Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)

1979-11-30 / 328. szám

Átadták az idei Pro Űrbe Péts emlékérmeket Elfogadták a tömegközle­kedési hálózat fejlesztési tervét Pécs felszabadulásénak 35. évfordulóját ünnepeltük teg­nap. Ebből az alkalomból ün­nepi ülést tartott a városi ta­nács. A megemlékezésen kívül napirendre tűzték a város köz­forgalmú közlekedési hálózató, nak fejlesztési tervét. A tanács­ülésen megjelent Földvári László közlekedési és posta­ügyi miniszterhelyettes, Lukács János, a megyei párt-végrehaj- tóbizottság tagja, a városi pártbizottság első titkára, dr. Földvári János megyei tanács­elnök-helyettes, valamint a vá­ros országgyűlési képviselői. Czente Gyula tanácselnök emlékezett meg a város két­ezer éves történelmének e leg­jelentősebb eseményéről, majd ismertette a végrehajtó bizott­ság javaslatát az idei Pro Űr­be Pécs emlékérmek odaítélé­séről. A tanácsülés a javaslat­tal egyetértett és határozott az emlékérmek adományozásáról. A város építésében végzett há­rom évtizedes eredményes tevé­kenységéért kapta az érmet Bor- bás Antal, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat főmű­vezetője, a város igazgatásában kifejtett több mint két évtizedes munkásságáért dr. Galabár Tibornak, Pécs megyei város végrehajtó bizottsága titkárá­nak ítélték oda a plakettet, a város üzemeltetésében példa­mutató három évtizedes mun­kájáért pediq Vadas László, a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat üzemegy­ségvezetője részesült a magas tanácsi elismerésben. A kitün­tetettek nevében Vadas László mondott köszönetét: — Nem hajtottunk végre nagy tetteket, csak azt csele- kedtük, amit a város szeretete diktált. ígérjük, hogy a jövő­ben is rész kérünk és vállalunk a város építésében, szépítésé­ben. Ezután tárgyalta meg a ta­nácsülés a város közforgalmú közlekedési hálózata — tömeg- közlekedése fejlesztésének ter­vét, amelyet dr. Németh Lajos tanácselnök-helyettes terjesz. tett a tanács elé. Beszámoló a Tsz-szövetség gyűlésén Erb János felvétele Kü Idöttközgy ű lés a Tsz-szövetségnél Az állattenyésztésben az 5. ötéves terv célkitűzéseinek idő. arányosan eleget tettek, örven­detes a tejtermelés dinamikus fejlődése. Javultak a tenyésztő, si eredmények és az állategész­ségügyi helyzet kielégítő. A kedvezőtlen időjárás miatt a növénytermesztési ágazatban a kukorica, napraforgó és a szója kivételével kisebb-na- gyobb mértékben elmaradtak a tervezett szinttől. Kiesés volt őszi árpából, a takörmánybor- só hozama a tervezettnek felét sem érte el, de nem sikerült a konzervborsó-termelés sem. A szőlő termésmennyisége az elő­ző évinél 15—20 százalékkal alacsonyabb, a minősége vi­szont sokkal jobb lett. Az állattenyésztés adatai igazolják, hogy az állomány a tervezett létszám körül alakul. A küldöttközgyűlésen több felszólaló mondta el vélemé­nyét. Halász Lászlóné, a bogádi tsz képviseletében a számviteli, ügyviteli dolgozók munkájának fontosságára utalt. Baranya tsz-eiben 1022 fő dolgozik számviteli, pénzügyi, közgazda- sági, ellenőrzési, ügyviteli mun. kakörben. Szükséges a tovább­tanulás, a szakmai továbbkép­zés, de a tárgyi feltételek meg­teremtése sem hiányozhat a jó munkához. Czigler János, a villányi kö­zös gazdaság dolgozója hang­súlyozta, hogy a megye aktív termelőszövetkezeti dolgozói­nak 27,5 százaléka 30 éven aluli. Ez a