Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)
1979-11-18 / 316. szám
DN HÉTVÉGE 4. BELPOLITIKA 1979. NOVEMBER 18. Rövidesen szójaliszt is kapható Elmozdult a holtpontról a lisztérzékeny gyermekek ügye Lakatlan parasztház Sámodon A Magyar Szociológiai Társaság első vándorgyűlése - amelyet Pécsett tartottak - a közelmúltban fejeződött be. A háromnapos rendezvényen elhangzott előadások közül néhányat - főleg pécsi szerzőegyüttesek munkáit - úgy véljük: érdemes feleleveníteni. * A Pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Szerve- zéstani Intézete a falusi egészségügyi viszonyok tanulmányozására szentelt nem kevés időt és energiát, s immáron második alkalommal készített átfogó felmérést néhány baranyai községben. Tapasztalataikról a vándoravűlésen számoltak be, elörebocsátva: a komplex vizsgálat teljes értékelése még hátravan: a számítógépes adatfeldolgozás 1980 közepén, végén fejeződik be. A kérdés kézenfekvőnek látszik: vajon milyen módon — milyen apparátussal — dolgozott az intézet, s most vajon milyen értékes következtetések állónak rendelkezésre. Ezért kerestük fel dr. Tényi Jenőt, a POTE Egészségügyi Szejvezés- tani Intézetének vezetőjét, hogy segítségével a kérdést megválaszoljuk. A vizsgálat első szakasza 1962—64-es években zajlott le: akkor az intézet 49 baranyai község 6410 lakóházára és több mint 20 000 lakosára vonatkoztatva készített egészségügyi-higiéniás tükröt. Az akkori vizsgálatból néhány érdekes megállapítást érdemes közkincs. csé tenni. Az 1960-as években végzett adatfelvétel elemzése azt mutatta, hogy: 1. A lakóház, a lakás és háztáji környezet higiéniás helyzete és a családfő iskolai végzettsége között szignifikáns kapcsolat mutatható ki. 2. A megbetegedések aránya az iskolába nem jártak között a legmagasabb — különösen a fertőző betegségek; bőr. és kötőszöveti betegségek; mozgásszervi és reumatikus betegségek csoportjában kiugró különbségekkel. ,3. A falusi lakosság életkörülményeit, munkakörülményeit kedvezőtlenül befolyásoló tényezők közül az elemzés különös élességgel emelte ki az aprófalvas településszerkezet felelősségét. Nemcsak a kistelepülés fejlődési problémái — esetleg életképtelensége —vetődtek fel, hanem kifejezett összefüggés volt kimutatható a községnagyság és a lakóházak, lakások, háztáji környezet higiénés viszonyai között. Természetesen e néhány megállapításon túl még több is jelentkezett. Két évvel ezelőtt szinte megismétlődött o korábbi vizsgálat — igaz, most kilenc község közel 4000 lakosát érintve. A községek: Vajszló, Csónyoszró, Okbrág, Monosokor, Kákics, Markóc, Kemse, Luzsok és Bo- gádmindszent voltak, tehát részint oz Ormánság néhány községe. Nézték a vidék higiénés jellemzőit, életmód-életvitel kérFotó; Cseri László II falusi viszonyok társadalom-egészségügyi vizsgálata A POTE Egészségügyi Szervezéslani Intézetének munkája aéseket vizsgáltak, kíváncsiak voltak arra, hogy vajon miként vélekednek az érintettek az egészségügyünkről — de ezen túl az Egészségügyi Minisztérium által indított úgynevezett országos 2 ezrelékes morbiditási vizsgálatába is bekapcsolódtak, mely hazánkban 50 000 embert érint. Közel 250 kérdezőbiztos járta a községeket, 9000 kérdőívet összegeztek, 80 állandó szerződéses alkalmazott 12 hónapon keresztül gyűjtötte — úgynevezett követő módszerrel — az egészségi állapotra vonatkozó adatokat. Elörebocsátva néhány érdekességet: e közel 4000 ember egy év alatt 41 216 alkalommal volt orvosnál — azaz keresett fel egészségügyi intézetet — s összesen 110,.gyógyhely” állt rendelkezésükre. Érdekes tehát: úgy 10 alkalommal megy átlagban egy ember e területről orvoshoz évente, továbbá: e kilenc község 110 helyről kap egészségügyi ellátást. Ez a tízszeri „kopogtatás” az országos átlag alatt van —■ az országos átlag 14 —, de a korábbi, 1962-es vizsgálat óta lényegesen többet mennek átlagban évente orvoshoz az e területen élők. A higiénés helyzet javult — javulgatott —, de távolról sem tekinthetjük kielégítőnek a falusi higiénés viszonyokat. A kilenc község legkisebbjeiben nincs javulás 1962 óta. Sem a lakásviszonyokban, sem a lakóházak külső megjelenésében. a ház környezetében. (Bár