Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)
1979-11-18 / 316. szám
GAZDASÁGPOLITIKA DN HÉTVÉGE 3. □ 1979. NOVEMBER 18. A Dunántúli napló Mi az ön válasza az új gazdasági szabályozókra ? Nemeskéri László, a BÉV igazgatója: kezdeményezőkészségre, gyors ütemű fejlesztésre, szigorú gazdálkodásra van szükség 1981-től kevesell gondunk lesz Az igazgató előtt a Magyar Közlöny legújabb száma. Az 1980-ban érvénybe lépő új gazdasági szabályozókat tanulmányozza. Alig több, mint tiz napja jelent meg, miért tenne mást Nemeskéri László, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója, mint hazánk gazdasági vezetőinek döntő többsége. Rövidesen a vállalót valamennyi felsőszintű és középvezetője (még az építésvezetők is) szervezett konzultációk formájában ismerkedhetnek meg a magyar népgazdaság új „törvényeivel”. — ön a Pécs városi Tanács végrehajtó bizottságának tagja. Városatyaként vagy igazgatóként válaszol szívesebben, amikor a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalót 1979. évi munkájáról kérdem? — Városatyaként most köny- nyebb. Az idén 1267 lakást adunk át. Ez volt a feladatunk. A siklósi városrészben a Nevelési Központ részeként elkészült 24 iskolai tanterem. Sajnos még így is 2.5 műszakban folyik a tanítás. Annyit sikerült „csak" elérnünk, hogy nem kell a belvárosba jönniük a tanulóknak. 1980 szeptemberére újabb 25 tantermet odúnk ót. Ugyancsak a Nevelési Központ közelében még decemberben 150 óvodás és 80 bölcsődés kap otthont, amely februártól üzemelhet Jövőre ezenkívül még 300 férőhelyes óvodát és 160 bölcsődei férőhelyet biztosítunk. November 6-án átodtuk az új városrészben az ABC óruházat, a ívav-kertvórosi részen pedig a karácsonyi bevásárlásra megnyílik az új zöldségbolt és ABC-óruhóz. Az idén 1044 négyzetméter kereskedelmi létesítményt építettünk. 300 dolgozónk az új, korszerű telephelyünket csaknem befejezte —. mór üzemel a betonközpont, az aszfaltüzem és a betonvas-feldolgozó üzem. Jövő esztendő első felében termelésbe állítjuk valamennyi üzemét. — A csaknem ötezer dolgozó sorsáért, az állam vagyonáért, annak hatékony működtetéséért közvetlenül felelős vezető hasonlóan jő eredményekről beszélhet? — Sajnos, nem. Mintegy 1.3 milliárd forint árbevételünk, 85 milliós nyereségünk ellenére egész esztendőben fizetési gondjaink vannak. Mint ismeretes, 1975-ben pályázat keretében 500 milliós beruházásba kezdtünk, amelyből 320 millió a mór említett központi telep építését, 130 millió a panelüzem rekonstrukcióját, 90 millió pedig új gépek vásárlását szolgálto. Azt hiszem, a pénzt hasznoson költöttük el. Az ötödik 5 éves tervben több mint 45 százalékkal nőtt a termelékenység. Az idén viszont a 4.2 százalékos termelékenységnövekedés marosak a 2.6 százalékos létszám- csökkenést pótolta. Műszaki feladataink összetétele, saját beruházásunk finanszírozása (ezt a hatalmas kötelezettséget az 1975-ös szabályozók feltételei között vállaltuk, közben 1976-ban ezek megváltoztak, áremelkedések is voltak) nehéz helyzetbe hozto vállalatunkat. Kegyetlen dolog szembenézni az 1979-es gazdasági mérleggel, és sokkal jobbra jövőre sem számíthatunk. — Az új gazdasági szabályozók között néhány pontban a szerkesztők gondoltak azokra a vállalatokra, melyek régebben vállalt kötelezettségeik miatt kerültek reménytelen helyzetbe. Csupán erre építeni azonban könnyelműség lenne. Bizonyára átgondolták, mire számíthatnak 1980-ban önerőből. — Feltételezzük. hogy az ideihez hasonló nagyságrendben kopunk pénzügyileg megalapozott megrendelést. Ez azonban árbevételben csak 1,1 milliárd forintot jelent majd. Hét százalékkal mennek le az építési és szerelési árak, az anyagárak meg nőnek. Az elérhető nyereség az új szabályozók, a most elkészült új üzemeink próbaüzemelése, a beruházási hitelek után fizetendő komat miatt felére csökken. A vállalatnál maradó felosztható nyereségből a személyi jövedelmek emelésére csak a szabályozók által lehetővé tett 3 százalékkal számolhatunk. — Jól képzett munkásaikat ezzel nehéz lesz megtartani. — De igen! Őket, a régi. szorgalmas, a nagy szoktudósú munkásainkat a lelkes fiatalokat ezzel a három százalékkal is tudjuk ösztönözni. Ezt ugyanis már nem lehet egyenlő ola- pon szétosztani, hiszen akkor valóban alig jut. Ha a munka- fegyelmet gyakran megsértők, a lógósok nem kapnak, akkor a jók 7—-8 százalékot is kaphatnak. — Önöknek a hatodik 5 éves tervre is csak a most érvénybe lépő leltételek alapján készülhetnek. Sőt, keményebb gazdasági közegre is gondolniuk kell. Milyen stratégiát dolgoztak ki a BÉV középtávú jövőjét illetően? — A jövő esztendő tulajdonképpen mór o következő középtávú tervidőszak próbaköve lesz. A műszaki feladatok szempontjából valószínűleg a mi területünkön is csökkennek az építési igények. Növelni kell a kezdeményező képességünket meg kell tanulnunk a piackutatást rugalmas vállalkozási politikát kell folytatnunk, vállalati szinten is, egyes szakmai termelő szervezeteinknél is az esetleges szabod kapacitásokat a lehető legjobban kell kitölteni. Nálunk Magyarországon, ha újat szeretnénk bevezetni, és azt a szakirodalom, a rendelkezésre álló folyóiratok alapján akarjuk megcsinálni, legalább három évet késünk. Ha a személyes tapasztalatcsere útját választjuk, még mindig másfél évet lemaradunk. Most nekünk kell új utakat keresni! Úgy vélem, a vállalat eddig sem tétlenkedett. Műszaki fejlesztésben például kéttucatnyi egészen jelentős munkánk volt az elmúlt években. Elég talán csak az új, szendvics hőszigetelő szerkezetű paneles lakóépületeket, az üzemben komplettírozott fürdőszobák, WC-k, liftek, loggiák térelemeit. az IMS gyártási technológia továbbfejlesztését, vagy az integrált közműépítési rendszer bevezetését, a lakásokban a tapétázást, a szőnyegpadlót említeni. Nos hát a hatodik 5 éves tervre is megvonnak az elképzeléseink, amelyek az élő munka hatékonyságát, a munka szervezettségét növelik. Ugyanakkor az új lakástípusok az új hötechnikai követelményeknek, gazdasági követelményeknek egyoránt megfelelnek. Csak példaként említek néhányat, amiből talán kiderül, hogy milyen széles skálán tekintünk előre: az előregyártás területén például a gyártási energiatakarékosság, a betonvasalás további korszerűsítése, a kiegészítő munkák üzemen belüli elvégzése, a gyártási soro- zotnagyságok vizsgálatai a legfőbb fejlesztési szempontok. Ugyanakkor a kommunális épületek építési rendszerprogramját dolgozzuk ki. épületfenntartási munkák tipizálását épp olyan fontosnak tartjuk, miként az épületesztétikai igények és a szakipari lehetőségek összehangolását. Régebbi kötelezettségeink miatt gondjainkat önerőből, mint mondtam, nem tudjuk megoldani. 1981-től azonban lényegesen kedvezőbb helyzetbe kerülhetünk, még az ön által említett keményebb gazdasági közegben is. Lombosi Jenő A KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése 1979. I—III. negyedévéről (Folytatás az 1. oldalról) nem változott az állománynagyság, az anyakocák száma viszont 3—4 százalékkal meghaladta a tavalyit. A sertésállomány 52,5 százaléka a kisüzemekben van. Az áruszállítás az ez évi őszi csúcsidényben viszonylag zavartalan volt. A 12. sz. Volán Vállalat szállítási teljesítménye alacsonyabb volt mint egy évvel korábban: összességében 4,5 százalékkal csökkent a szállított árusúly. Ez nagyrészt fuvarszerkezeti változásból eredt. A személyszállításnál az autóbuszok utasainak száma közel 3 millió fővel, 3,0 százalékkal volt több, mint tavaly az első 9 hónapban. Az utasszóm-nö- vekedés főként a helyi közlekedést jellemezte. A lakosság bevételei A megye lakosságának kész- pénzbevétele 6,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az alkalmazásban állók munkabérbevételei és a mező- gazdasági munkából származó bevételek ennél valamivel kisebb mértékben nőttek. Az árnövekedést kompenzáló juttatások hatására viszont a családi pótlék és az egyéb bevételek összege számottevően nőtt. A bérek összege 5,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Minthogy a foglalkoztatott létszám összességében valamelyest csökkent, a többletbérkifizetés az átlagbérek emelkedéséhez kapcsolódott. A főbb ágazatokban dolgozó fizikai foglalkozásúak havi átlagbére 4—5 százalékkal volt magasabb mint egy évvel korábban, kivétel a szállítási ágazat, ahol a tavalyinál nagyobb mértékben nőttek a bérek. A mezőgazdasági munkából származó bevételek 3,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A tsz-tagok munkadíjóra kifizetett összegek azonban nem érték el a tavalyit. Az áruértékesítés révén 7,8 százalékkal nagyobb bevételhez jutott a lakosság. A társadalombiztosításból származó bevételek között a családi pótlék összege — a kiegészítés hatására — 7,5 százalékkal volt magasabb a tavalyinál, táppénz, illetve segélyek címén a múlt évihez hasonló összeg került kifizetésre. Az úgynevezett egyéb bevételek az összes lakossági bevételek 10 százalékát képezték. Az e forrásból származó bevételek összege ez ideig 23 százalékkal haladta meg a múlt évit. (Itt kerülnek elszámolásra az árnövekedés kompenzálását szolgáló kifizetések.) Kereskedelem, vendéglátás Az előző évekénél mérsékeltebb jövedelemkiáramlás és erőteljesebb árnövekedés együttes hatására a lakosság áruvásárlásának növekedése lelassult. Egyidejűleg kevésbé nőtt a lakosság takarékbetétállománya: a betétek összege szeptember végén 11 százalékkal, (tavaly 19 százalékkal) volt magasabb, mint egy évvel korábban. A betétképzés főként ez év III. negyedévben esett vissza. A lakosság összes hitel- tartozása a múlt évinél nagyobb mértékben, 15 százalékkal nőtt. Az első 9 hónapban a kiskereskedelmi árszínvonal átlagosan 7,8 százalékkal volt magasabb. mint a megelőző év azonos hónapjaiban. A bolti élelmiszerek ára 8,2 százalékkal emelkedett, a vendéglátás 13 százalékkal drágult. A ruházati cikkekre 6.5 százalékkal, a vegyes Iparcikkekre 6,8 százalékkal kellett többet költeni az áremelkedés miatt. A kiskereskedelmi forgalom összehasonlítható áron, 2,1 százalékkal haladta meg az előző évi forgalmat. A növekedés üteme a múlt évinek az egyharmada. A forgalom növekedésének üteme főként a III. negyedévben csökkent. A bolti élelmiszerek mennyiségi értékesítése alig több mint fél százalékkal nőtt, e területen az előző években is már csak mérsékelt növekedés mutatkozott. A vendéglátás mennyiségi forgalma hozzávetőlegesen az 1976. évi szint körül alakult. Az italok iránti mennyiségi kereslet — a bor és az üdítőital kivételével — csökkent; az egy évvel korábbinál 4—18 százalékkal kevesebb égetett szeszes ital és mintegy 5 százalékkal kevesebb sör fogyott. Az ételforgalom szintén visszaesett, ez főként a magasabb osztályú egységeket érintette. Az iparcikkek együttes forgalma 3,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a ruházati cikkek eladása — jó kínálat mellett is — csak 1,6 százalékkal nőtt, a vegyes iparcikkeké viszont 4,2 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek forgalma elsősorban a szövetkezeti hálózatban nőtt, de néhány tartós cikk iránt összességében is emelkedett a kereslet. így például 22 százalékkal több automata mosógépet, 23 százalékkal több hűtőszekrényt, 24 százalékkal több magnetofont és 69 százalékkal több Moped-robogót adott el a kereskedelem, mint a múlt év első 9 hónapjában. A múlt évivel azonos számú új személygépkocsi került a megyébe, 7 százalékkal magasabb értékben. A bútornál a kínálat elégtelensége játszott közre abban, hogy csökkent az értékesítés. Az egyéb iparcikkek között erőteljesen nőtt az építőanyagok iránti kereslet, 14 százalékkal több cementet, 16 illetve 15 százalékkal több téglát, cserepet és 2 százalékkal több fenyőfűrészárut adtak el a Tü- zép-telepek amellett, hogy az igényeket nem tudták teljes mértékben kielégíteni. A megye idegenforgalma o megszállt vendégek száma alapján 2 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban. Ezen belül a nyári hónapok vendégforgalma nagyobb volt a múlt évi forgalomnál. Az i—- III. negyedévben összességében 6 százalékkal kevesebb külföldi vendég, míg csupán egy százalékkal kevesebb belföldi vendég fordult meg a megyében. Külföldiek csak a szocialista országokból jöttek kevesebben, c tőkés országokból érkezők száma ezúttal is meghaladta az egy évvel korábban idelátogatók számát. Táppénzes állomány A táppénzes-állomány az előző év azonos időszakához képest 6,3 százalékról 5,9 százalékra csökkent. Januártól szeptemberig 2500 üzemi baleset történt, kb. 4 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A növekedés túlnyomó többsége a szénbányászatban és a szállítás-hírközlés ágazatban figyelhető meg. A halálos kimenetelű balesetek száma 18 volt, néggyel több, mint az előző év háromnegyedében. A személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma az I—Vili. hónap adatai alapján 6 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban a megfelelő hónapokban. Az 565 balesetből 41 volt halálos kimenetelű, eggyel több a tavalyinál. A baleseteknél összességében 5 százalékkal több ember sérült meg és az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt a súlyos sérülést szenvedett áldozatok Pécs egyik legimpozánsabb városrészének ígérkezik a Petőfi utca környéke Erb János felvétele szama.