szóm bizonyítja, hogy a tsz-ek vezetői nagy figyel­met fordítanak az utánpótlás biztosítására. Dr. Tóth Sándor, a megyei tanács osztályvezető-helyettese a tsz-ek gazdálkodási eredmé­nyeiről adott számot. A többi között szólt az állattenyésztési ágazat előtt álló feladatokról, a legelőápolás szükségességé­ről, a melléktermékek jobb fel. használásáról. Gaszler József, a sombereki tsz elnöke a munkafeltételek javításának szükségességéről és lehetőségeiről szólt. Beszámolt a sombereki munkafeltételek­ről, azokról a szociális és kul­turális juttatásokról, amelye­ket élveznek a tsz dolgozói, s mint hangsúlyozta, ez is hozzá­járul, hogy náluk crlig van oly, aki elmegy a tsz-től. Czégény József, a Baranya megyei Pártbizottság titkára hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezetek megteremtették a továbbfejlő­déshez szükséges anyagi, tech­nikai és műszaki lehetőségei­ket, most már élni kell ezek­kel. Legfontosabb az átgondolt, szervezett munka. Eszterhai Katalin A tanácsülés megszavazza a pécsi tömegközlekedési Hálózat fejlesztésének tervét A tervet már ismertettük la­punkban, széles körű társadalmi vita keretében vitatták meg azt a pécsiek, s most a tanács fel­adata volt, hogy a tervezet el­fogadásával meghatározza a szakemberek számára a cselek­vés irányát. Utalva a tömegközlekedés utóbbi években tapasztalt fej­lődésére, arra is rámutatott, hogy a továbbiakban már a tömegközlekedés szerkezetének jól átgondolt megváltoztatása, átszervezése hozhat eredményt - ezt szolgálja a vitára bocsá­tott tervezet. A tervezet lénye­ges eleme az, hogy már a kö- vekező tervidőszaktól számol a trolibuszüzem létrehozásával, ez által a város legfontosabb vonalain meg lehet szüntetni (vagy legalább is lényegesen csökkenteni lehet) az autóbusz- üzemmel járó zaj- és bűzártal­mat. A tervezet vitájában elsőként dr. Petőházi Szilveszter, a vá­rosi pártbizottság titkára szó­lalt fel: Az eddigi intézkedé­sek alapvetően megoldották — ha nem is mindenki megelé­gedésére — a tömegközlekedé­si igények kielégítését. De már most tudatosan kell készülnünk o gyorsan növekvő városunk által támasztott magasabb kö. vetelmények befogadására, an­nak tudatában, hogy a jelen­legi rendszer hosszabb távon mór nem alkalmas az igények kielégítésére. Elismerte, hogy a tömegközlekedésnek követnie kell a város szerkezetét, de fel­tette a kérdést: szükséges-e minden járatot a decentrumokba irányítani és szükséges-e min­den járatot kettévágni? Ezekre gondolva ajánlotta a tervezel további gondos tanulmányozá­sát, hogy a szükséges korrek­ciókat idejében el lehessen vé. gezni. A troli-üzemág létesíté­sét környezetvédelmi és gazda­ságossági okokból támogatta. met, hogy a tervezet valóravál- tásánál“ legyenek tekintettel arra, hogy az oktatási, egész­ségügyi és kereskedelmi köz­pontok könnyen megközelíthe­tők legyenek. Dr. Takács Jó­zsef emlékeztetett arra, hogy ma szinte véget ér a város tö­megközlekedése a szigeti vég­állomásnál, holott a 6-os út mentén egyre több üzem mű­ködik, s e munkahelyek meg­közelítése többszöri átszállás­sal — károsan hathat a mun­kavégzésre. Felszólalt a vitában Tapol- czai Kálmán, a Volán Tröszt vezérigazgatója is és megálla­pította, hogy Pécsett legna­gyobb az utasforgalom, emiatt is fordított különös figyelmet a tröszt erre a városra és igye­kezett biztosítani minőségben