit a beszámoló is problémaként ve­tett fel, vagyis szükségesnek tartják a pártfegyelem erősíté­sét a nagyobb aktivitást, a konkrét pártmegbízatások ki­adását, ezek következetes tel­jesítését. jenek”, minden ember kérésé­re, kérdésre választ, megoldást kapjon. Dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára dicsé- rőleg szólt arról, hogy az alap­szervezet politikai érdeklődése, közéletisége átlagon felüli. A központi gyáregység alap­szervezete határozatot foga­dott el: eszerint a műhelyter­veket időarányosan teljesítik, az importanyagokkal takarékos- kodnak, a csoportos szabász­munka elterjesztését szorgal­mazzák, arra ösztönzik a tel­jesítmény alatt dolgozókat, hogy érjék el a száz százalé­kot, Csuti J. A Győri Balett a Scalaban Első külföldi fellépésére készül a Győri Balett fér­fikara. Az együttes mind­össze néhány hete mutatko­zott be, nagy sikerrel a győri közönségnek, s már­is megkezdték a Milánói Scala-beli vendégjátékuk próbáit. Muszorgszkij: Bo­risz Godunov című operá­jának közreműködői lesz­nek, Az operát Jurij Ljubi- mov, a neves szovjet ren­dező állítja színpadra, a Scala társulatával. A ren­dező már korábban Markó Istvánt, a Győri Balett ve­zetőjét kérte fel az opera színpadi táncainak megter­vezésére. Időközben kide­rült, hogy a Scala balett­művészei elfoglaltságuk mi­att nem tudják vállalni be­tanulását. Ljubimov így a Győri Balett férfi tagjait kérte fel közreműködésre. A bemutatóra december 7- én kerül sor, a Scala szín­padán. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány tájékoztatási hiva­tala közli: a minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke tájékoztatta a kor­mányt a Francia Köztársaság­ban tett hivatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatást jó­váhagyólag tudomásul vette. Borbándi János miniszterel­nök-helyettes beszámolt a Ma­gyar—Mongol Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttmű­ködési Kormányközi Bizottság, Szekér Gyula miniszterelnök­helyettes, a Magyar—Lengyel Gazdasági és Műszaki-Tudo­mányos Együttműködési Bizott­ság ülésszakáról. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a beszámolókat. A kormány — Marjai József­nek, a Minisztertanács elnök- helyettesének jelentése alapján — jóváhagyólag tudomásul vette Braniszlav Ikonicsnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság Szövetségi Vég- réhajtó Tanácsa elnökhelyette­Tanácsi elismerés - kiemelkedő munkáért Horváth Lajos köszönti a kitüntetetteket Erb János felvétele A közérdekű bejelentések elbírálásáról Két éve gondoskodik tör­vény orról, hogy az állam­polgárok. közérdekű beje­lentései — javaslatai és pa­naszai — meghallgatásra találjanak, persze, koráb­bon is joga volt mindenki­nek fölpanaszolni sérelmét, kivált, ha egy nagyobb kö­zösség szószólójaként je­lentkezett. — Erről szól egyebek között Csöppetzky Ferenc, a KNEB főosztály- vezetője azon az eszmecse­rén, amelyet csütörtökön tartottak o közérdekű beje­lentéseknek már „hivatal­ból" is gazdái, a miniszté­riumok és állami főhatósá­gok képviselői. Az idevágó jogszabály érvénybe lépését megelő­zően is foglalkozott e té­mával a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság. Akkor megállapította: sok helyen nem kezelték súlyuknak megfelelően o panaszokat, beadványokat, így azután számos hasznos információ, ötlet és javaslat elsikkadt. Az 1977-ben megalkotott törvényben ezért minden állami szervezet figyelmét felhívták arra, hogy az állampolgárok közérdekű bejelentései és javaslatai elősegítik a szocialista tör­vényesség érvényesítését, a társadalmi tulajdon védel­mét és a közélet tisztasá­gát. Megyei kitüntető díjak átadása Pécs város felszabadulásá­nak 35. évfordulója alkalmá­ból kitüntető díjakat adtak át tegnap Pécsett, a Kulich Gyu­la 5. számú épület dísztermé­ben. A díjakat a Baranya megyei Tanács alapította. Át­adásán részt vettek a kitünte­tettek és hozzátartozóik. Ott volt dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkára, a megyei párt-vb tagja. Neubauer Jó­zsef, az SZMT vezető titkára, Krasznai Antal, a HNF Bara­nya megyei Bizottságának tit­kára, Bóna Ernöné, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára. Az évforduló jelentőségét Horváth Lajos megyei tanács­elnök méltatta. A történelmi visszatekintés után beszélt a mai feladatokról, a kővetkező évek terveiről, ünnepi beszé­dében kiemelte: — Mi tud­juk, hogy csaknem minden megyénk fia megtette a ma­gáét, hogy ezért a társada­lomért és ezért a szűkebb ha­záért sokan fáradoznak, Kö­szönet ezért. Köszönet mind­azoknak, kik tették dolgukat, és azoknak, kiknek ennél több­re is futotta az erőből és az akaratból. Mi most mégis