Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)

1979-11-13 / 311. szám

Dunántúlt napló 1979. november 13., kedd Vasutasok jogsegély­szolgálata Legtöbb a munkajogi probléma Tulajdonképpen nem túl nagy jelentőségű, de mégis figyelmet érdemlő lépés, amire a vasút szakszervezeti jogsegélyszolgá­lata vállalkozott A szakszer­vezeti bizalmikon keresztül fel­kutatja azokat a dolgozókat, akik gyermektartási díjra jogo­sultak, és az igényüket még a régi szabályozás szerint — meghatározott összegben — bírálták el, de azóta indokolt­nak látszik a díj felemeléséért való intézkedés. Ez év tavaszán született az erről szóló döntés a Vasutasok Szakszervezete Pécsi Területi Bizottságán, s azóta már szá­mos dolgozó ilyen kérelmét in­tézte el a szakszervezeti jogse­gélyszolgálat. Nem tettek töb­bet, mint az érintettek helyett gondolkodtak, ám ez az apró­ság ezentúl sok családnak magasabb gyermektartási díjat jelent. Nem munkát keresett magá­nak a szakszervezeti jogsegély- szolgálat, hiszen mióta megala­kult, egyre több a feladata. Amint dr. Garainé dr. Kováts Júlia, a jogsegélyszolgálat ve­zetője elmondta, 1976 második félévében még 135, 1977-ben 151, tavaly 280, és ez év novem­ber 12-ig 338 az iktatott ügye­ik száma. Ennél azonban lénye­gesen többen fordultak meg az irodában, hívták fel őket tele­fonon, tanácsot, útbaigazítást kérve. Legtöbben munkajogi problémákkal keresték meg a jogsegélyszolgálatot. Ugvancsak jelentős a polgárjogi, illetve a családjogi esetek száma. Jóllehet egyedi eset, méqis szót érdemel, hogy 32 év után, most ősszel tettek pontot egy üzemi balesetes ügy végére. Az érintett dolgozó 1947-ben el­vesztette mindkét lábát, s más, alacsonyabb fizetéssel járó munkakörben dolgozott to­vább. Ez év tavaszán a Magyar Államvasutak Hivatalos Lapja arról adott hírt, hogy az 1961 előtt üzemi balesetet szenvedett vasutas dolgozók visszamenő­leg méltányossági alapon já­radékot kaphatnak. így a dol­gozó visszamenőleg jelentős összegű kártérítést kapott, illet­ve azóta folyamatosan kapja a havi munkáltatói járadékot. Bár minden héten három nap — hétfő, szerda és péntek ■— a jogsegélyszolgálat fogadó­napja, a vidékről érkezőket ked­den és csütörtökön sem uta­sítják el. De nem is kell min­denkinek Pécsre utazni ahhoz, hogy a jogsegélyszolgálat szak­embereivel beszélhessen. Rend­szeresek a kihelyezett fogadó­napok, illetve az szb-titkárok jelzései alapján — a helyszín­re utaznak, ha ott több ember kér segítséget tőlük. Ellenőrzés tapasztalatai nyolc megyében és Budapesten Harc a csúszópénz ellen Tilos a vásárlók mindennemű megkülönböztetése és jogo­sulatlan előnyben részesítése — rögzíti alapelvként az 1978. évi belkereskedelmi törvény. A minisztérium ezért fokozott fi­gyelemmel kiséri a jogosulatlan előnyszerzés, a vesztegetés, a csúszópénzek megelőzését szolgáló, az árumegrendelésre és előjegyzésre vonatkozó rendelkezésének végrehajtását Az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség most összesítet­te a fővárosban és 8 megyében 79 vállalat és szövetkezet 327 üzletében tartott ellenőrzésének tapasztalatait: a kereskedelmi felügyelőségek oz árumegren- deléses-előjegyzéses vásárlás és az áruvisszatartás körülmé­nyeit vizsgálták. Az ellenőrzés tapasztalatai jóformán csak annyiban kedve­zőek, hogy a rendelkezésnek megfelelően határidőre kijelöl­ték az áruelőjegyzésre kötele­zett boltokot, amelyek száma az állami kereskedelemben a korábbi 226-ról 382-re, az áfész-hálózatban 25-ről 126-ra növekedett. Az állami kereske­delemben általábon az ellátá­si központokban lévő tartós fo­gyasztási cikkeket árusító bol­tokat, a szövetkezetek elsősor­ban áruházaikat jelölték ki er­re a célra: Pest és Szabolcs megyében korábban nem vol­tak olyan üzletek, ahol elője­gyezték volna az éppen nem kapható cikkeket. A vizsgálat megállapította, hogy a boltoknak kiadott áru­listák csak részben tükrözik a vásárlók igényeit az előjegyzés iránt, a hiánycikkek ugyanis a bizonytalan beszerzési háttér miatt nem szerepelnek bennük, így éppen azok a termékek nem jegyeztethetők elő, amelyeknél az áruvisszatartás és a hozzá kapcsolódó anyagi haszonszer­zés, a csúszópénz szándéka a leggyakoribb. Az előjegyzé- ses rendszer alkalmazásáról az érintett üzletekben tájékoztat­ják ugyan a vásárlókat, de nem adnak kellő eligazítást az áru- megrendelésbe bevont cikkek­ről. Megfelelőnek ítélték az ellen­őrök az előjegyzések megbíz­ható nyilvántartását és a meg­rendelt cikkek sorrend szerinti kiszolgálását. Találkoztak a vizsgálat során olyan esetekkel is, amikor a meghatározott áru­listában nem szereplő cikkekre vettek fel előjegyzéseket, s akadt bolt. ahol — nem minden hátsó gondolat nélkül — bár a vállolat nem kötelezte, különfé­le formában foglalkoztok elő­jegyzések felvételével. Ellenőrizték azt is, hogy van­nak-e a raktárakban olyan áruk, amelyek az eladótérből hiányoznak. Akadtak, mégpe­dig a vizsgált 327 bolt közül 44- ben. Lehetőség van ugyan ar­ra, hogy a vállalat utasítására áruforgalmi szempontból az üz­letek árut tartalékoljanak, ezek­ben az esetekben azonban ilyen központi szabályozás nem történt. A felügyelőségek az óruvisszatartásokért mind a 44 esetben - valamint az előjegy­zés felvételének megtagadá­sáért — szigorúan felelősségre vonták a vétkeseket; 19 sze­mélyre pénzbírságot róttak ki, 31 fegyelmi eljárást kezdemé­nyeztek, 7 személyt figyelmezte­tésben részesítettek. Az országos vizsgálat alap­ján elmarasztalták a kereske­delmi vállalatokat és szövetke­zeteket azért, mert az előjegy- zéses vásárlást, az áruvissza- tartást jóformán nem ellenőriz­ték. Fő gond a lakás- és vízellátás Bányász tanácstagok fóruma Első kép: Horváth Lajos országgyűlési képviselő tájékoztatóját mondja. Második kép: Bá­nyászlakások és üzletek a Romját Aladár utcában. — Szokolai felv. — Nagy politikai, gazdasági erőt képvisel a Mecseki Szén­bányáknak az a 146 dolgozója, akik mindennapi munkájuk mellett ellátják a tanácstagi megbízatással járó, nem köny- nyű feladatokat is. Éppen ezért volt nagy jelentősége annak a fórumnak, melyet a Mecseki Szénbányák pártbizottsága szervezett tegnap délutánra, a bányánál dolgozó tanácstagok részére. A fórum vendégei — közöttük Horváth Lajos, a Baranya me­gyei Tanács elnöke, Petőházi Szilveszter, a Pécs városi Párt- bizottság titkára, dr. Kása Fe­renc, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Czente Gyula, a városi tanács elnöke — fel­készültek arra, hogy nagyon sok kérdés, megoldandó probléma kerül terítékre ezen a délutá­non, de az ott tapasztalt akti­vitás alighanem mindannyiuk várakozását meghaladta. S nemcsak nekik szóltak a felve­tések, hiszen ott voltak az érin­tett területek országgyűlési kép­viselői, Deutsch Erzsébet és dr. Szabó József is. A házigazda, Garamvölgyi János, a Mecseki Szénbányák igazgatója köszöntötte a jelen­levőket, majd Horváth Lajos megyei tanácselnök, országgyű­lési képviselő adott képet az országgyűlés munkájáról, so­ron következő feladatairól. Mint mondta, az elmúlt időszakban törvényalkotás és a lakossági ellátás állt a plénum és a bi­zottságok tevékenységének homlokterében, a következő ülésszakokon a szocialista de­mokrácia erősítése, ezzel együtt a hozott törvények végrehajtásá­nak ellenőrzése lesz a feladat. Ezután megyénk fejlesztésé­ről s a következő tervidőszak­ban várható fejlesztési lehető­ségeinkről szólt. Mint elmond­ta, minden megyének az a tö­rekvése, hogy gazdaságának fő pilléreit erősítse, így Bara­nyában a bányászatra kell na­gyobb figyelmet fordítani. Az igen sok és sokféle prob­lémát felvető hozzászólásokra válaszolva