Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)

1979-11-30 / 328. szám

1979. november 30., péntek Dunántúli napló 3 ÍMU*», ._ÜI n termelői árak Alapjaiban átalakul az árképzés módja s az ármechanizmus Harminc éve — pontosabban 1949. december 6-án nyitották a pécsi Állami Áruházat. Azóta megszámlálhatatlanul so­kan fordultunk meg a falai kö­zött. Az első perctől fogva ki­csinek bizonyult, pedig nyitás­kor Pécs és Baranya egyetlen, s az egész Dunántúl legna­gyobb áruháza volt. A hajdoni „állami", a mai Centrum Áruház jubilál. A kez­dés óta az átalakításokkal más- félszeresére nőtt az eladótere, szolgáltatásaikkal, áruválaszté­kukkal hatszorosára nőtt a for. galom — jelenleg 270—280 mil­lió forint éves szinten — mégis ma már a Centrum-hálózatban is az egyik legkisebb egység a pécsi. De csak alapterületre. A három évtized előtti nyitás­kor hetvennyolcán fogadták a vásáróikat — közülük hatan: dr. Sebők Imre, Wunderlich József- né, Kovács Istvánné, Köves Ist­vánná, Krassó Dénesné és Kis Markó Jánosné ma is itt dol­goznak, dr. Gitta Imre főköny­velő pedig a napokban megy nyugdíjba. Már az átépítés időszakában vezetője, s azóta is igazgatója a pécsi Centrumnak dr. Sebők Imre, aki így emlékezik a kez­detre. Fölmerül a kérdés a termelői árakkal kapcsolatban: hogyan érinti ez az árszabályozás a vállalatok munkáját, nyeresé­gét? Mit jelent a normcrtivitás, s miként differenciálódnak ver. senyár hatására a jövedelmek? E' kérdésekre következő folyta­tásban visszatérünk. Matkó István (Folytatjuk) Ma már talán elég utalni a közismert ellentmondásra: ter­melői áraink sok esetben fölül­múlták a fogyasztói árakat, a termelő tevékenység fönntartó, sa ezért csak támogatásokkal volt lehetséges. Ám e támoga­tások elfedték a gazdálkodás minőségét, és nehezítették ha­tékonyságának biztonságos megítélését — egyszerűen szól­va, abban nem lehetett mindig biztos a népgazdaság, hogy ki. re, milyen vállalatra fizet rá, s kire, mire nem. Nem lehet cso­dálkozni azon, hogy mindennek hatására sokszor a hatékonyan dolgozók nyeresége fedezte a nehezen boldogulok vesztesé­geit. Az áraknak emiatt alig volt értékmérő funkciója, nem közvetítette a világpiaci folya­matokat és értékítéleteket a vállalatok irányába. Egy válla, lat sem tudto pontosan, hogy milyen világgal áll szemben. Az „itthoni” lényegesen különbö­zött számára a határon túlival — s nyilvánvaló, hogy ilyen konfliktus esetén milyen meg­oldást választott. A világpiaci árak szerint Az 1980 január elsején az iparban alkalmazott termelői árak többsége — amelyek ösz- szemérhetők a nemzetközi pia. con is — versenyár lesz. Mit je­lent ez? — Részint az árképzés teljesen új rendszerét, másrészt azt, hogy az alapvető energia- hordozók, nyers, és alapanya­gok, féltermékek termelői ára szorosan a világpiaci árak sze­rint alakul. Az Országos Anyag- és Arhivatal elnökének 6/1979, számú rendelete például félre­érthetetlenül kimondja, mellé, kelve a részletes termékjegyzé­ket is, hogy ......a felsorolt al apanyagot vagy félkészter­méket forgalomba hozó válla­lat a termék árát — függetlenül attól, hoqy az hazai előállítású, vagy milyen viszonylatból im­portálják — az 1. számú mel­lékletben foglalt megkülönböz­tetés szerint, a nem rubel el­számolású tartós import-, illet­ve exportárak — ideértve azok emelkedését, illetőleq csökke­nését — és a belföldi piaci vi­szonyok figyelembevételével alakítja ki.” Némi egyszerűsítéssel — az energiahordozó, és alapanyag­árak lényegében annyiba kerül­nek a vállalatnak, mint a nép­gazdaságnak, s mint amennyi­ért azok a világpiacon kapha­tók. Tehát a termelő nem kap külön támogatóst azon