azoknaksze- retnénk itt elismerésünket ün­nepélyesen is kifejezni, akik másoknak is példázták az al­kotó munkát, akik nemcsak többet tettek, de követendő utat is jelöltek abban, hogy miként is lehet szebbé tenni életünket, jobbá tenni az emberek közérzetét. Horváth Lajos beszéde be­fejezése után a Baranya me­gyei Tanács végrehajtó bizott­sága nevében a Janus Panno­nius művészeti díjat Bánki Jó­zsef zongoraművésznek, Kolbe Mihály festő művésznek, Kós Lajosnak, a Bóbita Bábegyüt­tes vezetőjének adta át. Közművelődési díjat kapott Horváth István körzeti műve­lődési ház igazgató, Véménd, Várnagy Viktor, az Országos Filharmónia pécsi kirendeltsé­gének vezetője, dr. Szita László, a Baranya megyei Le­véltár igazgatója. A Közoktatási díjat vette át Gábriel József, általános is­kolai igazgató, Kövesi Jázsei- né nyugdíjas tanár, Mohács, Pirisi Jánosné, a Pedagógus Továbbképző Intézet vezetője. A dr. Doktor Sándor Egész­ségügyi díjjal jutalmazták dr. Bohenszky György, a Baranya megyei Kórház Rendelőintéze. tének osztályvezető főorvosá­nak, dr. Brenner Antal körzeti orvosnak (Nagykozár), dr. Kő­hegyi Imréné, a Baranya me­gyei Tanács Gyógyszertér Köz­pontja gyógyszerész szakfel­ügyelőjének és Ruzicska Jó- zselné, a Komlói Kórház Ren­delőintézete védőnőjének mun­kásságát. Testnevelési és Sportdíjat kapott Bödö László, az SZMT sportfelelőse, Jakab Ferenc, a Pollack Mihály Műszaki Főis­kola testnevelő tanára. Területfejlesztési díjjal is­merték el Tóka Jenőnek, a MÉV vezérigazgatójának, Kasó Józsefnek, a Szigetvári Állami Gazdaság igazgatójának és Báling Józsefnek, a Dunántúli Napló főszerkesztő-helyettesé­nek o megye gyarapításában kifejtett munkásságát. N. I. sének magyarországi látogatá­sáról és tárgyalásairól szóló tájékoztatást. A Minisztertanács a pénz­ügy- és a munkaügyi minisz­ter előterjesztése alapján intézkedési programot fogadott el az igazgatási, irányítási és egyéb, költségvetésből gazdál­kodó intézmények és szerveze­tek munkaerő-gazdálkodásának javítására. A program célja: e területeken is növelni a munka hatékonyságát. A feladatok ész­szerűbb megosztásával, az ad­minisztráció csökkentésével és mindenekelőtt a jobb szerve­zéssel el kell érni, hogy csak a feltétlenül szükséges munka­erőt foglalkoztassák. Határoza­tot hozott a másodállások és mellékfoglalkozások korlátozá­sára, kivéve a fizikai munka- területeket ahol a főálláson kívüli foglalkoztatás korlátozá­sának enyhítésére kerül sor. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. • • Ünnepség és koszorúzás Komlón A 35 évvel ezelőtti napon a gesztenyési lakók néhány szov­jet katonát láttak közeledni ób­ból az irányból, ahol Komlón ma a felszabadulási emlékmű áll. Valószínűleg felderítők vol. tak. A bányászok elébük men­tek. Ez a nap hozta el Komló­nak és környékének a szabad­ságot és erre emlékeztek teg­nap a Zrínyi Művelődési Ház­ban a város lakói. Szintén ezen az ünnepségen emlékeztek Steinmetz Miklósra, a hősi ha­lált halt parlamenterre, akinek nevét o komlói szakközépiskola viseli. Az ünnepségen, melyen részt vertek Komló város és a járás, a Mecseki Szénbányák párt-, állami-társadalmi életének ve­zetői, a magyar és a szovjet himnusz elhangzását követően Labancz Borbála, o Pécsi Nem­zeti Színház művésze mondta el Rima Kazakova: Eqy födél alatt című versét, majd Morber János tanácselnök mondott ün­nepi beszédet. Megemlékezett a bányászok munkásmozgal­mának legjelentősebb esemé­nyeiről, a felszabadulást követő napokról, amikor szintén a bá­nyászok vették kezükbe o ter­melésellátás, közigazgatás irá­nyítását, majd méltatta azokat az eredményeket, melyeket a vá­rosépítés kezdetétől napjainkig értek el a szocialista bányavá­ros lakói, ünnepi beszédében megemlékezett Steinmetz Mik. lós életútjáról, akinek emlékét Komlón mellszobor őrzi. Az ün­nepség a Steinmetz Szakközép­iskola énekkarának műsorával fejeződött be. Ezt követően a város üzemei­nek, intézményeinek, iskoláinak dolgozói, tanulói a felszabadu­lási emlékműhöz indultak, ahol koszorúzásra került sor. A bá­nyászzenekar eljátszotta a ma­gyar és a szovjet himnuszt, majd az MSZMP Komló városi Bizottsága nevében Gallusz Jó­zsef első titkár és Hartmann Já­nos titkár, a városi tanács ne­vében Morber János tanácsel­nök és Nagy Ferenc elnökhe­lyettes koszorúzott, Elhelyezték a kegyelet virágait a Mecseki Szénbányák, a KISZ, a Haza­fias Népfront, a Szakszervezeti Szakmaközi Bizottság, a Stein­metz Miklós Szakközépiskola képviselői. A koszorúzás az ln- ternacionáléval ért véget. Ugyancsak koszorúzásra került sor a Steinmetz Szakközépisko­la előtti téren, Steinmetz Miklós mellszobránál.

Next

/
Thumbnails
Contents