Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)

1979-11-18 / 316. szám

2 DimQntuit napló 1979. november 18., vasárnap Több éves szerződés esetén további felárak Mennyi pénzt kaphat a hústermelő a szerződőit állataiért? Jobban fizet a kevésbé zsíros vágómarha A Baranya megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat megkezdte az 1980. évi élőállat szerződéskötéseket. Ezzel egy­idejűleg a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek mint megbí­zottak is elkezdték az értéke­sítési szerződések megkötését a kistermelőkkel hízott sertés­re, vágómarhára és süldőne­velésre. A korszerűsített szerződések a szerződéses fegyelem növelése mellett több új vonást tartal­maznak: A szerződéses alapon törté­nő állathizlalást növekvő fel- vásárlási árakkal segítik elő; A több éves szerződés hosz- szabb távú garancia mellett to­vábbi felárakat biztosít: A szerződés kötelezi a megrendelőt a szerződésben vállalt átvételi időpont betar­tására. Késedelmes átvétel ese­tén a szerződéses ár felett to­vábbi 2 forint/kilogramm fize­tésére kötelezi a megrendelőt. Felhívjuk a figyelmet: © Több éves szerződés ese­tén a harmadik évben és utá­na folyamatosan 1,50 forint/ki- logrammos felár illeti meg a kistermelőket. A most megkö­tendő több éves sertéshizlalási szerződés folytatása o koráb­ban megkötött több éves szer­ződéseknek. Jövőre tehát az 1,50 forint/kilogramm felár jár, ha a kistermelő már 1978-ban is több éves szerződés olap- ján termelt, és 1979. évi szer­ződéses vállalását teljesítette. © A több éves szerződés keretén belül nyilatkoznia kell a termelőnek az 1980-ban át­adandó darabszámra. Ez a mennyiség több is lehet a több éves szerződésben koráb­ban vállalt mennyiségnél. © Alapvetően új, hogy az átadás előtt 4 hónappal a kistermelőnek nyilatkoznia kell az értékesítendő darabra, mert a szerződéses ár csak az így bejelentett és ténylegesen át­adott hízott sertések után fi­zethető. Például januárban nyi­latkozni kell a májusban át­adandó mennyiségre. Ha ez a nyilatkozat elmarod, akkor a szerződéstől eltérő teljesítés esetén csak 2 forinttal alacso­nyabb alapár fizethető. Vágó­marha-szerződés esetén ez a kötelezettség a teljesítés előtt 6 hónap, süldőnevelési szerző­désnél 2 hónap. © Mind a hízott sertés, mind a vágómarha-szerződés kapcsán a leadást megelőző 3 hónap­pal pontosítani kell az átadás időpontját. Meg kell jelölni, hogy o hónap melyik két he­tében kívánja átadni a leszer­ződött állatokat. Ez a pontosí­tás lehet az ütemezett hóna­pok első vagy második két he­te, de lehet az előtte való hó­nap utolsó két hete, vagy az utána következő hónap első két hete. © Ha a termelő év közben a szerződöttnél több sertést kí­ván átadni, erre lehetősége van. Négy hónappal korábban kell jeleznie a megbízottnál és szerződését kiegészítenie. A termelő a szerződésben vállalt darabtól 10 darabonként plusz—mínusz 1 darabbal el­térhet hátrányos következmény nélkül. Vagyis 10 darabos szer­ződésre átadhat 9 vagy 11 da­rabot szerződéses áron. Milyen árat kaphat a kister­melő szerződött állataiért 1980. január 1. után? Ha a termelő hízottsertés- szerződésben vállalt kötelezett­ségét teljesíti, a több éves szerződés alapján ros növendékállatok előállítá­sára ösztönöz. Az új szerződések kissé kés­ve kezdődtek. Kérik a kister­melőket, hogy az 1980. évi szerződést mielőbb kössék