a cí­men, hogy számára elviselhe­tetlenül drága — mondjuk o vil­lamos áram, vagy a szénhidro­gén, a kőolaj. Másik oldalon a versenyár hatása így érvénye­sül: a termelő nem háríthatja át indokolatlan költségeit a ve. vőire, mert árainak alapja az exportár. Az az ár, amelyért a vállalat képes termékeit eladni a világpiacon. Megint némi egyszerűsítéssel: az új árkép­zés csak a társadalmilag indo­kolt ráfordításokat ismeri el a vállalatnak — a pluszköltségeit — a termelés alacsony színvo­nala, gazdaságtalansága, kor­szerűtlensége miatt —, nem. Egy példával élve: eddig egy válla, lat termékének árába vala­mennyi költségét belevehette: ha túl sok anyagból, nagy vesz­teséggel dolgozott — lényegé­ben e veszteséqet a vevő fizet­te. Ugyanúgy, ha a vállalat túl sok embert foqlalkoztatott, túl. zott energiafelhasználással mű­ködött; ha túl sokat költött ad­minisztrációidra, szállítására stb. E költségeket 1980. január 1 -tői korlátlanul nem számol- hatia el. hiszen nem annyiról állíthat ki számlát, amennyibe neki ténylegesen belekerült ily módon a termék! Hanem csak arról állíthat ki, amennyit az a termék valóiában, reálisan a társadalomnak ér — nemzetközi meaítélés'e! is hitelesítve! Az árak folyamatosan ala­kulnak, változnak a vállalatok számára a jövőben — ahogy alakulnak — változnak a világ­piacon. Tehát emelkednek és csökkennek. Ugyanakkor az új szabályozó rendszer kivédi az árváltozások spekulációs, pilla­natnyi ingadozásának ezt a ká­ros hatását. Persze, a fő szabály alól vannak kivételek — így például kivétel a mezőgazdasági ter­melés, ahol a versenyár-elvet nem lehet érvényre juttatni. Uqyonígy kivételt képeznek ez alól a szolgáltatások, vagy az építőipar területei. Ám az ár­képzést e szektorokban is szi­gorúbban vizsgálja az új sza­bályozó rendszer, s csak azo­kat.a költségeket ismeri el az árakban, amelyek indokolha­tóak. Azaz: irányadóak lesznek a jól dolgozó, hatékony terme­lők árai. Munka és jövedelmek Hogyan szolgálja e célokat az új szabályozó rendszer? Alaposan elolvasva a megje­lent árhivatali rendeleteket, ki­derül belőlük, hogy az árme­chanizmus automatizmusai ru­galmas működése gondoskodik a világpiaci árak folyamatos érvényesítéséről. Az iparban a szabad árforma válik általános, sá, csak az energiahordozók és energetikai árakat, valamint néhány alapvető cikk árát rög­zítik. Az árképzés szempontjá­ból kompetitívnek (összehason­líthatónak) minősített iparágak, ban a belföldi árakat a külke­reskedelmi árak változásához igazítják. Ennek megfelelően módosulnak a tisztességtelen haszonnal kapcsolatos szabá­lyok. — Nagyjából a mai árucso­portokkal, de a-mainál lénye­gesen szegényebb választékkal nyitottunk. Erősségünk volt a méteráru, amiből aránylag most kisebb a forgalmunk, alig ke­resték a lakástextíliát, amiből most óriási a kereslet, kelendők voltak a zománcedények, a húsdarálók és eqyéb egyszerű háztartási eszközök, míg ma a kukták, a teflonok és az elektro­mos háztartási gépek virágko­rát éljük. — Mi volt az alapítók célki­tűzése? — A jó kapcsolat kialakítása a vevőkkel és kereskedelmi partnerekkel. Új módszereket kutattunk fel és vezettünk be, 30 éves Pécs első áruháza Jubilál a Centrum így az árukiadó pénztárakat, a vásárlókkal való élő kapcsolat, rendszert, az egyéni „szolgál­tatásainkat”: a mikulást, az újszülötteket köszöntő leveleket. Több ezer törzsvásárlónk ada­tait- tartjuk nyilván, kapcsola­tunk már-már bensőségesnek mondható, úgy tapasztaljuk, örülnek, amikor születésnapja, kon, életük más fontos állomá­sain megkapják gratulációin­kat. Másfél évtizede hoztuk lét- le a vásárlók tanácsát: tájé­koztatjuk őket a gondokról, ter­vekről, s ők véleményeikkel, ta­nácsaikkal segítik munkánkat. — Hogyan jellemezné az áru­ház első harminc évét? — Kezdettől meghatározó té­nyezői vagyunk Pécs kereske­delmi életének, az áruház fenn­.