Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)
1979-11-25 / 323. szám
2 Dunántúli napló 1979. november 25., vasárnap Magyar olvasókönyv - Jugoszláviában Újoncok a csapatzászló előtt BARANYAI PEDAGÓGUSOK ILLUSZTRÁLTÁK Megőrzendő nemzeti kincs Katonai eskütétel Zászlódíszben fogadta tegnap délelőtt a pécsi Bajcsy- Zsilinszky laktanya az október végén bevonult újonc kiskato- nák hozzátartozóit, szülőket, feleségeket, testvéreket, gyermekeket, barátokat, akik közül több százan vettek részt fiúk, férjük, testvérük, barátjuk igazából csak most kezdődő katonaéletének első nagy eseményén: az ünnepélyes katonai eskütételen. Az ünnepségen jelen voltak a megye és a város párt. és társadalmi szerveinek, valamint a vállalatoknak a képviselői is, így Tóka Jenő, a MÉV igazgatója, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága végrehajtó bizottságának tagja, Megyaszai József, a Munkásőrség Baranya megyei parancsnoka, dr. Kosa Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Kovács István, a MÉV pártbizottságának titkára, s jelen volt a mai- gosabb egység parancsnoka is; dr. Berki Mihály vezérőrnagy. A csapatzászló előtt felsorakozott újonc katonák névéiben Tóth Csaba honvéd mondta el fennhangon a katonai esküt, amelyet a Szózat dallama kísért. Ezt követően Gál György ezredes, az egység parancsnoka köszöntötte az eskütétel alkalmából a katonákat, majd dr. Berki Mihály vezérőrnagy üdvözölte őket a honvédelmi miniszter és a magasabb egység parancsnoksága nevében. A katonai eskütétel ünnepsége az újonc katonák dísz- menetével ért véget. * Hasonló ünnepség zajlott le tegnap délelőtt a Petőfi laktanyában is, ahol ugyancsak dr. Berki Mihály vezérőrnagy, a magasabb egység parancsnoka jelenlétében tettek esküt az újonc katonák. D. I. Eszék és Pécs együttműködésének gyönyörű megvalósulását tartom a kezemben: az Anyanyelvápolás című tankönyvet, amely a Horvátország területén élő 'I—IV. osztályos magyar nemzetiségű gyerekek számóra készült. A könyvet Jugoszláviában állították ösz- sze, szerkesztője Merki Ferenc, a Horvátországi Magyarok Szövetségének titkára, aki eddigi tevékenységével nagy eredményeket ért el az anyanyelvoktatás területén. Az olvasókönyv meri; a magyar kultúra kincseiből, a jugoszláviai népek felszabadító háborújáról. Rengeteg gyönyörű magyar népmese található benne, azok, melyeken nemzedékek nőnek fel hazánkban — és most már határainkon túl is —, melyekből gazdagítani lehet anyanyelvűnket, s amelyek kultúránk forrásai. Szerepel az olvasmányokban igazságos Mátyás, Kossuth Lajos, olvasható a könyvben a Rege a csodaszarvasról, és olvasható jugoszláviai magyar népmese is. Nem hiányzik a könyvből néhány olyan alapmű, mint a Füstbe ment terv, a Szülőföldemen, József Attila és Weöres Sándor versei, március 15. eseményei Petőfi naplójából — ugyanakkor a Pető- fi-brigád hősi harcai, a mai vajdasági költők versei és persze fordított irodalom is. A könyv nagy részét azonban az eredeti anyag adja. A könyvnek máris nagy sikere van Jugoszláviában, s ez a Merki Ferenc által szerkesztett anyag mellett baranyai szakemberek munkájának is köszönhető. A könyv lektorai között ott van dr. Román Lászlóné, a megyei könyvtár igazgatója, az illusztrátorai pedig a baranyai Baktay Patrícia és Koltay Magdolna. A két rajzpedagógus könyvillusztrátorként felfedezés. Rajzaik tökéletesen töltik be hivatásukat, mértéktartóak, felhívják a figyelmet a műre, erősítik, fokozzák annak hatását. Elkerülik a gyermekvilág csábítását az érzelgősségre, ugyanakkor üde, gyermeki és kedves hangulat lengi be rajzaikat. Az illusztrációk fő erénye azonban, hogy Baktay Patrícia és Koltay Magdolna gazdagon merít a magyar folklór motívumvilágából, s ormánsági szökröny, cserépcsupor, régi almárium, s lírai természeti képek teszik teljessé az olvasókönyv hangulatát. Szívesen veszi kézbe az ember, hiszen ilyen könyv által -nemcsak az anyanyelvi, hanem a vizuális kultúra is gazdagodik, valahogy úgy, ahogy az a kopmlex esztétikai nevelés tételében meg van hirdetve. Gállos Orsolya Utazási Magazin Baranyai témák és külföldi körkép Az Utazási Magazin őszi számában két ormánsági községről is közöl beszámolót. A „Hétvégi úticélok" sorozatban a körösi műemléktemplomot mutatja be színes fotókkal. Láthatjuk azokat az értékes 1793-ban és 1834-ben festett, népi motívumokkal díszített fakazettákat, melyeket a nagy szómban