Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)

1979-11-29 / 327. szám

Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja XXXVI. évfolyam, 327. szám 1979. november 29., csütörtök Ara: 1,20 Ft •• Ünnepi események ünnepi eseményekkel kö­szönti ma Pécs felszabadulá­sának 35. évfordulóját. Dél­előtt a városházán tanácsülés lesz, amelyen Czente Gyula tanácselnök méltatja az évfor­duló jelentőségét. Ez alkalom­mal adják ót a Pro űrbe Pécs emlékérmet a városépítésben, a városüzemeltetésben és a városigazgatásban a városért legtöbbet tett három pécsi polgárnak. Ugyancsak dél­előtt a volt járási hivatal dísz­termében Horváth Lajos me­gyei tanácselnök adja át a Janus Pannonius művészeti dí­jat, a Közművelődési díjat, a Közoktatási díjat, a Daktar Sándor egészségügyi díjat, a Területfejlesztési díjat, vala­mint a Testnevelési és Sport­díjat az arra érdemesítettek*- nek. Mozgalmi ház Az év végén adják át Új- mecsekalján Pécs első moz­galmi házát, amelynek építé­sét a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága finanszírozta. A 9,2 millió fo­rint beruházási költségű moz­galmi ház elkészülte után a területi párt-, ifjúsági és nép­front munkát segíti helyiségei­vel, eszközeivel; valóságos bá­zisa lesz a lakóterületi moz­galmi életnek. A beruházás szervezője a városi pártbizottság, lebonyo­lítója az UNIBER volt. Az épít­kezés kivitelezőjét, a Szentlő­rinci Költségvetési özemet munkája alatt tevékenyen se­gítette valamennyi pécsi építő vállalat. Bárdos­koncertek Bárdos Lajos Kossuth-díjas zeneszerző 80. születésnapja alkalmából ünnepi 'hangver­seny-sorozattal emlékeznek meg Pécsett a XX. századi magyar kórusmuzsika kimagas­ló alakjának munkásságáról. Az ünnepi hangversenyek de­cember 1-én, szombaton este 7 órakor, továbbá december 2-án délelőtt fél 11-kor és es­te 7 órakor lesznek a Liszt­teremben. A három koncerten több mint félszáz Bárdos-kórusmű hangzik el 12 pécsi és 2 kom­lói gyermek-, ifjúsági és fel­nőtt kórus, valamint a szek­szárdi Madrigál-kórus és a kaposvári Vikár Béla-kárus előadásában. Köszöntőt mond Agócsy László karnagy. Új technikával A zöldségekkel töltött pap­rika, a zakuszka fontos export­cikke a hazai konzerviparnak, a legfőbb piaca a Szovjetunió. A töltés nehéz fizikai munkát igényel, egyeseknél munkaköri ártalomnak minősíthető meg­betegedéseket okoz. A Sziget­vári Konzervgyárban tavaly újításként pneumatikus gépi zakuszkatöltőket állítattak mun­kába, melyeknek számát az idén tízre növelték. Ezzel a nehéz fizikai munkát kiküszö­bölték, az adagolás is egyen­letesebb lett. Várható, hogy a kísérletek bevezetése után iparági szinten is bevezetik a szigetváriak újítását. Történelmi sorsforduló írta: Czente Gyula Pécs város Tanácsának elnöke ^ A inden varos életének fontosabb történéseit feljegyzi a IVI krónika és ezek tovább élnek az emberek emlékezeté­ben. Lehetnek olyan történelmi pillanatok is, amelyek gyökeresen átalakítják a város arculatát, történelmi távlatok­ban meghatározzák fejlődését, gazdasági és társadalmi viszo­nyait, lakóinak mindennapjait. Ez a történelmi sorsforduló volt számunkra 1944. november 29-e, Pécs város felszabadulásá­nak napja. Amikor 35 évvel ezelőtt a Mihail Nikolajevics Sarohin ve­zérezredes vezette 57. hadsereg felszabadította Pécsett, a város megmenekült a háború borzalmaitól és a városban élő húszezer család megszabadult a rettegéstől. A város felsza­badítása mégis több volt ennél, mert lehetőséget nyújtott, hogy a dolgozók maguk javára döntsék el a kizsákmányolás elleni harcot és saját javukra rendezzék át életüket Új kor­szak kezdődött meg ezzel