állása alatt kétszer lett a Belkereskedelem Kiváló Válla­lata. A rekonstrukció évét — ‘ 1977-et kivéve — minden év­ben fejlődött a forgalmunk, a tervünket eddig minden évben teljesítettük. Ebben az is köz­rejátszik, hogy az országbon elsőként mi hoztunk létre ipari­kereskedelmi közös mintaboltot, de kisegítő üzemet is választék, bővítésre és hiánypótlásra. Ipa­ri kapcsolatokban,, eladási módszerekben, valamint belföl­di és import áruválasztékban ma is oz élmezőnyben vagyunk a piacon. A vevő a saját bő­rén érzi ennek előnyeit. — Mi a legnagyobb gond­juk? — A kis alapterület miatt szinte állandó a zsúfoltság. Az áruválasztékot képtelenek va­gyunk teljességében bemutat­ni, mert nincs elég területünk, a raktáraink is szanaszét van­nak a városban. Mindebből csak egyetlen születésnapi kí­vánságunk következhet: a negy­venedik „születésnapunkon” már az új, valóban korszerű áruháznak mondható Irányi Dá­niel téri Centrumban szeret­nénk fogadni a vásárlókat. Murányi László Újabb húsz növényfajta Több mint húsz növény­fajta forgalomba hozatalá­ról döntött csütörtöki ülé­sén az Országos Mező- gazdasági Fajtaminősítő Tanács. Nyolc új zöldség­fajtát minősítettek, egye­bek mellett az újmajori ko­rai zöldborsó, az ipari vö­rös paprika, és a Glória F 1 káposzta köztermesztés­be vételéről döntöttek, ezek a fajták természetesen jobb tulajdonságúak a je­lenleg elterjedteknél. A gyümölcsfajták közül álla­mi elismerést kapott a ha­zai nemesítésű Éva nyári alma, a kiváló ízű, jól tá­rolható japán alma és a Kornélia körte. A z elmúlt időszakban világossá vált, hogy minden irányítási rendszer alapkérdése: hosszabbta­von versenyképessé tudja-e tenni a gazdaságot — nemzetközi mércével mér­ve? Nyilvánvaló tehát a rugalmas alkalmazkodás, s igy az árak meghatározó orientáló - szerepe iránti igény is. A módo­suló szabályozó-rendszer egyik legfontosabb és leg­hatásosabb változásai ezért a termelői árak kö­rében lépnek életbe. Méghozzá úgy, hogy alap­jaiban átalakul az árkép­zés módja s az ármecha­nizmus. Magyarok a forgóajtónál Mit tartanak rólunk a világban? Mindig is felcsigázza az ember érdeklődését, ha arról hall, mit tartanak, mit mondanak rólunk a külföldiek. Egy tekinté­lyes angol lap például így adta meg nacionálénkat, A ma­gyarok? A magyar az, aki utánad megy be a forgóajtón, és előtted jön ki. Mindenesetre fogjuk fel úgy, hízelgő vélemény ránk nézve. Életrevalóknak, élelmeseknek tartanak. A rólunk alkotott képhez így vagy úgy nagyban hozzájárulnak a külföl­dön élő, világhírű magyar tu­dósok és művészek. Vannak köztük neves közgazdászok is, mint például Káldor és Balogh professzorok, melles­leg mindketten lordok, akik tevékenyen és meghatározóan vettek részt az angol gazda­ságpolitika alakításában. Ma­gyarnak vallják magukat, ba­ráti érzelmeket táplálnak irántunk. Többször is üdvö­zölhettük már őket idehaza, nemrég televíziós műsort is készítettek velük. A műsor ve­zetője dr. Bácskai Tamás, a Magyar Nemzeti Bank ügy­vezető igazgatója volt, aki a műsorban és műsoron kívül is hosszas beszélgetéseket folytatott a két professzorral. A Magyar Közgazdasági Tár­saság megyei szervezete nem­rég meghívta Pécsre dr. Bács­kai Tamást, személyes élmé­nyeiből merítve, hozza köze- lébb a két kitűnő közgaz­dászt, milyen benyomásokat szereztek idehaza, hogyan vé­lekednek rólunk, különös te­kintettel a magyar gazdaság­ra. Dr. Bácskai Tamás szemé­lyes epizód felelevenítésével