Dunántúli Napló, 1979. november (36. évfolyam, 300-328. szám)

1979-11-13 / 311. szám

1979. november 13., kedd

Dunántúlt Ilaplo

3

Szívesen vállalják a többletmunkátg cfe...

A Cipész Szövetkezet Kodály utcai részlegében

700 tonna eladatlan áru a Hidasi Vegyiüzemben

A csontlisztüzem

Mikor kerül hazai piacra a magyar csontliszt?

Világhódító útján a BKR

Megkétszerezték a kukoricatermést

Szavatossági

cipőjavító

szolgáltatás

Baranyában

Az apa együtt jött a gyerekekkel, hozták o levált talpú gyermekcsizmát! „A talpleválást meg tudjuk javítani. Elfogadja?” — kérdezte a Konzum Aruház cipőosztályának reklamációival foglalkozó dolgozója. Miután az igenlő válaszhoz az apa még hozzáfűzte, hogy nem is a pénz kell neki, hanem a gyerek lábára a csizma, az ügyintéző kitöltötte az űrlap számtalan pontjoit, s közölte: 8 nap múlva lehet jönni érte.

Nagy a forgalom ilyenkor ősszel a cipőüzletekben, ám. sajnos, a megnövekedett forgalommal együtt nőtt a reklamációbon visszahozott cipők mennyisége is.

Az elmúlt években a magas hibaszázalék miatti csere, illetve a pénz visszafizetésének a lehetősége, s a viszonylag hosszú, hat hónap időszak természetesen visszaélésekhez vezettek. Voltak, akik ily módon egymás után öt-hat pór cipőhöz is jutottak.

Évente 600 000 pár hibás cipőt, mintegy 240 millió forint értékben vásároltak vissza a boltok, s mivel ezek javításával senki sem foglalkozott, ez a cipőmennyiség jórészt veszendőbe ment.

A visszaélések megszüntetésére és ennek a hatalmas pénzösszegnek a visszaszorítására legideálisabb megoldás természetesen az lenne, hogy kifogástalan minőségű cipőt gyártsanak. Ám a nagyüzemi termelési mód bizonyos hibaszó- zalékot mindenképp eredményez, még az egészen fejlett iparral rendelkező országokban is. Hogy ennek a népgazdaság számára egyáltalán nem elhanyagolandó összeanek legalább egy részét megmentsék, bevezették a szavatossági cipőjavité szolgáltatást. Egyelőre kísérletképpen öt megyében, köztük Baranyában is, ahol a Rnranya megvei Cipőipari Szövetkezetét jelölték ki erre a célra.

E rendelkezés szerint minden javítható hibával rendelkező cipőt 8 napon belül kijavítva a vásárlók rendelkezésére kell bocsátani, s csak o nem javítható cipők árát térítik vissza.

Hogy az ötlet jó és máris pozitív eredmények születtek, azt a következő számadatok is iga. zolják. A Konzum Áruházban 1978 októberében 153 pár cipőt váltottok vissza, az idén ez a szám 98-ra csökkent. A Mecsek Áruházban tavaly októberben 320 pár cipőért kártalanítottak, az idén ez 133-ra csökkent.

A javítás terén azonban nem minden egyértelmű, s pillanot- nyilag azokat terhelik súlyos gondok, akik vállalták az előzőekben említett értékek legalább egy részének megmentését.

Dr. Tassi Erzsébet, a Baranya megyei Cipőipari Szövetkezet elnöknője ezekről a gondokról a következőket mondta:

— Nagyon okos volt, aki kitalálta ezt az új szolgáltatási, bárcsak előbb tették volna! Sok javítással foglalkozó dolgozónk nem hagyott volna akkor itt bennünket. Mi szívesen vállaltuk q feladatot, hiszen nép- gazdasági szempontból fontos tevékenységről van szó. De o

végrehajtás során nem minden történt úgy, ahogy azt előzete. sen ígérték.

— Május 24-től a Kodály Zoltán úti üzletünket rendeztük be garanciális javítások elvégzésére, s mivel Pécs 14 boltjából a cipők odaszállítását meg kellett oldani, vásároltunk egy autót olyan előzetes ígéret után, miszerint azt nekünk megtérítik. Mind ez ideig nem történt meg.

— Jelentős munkaerőhiánnyol küszködünk, hisz a megyében összesen 52 - ebből 14 nyugdíjas*— cipészünk van, s a lakossági javítószolgálat ellátása is gondokat jelent. Elhangzott olyan javaslat, hogy árutermeléssel is foglalkozó szövetkezetek átszervezéssel onnan biztosítsák a garanciális javítás részére a munkaerőt. Ezt mi nem tehetjük, mert az árutermeléssel foglalkozó részlegünk — amelyik gyerekcipőket gyárt — tartja fenn a szövetkezetét és egy gazdaságos tevékenységet nem szoríthatunk vissza az egyelőre qazdaságta- lan szavatossági javítószolgálat javára. Ugyanis eddig 50 000 forintos veszteséget jelentett az új szolgáltatás, s bár az utólagos javítási ármódosításokkal ez megtérül, a nyereséget elviszi.

— Noqyon sok javítást anyaghiány miatt nem tudunk elvégezni. Jó lenne, ha a gyártó vállalatok ezt folyamatosan a rendelkezésünkre bocsátanák.

— Embereink szívesen vállalják a többletmunkát, ám a többletmunkáért természetesen több pénzt is vámok. Ehhez pedig bérmódosítások engedélyezésére van szükségünk.

És hogyan reagálnak a vásárlók és a kereskedelem? A Konzum Áruház és a Mecsek Áruház cipőosztálya vezetőjének tájékoztatása szerint a vásárlók nagy többsége - azok, akik ragaszkodnak oz általuk kiválasztott cipőkhöz — örömmel vette 'tudomásul a javító szolgáltatást. A Mecsek Áruház cipőosztályának vezetője szerint leginkább azok méltatlankodnak, akik számára megszűnt a visszaélés lehetősége. Azonbon elmondta, hogy komplikáltnak, időigényesnek tartják a lebonyolítást, oldalnyi űrlapot kell kitölteni. Ezért semmiféle ellenszolgáltatást nem kapnak, a visszatérített cipő után azonbon jutalék jár — tehát az eladók tulajdonképpen saját maguk ellen dolgoznak.

Nem vitatható, hogy a ga- tanciális cipőjavítás bevezetésének milyen előnyei vannak. Azonbon nem szabad hagyni, hogy akik magukra vállalták ezt, azok hátrányos helyzetbe kerüljenek, nehogy emiatt jusson zsákutcába a milliókat jelentő kezdeményezés. Az evvel foglalkozókat egyértelműen érdekeltté kell tenni, és a javítás elvégzéséhez szükséges feltételeket meg kell teremteni. Ezt pedig a hibás árut előállító gyáraknak kellene megtenni.

Sarok Zsuzsa

A vágóhidak csontjából készül a kezelés után takarmányozásra alkalmas csontliszt, hazánkban a legtöbb a Budapesti Vegyiművek hidasi gyáregységében. Eddig az évi ösz- szes mennyiség, mint értékes exportcikk, nyugat-európai piacokra, így elsősorban Olaszországba, Svájcba és az NSZK-ba került.

Pontosan egy éve a MÉM importtakarékossági okok miatt felkérte a vegyiműveket, hogy 1500 tonna kivételével az ösz- szes csontlisztet hazánkban értékesítsék. A hazai forgalmazásért sorban álltak, szívesen vállalta volna a Phylaxia Vállalat vagy a Gabona Tröszt is, hiszen ásványi eredetű mono- kálciumfoszfát hozzákeverésével a csontlisztből nagyon is kitűnő takarmánytáp állítható elő. Még most is az állati takarmányozásra alkalmas foszforvegyü. letek jelentős részét tőkés országokból szerezzük be dollárért, a hazai csontliszt pedig gazdag például kálciumfoszfát. ban.

A Budapesti Vegyiművek a dömsödi Dózsa Tsz mellett döntött, hogy a tsz, mely a híres Dovit-takarmánytápcsalád gyártója, forgalmazója, — a csontlisztet alakítsa át, ezzel is gazdagítsa a Dovit- féleségek színes skáláját. A hi. dasi csontlisztből kialakítandó új termék neve meg is született: Dovit D—AP 17 (Dovit monoplusz).

Csak a gyártása egy év után sem kezdődött meg, több tucat levél- és telexváltás, telefonsürgetés után sem.