a város történelmében, melynek épí­tő eleme a nemzeti függetlenség kivívása és a társadalmi ha­ladás folyamatossága volt Egyetlen olyan év sem múlhat el, amikor a város felsza­badulásának évfordulóján he gondolnánk hálás szívvel mind­azokra, akik városunk szabadságát elhozták. Nem múlhat el egyetlen évforduló sem, hogy ne gondolnánk meleg szívvel a szovjet népre, akinek munkája, harca és léte nélkül nem szü­lethetett volna meg országunk és városunk szocialista jelene. A szabadságot és függetlenséget hozták el nekünk, és né­pünk azóta is mindig számíthat a szovjet népre az új élet fel­tételeinek megteremtésében éppen úgy, mint a magunk válasz­totta szocialista fejlődésünk gondjai közepette. Pécs felszabadítása megalapozta új történelmi fejlődését, ugyanakkor annak felelősségét is jelentette, hogy a hatalom jogos birtokosai, a dolgozó emberek miképpen tudnak élni a szabadsággal és a történelem nyújtotta lehetőségekkel. Tör­ténelmi adottságainkhoz hogyan tudunk méltóak lenni váro­Í sunk építésében, társadalmi és gazdasági fejlesztésében az itt élő emberek boldogulására és az ország javára. Az évfordulón jogos megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy akárcsak az ország többi része, Pécs is jól élt a felszabadu­lás nyújtotta lehetőségekkel. Lakóinak szorgalmas munkájával nőtt a város, arculata átalakult, a régihez képest színesebb és gazdagabb lett. A régmúlt hagyományos építészeti emlékei, városképei kö­rül új, modern városrészek magasba ívelő házai hirdetik az itt élő emberek alkotó munkáját. Új városrészek nőttek ki a föld­ből és a felszabadulás után épült 33 000 lakás mintegy száz­ezer embernek nyújt korszerű, meleg otthont. A történelmi vá­ros bár 35 évvel idősebb lett, arculatában mégis megfiatalo­dott, hiszen a múlt építészeti értékeinek megőrzése mellett lakásainak több mint 60 százaléka napjainkban, a mai kor I követelményeinek megfelelően épült. A város nagyarányú fejlődésének, lakói jólétének alapját a mindennapi munka teremtette meg. Új bányák és ipari üzemek épültek, a régieket korszerűsítették, hogy új munkahelyek, korszerűbb munkakörülmények létesüljenek. Ez tette lehetővé, hogy 35 év alatt a 78 ezerről 170 ezerre nőtt városban 26 ezer új ipari munkahelyet hozzunk létre és az ipari munkás­ság városunk társadalmában meghatározóvá vált. Nőtt a szol­gáltatások színvonala, fejlődött a tudomány és a művészet A hét felsőoktatási intézményünkben évenként végző 2000 hallgató biztosítja Dél-Dunántúl szakemberellátásának nagy hányadát. Pécs a felszabadulás utáni fejlődésének eredmé­nyeként nagyvárossá, tájegységének központjává vált. Bármilyen jelentősek e változások, az anyagi és szellemi gazdagodás szemmel látható eredményei, mégis külön ki kell emelni a változások lemélyebb lényegét, a társadalmi és po­litikai rendszerünk fölényét. Közéletünk alakítója és formá­lója a szocialista ember, aki új szocialista közösségeket hoz létre a termelésben a dolgozók körében éppen úgy, mint az államapparátusban. Kialakult és tovább formálódik a közös­ségi ember arca, nő és erősödik a közösségért érzett felelős­ség. A város felszabadulása utáni építésének elvitathatatlan eredményeit joggal érzi és vallja magáénak a bányász, az üzemi munkás és minden értelmiségi, aki hozzáadta két dol­gos kezének, alkotó szellemi munkájának színe-javát. P écs felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából a Vá­rosi Tanács nevében köszöntőm a város valamennyi la­kóját és külön tisztelettel mindazokat, akik tevékenyen részt vettek és vesznek a szocialista városépítés munkájában.

Next

/
Thumbnails
Contents