Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)

1979-11-23 / 321. szám

2 DunQntuli napló 1979. november 23., péntek Műemlékvédelmi tanácskozás Szigetváron A pusztuló műemlékeink nyomóban című dokumen- tumíilm-sorozathoz kap­csolódva ankétot szerve­zett tegnap délután Szi­getváron a városi Tanács műszaki osztálya és a Várbaráti Kör azzal acél­lal, hogy az országos ta­pasztalatokat megpróbál­ják átültetni a város adottságaira. A tanácskozáson Ben- csics István, a műszaki osztály vezetője ismertette a helyi műemlékállomány és műemlékvédelem hely­zetét. Páll y Cézár színes diafelvételein bemutatta a város műemlékeit. Ezt kö­vetően számba vették a legsürgősebb gondokat, a következő lépéseket és megállapították a távo­labbi feladatok fontossági rendjét. A javaslatok egyeztetése során kiala­kult véleményt hozzáiga­zítják a VI. ötéves tervre vonatkozó elképzelések­re, majd továbbítják a megyei tanács, az Or­szágos Műemléki Fel­ügyelőség és az érintett tulajdonosokhoz, keze­lőkhöz. Szigetvárnak a meglévő nem kis gondok ellenére sincs szégyelni valója, hi­szen a 400. évforduló tisz­teletére 1962 és 1966 kö­zött a legfontosabb mű­emlékek zömét (Zrínyi vár, törökház stb.) 10-—12 mil­lió forintért felújították. Kivéve o város szívében álló Ali pasa dzsámiját. A város e leg becsesebb műemlékének további helyreállítási lehetőségei képezték a tegnapi ankét középpontját. (A tetőfe­dés, tornyod restaurálása a közelmúltban megtör­tént, a további felújítás tervei már készülnek.) Megvitatták több mű­emlék és műemlék jellegű épület sorsát. A Dózsa György utcai Szily-házat valamilyen gyermekintéz­ménnyé, a Vár utcai Fe­hér-házat törökös presszó­vá, a Zárda utpai Feren­ces rendházat úttörőházzá és zeneiskolává kívánják alakítani. így a múlt meg­becsülése, az épületszer­kezeti adottsága jobb hasznosítása mellett ma­gúikhoz méltó szerephez jutnak ezek a patinás épületek. Hegedűs Magdolna ff A tettek becsületéért” Megkezdődött a VII. országos úttörőparlament Csütörtökön az új Debreceni Kölcsey Ferenc Művelődési Ház­ban megnyitották a VII. országos úttöröparlamentet. Több mint egymillió kisdobos és úttörő képviseletében 350 küldött érkezett Debrecenbe. Az elnökségben foglalt helyet többek kö­zött Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője, Hanga Mária oktatási miniszterhelyettes, Köpf Lászlóné, a KISZ KB titkára és minden megye egy-egy piros- nyakkendős úttörője. Megszólaltak a harsonák, s elénekelték a Himnuszt. Ezt kö­vetően a vendéglátók nevében — Sikula György, a Hajdú-Bi- har megyei Pártbizottság első titkára köszöntötte a VII. orszá­gos úttöröparlament résztvevőit. Ezután Szűcs Istvánná, a Ma. gyár Úttörők Szövetségének fő­titkára összegezte beszédében, mit tettek a kisdobosok és út­törők az elmúlt három év alatt és milyen feladatok várnak rá­juk. — Jó érzéssel mondhatjuk — kezdte beszédét, — hogy gaz­dag, tartalmas úttörőévek van­nak mögöttünk. Helyes irányba mutatott az előző, Zalában tar­tott országos parlament irány­tűje. A továbbiakban hangoztatta: minél élőbbé teszitek közössé­getek programját, annál több társat találtok a megvalósítás­hoz. Minden gyerek szívesen vesz részt okos, érdekes, hasz­nos, izgalmas, önmaga által is fontosnak tartott feladat meg­oldásában. E téren is jó irány­ba haladnak a csapatok, Bizo. nyitja ezt a megnövekedett kö­zösségi munkát vállalók száma. S e megállapításnak nem csu­pán egy száraz adat, hanem sok, valóban komoly megbízatás teljesítése a fedezete. — Számos parlamenten esett szó — folytatta — az úttörő­évek mozgalmainak, jelmonda­tainak elnevezéséről. Sok tár­satok kérte hoqy az országos úttörőparlament vitassa meg a következő úttörőév jelmonda­tát. örömmel teszünk eleqet a kérésnek. Az 1980 81-es úttörő­év jellegzetessége szövetségünk megalakulásának 35, évfordu­lója lesz. Azt javasoljuk, hogy az úttörőév jelmondata az le­gyen: „A tettek becsületéért". Kériük vitassátok meg, s hn jobbat találtok, azt is elfogad­juk. — Sokszor és sok felnőttől halljátok, hogy a ti legfőbb munkátok a tanulás. Ez így igaz! Ezért szorgalmazzuk, hogy az úttörőközösségben számon- kért feladat legyen a rendsze­res» tanulás, a társaknak nyúj­tott segítség. De emellett ön­magátoktól is kérjétek számon, hogy jól gazdálkodtok-e az idő. vei, jártok-e könyvtárba, mú­zeumba, színházba, mit néztek meg a tv-ből, mit és mennyit olvastok el az újságokból, a megvásárolt könyvekből. A zalaegerszegi tanácskozá­son sok kérés, javaslat fogal­mazódott meg. örömmel mond­hatjuk, hogy azóta szinte min­den megyében a gyerekek szá­zai, ezrei vehettek birtokukba új iskolákat, sportpályákat, uszo­dákat, játszótereket. Az úttörőszövetség főtitkára a következő szavakkal zárta be­szédét: — Tanácskozzatok olyan ko­molysággal, amit elvár tőletek az ország, amivel társaitok útra bocsátottak benneteket, s olyan kedvvel, tettrekészséggel, mint ahogyan tőletek megszoktuk. Baranyai Tibor felszólalásá­ban átadta a fiataloknak az MSZMP Központi Bizottságának és Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának üd­vözletét. — Nemcsak az elhangzott felszólalásokból, előadásokból tudjuk, az életben is tapasztal­tuk, mondotta ezt követően, hogy azokat a megbízatásokat, amelyeket három esztendővel ezelőtt kutatok a párttól, sike­resen teljesítettétek. A pórt most azt kéri: minden kisdobos és úttörő, minden őrs, raj és csapat vállaljon olyan felada­tokat, amellyel védi és gyara­pítja szép hazánk, és azon be­lül is szűkebb környezetének ér­tékeit. Végezzelek olyan mun­kát, amellyel védhetítek, szépít­hetitek és qyarapíthatjátok a környezetet. Szervezzétek mea a lakóhelyetek, iskolátok rendjé­nek és tisztaságának védelmét, veqyetek részt a hasznos hulla­dékanyagok gyűitésében és ér­tékesítésében. Törekedjetek ar­ra, hogy a környezet védelme, a rend és a tisztasáa iránti igény ne csak eqy akció, ha­nem életetek állandó és termé­szetes követelménye legyen. — Legyetek takarékosak, vi­gyázzatok a meqlévő értékekre, Mindezek mellett azt is kériük: törődjetek még többet az öre­gekkel, legyetek méa figyelme­sebbek az idősebbekkel szem­ben. segítsetek nekik, hogy a munkában már meafáradt utol­só évei méq szebbek, oazda- gabbak legyenek. Adjátok át a ti csodálatos életkedveteket, vi­dámságotokat, tiszteliéteV őket és seqítsetek nekik. Különös sze­retettel veavétek körül az idős kommunistákat, híviátok men az ünnepségekre, vonjátok be őket llízaknahoz csalta áldozatát Hauser András és K. József volamikor jó barátok voltak. Rövidesen a megyei bíróság tárgyalótermében látják majd viszont egymást: Houser And­rás mint vádlott, K. József pe- dik, mint a súlyos bűncselek­mény sértettje. Hauser, a Mecseki Szénbá­nyák dolgozója a nyáron mű­helyében szabálytalanul egy csatlakozót kötött a ventillátor kapcsolójához. így nem kellett a szomszéd helyiségbe átmen­nie, ha munkájához elektromos energiára volt szükség. Hauser a nyáron ellopott egy jó fél­méteres gumitömlőt a barátja részére. Július 27-én a fűtő­házban találkozott K. András- sol és javasolta, hogy nézzék meg a gumitömlőt. Felmentek Hauser műhelyébe, és amikor itt K. a satupad alá nyúlt, ak­kor Hauser a 220 Voltos fe­szültség alatt álló kábel csu­pasz végét, borótjo karjához nyomta. Az áramütésnek csu­pán egy súlyos égési sérülés lett a következménye és csak a véletlenen múlott, hogy nem végződött rosszabbul. Hauser véletlen balesetnek tüntette fel a történteket és Barátját akarta meggyilkolni ,.fájdalomdíjként" megígérte, hogy két hullámlemezt ellop az üzemből. A vádlott — oki sóját bevallása szerint félt at­tól, hogy K. az áramütés miatt zsarolni fogja - elhatározta, hogy megöli volt barátját. Ezért oz ígért hullámlemezeket a Béta Bányaüzem közelében lévő erdőben egy elhagyott vízaknába rejtette, s este 11 órára itt adott randevút mun­katársának. A találkozóra Houser egy salakverő kala­páccsal érkezett. Közölte ba­rátjával, hogy a hullámleme­zek a vízaknában vannak. K. lemászott, és amikor már csak a feje látszott ki, okkor Hau­ser fejbevágta. Ezután kövek­kel megdobálta a 3 méter mély vízaknába esett K.-t. A vízakna a mindennapi eseményekbe. Is. merjétek meg őket úgy is, mint olyan igaz embereket, akik töb­bet tettek a közösségért, mint mások. A ti jövőtökért is har­coltak. A tanácskozást köszöntötte ezután Köpf Lászlóné. aki a KISZ- és az úttörőszervezetek egyre szorosabb kapcsolatáról beszélt. Hanga Mária pedig az úttörő- és iskolai munka jobb összehangolására hívta fel a fi­gyelmet. A parlament délután hét mun­kacsoportban folytatta a tanács, közőst. Este a küldöttek a Cso­konai Színházban Móricz Zsig­mondi Légy jó mindhalálig cí­mű drámáját nézték meg. Beszámoló párttaggyűlés a Bányászati Aknamélyítő Vállalatnál Ftgyelmzelten KM Nehezen igazodna el — első hallásra — bárki idegen is, aki a Bányászati Aknamélyítő Vál­lalat szervezetéről, munkahe­lyeiről kérdezne. Szétszórtan dolgoznak, korábban az or­szág minden részében, ma már egyre inkább Baranya megyé­re korlátozódva. Ez a szűkülés természetesen a javukat szol­gálja: szervezettebben, össze- fogottabban tudnak dolgozni. így a vállalat Mecseki Kör­zetvezetőségének is több mun­kahelye, pórtalapszervezete van. Tegnap az 1. számú kör­zet-központi alapszervezet be­s ff betonfedelét a résre tolta, és ráült. így várakozott hajnalig. Hajnali 4 óra körül a sértett megpróbált feljönni, de Hau­ser a salakverő kalapáccsal őt kétszer fejbe sújtotta. K. végül is ki tudott mászni és a vád­lottat félrelökve elmenekült. Az orvosszakértő véleménye sze­rint K. koponyáján számos súlyos sérülés keletkezett, me­lyek közül a koponyatörés ha­lálos következményekkel is jár­hatott volna. A Megyei Főügyészség előre kitervelt emberölés bűntettének kísérlete miatt emelt vádat a 44 éves Hauser András ellen, akinek ügyét a napokban tár­gyalja a pécsi Megyei Bíróság, E. A. Gyermekvilág Magyar­jugoszláv gyermekrajz­kiállítás Több éves hagyománya van Eszék és Pécs testvérvárosi kapcsolatai révén a közös, ju­goszláv— magyor gyermekrajz- kiállításoknak. 1976-ban kez­dődött ezek sora, s tegnap délelőtt nyitotta meg a negye­dik ilyen kiállítást Gyermekvi­lág címen Pirisi lánosné, a Ba­ranya megyei Tanács Pedagó­gus Továbbképzési Intézetének vezetője. A pécsi Horvát-szerb Tannyelvű Általános Iskola kol. légiumának dísztermében ren­dezett kiállítás megnyitójára Pécsre érkezett Joszip lurjevic az Eszéki Község közi Népfront Bizottság titkára, jelen volt Krasznai Antal, a Hazafios Nép­front Baranya megyei Bizottsá­gának titkára, valamint Lantos József, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályvezető- helyettese. Pirisi Jánosné így jellemezte a kiállított gyermek­rajzokat: — A baranyoi és a szomszé­dos szlavóniai gyerekek rajzói változatos, gyermeki egyénisé­geket tükröznek. Az eszéki gye­rekek nagy rajzi figyelemmel és magas szintű grafikai igé­nyességgel készítik rajzai­kat, metszeteiket. A több szí­nű nyomatkészítést is magas szinten művelik. A baranyai gyerekek grafikáin, de elsősor. ban festményein az átélés ha­tása és a spontán megjelení­tés figyelhető meg. Színeik el- vontobbak, hatásosabbak. s az objektív látványtól az egyé­ni élmény felé törekednek. A két gyermekcsoport alkotásoi között mutatkozó különbségek nem minőségiek, hanem for­mai jellegűek. Rajztanítási szemléletünk különbségeit tűk. rözik. Ezért rendkívül hasznos eszköze ez a kiállítás a hatá­ron innen és túl a rajztanárok továbbképzésének. Eszéki részről llija Lavrnic, az Eszéki Községközi Pedagó­giai Intézet igazgatója vezette be a közös gyermekrajz-kiállí- tást. A Szlavónia és a boia- nyai háromszög területén élő gyerekek idei rajzainak témá­ja a nagy nemzetközi rendez­vény, a Splitben lezajlott Me­diterrán Játékok voltak. Rojzai- kon a sport különféle óqait je­lenítették meg, o mozdulatok esztétikumát, dinamizmusát, a küzdés, a verseny szellemét. Az e témára készített rajzokat ki­állították Splitben, Eszéken, s ezek egy részét mutatják be most Pécsett is, a két pedogó. giai intézet, az eszéki és a pé­csi közös kiállításán. Mindez része a két terület pedagógu­sai között zajló több éves együttműködésnek, méltó ren­dezvénye a nemzetközi gyer­mekévnek, és igazi csemegét kínál nemcsak a rajzpedogó- gusoknak, hanem mindenkinek, aki kedveli a gyermekrajzokat. G. O. m... ifiA? Cseri L. felvitele számoló párttaggyűlésén vet­tünk részt. Azért a baranyaiak, a pé­csiek leözül sokan ismerik — ha ritkán is látják — a körzet- központ dolgozóinak egy ré­szét. Bár összesen 260-an van­nak, közülük mégis inkább a Pécs-bányaüzemhez tartozókról hallunk, ha közvetve is. ök azok ugyanis, akik a pécsi pin­cerendszerrel vívnak évek óta nehéz csatát. S a Pécs-bánya- üzem volt ismert arról is — már a vállalaton belül —, hogy korábban éveken keresz­tül veszteséggel dolgoztak. Eb­ben az évben azonban fordult a kocka: várhatóan kétmillió forintos nyereséggel zárják majd az esztendőt. Magyarázatként hozzá kell tennünk: a korábbi, kevésbé eredményes munka nem egyér­telműen a szervezési nehézsé­gek, hibák vagy a hanyagabb munka rovására írandó, hanem oka volt ennek az is, hogy — miután veszélyes, geológiailag nehéz körülmények között dol­goznák, elsősorban a bizton­ságra, a prevenciós munkákra koncentráltak. Az eredmény nagyfokú javulása, a nyeresé­ges munkavégzés köszönhető annak is, hogy a Mecseki Szén­bányák és a vállalat szocialis­ta együttműködési szerződést kötött egymással a liász-prog- ramon belül, illetve a vállalat pártvezetősége és az MSZMP Mecseki Szénbányák Bizottsá­ga is együttműködik. Az egyre javuló eredmények értékét az is aláhúzza, hogy a követelmények időközben meg­nőttek. Ez mindig nagyobb erő­próba elé állítja a körzet dol­gozóit. Áll ez a szogáltató rész­legre is. Gyorsabb lett ugyanis az aknamélyítés üteme, s ez nagyobb anyagmozgatási mun­kával jár. Itt említjük meg az aknamélyítők egyik nagy mun­kasikerét: ők tartják az orszá­gos rekordot, egy műszak alatt 133 méterrel. S az sem vélet­len, hogy a körzet egymás után háromszor nyerte el a Kiváló címet. Ha már a gazdasági körül­ményeknél tartunk: nemcsak az eredményeik nőttek meg egyik évről a másikra szinte ugrásszerűen, hanem a dolgo­zóik bérszínvonala is 30 száza­lékkal. A növekvő nyereség növekvő termelékenységet jelez. Minderről szó esett Recska Kálmánnak, a párta la pszervezet titkárának beszámolójában. Mint ahogy arról is, hogy a beszámolási időszak alatt szer­vezeti változások voltak, és ezek jótékonyan hatottak a pártéletre is. Részt vett a pártalapszerve- zet beszámoló taggyűlésén Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságának tit­kára is. Hozzászólásában elis­merően szólt a körzet dolgozói­nak eredményeiről, s rámuta­tott, hogy a feszített tempójú munkára a következő években még fokozottabban szükség lesz. A beszámolóhoz fűzött hozzászólásokat figyelve azon­ban egyértelművé vált: ezt az Aknamélyítő Vállalat Mecseki Körzetvezetőségének kollektívá­ja kész vállalni, s e vállalás sikerét segíti — mind fegyel­mezettebb munkával — az alapszervezet tagsága is. A Magyar Numizmatikai Társulat közgyűlése A numizmatika tudományá­nak fejlesztése mellett az új kutatási eredmények széles kö­rű ismertetését, s a magyor történettudomány szolgálatát jelölték meg a tudományág legfontosabb feladataként a Magyar Numizmatikai Társu­latnak csütörtökön, a Magyar Tudományos Akadémián tar­tott közgyűlésén.

Next

/
Thumbnails
Contents