Valovits Emil, a hidasi gyáregység vezetője:

— A MÉM ésszerű döntését szívesen fogadtuk, és nagyon bíztunk, sőt méq most is bízunk Dömsödben. De felhalmozva, eladatlanul hever raktárainkban most már 700 tonna csontliszt. Ha január végéig nem viszik el a dömsödiek, óriási kárunk keletkezik. Előállításával nem állhatunk le, mert az ipari nyerscsontból csontzsír, csontenyv készül, de a gyártási folyamatnak utolsó végterméke automatikusan a csontliszt, amiből a legtöbb „keletkezik" és nem iktatható ki. Ismét próbáljuk meg talán a nyugat-európai piacot, mely változó árak mellett is jó hasznot hoz? Egy tonna előállításába legalább 5500 forintot öltünk bele.

Buczkó József, a Budapesti Vegyiművekben a kereskedelemfejlesztési osztályvezető:

— A Gabona Tröszt továbbra is rendkívül készséges, hogy a keveréktakarmányokhoz a hidasi csontlisztet adalékként felhasználja. Későn reagált a dömsödi tsz, és most se külföldön, se belföldön nem tudunk értékesíteni,

A dömsödi tsz hazánkban elismert a Dovit-féleségek gyártásával és a vegyiművek számára is a legjobb üzleti partnernek számít. Bizonyos mértékben hirtelen érte a tsz-vezetést a MÉM kérése, ami egyben határozott döntés is volt: Elkezdték ezek után az átállást, hogy a csontlisztet először hazánkban bizonyos átalakítás után piacra dobják. De a felhaszná. lási és a forgalmazási engedélyek a bürokratikus csatornákban fennakadtak. A vezetés is megosztott lett, mert a melléküzemág-vezetés úgy vélte, hogy sem pénz, sem megfelelő technika nincs erre, ezért a bi- harnagybajomi tsz-szel akart együttműködni a gyártásban. Méq mindig a kettősség jellemzi a tsz-t, mert mások amellett tették le a voksot, hogy saját erőből képesek a hidasi csontliszt fogadására. Most ezekben a hetekben végül is elvittek 100 tonnát, de a többi, vagyis a 700 tonna sorsa még ismeretlen. Csuti J.

A második legnagyobb példányszámú szovjet lap, az Izvesztyija nemrég terjedelmes cikket jelentetett meg az iparszerű kukoricatermesztés első szovjet tapasztalatairól és kiemelkedő eredményeiről. Külön hangsúlyozva, hogy ezeket az eredményeket magyar kukoricatermesztési technológia bevezetésével érték el.

— Dél-Moldávia Csadir- Lungszkij körzete, ‘ a Budzson. szkaja sztyeppe, a Szovjetunió egyik legszárazabb területe. Valamikor a szegénység földjének nevezlek. Ma a moldáviai emberek büszkék rá, hogy az ő köztársaságukban értek el legmagasabb kukoricatermést — írja az Izvesztyija.

Erről a sztyeppéről érkezett haza a napokban Takács László baranyai agrármérnök, a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer pécsi körzetvezetője, egy most befejeződött hároméves tanácsadási ciklus után.

— A Szovjetunióban a tömegkommunikációs szervek — — lapok, rádió, televízió — rendszeres híradásai révén szinte kezdettől figyelemmel kísérték munkájukat, s a hazai elismerés sem maradt el. Az első két év kiváló eredményéért Takács László ez év április 4. alkalmából átvehette Budapesten az „Újhelyi Imre" kitüntetést, amit csak azok a szakemberek kaphatnak meg, akik külföldön vívnak ki a magyar mezőqazdaságnak elismerést. A Moldáviai SZSZiK-ban a maqyar kukoricatermesztési tedhnolóqiá'k körül nem véletlenül választották a BKR-t. Ez az a rendszer, amely kezdettől foqva jórészt a KGST-or- szágokban gyártott gépsorokkal dolgozik.

Takács László néhány nap múlva utazik vissza Moszkvába, az ottani mezőgazdasági minisztérium illetékeseivel egyeztetni, értékelni a hároméves munka eredményeit. Konkrétan miről számolhat be ezen a megbeszélésen?

— Az általunk szaktanácsolt terület 800 hektár volt, melyen az első évben, tehát 1977-ben 30 mázsáról egyből

63 mázsára sikerült emelnünk az átlagtermést, 1978-ban átlag 68 mázsás, 1979-ben 71,5 mázsás kukoricatermést takarítottunk be hektáronként. Ez utóbbit olyan mostoha időjárási körülmények között, amikor a sztyeppén dühöngött a szárazság, s június elejétől a betakarítás végéig — október 31-ig — egyetlen milliméter eső sem esett.

— Sikerünk titka az, hogy azt a kevés téli csapadékot sikerült megőriznünk. Mi végeztünk ott azokon a kiváló csernezjom talajokon első íz1980-ban olyan bér, és keresetszabályozási rendszert vezetnek be, amely a vállalati munka valamennyi területén követelményekhez köti a bérek növekedését — mondotta hétfői sajtótájékoztatóján Pongrácz László, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője. Az a vállalat, amely jelentősen növeli munkájának hatékonyságát, a létszám csökkentése nélkül is növelni tudja a béreket. Ahol viszont a hatékonyságot nem tudják megfelelő szintre emelni, ott kénytelenek lesznek a létszámot csökkenteni, mert csak így juthatnak hozzá a bér- fejlesztéshez szükséges összegekhez.

ben 60—70 centiméteres mélyszántást. Az őszi szántásokat lezártuk. Tavasszal sem szellőztettük ki a talajt, kombinátorral egy menetben 7-féle műveletet végeztünk el. Eradi- kánnal, Buvinollal és Hunga- zin-Rapiddal elértük a 100 százalékos gyomtolanságot. Az ottani viszonyokhoz képest magas, hektáronként 480 kilogrammos (hatóanyagú) műtrágyamennyiséggel és a szárazságtűrő fajtákkal, mint a Szegedi TC 344, a Szegedi SC 444 és a Szarvasi SC 515-ös kukoricafajtákkal, valamint —1 a terület egy részén — AG- ROMAX-gs talajkezeléssel és a wuxálos lombtrágyázással ki- védtük a szárazságot. Volt olyan táblánk, 105 hektár — amelyen 82,2 mázsát takarítottunk be, s ez ott szenzációnak számított. A többletráfordítást a magas hozamok kompenzálták. Egy mázsa kukorica önköltsége a miáltalunk szaktanácsolt területen 25—30 százalékkal volt alacsonyabb a hagyományos moldávioi átlagnál.

— A fogadtatás az ottani szakemberek, a párt- és állami vezetők részéről nagyon kedvező volt. Ez leginkább azon mérhető le, hogy 1980- ban Moldáviában már 300 000, Ukrajnában, Grúziában és még néhány köztársaságban 700 000, összesen 1 millió hektáron fognak termelni iparszerű szisztéma szerint kukoricát.

— Mostanában gyakran lehet hallani, hogy a BKR egyre több ajánlatot kap külföldről, a legkülönfélébb országokba. Igaz-e, és miben látja ennek okát?

— Bulgáriában már tavaly is szaktanácsoltunk 10 000 hektár területet a rázgrádi járásban. Az eredményünkkel ott is elégedettek, hisz az egykori 30—40 mázsás bolgár kukoricatermést a BKR 55—60 mázsára növelte. Jelenleg több bolgár gazdaság is érdeklődik, 1980-ra a terület megtízszereződik. Vietnamból egy 20 000 hektáros megrendelést kaptunk. De 1980-ban az Állami Gazdaságok Országos Központja felkérésére megkezdjük a munkát a fejlődő országokban, így Mozambikban és Mexikóban is. Ez utóbbi csak szellemi export lesz, hisz Mexikó más gépekkel, gépsorokkal dolgozik, tőlünk a rendszer szervezését várják. A mexikói nálunk azért érdekes, mert ott a tél is olyan, mint nálunk a nyár, és évente kétszer lehet betakarítani. 1980 és 1985 között 5000 hektárt szoktanácsolunk Mexikóban, Müllert Péter iqaz- qatóhelyettes, a BKR főmérnöke már kinn is tartózkodik.

A létszámcsökkentésből származó bérmegtakarításnok egy részét fel lehet majd használni a megmaradó dolgozók bérének emelésére, ennek azonban bizonyos korlátái lesznek, hogy a nagyobb létszámcsökkentésre képes vállolatok ne kerüljenek eleve jelentősen előnyös helyzetbe azokkal szemben, amelyek a létszámot nem csökkentik ugyan, de munkájuk hatékonyságát erőteljesen növelik.

Nagyobb arányú létszámcsökkenéssel általában ott kell számolni, ahol a termékek nem kellő versenyképessége miatt csökkenteni kényszerülnek a termelést, illetve ahol alacsony hatékonysággal dolgoznak.

Rné

Sajtótájékoztató a béres keresetszabályozási rendszerről