Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)
1979-11-13 / 311. szám
Dunántúlt napló 1979. november 13., kedd Vasutasok jogsegélyszolgálata Legtöbb a munkajogi probléma Tulajdonképpen nem túl nagy jelentőségű, de mégis figyelmet érdemlő lépés, amire a vasút szakszervezeti jogsegélyszolgálata vállalkozott A szakszervezeti bizalmikon keresztül felkutatja azokat a dolgozókat, akik gyermektartási díjra jogosultak, és az igényüket még a régi szabályozás szerint — meghatározott összegben — bírálták el, de azóta indokoltnak látszik a díj felemeléséért való intézkedés. Ez év tavaszán született az erről szóló döntés a Vasutasok Szakszervezete Pécsi Területi Bizottságán, s azóta már számos dolgozó ilyen kérelmét intézte el a szakszervezeti jogsegélyszolgálat. Nem tettek többet, mint az érintettek helyett gondolkodtak, ám ez az apróság ezentúl sok családnak magasabb gyermektartási díjat jelent. Nem munkát keresett magának a szakszervezeti jogsegély- szolgálat, hiszen mióta megalakult, egyre több a feladata. Amint dr. Garainé dr. Kováts Júlia, a jogsegélyszolgálat vezetője elmondta, 1976 második félévében még 135, 1977-ben 151, tavaly 280, és ez év november 12-ig 338 az iktatott ügyeik száma. Ennél azonban lényegesen többen fordultak meg az irodában, hívták fel őket telefonon, tanácsot, útbaigazítást kérve. Legtöbben munkajogi problémákkal keresték meg a jogsegélyszolgálatot. Ugvancsak jelentős a polgárjogi, illetve a családjogi esetek száma. Jóllehet egyedi eset, méqis szót érdemel, hogy 32 év után, most ősszel tettek pontot egy üzemi balesetes ügy végére. Az érintett dolgozó 1947-ben elvesztette mindkét lábát, s más, alacsonyabb fizetéssel járó munkakörben dolgozott tovább. Ez év tavaszán a Magyar Államvasutak Hivatalos Lapja arról adott hírt, hogy az 1961 előtt üzemi balesetet szenvedett vasutas dolgozók visszamenőleg méltányossági alapon járadékot kaphatnak. így a dolgozó visszamenőleg jelentős összegű kártérítést kapott, illetve azóta folyamatosan kapja a havi munkáltatói járadékot. Bár minden héten három nap — hétfő, szerda és péntek ■— a jogsegélyszolgálat fogadónapja, a vidékről érkezőket kedden és csütörtökön sem utasítják el. De nem is kell mindenkinek Pécsre utazni ahhoz, hogy a jogsegélyszolgálat szakembereivel beszélhessen. Rendszeresek a kihelyezett fogadónapok, illetve az szb-titkárok jelzései alapján — a helyszínre utaznak, ha ott több ember kér segítséget tőlük. Ellenőrzés tapasztalatai nyolc megyében és Budapesten Harc a csúszópénz ellen Tilos a vásárlók mindennemű megkülönböztetése és jogosulatlan előnyben részesítése — rögzíti alapelvként az 1978. évi belkereskedelmi törvény. A minisztérium ezért fokozott figyelemmel kiséri a jogosulatlan előnyszerzés, a vesztegetés, a csúszópénzek megelőzését szolgáló, az árumegrendelésre és előjegyzésre vonatkozó rendelkezésének végrehajtását Az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség most összesítette a fővárosban és 8 megyében 79 vállalat és szövetkezet 327 üzletében tartott ellenőrzésének tapasztalatait: a kereskedelmi felügyelőségek oz árumegren- deléses-előjegyzéses vásárlás és az áruvisszatartás körülményeit vizsgálták. Az ellenőrzés tapasztalatai jóformán csak annyiban kedvezőek, hogy a rendelkezésnek megfelelően határidőre kijelölték az áruelőjegyzésre kötelezett boltokot, amelyek száma az állami kereskedelemben a korábbi 226-ról 382-re, az áfész-hálózatban 25-ről 126-ra növekedett. Az állami kereskedelemben általábon az ellátási központokban lévő tartós fogyasztási cikkeket árusító boltokat, a szövetkezetek elsősorban áruházaikat jelölték ki erre a célra: Pest és Szabolcs megyében korábban nem voltak olyan üzletek, ahol előjegyezték volna