kezdte. Évekkel ezelőtt má­sodmagával Isztambulban autóbuszozott, s beszélgeté­sükre felfigyelve megszólalt egy úr a buszon, én is magyar vagyok. Káldor professzor volt. Személyesen ugyan nem ismerték, „lábjegyzetekből" viszont annál inkább, a kül­földi szakirodalom sűrűn hi­vatkozott rá. Élénk eszme­cserébe kezdtek. Kiderült, Káldornak vannak ismeretei a magyar gazdasági reformról, mellyel kapcsolatban többek között megjegyezte, az új mechanizmus indításakor a vevők piacát kellett volna megteremtenünk, akár na­gyobb külföldi hitelek felvé­telével is. Mi hát a benyomásuk ró­lunk, a magyar származású angol közgazdászoknak? Sok tehetséges, világlátott, világ perspektívában gondolkodó közgazdász és nem közgaz­dász él Magyarországon, ál­lapították meg Káldorék, óha­tatlanul új hazájukkal téve összehasonlítást. Amikor ma­guk is itt éltek, sokkal provinciálisabb értelmiség volt, s nem ennyire sokolda­lúan nyitott. Ezért aztán ami­kor gazdasági gondjainkról esett szó, ők még derűlátób­baknak mutatkoztak nálunk­nál, mondván, ennyi tehetsé­ges ember együttlétéből idő. vei feltétlenül többnek kell kijönni. A másik, amit ki­emeltek, a nagy szellemi, gondolati bátorság. És nem­csak leírjuk ezeket a gondo­latokat, de hozzá is fogunk megvalósításukhoz. Kockáza­tokat vállalunk, ha kell — s itt az új gazdasági mecha­nizmus bevezetésére utalnak —, állami méretekben is. Ezt nagyra értékelték. Nagy élményük a magyar falu. Amikor a húszas évek­ben elhagyták Magyarorszá­got, elképzelhetetlen nyomor uralkodott falun, melyről so­kan már csak Móricz Zsig- mond Hét krajcárából alkot­hatunk képet. Káldor és Ba­logh forradalmi tettnek tart­ja a mezőgazdaság kollekti­vizálását. a nagyüzemekben dolgozók a művelt parasztok benyomását keltették. Mivel a jövő egyik alapkérdése az élelmiszer, befektetéseket szorgalmaznak a magyar me­zőgazdaságba. Nagy témájuk az idegen- forgalom, szerintük nem hasz­náljuk ki kellően lehetősé­geinket, amikor is szállítás nél­kül, helyben adhatjuk el ter­mékeinket. Intenek, itt ne csak a Balatonra építsünk. Vannak például nemzetközileg is is­mert, kiváló fiatal zongora- művészeink, remek karmes­tereink, ugyanakkor a zenei életnek nagy a világközönsé­ge. Mármost: építünk szállo­dákat. de nincs Budapestnek egy tisztességes hangverseny- terme. Szállodát is akkor ér­demes építeni, ha hozzá megfelelő, egész évben ható, kulturális jellegű idegen- forgalmi vonzerőt biztosítunk, melynek szolid, de állandó közönsége lenne. • A magunk részéről azt firtattuk Bácskai Ta­másnál, véleménye szerint van-e valamilyen sze­repük a magyar származású közgazdászoknak és üzletem­bereknek abban, hogy a ma­gyar gazdaság nemzetközi megítélése kedvező, hogy meglehetősen könnyen jutunk hitelekhez a nyugati pénz­piacon. Feltétlenül! Nem kis szerepük van ebben, hiszen ezer szállal kötődnek az üz­leti élethez, nem mindegy, rossz vagy jó hírünket költik. Persze, festhetnének akár­milyen rózsás képet a magyar gazdaságról, ha csődben lennénk, aligha akadna nyu­gati bankár, aki csak egy cent hitelt is kockáztatna értünk. Miklósvári Zoltán A Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalatnál mintegy nyolcszázmillió forint értékű felújitómunka fejeződött be. Ennek során új épületszárnyba került a vakcina és oltóanyagtermelő lo­boratórium is. Itt készítik az állatok vírusos betegségei ellen hasz­nálatos oltóanyagokat, összesen mintegy negyvenfélét. Itt gyárt­ják a kötelező oltásokhoz, az esetleges járványok leküzdéséhez, illetve az ajánlott oltási igényekhez szükséges oltóanyagokat Szaboly őzök 1980 (3L)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents