Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)

1979-10-12 / 280. szám

Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Vagyon­védelem Milyenek vagyunk: gondos, figyelmes, takarékos emberek-e vagy pedig felületesek és pazar­lók, akik saját javaikkal, érté­keikkel nem sokat törődnek, s a védelmet másoktól — főként a hatóságoktól — igénylik? A vizsgálódásra jó alkalmat adnak azok a számok, amelye­ket most állított össze a Leg főbb Ügyészség. A statisztika ugyan rendsze rint csak az átlagosra — a ve lóban változatlan formában alig-clig létező magatartástí­pusra — utal, mégis érdemes a tanulságokat levonni. Megál­lapítható, hogy amíg 1965-ben a magánszemélyek anyagi ja­vaiban bűncselekménnyel 52 millió forint kárt okoztak, ta­valy, 1978-ban a kár összege ennek csaknem háromszorosa, több mint 14 millió forint volt. Hozzátehetjük persze: közben jelentősen emelkedett az élet­színvonal, több új lakóházat, nyaralót építettek, több gépko­csit és egyéb nagy értékű hasz­nálati tárgyat vásároltak, mint korábban bármikor, s hogy gya­rapodott a takarékállomány. A statisztikákból azonban más is kiolvasható. Sokan vannak, kik­nek magatartási kultúrájuk fej­lődése nem tudta követni az anyagi növekedés ütemét. A bűnüldöző hatóságok is­meretei szerint tavaly 45 ezer állampolgárt károsítottak meg. Az ügyek természetéből követ­kezik, hogy akadnak felderítet- len-felderithetetlen esetek is. A bűncselekmények többsége lo­pás — főként betöréses lopás — volt, azaz például: lakás-, nyaraló- és gépkocsifeltörés. De az is feltűnő, milyen sok „gyanútlan" embert fosztottak meg értékeitől például jármű­veken, boltokban, vendéglátó- helyeken, piacokon, kulturális és sportrendezvényeken, a gyá­rak, az üzemek öltözőiben, a diákszállókon. A lopásokkal korántsem tel­jes a magánszemélyek javait károsító bűncselekmények listá­ja. Sokan válnak csalás és rab­lás áldozataivá is. Hogy miért? Mert — a lopások károsultjai­hoz hasonlóan — olykor túlsá­gosan jóhiszeműek. sőt hanya­gok és gondatlanok. Kölcsönö­ket adnak panaszkodó, külön­leges, sőt néha fantasztikus tör­téneteket mesélő embereknek, s nem nézik meg: vissza tudja vagy akarja-e adni az illető a pénzt. Máskor elhiszik — bár semmi alapúk rá —, hogy a la­kást, gépkocsit, hiánycikket, kü­lönféle javítások, szolgáltatások elvégzését ígérő szélhámos jó pénzért teljesiti kívánságukat. A bűncselekményfajtákat, az elkövetés helyszíneit, módoza­tait s okait egyaránt felsoroló statisztikák elemzésekor szük­ségképpen felmerül a kérdés: hol húzódik a határvonal az óvatosság és a bizalmatlanság között. Olykor valóban nem köny- nyü dönteni: melyik a helyes magatartás. Tény ugyanis, hogy közösségi társadalomban a se­gítőkészségnek alapvető erköl­csi sajátosságnak kell lennie. De az is követelmény — s nem­csak egyéni, hanem társadalmi érdek is —, hogy a javakat, a munka ellenértékeit, éssze­rűen, gondosan, takarékosan használjuk fel; a pazarlás, a hanyagság, a nemtörődömség nemcsak az állami s a gazda­sági szervezetek, intézmények munkájában, a családok ház­tartásában is káros. Kulcsár Anna Púja Frigyes Havannában Púja Frigyes, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere kubai kollégája, Isidoro Mal- mierca meghívására, szerdán e te hivatalos baráti látogatás- a a