meg. mg mrr • •• rr r • Kezdődik a jovo évi üdülőjegyek szétosztása Hamarosan megkezdődik az 1980. évi szakszervezeti üdülő­jegyek szétosztása a 19 szakmai szakszervezet központja és a megyei szakszervezeti tanácsok között, ahonnan további szét­osztásra kerülnek a vállalatok­hoz, intézményekhez. Amint a SZOT üdülési és szanatóriu­mi főigazgatóságán elmondták: jövőre, az ideihez hasonlóan, összesen 388 ezren nyaralhat­nak, pihenhetnek kedvezménye­sen szakszervezeti beutalóval. A SZOT elnökségének állásfogla­lása szerint előnyt élveznek a nehéz fizikai munkát és az egészségre ártalmas munkát végzők, a több műszakban dol­gozók, a munkában élen járók, az alacsony keresetűek és a nagycsaládosok. A tapasztala­tok szerint azonban ezeket az elveket az eddiginél következe­tesebben kell érvényesíteni. Az üdülők egy részében most is fogadnak vendégeket. Az év végéig még három turnus váltja egymást a téliesített üdülőhá­zakban, a hegyek között, a Du- na-kanyarban, a gyógyfürdők mellett és a Balaton partján néhány helyen, így a többi kö­zött Boglárlellén és Siófokon. Jelenleg főként nyugdíjasok, egyedülállók pihennek itt, de a téli iskolai szünet idején ismét sokan érkeznek a családdal együtt. Alapár 95-115 kg között Több éves felár Mennyiségi felár 50%-a Összesen: Első Második Harmadik évben évben évben 30.50 Ft 30,50 Ft 30,50 Ft 0,50 Ft 1,00 Ft 1,50 Ft 0,50 Ft 0,50 Ft 0,50 Ft 31.50 Ft 32,00 Ft 32,50 Ft Ha a termelő a szerződés­iben rögzített vagy a pontosí­tott leadási időponttól eltér, akkor ez az alapár 2 forint/ki- logrammal kevesebb. Süldő szerződéses árak: 26—45 kg között 36 forint' kilogramm a szerződésben vál­lalt időben történő értékesítés­kor. Vágómarha árak: A jövőben csak 4 minősítési osztály lesz a növendékmarhá­nál: az extrémtől a III. osztá­lyúig. A növendék bika súlyka­tegóriája is változik. Lesz 450 —570 kg közötti és 570 kg fe­letti ár. Az 570 kg feletti nö­vendék bika ára az extrém minőségnél 2 forint/kilogram- mal, a többi minősítési osztály­nál 3 forint/kilogrammal ala­csonyabb lesz az egyébként megemelt áraknál. így például az extrém nö­vendék bika 450—570 kg kö­zött 38 Ft/kg, 570 kg felett 36 Ft/kg. Az I. osztályú növendék bika 450—570 kg között 36 Ft/kg, 570 kg felett 33 R/kg lesz. 1980. január 1-vel megválto­zik a vágómarha minősítési szabványa. Ez a kevésbé zsí­Reggel a pécsi na Bőséges felhozatal, kevés vásárló Hágott liba 240 forintért A lángossütő pavilonból kitó­duló olajszag betölti a piac fel­ső részét. A kőasztalok tele rak­va árukkal, árusok beszélget­nek, várják a vevőket, akik> szemrevételezik a zöldségfélé­ket, gyümölcsöket. A pécsi, Fel. sőmalom utcai piac bejáratá­nál termékektől roskadozó sze­mélygépkocsik, kisteherautók küszködnek a szűk hellyel. Szombat van, hétvégi piaci nap. — Aranyoskám, mennyibe ke­rül a sárgarépa? — kérdi egy testes asszonyság az aszfolton áruló sokszoknyás idősebb né­nitől. — 15 kilója, kedvesem, de nézze, milyen szép egészséges! Ilyet nem talál máshol! — Te jó isten! Máshol tízért, tizenkettőért is kapni lehet. — i'át akkor menjen és ve­gyen ott! — mondja a paraszt­asszony. A bejárattól nem messze egy hajlott hátú férfi zöld fügét árul. — Mennyiért adja? — kérdem. — Kilója 25 forint, darabja ötven fillér. Adhatok? Radios Jánosné a tető alatt árul a második asztolsorbon. Környezet­védelem Mint arról már szerdán