elhangzott, hogy nem a bányászkolóniák „újra­termelése" a cél, hanem a vá­ros bármely pontján élőkkel egyenlő komfortfokozat megte­remtése. Ebbe illeszkedik szer­vesen Meszes és környékének majdani rekonstrukciója is. A sokfelől felmerült vízellátási problémák egy részét megoldja a Mohács—Pécs vízműrendszer megépítése, s ezzel Komló víz­gondjai is megoldódnak. K. Gy. Egy óra alatt hatezer üveggel elfogy Az almaecetnek nem kell a népszerűsítés, hisz legen­dája, keresettsége már most nagyobb, mint bármelyik haj­növesztő-csodaszeré. A Duna—Tisza közi Hosszú­hegyi Állami Gazdaság rég­óta almaalapanyagok fel- használásával készít levet, mustot, bort, pezsgőt és az idén tavasztól ecetet. Az it­teni szakemberek saját ku­tatásaik alapján, valamint amerikai, romániai és oszt­rák szakirodalomra hivatkoz­va jelentős ember- és ál­latélettani hatásait emelik ki. Bizonyított, hogy szerényen is fogyasztva frissít, erősíti a szervezetet, megszünteti a fá­radtságot, az ereket tágít­ja, oxigénnel látja el, gá­tolja azok meszesedését, sőt nyugtatja az idegeket. Azt már a vásárlók bizonygatják, hogy egészséges mértékben fogyaszt is. Hosszúhegyen száz tehénen próbálják ki, és már most állítják, hogy ff Almaecet-láz ff r Újabb csodaszer, vagy valóban gyógyszer is? a tejhozamot jelentősen fo­kozza. Érdeklődött utána a Her- bária, o FÜSZÉRT, az Élel­miszerkereskedelmi Vállalat, de jelenleg csak a Skála Coop, Nagykereskedelmi Vál­lalat joga forgalmazni, évente egymillió palackot vesz át. Hetente csak a bu­dapesti Skálában hatezer üveggel adnak el. Amikor megérkezik, alig egy óra alatt az összes étkét. Vidék­re a 36 társ-árúházba a Ská­la jóvoltából még csak négy­ezer üveg kerül el, ami na­gyon kevés. A jövő évtől a heti el­adandó mennyiség 20 000 üveg lesz. Maga az állami gazdaság annyit gyárt, amennyi az igény, de nem zárkózik el, hogy más keres­kedelmi cégeken keresztül is értékesítsen. Hiszen hódító úton az al­maecet, betört a kozmetiká- kai szalonokba is. Aki ma­gával hozza, annak szíve­sen adnak almaecetes arc­pakolást. A gyógyászati kö­rök érdeklődése is, ha sze­rényen is, de már létezik. Feltételezik, hogy visszérbe­tegségek esetében jó hatást fejt ki. A mostani őszi BNV-n dí­jazták, Azóta nagyarányú a gyártása Hosszúhegyen. Ko­rábban úgy is készült, hogy a kiszállított magyar almából az osztrákok állították elő az ecetet. Megjelentek a házi „alkimisták” is, otthon pró­bálkoznak almából kivonni, de kísérleteiket nem koro­názza siker, bizonyos alko­tóelemeket gyártási titok övez. A világon nagy üzletnek ígérkezik az ismét felfedezett alma. Jugoszláviában és az NSZK-ban kitűnő almaszap­panokat, samponokat, hab­fürdőket, spréket állítanak elő. Nyugat-Európa „alma­lázban” ég. Aztán mi lesz a vége az „almakultusznak” ilyen formában, még nem tudja senki, de kell az alma­ecet mindenkinek, akinek ez valamilyen pszichés 'kapasz­kodót jelent, hogy idegrend­szere felerősödjön legalább ilyen formában. Cs. J. 120 pant érhető el A felvételi vizsgarend változásai Az Oktatási Minisztérium in­tézkedése alapján a felsőokta­tási intézmények felvételi rend­jében — az új középiskolai tantervek felfutásával egy idő­ben —• fontos változások lesz­nek. Ezek közül időben o legkö­zelebbi változás 1981 júniu­sában várható, amikor az érett­ségiző fiatalok történelemből is kötelező érettségit kell te­gyenek, és felvételi pontszá­maikba már a III. és IV. osz­tályos év végi történelem osz­tályzatok is beleszámítanak. A középiskolákban szerzett érdemjegyek közül o gimnázi­umban hat tantárgy III. és IV. osztályos év végi; a szakközép- iskolákban — szaktól függően — különböző tantárgyak össze­sen 12 év végi osztályzata szá­mít bele a felvételi eredmény­be. Iskolatípustól függetlenül — a-z érettségi évében és az azt követő évben — kötelező mó­don kell pontszómként beszá­mítani: a magyar nyelv és irodalom; a matematika és a történelem osztályzatait. A to­vábbi három tárgy beszámított osztályzatai (középiskola tí­pusa, illetve a továbbtanulás iránya szerint) gimnáziumban: egy idegen nyelv, a fizika és egy, a továbbtanulás irányá­tól függően meghatározott tárgy (pl. biológia, másik ide­gen nyelv stb.). Szakközépiskolában ugyan­ezt a képzés szakirányának megfelelő alapvető tantárgyak és a szakmai gyakorlat olkot- ják. A beszámított érdemjegyek összege maximálisan 60 pon­tot eredményezhet. A felvételi vizsgákon a fel­vételi tantárgyak írásbeli dol­gozata és a szóbeli feleletek maximálisan 15—15 ponttal ér­tékelhetők, így itt is 60 pon­tot lehet elérni. A középiskolából hozott és a felvételi vizsgán szerzett együttes legmagasabb pont­szám 120 lehet. így mód nyí­lik a felvételi eredmények kö­zötti nagyobb differenciálásra. A változások különböző jog- szcbálymódosításokat igényel­nek. Ezek a munkálatok folya­matban vannak, és később — idejében — nyilvánosságra ke- | rülnek. Emlékezés Kerner Istvánra ötven évvel ezelőtt halt meg Baranya megye neves szülöttje, Kerner István karmester. Márkus László, az Operaház akkori fő­rendezője a következő szavak­kal búcsúztatta: „Az Operaház. nak voltaképpen nem is kell búcsúznia a Mestertől, mert amikor ebben a házban mun­ka indul, azt az ő láthatatlan­ná dicsőült keze dirigálja. Éne­kes generációk öröklik egymás­tól azokat a törvényeket, ame­lyeket ő szabott meg és az ő teremtő ereje zendült meg a vi. lág egyik első zenekarának ze­néjében, amelyet ő teremtett azzá.” Máriakéménden született, 1867. április 5-én. Kántortanító apja volt első zenei oktatója. Rövid ideig Pécsett járt iskolá­ba. Amikor szülei Pestre költöz­tek, a Nemzeti Zenede növen­déke lett. Itt figyelt fel rá he­gedűtanára, Huber Károly, a Nemzeti Színház egykori kar­mestere, Erkel Ferenc másod­karnagya. Miután Huber Károly világ­hírnévre szert tett fia. Hubay Jenő külföldi tartózkodása után hazajött, és megalapította mes­teriskoláját, Kerner Istvánt is felvette növendékének. Kerner ugyan szorgalmasan látogatta a mesteriskolát, de nem akart hegedűvirtuóz lenni. A hegedű­jénél jobban izgatta a „nagy hangszer", a zenekar. 1885-ben már az Operaház zenekarában a brácsapult mö­gött ült. Néhány év múlva Erkel Sándor kiemelte a zenekarból és énekesek betanítását bízták rá. 1894-ben vezényelt először az Operaházban. Poldini Ede „Északi fény-" c. balettjét vitte sikerre. Ettől kezdve gyakran kapott- karmesteri megbízáso­kat. 1896-ban elnyerte az Opera­ház karmesteri állását is. Ugyanebben az évben mutat­ták be „Ércember" c. balett­jét. amely 1898. áprilisáig ma­radt az Operaház műsorán. Karmesteri karrierje 1900-ban új fordulatot vett. A beteges­kedő Erkel Sándor Kémért je­lölte ki utódjának a Filharmó­niai Társaság élére. Az emlé­kezetes január 10-i hangverse­nyen, amelyen először Erkel di­rigált, majd átadta a karmes­teri pálcát a fiatal Kernernek, aki e naptól kezdve, 1925, ok­tóber 12-én tartott búcsúhang­versenyéig 259 alkalommal ve­zényelte a filharmonikusokat. 1903-tól 1919-ig elnök karna­gya is volt a zenekarnak. A ze­neirodalom szinte minden je­lentős művét dirigálta. Az ő előadásában szólaltak meg először hazánkban Debussy, Respighi, Richard Strauss, Si­belius, Szkrjabin művei, ő mu­tatta be Bartók, Dohnányi, Weiner több alkotását is. Megismerték dirigensként Bécsben. Berlinben és Madrid­ban is. Szülőföldjét, szülőfaluját igen szerette. Ennek eqyik ékes bizo­nyítéka az a kotta, amelyre Schuth János, a Neue Zeitung munkatársa talált rá nemrég Prágában, és amelyen ez a cím olvasható: „Kéméndi-búcsú”. Szerzője Kerner István. Rajta egy évszám: 1898. Várnai Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents