Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)

1979-11-23 / 321. szám

Fehér helyett vörös Befejeződtek a magyar—francia tárgyalások Lázár György hazaérkezett Párizsbóí Párizs Giscard d'Estoing francia köztársasági elnökkel és Ray­mond Barre miniszterelnökkel folytatott szerdai, szívélyes és gyümölcsöző légkörű megbe­szélései után csütörtökön dél­előtt a teljes tárgyalóküldött­ségek közötti ' megbeszéléssel folytatódott Lázár György mi­niszterelnök franciaországi lá­togatása. A Matignon-palotá- ban megtartott utolsó, plenáris ülésen a miniszterelnökök és a tárgyalóküldöttségek tagjai át­tekintették az eddigi megbe­szélések eredményeit. A két tárgyalódelegáció tag­jai beszámoltak a miniszterel­nököknek eszmecseréik ered­ményeiről és o plenáris ülés résztvevői közösen tanulmá­nyozták a kapcsolatok további fejlesztésére irányuló konkrét intézkedéseket. A szívélyes légkörben lefolyt tárgyalásokról közleményt hoz­tak nyilvánosságra. A plenáris ülés után Lázá- György és kísérete visszatért szálláshelyére, o Crillon-hotel- be. A maqyar miniszterelnök fe­lesége Eve Barre asszony tár­saságában a délelőtti órákban egy párizsi középiskolát láto­gatott rr\eg. Lázár György miniszterelnök, felesége és kísérete csütörtö­kön kora délután franciaorszá­gi látogatásának befejeztével a kormány különgépén haza­indult Budapestre. Párizs Orly repülőterére Ray­mond Barre francio miniszter- elnök és felesége kísérte ki a magyar vendégeket. A magyor kolónia tagjai is megjelentek, úttörők virággal kedveskedtek a két miniszterelnöknek. Az ün­nepélyes búcsúztatás, o két himnusz elhangzása után Lázár György és Raymond Barre el­lépett a köztársasági gárda díszegysége előtt, majd a re­pülőgép lépcsőjénél elköszönt egymástól. A búcsúztatáson ielen volt Raymond Bressier, Francioor- szág budapesti és Bényi József. Magyarország párizsi nagykö­vete, valamint sok francia hi­vatalos személyiség. A kormánygép pontosan egy órokor emelkedett a magasba. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, aki Raymond Barre-nok, a Francia Köztársa­ság miniszterelnökének meghí­vására — felesége társaságá­ban — hivatalos látogatást tett Franciaországban, csütörtökön hazaérkezett. Lázár György ~ kíséretében hazaérkezett Veress Péter kül­kereskedelmi miniszter, Várko- nyi Péter, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának el­nöke, Nagy János külügymi­niszter-helyettes és Litvai 1st. ván kohó- és gépipari minisz­terhelyettes. A fogadtatásra a Ferihegyi Magyar—francia közös közlemény a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének tranciaországi látogatásáról Lázár György, a Magyor Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke Raymond Barre-nak, a Francia Köz­társaság miniszterelnökének meghívására 1979. november 20-a és 22-e között hivatalos látogatást tett Franciaország­ban. A látogatás során Lázár, György széles körű vélemény- cserét folytatott Raymond Barre-ral. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét fogadta Valéry Giscard d’Estaing, a Francia Köztár­saság elnöke. Ugyancsak fogadta őt Alain Poher, a szenátus elnöke. Külön megbeszélésekre ke­rült sor Veress Péter magyar és Jean Francois Deniau fran­cia külkereskedelmi miniszter, valamint a két küldöttség más tagjai között. A tárgyalások a magyar— francia kapcsolatokra hagyó- mányosan jellemző barátság és kölcsönös tisztelet jegyé­ben folytak. A két kormányfő megtár­gyalta a magyar—francia két­oldalú kapcsolatok helyzetét és megelégedéssel üdvözölte a kapcsolatoknak az utóbbi évelőben bekövetkezett fejlő­dését. Emlékeztettek arra, hogy a két ország kapcsolatainak ki­emelkedő eseménye volt Ká­dár Jánosnak, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának 1978. novemberi hivatalos franciaországi látogatása. Hangsúlyozták ennek az első legfelsőbb szintű találkozónak, valamint a Francia Köztársa­ság elnöke 1980 őszén sorra kerülő magyarországi látoga­tásának a jelentőségét a ma­gyar—francia politikai párbe­széd elmélyítése szempontjá­ból. A két* miniszterelnök meg­különböztetett figyelmet szen­telt a magyar—francia gazda­sági kapcsolatoknak. Emlé­keztettek arra a közös elhatá­rozásukra, hogy e kapcsola­tokat szélesebb alapra helye­zik és meghatározzák fejlesz­tésük új irányát. Mindkét fél úgy értékelte, hogy a kereskedelmi forga­lom a legutóbbi két évben je­lentősen fejlődött, de még mindig nem éri el a Magyar- ország és Franciaország gaz­dasági teljesítőképességének megfelelő szintet. Szükséges­nek tartották, hogy kölcsönö­sen újabb erőfeszítéseket te­gyenek a kereskedelmi forga­lom további növelésére, az 1977. évi megállapodásuknak megfelelően. Elismerték ónnak szükségességét is, hogy az árucserét kiegyensúlyozottabbá kell tenni. Lázár György és Raymond Barre megvizsgálta