érkező turisták is mindig megcsodálnak. Piskóról a „Séta egy utcában” című ugyancsak képes riport számol be. A cikk írója a látogatását így summázza: „A Dráva-parti falucska alsó tagozatos gyerekeknek rendhagyó környezetismereti óra, felsősöknek történelemóra színhelye lehetne”. A Baranyáról szóló anyagok mellett iskolai túrákról, lovasiskolákról ad tájékoztatást, a külföldi körképben pedig Párizsról, Erdélyi körutazásról és- Moszkva környéki kirándulásokról számol be. Ellátogattak a lap munkatársai a nagyatádi szobrász alkotótelepre, a pilisi parkerdőbe és a Szuhp völgyébe is. A túrakalauz kiránduló csoportoknak, gyógyüdülésre vágyóknak és szilveszterezőknek kínál változatos programokat. A Hob- by-sorozatban a kecskeméti Bo- zsó-gyűjteményt és a kőszegi Múzeum-garázst ismerteti, az „Autósturisztika” rovat pedig kétnapos Gerecse—Vértes túrát ajánl, mellékelve a térképet és a hasznos tudnivalókat. Tóth Csaba honvéd a katonai esküt mondja Dr. Gyöngyösi János beszámolóját tartja a vadászok küldött- gyűlésén Baranyai vadászok küldöttHároméves a pécsi tévéstúdió Készülnek a helyi adások beindítására Az időpontok egybeesése alighanem a véletlen műve. 1977-ben Talliándörögdön elkészült oz első magyar űrtávközlési állomás — s ugyanebben az esztendőben kezdték meg üzemszerű munkájukat a Magyar Televízió első körzeti stúdiói. E két esemény összekapcsolása önkényesnek tűnhet, mégis: a magyar, s egyben a világ televíziózásának — de nyugodtan mondhatjuk tömegkommunikációjának — két nagy, dialektikus egységet alkotó törekvését reprezentálja. Az egyik: összeszűkíteni, s a másik: kitágítani a világot! 1976. november 24- én avatták fel az MTV Pécsi Körzeti Stúdióját. Az évfordu. ' lón beszélgettünk Békés Sándorral, a televízió főosztály- vezetőjével, a pécsi stúdió vezetőjével. — Három esztendő tapasztalatai alapján már megvonható a mérleg: mit. adott a stúdió Baranyának, Dél-Du- nántúlnak, az országnak? — Tömegkommunikációnk demokratizálódásának fontos és-elkerülhetetlen állomása volt a körzeti televízióstúdiók megalapítása. A helyi információk iránti igény robbanásszerű növekedését jelzi az a tény is, hogy a megyei lapok példányszáma az elmúlt évtizedben megduplázódott. Tapasztaljuk, hogy gyakran gyorsabban érkeznek meg az információk távoli földrészekről, mint e kis haza egyáltalán nem távoli pontjairól. S miközben az emberek és az információk áramlásának kozmikus gyorsulása összeszűkítette a világot — megnőtt a részletek fontossága is. Kameráinkat és mikrofonjainkat az ilyen jellegű „részletek" megkeresésének, felmutatásának szolgálatába állítottuk. Úgy vélem, hogy ezzel jól járt Dél-Du- nántúl, hisz nagyobb teret kapott oz országos tömegkommunikációban és jól járt az ország is, mert többet tudott meg e vidékről. Dévényi György üzemmérnök a pécsi tévéstúdió augusztus elején avatott képmagnójánál — Amikor a kamerák objektive egyre kisebb területeket pásztáz, akkor nemcsak a részletek, hanem a fehér foltok is előtűnnek . .. — Igyekeztünk feltérképezni a fehér foltokat — több értelemben is. Amikor helyünket kerestük a Magyar Televízióban, az ország tájékoztatáspolitikái rendszerében, akkor fontos feladatunknak tekintettük, hogy olyat csináljunk, amivel hiányt pótolunk. Ez vonatkozik műsortípusokra, témákra, de természetesen azt is jelenti, hogy olyan embereket, olyan területeket is megmutassunk a nézőknek, akik és amelyek nélkülünk nem kerültek volna a képernyőre. Ezen a területen igen fontos eredménynek tartom . például a nemzetiségi televízióműsorok beindítását. Az életmóddal foglalkozó dokumentumfilmjeink is azt a célt szolgálják, hogy újabb és újabb jelenségeket mutassunk meg a mai Magyarország tudati állapotának térképén. — A politikai műsorok arculata markánsan kirajzolódik, rendszerük kialakult. Nem mondható el ugyanez a Pécsett -készült művészeti programokról . ., — Statisztikai adatokkal bizonyíthatom, hogy műsorpolitikánk fontos része a művészeti és szórakoztató adások készítése. Kétszáznál is több déldunántúli alkotó- és előadó- művész szerepelt eddig Pécsett készült produkciókban. E munkánk rendszerességének és megfeielő színvonalának szellemi feltételei azonban csak a közelmúltban teremtődtek meg és ennek eredményeit reméljük, hogy már a közeljövőben a1 képernyőn bizonyíthatjuk, — A sajtó és a közvélemény hogyan vette tudomásul, a stúdió megalapítását, miként vélekedik műsoraikról? —• Az újságírók, a kritikusok nagy jóindulattal és segítőszándékkal fogadták első mű-*' scrainkot. Ma már — örömünkre — nem a stúdió létének kuriózum voltát emelik ki írásaikban; ugyanolyan mércével bírálnak és dicsérnek bennünket, mint ahogyan a televízió bármely más adásáról is szólnak. A Tömegkommunikációs Kutatóközpont adar. tai szerint műsorainknak — a sokszor kedvezőtlen adásidő ellenére — 700 000—1 000 000 nézője van. A tetszési index 75 és 80 között mozog. Ez a jó osztályzatnak felel meg, mert a 65 ponttal honorált fogadtatás tekinthető rossznak. A 60 alatti pedig elutasított. Ilyen műsorunk még nem volt. — A stúdió vezetője mit szeretne olvasni majd abban az újságcikkben, amely 1982-ben a 6. évfordulóról emlékezik meg? — Az 1976. november 24-én keltezett működési engedélyünk műsorok készítésére és sugárzására jogosítja fel a stúdiót. Az elmúlt három esztendőben e jogosítványunkat csak félig használtuk ki, hiszen az elkészült szózegy- néhány pécsi produkció — körülbelül 5500 műsorperc — a központi programokban került adósba. A 3. évfordulóra jórészt sikerült megteremtenünk a helyi adások beindításának műszaki feltételeit. így munkatársaimmal most arra készülünk, hogy amikor valamennyi feltétel létrejön és a központi döntés is megszületik — megindíthassuk a regionális adásokat. A 6. évfordulón nem jubileumi köszöntőt szeretnék olvasni. Annak örülnék, ha akkorra már hagyományos rovata lenne a Dunántúli Napló műsorismertetésében az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója regionális adósainak . . . Erdős Ákos gyűlése A vadásztársaságok feladatairól, a vadgazdálkodás időszerű kérdéseiről volt szó egyebek között a Baranya megyei vadászok tegnap megtartott küldöttgyűlésen, amelyen dr. Gyöngyösi János, a Magyar Vadászok Országos Szövetsége Baranya megyei Intéző Bizottságának titkára elnökölt. Farkas János megyei fővadász tájékoztatójában hangsúlyozta, hogy az ismert, klasszikus vadgazdálkodás elemei mellett új fogalmakkal kell megismerkedniük a vadászoknak és tevékenységük is átalakulóban van. Az urbanizáció, a korszerű mezőgazdasági technológiák bevezetése, a totális kemizálás és más környezeti tényezők új korszakot nyitottak a természet- védelem és ezen belül a vadászat területén is. Vadállományunk megőrzendő nemzeti kincs, ám ez a tény nem állhatja útját a mezőgazdaság iparszerű fejlesztésének. A. gépek rohamos elterjedése, a vetőmagok csávázása, a műtrágyaadagok növelése mind olyan tényezők, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják a vadállomány számát és minőségét. Ezekből következően a vadászokra gyors és fontos teendők elvégzése vár. összeszűkültek a vad részére alkalmas búvóhelyek. A nagyüzemi művelésre alkalmatlan területekből pótolni kell a vadföldeket. Erősíteni kell az együttműködést a mezőgazda- sági üzemekkel a vadak táplálkozásához szükséges takarmánymennyiség biztosítására. A vadetetés nem jótékonyság; a tét egész vadállományunk léte. A küldöttgyűlésen elhangzott felszólalásokból kiderült, hogy a devizaszerzési szempontok által diktált és felemelt nagyvad-kilövési tervek néhol irreálisak. Sok vadásztársaság túlbecsülte a területén élő őzek, szarvasok számát. A vadászathoz nem értő, ám a természetet kedvelő hallgató megjegyzése: nemzeti kincsünk megóvása előbbre, való bizonyos rövidtávú financiális szempontoknál. Vagy ahogy az egyik résztvevő megfogalmazta: a tervteljesítésnek nem lehet a törzsállomány csökkentése az ára. A tanácskozáson az egyesületi élet kérdései között határozatot hoztak arról, hogy a vadásztársaságok december 15-ig megszervezik közgyűléseiket, melyeken megteszik a szükséges intézkedéseket az 1980-ban esedékes tisztségviselő választások sikeres lebonyolítása érdekében. Kitágítani a világot, megmutatni a részleteket! A „Gyökerek” a tévében December 4-től 11 héten át — kedd esténként — sugározza a Magyar Televízió Alex Haley: Gyökerek című, világsikert aratott regényének amerikai tv-film változatát. A 12 epizódos film — amelynek első két részét egy műsorban vetítik — az Egyesült Államokban élő néger író elődeinek családfáját kutatja. A hét generációra visszanyúló történet — amellyel az idén köijyvalakban Magyarországon is megismerkedhettek az olvasók — az Afrikából amerikai rabszolgának elhurcolt ős gyerekkorától a századunkig mutatja be az afrikai négerek életét, a rabszolgák sorsát.