tájé­koztattuk olvasóinkat, az MTA Dunántúli Tudományos Intézeté­nek szervezésében KGST szak­értői munkabizottság ülésezett oz elmúlt héten. A tanácskozást „A természethasznosítás irányí­tásának társadalmi-gazdasági alapjai" című témakörben foly­tatták. Az ülés munkája két fel­adat köré csoportosult. Egyrészt elő kellett készíteni a jelenleg folyó, a jelenlegi ötéves kutató, si tervben rögzített munkálatok eredményes zárását, másrészt meg kellett alapozni a követke­ző tervidőszak kutatásainak cél­kitűzéseit. Az egyes KGST tagországok­ban elvégzett vizsgálatok, az ezekről készült tanulmányok, il­letve a kutatás koordinálását végző intézetek által összeállí­KGST szakértői munkabizottság tanácskozott Pécsett tott anyagok arra a következte­tésre engedték jutni a tanács­kozás résztvevőit, hogy o jövő évi NDK-beli szakértői ülés — sorrendben a negyedik — ered­ményesen zárhatja a kutatási együttműködés szóbon forgó té­máit. A KGST tudományos műszaki együttműködési bizottsága és a KGST környezetvédelmi taná­csának határozata olapján ke­rültek meghatározásra az 1981 — 85. évekre szóló kutatások. Az együttműködési terv főtémája­ként ,,A környezetvédelem tár­sadalmi-gazdasági problémái” című közös kutatás elvégzését jelöli meg. Ebben a kutatási irányban számos részkérdésben keresik az együttműködésben részt vevő kutatók a választ, többek között vizsgálni kell a környezetvédelem ágazati és területi kérdéseit, néhány termé­szeti erőforrás értékelésének módszerét, a környezetkároso­dás hatásának, közgazdasági értékelésének módszereit. A tanácskozáson részt vevő NDK-beli, csehszlovák, lengyel, szovjet és magyar szakértők egyöntetűen abban a tudatban fejezték be munkájukat, hogy kutatási eredményeik hozzájá­rultok a környezetvédelemben is szükséges tudományos együtt­működés kiszélesedéséhez és a környezetalakulás, a környezet- védelem jelen és jövőbeni fel­adatainak gyakorlati megoldá­sához. Szinte hihetetlen, hogy mennyi mindent kínál a standján. — Pécsett lakom, de Átán és Pogányban van összesen 2000 négyszögöl kertem, ott termelem meg amit itt lát; céklát, káposz­tát, sárgarépát, zöldséget, kel­káposztát, karfiolt, meg min­dent. — Megéri piacra termelni? — Nogyon is, de rengeteg munka van ám. Meg kell dol­gozni a pénzért, higgye el. — Milyen forgalmat csinál naponta átlagban? — Szombatokon úgy 1600— 1800 forintot árulok. Igaz, hogy általában reggel ötkor jövök ki és csak délután 1—2 óra körül megyek haza. Tizennégy éves ko­rom óta járok piacra; ma azt hiszem gyenge lesz a kereslet. — Látom, szépen letisztította valamennyi áruját. — Ezt ma már meg kell csi­nálni. Nagy a konkurrencia, sá­roson már nem szívesen veszik meg. Meg aztán így jobban kelleti is magát a zöldség, gyü­mölcs. Gyönyörű jonatán almát kí­nál Tóth Ferenc, aki Jánoshal­máról érkezett. Hat mázsát ho­zott ezúttal. Panaszkodik, hogy nogyon rosszak az itteni raktá­rozási körülmények, s hogy ma kevés a vevő. — Miért éri meg Pécsre hozni az almát? — Jobban el tudom adni és magasabb áron. Most hattól tizenkét forintig kínálok igazán szép almákat. Meg aztán 20 éve járok Pécsre, megszok­tam ... A gombák környékén frissen vágott csirkéket, libákat, kacsá­kat árulnak. Nem olcsón . . . A nagyvátyi Kis Józsefné hat­van forintért adja a liba kiló­ját. Általában négy kiló körüliek fekszenek előtte nylonzacskóba bujtatva. Sokan érdeklődnek. — Drága, persze, hogy drá- go! De mi nem az manapság! De munka is van vele. Tojás koruk óta dédelgetem őket, vi­gyázok rájuk. Nézze meg, ott arrébb még nyolcvanat is elkér­nek. Ez az ára ... ■fi." Hát igen, a pécsi piac sajá- tossóga közismert: minden áru­hoz több pénz kell, mint akár Budapesten vagy Szegeden. Sajnos. Roszprim Nándor I Vetőmagexport Bolyból Ezekben a napokban teljes kapacitással dolgoznak a gé­pek, berendezések a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát ve­tőmagfeldolgozó üzemében. A gazdaságban betakarították már a vetőmagnak termelt hibridkukoricát. A termés fel­dolgozása február végéig ad munkát a hibridüzem dolgo­zóinak. Az idén összesen 13 ezer tonna, különféle fajta ku­korica vetőmagot dolgoznak fel hozai ellátásra és exportra. Az első kukoricavetőmag ex­port-szállítmány egy héttel ez­előtt, november 9-én indult el Bolyból Hollandiába és a Né­met Szövetségi Köztársaságba. A fajta borsót ugyancsak Hol­landiába, az NSZK-ba és Ang­liába exportálják. A szállítások jó ütemben haladnak. Az év végéig összesen 1800 tonna hibridkukorica vetőmagot és 2000 tonna borsó vetőmagot exportál az említett nyugat­európai országokba a kombi­nát. Januárban megindítják a szocialista exportot is. 1980. I. negyedévében összesen 6000 tonna hibridkukorica ve­tőmagot küldenek a Szovjet­unióba, Csehszlovákiába, Len­gyelországba és az NDK->ba. A Pécsi Bőrgyár pályázata Sertésbőrből készült korszerű termékek Miután a sertésbőrök hozai nyersbőrből készülnek, széles­körűen el kell terjeszteni a sertésbőrök felhasználását a feldolgozóiparban — ez áll a Pécsi Bőrgyár marketing tevé­kenységének homlokterében. Ennek jegyében a Magyar Di­vat Intézettel pályázatot hir­dettek korszerű termékek készí­tésére, melyhez a sertés ruhá­zati és cipő-velúrokat, a cipő- és ruházati nubukbőröket a pé­csiek bocsátották a gyárak ren­delkezésére. A pályázat értéke­lése megtörtént. A velúr kategóriában első díjat nyert a Május 1. Ruha­gyár bőrruházoti és bőrdíszmű termékeiből, valamint a Minő­ségi Cipőgyár lábbelijeiből ál­ló együttes. A két gyár közö­sen pályázott. A második dí­jat ugyancsak e két vállalat tervező kollektívája által ké­szített táska, kabát, lábbeli együttes nyerte. A két 3. díjat a Május 1. Ruhagyár tervezői kapták. A bíráló bizottság kü- löndíjban részesítette az Alföl­di Cipőgyár tervező kollektívá­ja által készített cipőcsaládot. A nubuk kategóriában első díjat nem adtak ki, a máso­dik díjat a PEVDI bőrdíszműi és a Duna Cipőgyár lábbelijei érdemelték ki. A pályázat kikötése szerint a gyárak kötelesek o díjazott termékeket gyártani. E kollek­ciók november 23—27-én már részt vesznek az ipar és a ke­reskedelem budapesti találko­zóján, ahol a jövő évi divat- irányzatokat határozzák meg. Itt lesz o pályázat ünnepélyes díjkiosztása is. Figyelem! Metilalkohol! A hét folyamán a Szabad- egyházi Szeszgyár százhalom­battai lerakatából a dolgozók metilalkoholt vittek haza. Nyol­cán metilalkohol-mérgezést kaptak, közülük hárman meg­haltak. A feltételezések szerint többen is vihettek haza az al­koholból, illetőleg kínálhattak másokat is. Ezért az Egészség- ügyi Minisztérium kéri, aki a metilalkoholból elvitt, ne igyon belőle, senkit ne kínáljon, vi­gye vissza. Ha már ivott volna, vagy valakit megkínált, azon­nal jelentkezzen orvosnál.

Next

/
Thumbnails
Contents