a két or­szág ipari együttműködésének eredményeit és perspektíváit azokon a területeken, ame­lyekről 1978 novemberében a magyar és a francia külkeres­kedelmi miniszter megállapo­dást írt olá. üdvözölték a szá­mítástechnikai, a vegyipari és az elektronikai kooperációban elért eredményeket és elható. (Folytatás az 5. oldalon) A borfogyasztók ízlése meg­változott. A hatvanas években a fehér borok uralták az euró­pai piacot. A hetvenes évek a vörösbor-fogyasztás nagy fel­lendülésének évei. A vörösbor-fogyasztás min­denesetre világszerte megnőtt, a fehér borok rovására. Ha­zánk sem tud annyi vörös bort termelni, amivel ki tudná elé­gíteni a megnövekedett export­igényeket. Történelmileg kiala­kult hagyományos vörösbor­termelő tájaink - Villány, Szek- szárd, Sopron, Eger — területi és klimatikai adottságaikat messze nem használják ki, vö­rös boraink 70 százalékát ma az Alföldön termelik meg. A minőségi vörösbor-termő terü­leteken alacsony a kék bor­szőlők aránya. Ezért a követke­ző évek telepítéspolitikójában a vörös bort adó fajták arányát kell dinamikusan növelni, a fe. hérbor-szőlők rovására. Melyek azok a fajták, ame­lyeket le kell váltani, s milyen új, nálunk jól termő, külföldön is keresett borokat adó fojtá- kat kell helyükbe telepíteni? Melyek a nagyüzemi vörösbor­termelés és -feldolgozás leg­korszerűbb módszerei? E kér­désekre a hazai és külföldi tu­dományos kutatások és leg­jobban bevált gyakorlati ered. mények odhatnok választ. E vá­laszoknak adott nemzetközi Az élelmiszerek és italok, üdítők, valamint kon zervek rendszeres, időszakos vizsgálata a Pécsi Élelmiszer-ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet dől gozóinak feladata. Ezres nagyságrendben fejez­hető ki a fogyasztók érdekében végzett laboratóriumi vizsgálatok száma Baranya és Tolna me­gyében. — Szokolai felvétele — termelők Baranyában repülőtéren megjelent Aczél György, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter. Jelen volt Jacques Rambal, a Francia Köztársaság magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Lázár György, a Minisztertanács elnöke hazaérkezett Franciaor­szágból. A képen Lázár György és felesége Aczél György társasá­gában a Ferihegyi repülőtéren. Kétnapos nemzetközi szimpozion a siklósi várban fórumot a Pécsi Akadémiai Bi­zottság Biológiai és Mező- gazdasági Szakbizottsága, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Pécsi Kutató Állomása, a Villány—mecsekoljai Bor- gazdasági Kombinát, a Szek­szárdi Állami Gazdaság és a MAE Baranya megyei Szerve­zete, amikor november 22-én és 23-án kétnapos nemzetközi vörösbor-termelési szimpoziont hivott össze Baranya megyé­ben. i A szimpozion hazai és külföl. di résztvevőit tegnap délelőtt a siklósi vár kongresszusi termé­ben dr. Bihari Ottó akadé­mikus, a Pécsi Akadémiai Bi­zottság elnöke köszöntötte. Az elnökségben helyet foglalt Czégény József, a megyei pórt- vb tagja, a megyei pártbizott­ság titkára, dr. Földvári János, a megyei tanács áltolános el­nökhelyettese. Az ülést dr. Dió- lási Lajos kandidátus, a PAB biológiai és mezőgazdasági szakbizottságának titkára, a rendező bizottság elnöke nyi­totta meg, majd dr. Kozma Pál akadémikus, a Budapesti Ker­tészeti Egyetem tanszékvezető tanára tartott előadást a vö­rösbor-termelés ökológiai, faj­ta- és technológiai kérdéseiről. Az előadás után korreferátu­mok következtek. Dr. Ásvány Ákos, a Budapesti Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet tu­dományos főosztályának igoz- qatója a melegítéses vörös­bor-készítés időszerű technikai és technológiai kérdéseiről, dr. Diófósi Lajos, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet pécsi kutatóállomásának igazgotója néhány vörösbor-termő szőlő­fajta termésmenyiségének és termésminőségének összefüg­géseiről, Kurucsai József, a Villánv—mecsekaljoi Borgazda­sági Kombinát vezérigazgatója Dél-Dunóntúl vörösbor-terme- lésének időszerű kérdéseiről, Balta Antal, a Szekszárdi Álla­mi Gazdaság igazgatója a szekszárdi történelmi borvidék vörösbor-termelésének jelené­ről és jövőjéről tartott elő­adást. Délután dr. Ásvány Ákos el­nökletével folytatódott az ülés, a meghívott külföldi előadók korreferátumaival. Jugoszlávia, ból dr. Lázár Abramov pro­fesszor, Csehszlovákiából — Po­zsonyból — dr. Alois Veres, Franciaországból Michel Bour- zeix, Bulgáriából dr. Gencso Cetov vett részt aktívan a szimpozion munkájában. Ma a villány-siklósi történel­mi borvidék bemutatásával folytatódik a kétnapos tanács­kozás. —Rné— Világ proletárjai, egyesüljetek! Duncmtült napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja XXXVI. évfolyam, 321. szám 1979. november 23., péntek Ára: 1,20 Ft Dr. Diófósi Lajos megnyitja a siklósi szimpoziont Fotó: Erb János Európai vörösbor-

Next

/
Thumbnails
Contents