az éppen nem kapható cikkeket. A vizsgálat megállapította, hogy a boltoknak kiadott árulisták csak részben tükrözik a vásárlók igényeit az előjegyzés iránt, a hiánycikkek ugyanis a bizonytalan beszerzési háttér miatt nem szerepelnek bennük, így éppen azok a termékek nem jegyeztethetők elő, amelyeknél az áruvisszatartás és a hozzá kapcsolódó anyagi haszonszerzés, a csúszópénz szándéka a leggyakoribb. Az előjegyzé- ses rendszer alkalmazásáról az érintett üzletekben tájékoztatják ugyan a vásárlókat, de nem adnak kellő eligazítást az áru- megrendelésbe bevont cikkekről. Megfelelőnek ítélték az ellenőrök az előjegyzések megbízható nyilvántartását és a megrendelt cikkek sorrend szerinti kiszolgálását. Találkoztak a vizsgálat során olyan esetekkel is, amikor a meghatározott árulistában nem szereplő cikkekre vettek fel előjegyzéseket, s akadt bolt. ahol — nem minden hátsó gondolat nélkül — bár a vállolat nem kötelezte, különféle formában foglalkoztok előjegyzések felvételével. Ellenőrizték azt is, hogy vannak-e a raktárakban olyan áruk, amelyek az eladótérből hiányoznak. Akadtak, mégpedig a vizsgált 327 bolt közül 44- ben. Lehetőség van ugyan arra, hogy a vállalat utasítására áruforgalmi szempontból az üzletek árut tartalékoljanak, ezekben az esetekben azonban ilyen központi szabályozás nem történt. A felügyelőségek az óruvisszatartásokért mind a 44 esetben - valamint az előjegyzés felvételének megtagadásáért — szigorúan felelősségre vonták a vétkeseket; 19 személyre pénzbírságot róttak ki, 31 fegyelmi eljárást kezdeményeztek, 7 személyt figyelmeztetésben részesítettek. Az országos vizsgálat alapján elmarasztalták a kereskedelmi vállalatokat és szövetkezeteket azért, mert az előjegy- zéses vásárlást, az áruvissza- tartást jóformán nem ellenőrizték. Fő gond a lakás- és vízellátás Bányász tanácstagok fóruma Első kép: Horváth Lajos országgyűlési képviselő tájékoztatóját mondja. Második kép: Bányászlakások és üzletek a Romját Aladár utcában. — Szokolai felv. — Nagy politikai, gazdasági erőt képvisel a Mecseki Szénbányáknak az a 146 dolgozója, akik mindennapi munkájuk mellett ellátják a tanácstagi megbízatással járó, nem köny- nyű feladatokat is. Éppen ezért volt nagy jelentősége annak a fórumnak, melyet a Mecseki Szénbányák pártbizottsága szervezett tegnap délutánra, a bányánál dolgozó tanácstagok részére. A fórum vendégei — közöttük Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke, Petőházi Szilveszter, a Pécs városi Párt- bizottság titkára, dr. Kása Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Czente Gyula, a városi tanács elnöke — felkészültek arra, hogy nagyon sok kérdés, megoldandó probléma kerül terítékre ezen a délutánon, de az ott tapasztalt aktivitás alighanem mindannyiuk várakozását meghaladta. S nemcsak nekik szóltak a felvetések, hiszen ott voltak az érintett területek országgyűlési képviselői, Deutsch Erzsébet és dr. Szabó József is. A házigazda, Garamvölgyi János, a Mecseki Szénbányák igazgatója köszöntötte a jelenlevőket, majd Horváth Lajos megyei tanácselnök, országgyűlési képviselő adott képet az országgyűlés munkájáról, soron következő feladatairól. Mint mondta, az elmúlt időszakban törvényalkotás és a lakossági ellátás állt a plénum és a bizottságok tevékenységének homlokterében, a következő ülésszakokon a szocialista demokrácia erősítése, ezzel együtt a hozott törvények végrehajtásának ellenőrzése lesz a feladat. Ezután megyénk fejlesztéséről s a következő tervidőszakban várható fejlesztési lehetőségeinkről szólt. Mint elmondta, minden megyének az a törekvése, hogy gazdaságának fő pilléreit erősítse, így Baranyában a bányászatra kell nagyobb figyelmet fordítani. Az igen sok és sokféle problémát felvető hozzászólásokra válaszolva elhangzott, hogy nem a bányászkolóniák „újratermelése" a cél, hanem a város bármely pontján élőkkel egyenlő komfortfokozat megteremtése. Ebbe illeszkedik szervesen Meszes és környékének majdani rekonstrukciója is. A sokfelől felmerült vízellátási problémák egy részét megoldja a Mohács—Pécs vízműrendszer megépítése, s ezzel Komló vízgondjai is megoldódnak. K. Gy. Egy óra alatt hatezer üveggel elfogy Az almaecetnek nem kell a népszerűsítés, hisz legendája, keresettsége már most nagyobb, mint bármelyik hajnövesztő-csodaszeré. A Duna—Tisza közi Hosszúhegyi Állami Gazdaság régóta almaalapanyagok fel- használásával készít levet, mustot, bort, pezsgőt és az idén tavasztól ecetet. Az itteni szakemberek saját kutatásaik alapján, valamint amerikai, romániai és osztrák szakirodalomra hivatkozva jelentős ember- és állatélettani hatásait emelik ki. Bizonyított, hogy szerényen is fogyasztva frissít, erősíti a szervezetet, megszünteti a fáradtságot, az ereket tágítja, oxigénnel látja el, gátolja azok meszesedését, sőt nyugtatja az idegeket. Azt már a vásárlók bizonygatják, hogy egészséges mértékben fogyaszt is. Hosszúhegyen száz tehénen próbálják ki, és már most állítják, hogy ff Almaecet-láz ff r Újabb csodaszer, vagy valóban gyógyszer is? a tejhozamot jelentősen fokozza. Érdeklődött utána a Her- bária, o FÜSZÉRT, az Élelmiszerkereskedelmi Vállalat, de jelenleg csak a Skála Coop, Nagykereskedelmi Vállalat joga forgalmazni, évente egymillió palackot vesz át. Hetente csak a budapesti Skálában hatezer üveggel adnak el. Amikor megérkezik, alig egy óra alatt az összes étkét. Vidékre a 36 társ-árúházba a Skála jóvoltából még csak négyezer üveg kerül el, ami nagyon kevés. A jövő évtől a heti eladandó mennyiség 20 000 üveg lesz. Maga az állami gazdaság annyit gyárt, amennyi az igény, de nem zárkózik el, hogy más kereskedelmi cégeken keresztül is értékesítsen. Hiszen hódító úton az almaecet, betört a kozmetiká- kai szalonokba is. Aki magával hozza, annak szívesen adnak almaecetes arcpakolást. A gyógyászati körök érdeklődése is, ha szerényen is, de már létezik. Feltételezik, hogy visszérbetegségek esetében jó hatást fejt ki. A mostani őszi BNV-n díjazták, Azóta nagyarányú a gyártása Hosszúhegyen. Korábban úgy is készült, hogy a kiszállított magyar almából az osztrákok állították elő az ecetet. Megjelentek a házi „alkimisták” is, otthon próbálkoznak almából kivonni, de kísérleteiket nem koronázza siker, bizonyos alkotóelemeket gyártási titok övez. A világon nagy üzletnek ígérkezik az ismét felfedezett alma. Jugoszláviában és az NSZK-ban kitűnő almaszappanokat, samponokat, habfürdőket, spréket állítanak elő. Nyugat-Európa „almalázban” ég. Aztán mi lesz a vége az „almakultusznak” ilyen formában, még nem tudja senki, de kell az almaecet mindenkinek, akinek ez valamilyen pszichés 'kapaszkodót jelent, hogy idegrendszere felerősödjön legalább ilyen formában. Cs. J. 120 pant érhető el A felvételi vizsgarend változásai Az Oktatási Minisztérium intézkedése alapján a felsőoktatási intézmények felvételi rendjében — az új középiskolai tantervek felfutásával egy időben —• fontos változások lesznek. Ezek közül időben o legközelebbi változás 1981 júniusában várható, amikor az érettségiző fiatalok történelemből is kötelező érettségit kell tegyenek, és felvételi pontszámaikba már a III. és IV. osztályos év végi történelem osztályzatok is beleszámítanak. A középiskolákban szerzett érdemjegyek közül o gimnáziumban hat tantárgy III. és IV. osztályos év végi; a szakközép- iskolákban — szaktól függően — különböző tantárgyak összesen 12 év végi osztályzata számít bele a felvételi eredménybe. Iskolatípustól függetlenül — a-z érettségi évében és az azt követő évben — kötelező módon kell pontszómként beszámítani: a magyar nyelv és irodalom; a matematika és a történelem osztályzatait. A további három tárgy beszámított osztályzatai (középiskola típusa, illetve a továbbtanulás iránya szerint) gimnáziumban: egy idegen nyelv, a fizika és egy, a továbbtanulás irányától függően meghatározott tárgy (pl. biológia, másik idegen nyelv stb.). Szakközépiskolában ugyanezt a képzés szakirányának megfelelő alapvető tantárgyak és a szakmai gyakorlat olkot- ják. A beszámított érdemjegyek összege maximálisan 60 pontot eredményezhet. A felvételi vizsgákon a felvételi tantárgyak írásbeli dolgozata és a szóbeli feleletek maximálisan 15—15 ponttal értékelhetők, így itt is 60 pontot lehet elérni. A középiskolából hozott és a felvételi vizsgán szerzett együttes legmagasabb pontszám 120 lehet. így mód nyílik a felvételi eredmények közötti nagyobb differenciálásra. A változások különböző jog- szcbálymódosításokat igényelnek. Ezek a munkálatok folyamatban vannak, és később — idejében — nyilvánosságra ke- | rülnek. Emlékezés Kerner Istvánra ötven évvel ezelőtt halt meg Baranya megye neves szülöttje, Kerner István karmester. Márkus László, az Operaház akkori főrendezője a következő szavakkal búcsúztatta: „Az Operaház. nak voltaképpen nem is kell búcsúznia a Mestertől, mert amikor ebben a házban munka indul, azt az ő láthatatlanná dicsőült keze dirigálja. Énekes generációk öröklik egymástól azokat a törvényeket, amelyeket ő szabott meg és az ő teremtő ereje zendült meg a vi. lág egyik első zenekarának zenéjében, amelyet ő teremtett azzá.” Máriakéménden született, 1867. április 5-én. Kántortanító apja volt első zenei oktatója. Rövid ideig Pécsett járt iskolába. Amikor szülei Pestre költöztek, a Nemzeti Zenede növendéke lett. Itt figyelt fel rá hegedűtanára, Huber Károly, a Nemzeti Színház egykori karmestere, Erkel Ferenc másodkarnagya. Miután Huber Károly világhírnévre szert tett fia. Hubay Jenő külföldi tartózkodása után hazajött, és megalapította mesteriskoláját, Kerner Istvánt is felvette növendékének. Kerner ugyan szorgalmasan látogatta a mesteriskolát, de nem akart hegedűvirtuóz lenni. A hegedűjénél jobban izgatta a „nagy hangszer", a zenekar. 1885-ben már az Operaház zenekarában a brácsapult mögött ült. Néhány év múlva Erkel Sándor kiemelte a zenekarból és énekesek betanítását bízták rá. 1894-ben vezényelt először az Operaházban. Poldini Ede „Északi fény-" c. balettjét vitte sikerre. Ettől kezdve gyakran kapott- karmesteri megbízásokat. 1896-ban elnyerte az Operaház karmesteri állását is. Ugyanebben az évben mutatták be „Ércember" c. balettjét. amely 1898. áprilisáig maradt az Operaház műsorán. Karmesteri karrierje 1900-ban új fordulatot vett. A betegeskedő Erkel Sándor Kémért jelölte ki utódjának a Filharmóniai Társaság élére. Az emlékezetes január 10-i hangversenyen, amelyen először Erkel dirigált, majd átadta a karmesteri pálcát a fiatal Kernernek, aki e naptól kezdve, 1925, október 12-én tartott búcsúhangversenyéig 259 alkalommal vezényelte a filharmonikusokat. 1903-tól 1919-ig elnök karnagya is volt a zenekarnak. A zeneirodalom szinte minden jelentős művét dirigálta. Az ő előadásában szólaltak meg először hazánkban Debussy, Respighi, Richard Strauss, Sibelius, Szkrjabin művei, ő mutatta be Bartók, Dohnányi, Weiner több alkotását is. Megismerték dirigensként Bécsben. Berlinben és Madridban is. Szülőföldjét, szülőfaluját igen szerette. Ennek eqyik ékes bizonyítéka az a kotta, amelyre Schuth János, a Neue Zeitung munkatársa talált rá nemrég Prágában, és amelyen ez a cím olvasható: „Kéméndi-búcsú”. Szerzője Kerner István. Rajta egy évszám: 1898. Várnai Ferenc