itt, az állattartási viszonyok változása miatt némileg javult a helyzet.) A kilenc község közül mindössze Vajszlón kedvezőbb a mostani kép az 1962-eshez viszonyítva. Vajszlón 2,7 százalékkal nőtt a népesség is — a többi nyolc község lélekszámban is megcsappant. A kisközségekben az átlagéletkor is magas: Monos- okoron például '64,5 év az átlag I Természetesen a vizsgálatot végzőkben is felmerült a kérdés: vajon mi lehet e nem eppen kedvező kép mögött? Miért a vidék hanyatlása? Talán nem a legkielégítőbbek az e vidék nyújtotta infrastrukturális lehetőségek, lanyhább e vidék társadalmi-gazdasági élete, kevesebb a pénz, a vállalkozói kedv? Valószínűleg ez is, az is sokat nyom a serpenyőben. Egy biztos: az aprófalvas településekre az eddiginél sokkalta jobban kell figyelni — mondotta befejezésül d/. Tényi Jeqő. Mint azt a bevezetőben említettük, a POTE Egészségügyi Szervezéstani Intézetének vizsgálata még nem fejeződött be: a teljes értékelés még hátravan. Az adatok elemzése a foglalkozás, a kor, a családstruktúra, valamint más tényezők és összefüggések tekintetében még mindig folyik. Mégis eddig minden adat arra mutat, hogy a kis községekben a higiénés viszonyokat tekintve javulásról alig szólhatunk, inkább stagnálásról-rom- lásról. Ugyanekkor a vizsgálatot végzők feltételezik, hogy adataik — a korábbi megfigyeléseket is ofátámasztva — a higiénés és az életmódi tényezők alakulását illetően megerősítik: a tudati tényezőknek rendkívül nagy a szerepük a falusi lakosság egészségügyi viszonyainak formálásában. Kozma Ferenc Általában igyekszem kerülni a felesleges nagy szavakat és az eredetibb gondolatok híján alkalmazott idézeteket. Most mégsem tudok jobbat, mint mindkét hibába egyszerre esvén felsóhajtani: ha a világon mindenki ilyen volna! Mert néhány lelkes-lelkiismeretes ember gondoskodása nyomán Baranya megyében egy országos gond — legalább félig — megoldódott. Korábban a Dunántúli Naplóban jelent meg írás a lisztérzékenységről, illetve az ezzel kapcsolatos, súlyos problémákról. Azok számára, akik nem ismerik az előzményeket, dióhéjban ennyit erről a betegségről: Általában másfél, kétéves korú gyermeken jelentkeznek olyan tünetek, hogy emésztési zavarai vannak, visszamarad a fejlődésben, s egyéb betegségekkel szemben jelentősen csökken az ellenállóképessége. Az esetek egy részénél cöliákiát, azaz lisztérzékenységet állapít meg a szakorvos. (Ma már rendelkeznek olyan diagnosztikai módszerekkel, amelyek nagy valószínűséget biztosítanak a betegség felismerésénél.) Az ok, hogy a búza, rozs, zab és árpa fehérjéiben megtalálható gluten károsítja o vékonybél nyálkahártyáit. Ahhoz, hogy a panaszok megszűnjenek, jelenleg csak egy módszert ismer az orvostudomány, mégpedig a szigorú diétát. A cöliákiában szenvedő gyermek nem ehet semmi olyan ételt, ami akár. csekély meny- nyiségben is tartalmazza az említett gabonaféléket. Pár héttel ezelőtt még az volt a fő probléma, hogy hazánkban csak imitt-amott, a kereskedelemben pedig szinte egyáltalán nem lehetett kukorica-, riís- vagy szójaliszthez jutni, tehát olyan alapanyagokhoz, melyekkel a szülők — még így is komoly plusz megterhelések árán — biztosíthatták gyermekük számára a nélkülözhetetlen diétát — egyúttal az életet. És néhány héttel ezelőtt bekövetkezett az, amire a bevezetőben idézett óha| vonatkozik. Bábolnáról, az IKR műszaki-gazdasági tanácsadója, Ja- kabos Endre levelet írt a Pécsi Gyermekkórháznuk, melyben tudatta, hogy a Monori Állami Gazdaság korlátlan mennyiségben tud szállítani kukorica- lisztet és kukoricadarát, ameny- nyiben a kereskedelem nem zárkózik el a megrendelés elől. Küldtek mintát is, amely mindenben megfelelt az igényeknek. És a kereskedelem nem zárkózott el! Sőt, önálló lépéseket is tettek a megbízható ellátás és a választékbővítés érdekében. Mint Szendrői Tivadar, a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat osztályvezetője elmondta, a 100-as számú ABC-áruházat, az újmecsekaljai Szupermarketet jelölték ki a cöliákiás diétás alapanyagok árusítására. A kukoricalisztet és a kukoricadarát ömlesztve kapják a Monori Állami Gazdaságtól, s a boltban csomagolják. (Jövőre a kalocsai sütőipari vállalat küldi, immár csomagolva.) A rizslisztet a FÜSZÉRT szállítja, ugyancsak megbízható ellátást garantálva. A kukoricakeményitől pedig a Szeszipari Vállalat pécsi keményítőgyárából szerzik be. Frey András, a FÜSZÉRT osztályvezetője elmondta, hogy még ebben a hónapban megérkezik a szójaliszt is. (Sajnos, a szója elkészítésénél nagyon kevés recept áll rendelkezésre. Fia valaki küldene szerkesztőségünknek ilyent, mi örömmel továbbítanánk az érdekelteknek.) Az alapanyag tehát hosz- szabb távon biztosított, legalábbis Pécsett bárki számára elérhető. Ami az elkészítés módját illeti, már ebben is több információ áll a szülők rendelkezésére. Az Országos Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Intézet gastroenterológiai munka- csoportja az elmúlt héten jelentetett meg egy 78 receptből álló gyűjteményt, melyben a főételek, továbbá sütemények, krémek elkészítéséhez adnak hasznos tanácsokat. A gyermekklinika és a gyermekkórház szakorvosai — a szülők tapasztalatait is felhasználva ezt több mint egy tucatnyi recepttel kiegészítve sokszorosíttatta. Emellett tájékozódtak az édesiparnál arról, hogy milyen gyári édességek azok, amelyek nem tartalmaznak glutent, így ebben is tanácsot adhatnak már. Eddig tehát a problémák megoldott része, s ez nem is kevés. De nem hiszem, hogy ma Magyarországon utópia lenne olyan készítmények — kenyér, sütemények, édességek — árusítása, amelyeket a cöliákiás gyermekek is fogyaszthatnak, hiszen ezzel rengeteg időt, fáradságot takaríthatnának meg a szülők. Csakhogy ahhoz, hogy ezeket gyárthassa is egy sütőipari vállalat, már a felsőbb közegészségügyi és élelmiszer- ipari szervek engedélye szükséges. Reméljük, ez is meglesz. Kurucz Gyula Három év metrós mérlege 158 pince tömedékelése 49 millió forintért Az utolsó felszereléseket készítik elő szállításra a metrósok Búza téri volt telepén 1976 nyarán — tehát az első esztendőben, amikor Pécs a pincékkel kapcsolatos gondok rendezésére először kapott nagy összegű állami támogatást — a kapacitáshiány leküzdése végett az aknamélyítők mellé még egy kivitelezőt keresett a város, a tömeges munkák elvégzésére. Kapóra jött, hogy ugyanakkor a budapesti KÉV— METRÓ átmenetileg szabaddá vált, — főleg gépi — kapacitásának munkát keresett. így kerültek Pécsre a metrósok. — Két technológiával jöttünk — mondja Kuzsel János, a mindvégig kicsiny (15—17 fős), de ütőképes pécsi metrós-csoport üzemvezetője. — Megerősítésre a lőttbetonos eljárást hoztuk, tömedékelésre pedig vállalati szabadalmunkat, a habarcstömedékelést, amiben zárt rendszerű géplánc jelentet te az újdonságot. A metrósok a három esztendő alatt 49 millió forint értékű munkát végeztek, 158 pincébe 24 000 köbméter anyagot dolgoztak be, ezenkívül csupán „másfél" pincét erősítettek meg. Emlékezetes, hogy 1977. ben a pécsi pincemunkáknál olyan helyzet alakult ki, hogy a kivitelezői kapacitás megszaladt, nem tudták nyomon követni a tervezői munkákkal, emiatt komoly feszültség keletkezett. Ekkor vállalkoztak a kivitelezők arra, hogy a saját munkáik tervezését — tehát a pince megkutatását és magának a megerősítési, vagy tömedékelési munkának a tervezését — elvégzi. A KÉV—METRÓ 1977- ben kezdte ezt a munkát, és azóta 119 pince tömedékelési terveit készítette el. A város „felmondó-levele" június 18-án kelt és az áll benne: „A KÉV—-METRÓ ez évre szerződött 10 millió forint értékű kivitelezését tervszerű, gyors munkával gyakorlatilag már teljesítette; a további tevékenységre anyagi fedezetet — a pénzügyi korlátok miatt — nem tudunk biztosítani. Egyúttal megköszönöm a vállalat vezetőinek és a pécsi munkákban részt vett valamennyi dolgozójának azt a munkát, amit a várost sújtó veszélyhelyzet felszámolásában tett." A pécsi munkákat ténylegesen október 22-én fejezték be, az utolsó munkahely... — ...a Bem utca 16-ban volt, a második pécsi lőttbetonos pincemegerősítésünk — mondja Kuzsel János. — Ezt azonban 1 már félbe kellett hagynunk, mert a nagy teljesítményű Atlas—Copco kompresszor nélkül — a tulajdonos Vízműtől nem sikerült megkapnunk — nem folytathattuk a nagy levegőigényű munkát. H. I. / Szociológiái uöndorgyillés — Pécs