is, mennyiségben is a legna­gyobb kapacitást. Kijelentette, hogy a Volán örömmel vállal­kozik a trolibuszüzem létesíté­sére és működtetésére. Szoyka Pál arra figyelmeztetett, hogy kényelmi okokból nem szabad visszacsempészni majd a mos­tani, az egész várost átszelő vonalakat, az átszállás kocká­zatát — a várható rövidebb eljul tási idő reményében — egy ek­kora városban vállalni kell. Dr. Erhardt Imre a trolibászüzem- . ről szólva azt kérte, hogy már most gondoljanak az illetéke­sek az új közlekedési ágazat szakemberigényére és szervez­zék meg a szakemberképzést. A vitában utoljára Földvári László miniszterhelyettes kért szót. Kijelentette, hogy a KPM egyetért a tervjavaslattal, mert ez olyan elveket követ, ame­lyek alkalmasak a lakossági igények hosszabb távon történő kielégítésére. Elismerte a troli­busz létjogosultságát, gazdasá­gosságát, de emlékeztetett ar­ra, hogy a beruházással járó egyszeri ráfordítás magas költ­ségei behatárolják a lehetősé­geket. Kifejezte elvi egyetérté­sét ezzel, s közölte, hogy tá­mogató javaslatot terjesztenek a miniszter elé a pécsi troli­busszal kapcsolatban. A hato­dik ötéves közlekedésfejlesztési terv azonban még előkészületi szakaszban van, ezért nem ígérhette meg, hogy mód nyí­lik-e az új közlekedési ágazat indítására a következő tervidő­szakban. A tanácsülés a tervezetet el­fogadta. H. I. Decemberben lesz 3 éve, hogy megtartották a Termelő- szövetkezetek Országos Taná­csának III. kongresszusát. Ho­gyan hajtották végre az akkor hozott határozatokat a bara­nyai tsz-ekben — többi között erről tanácskozott tegnap a Termelőszövetkezetek Baranya megyei Szövetségének küldött- közgyűlése. Az ülésen részt vett Czégény József, az MSZMP Ba­ranya megyéi Bizottságának titkára, dr. Tóth Sándor, a me­gyei tanács mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője, ott voltak más szövetkezeti ágazatok képviselői is. Papp Zoltán, a megye szö­vetség elnöke szóbeli kiegészí­tőjében többek között elmond­ta, hogy a megye termelőszö­vetkezetei eredményesen tevé­kenykedtek. Kedvezően alakultok a búza, kukorica, napraforgó és a tömegtakarmány-termelő ágazatok. A növénytermesztés sikeréhez hozzájárult a talaj- előkészités, nőtt a gépállomány. Ma már minden ezer hektárra 25 gép jut. Elsősorban kom­bájnokból gazdag a választék. A megye 63 tsz-éből 57 tag­ja valamilyen növénytermesz­tési rendszernek. Egyre több nemesített vetőmag jut a föl­dekbe és az eredmény sem ma­rad el, Például búzából évek óta országosan a legjobb eredményeket érik el a ba­ranyai mezőgazdasági szövet­kezetek. Fokozott gondot fordí. tanak a növényvédelemre. A szövetkezetek feladatuknak te­kintik a magas hozamok sta­bilizálását, a takarékos és jö­vedelmező gazdálkodást. Dr. Reszler Ferenc aggodal­mának adott hangot amiatt, hogy a Budai állomás szerepé­nek csökkentése az I. kerület­ben élők közlekedési lehető' ségeit rontja majd. Dr. Amb­rus Lászlóné felhívta a figyel­Czente Gyula tanácselnök átnyújtja a Pro Űrbe Pécs emlékplakettet Vadas László üzemegység­vezetőnek. A háttérben a másik kitüntetett: Borbás Antal főművezető. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúl napló XXXVI. évfolyam, 328. szám 1979. november 30., péntek Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Ünnepi tanácsülés a város felszabadulásának 35. évfordulóján

Next

/
Thumbnails
Contents