kubai fővárosba érkezeti. Az ENSZ székhelyéről Havanná­ba érkezett külügyminisztert a Jcse Marti repülőtéren Rene Anillo Capote, a külügyminisz­ter első helyettese, ügyvezető miniszter üdvözölte. Púja Frigyes, aki harmadízben látogat a Kubai Köztársaságba, a nemzetközi helyzetről, vala­mint a két szakminisztériumot érintő kérdésekről tárgyal majd Havannában. Látogatása alatt rövid vidéki körutat is tesz. Vélemények a NATO rakétaprogramjáról Nagy-Britannia készséget mutat, Róma még nem döntött A NATO a „szovjet fenyege­tés" legendáját hangoztatva egyre fokozza katonai előkészü­leteit — állapítja meg a TASZSZ hírügynökség brüsszeli keltezésű jelentésében. A belga fővárosban nemrégen ért véget a tagországok ma- yasrangú szakértőinek zárt ülé­se. A szakértők jóváhagyták a Pentagon tervét, amely több nyugat-európai ország területén éOO úgynevezett „eurostraté- aiai" fegyver elhelyezését irá­nyozza elő. A rakétákat a Szov­jetunió és más szocialista or­szágok területén lévő célpon­tokra irányítanák. Ezek a nukleáris fegyverek - cirkáló szárnyasrakéták és Pershing—2 rakéták — a NATO vezetőinek elgondolása szerint az Atlonti Szövetség már amúgy is hatalmas európai nuk­leáris rakéta-fegyvertárának „ki­egészítésére” hivatottak. Mint ismeretes, Nyugat-Európában már most is több mint 8000 nuk­leáris robbanófejet és több mint *3000 célbojuttató eszközt tartanak. A NATO európai tagországai megkezdték a Sidewinder típusú levegő-rakéta sorozatgyártását, és Hawk típusú amerikai légvé­delmi rakétákért, F—16-os va- dászbombózókat, valamint Mi- Ion típusú francia tankelhárító lakétákat vásárolnak. Mindez része a NATO hosz- szútávú fegyverkezési program­jának, amely új fegyverfajtók és haditechnika, így rakéták, tü­zérségi fegyverek, harckocsik, repülőgépek, hajók és tenger­alattjárók nagyszabású közös gyártását és hadrendbe állítását irányozza elő. A múlt évben a NATO tagállomai ilyen célokra 189 milliárd dollárt költöttek fegyvervásárlásra, 1979—1990 között pedig több mint 2600 milliárd dollárt fordítanak. Scoville, Cox és Barnet az Egyesült Államok neves leszere­lési szakértői szerdán este Kop­penhágában azzal a felhívás­sal fordultak Nyugot-Európa közvéleményéhez, hogy ne en­gedje át katonáknak, nevezete­sen a NATO-nak a döntést új atomfegyver-rendszerek Európá­ba telepítéséről. A dán békemozgalom csak­nem 1000 tagjának koppenhá­gai tanácskozásán óva intettek attól, hogy mintegy 400 szár­nyasrakétának és 100 Pershing- típusú rakétának a NATO által tervezett hadrendbe állításával megbontsák a katonai egyen­súlyt Európában, és ezzel meg­nyissák a nukleáris fegyverke­zési hajsza új, veszélyes szaka­szát. A BBC angol rádió- és tv- lüradása szerint Nagy-Britannia késznek látszik hozzájárulni, hogy Kelet-Angliában öt ame­rikai légitámoszponton összesen 150 Tomahawk típusú rakétát he­lyezzenek el. A BBC adásából kitűnt, hogy a NATO tervei ér­telmében az európai kontinen­sen 400 középhatósugarú raké­tát helyeznének el, ebből 220-at az NSZK-ban, 50—50-et Hollan­diában és Belgiumban, 80-at pedig Olaszországban. * Az olasz külügyminisztérium szerdán tagadta azokat a sajtó­jelentéseket, amelyek szerint a római kormány máris beleegye­zett abba, hogy olasz felség­területen Tomahawk- és Per- shing-rokétákat helyezzenek el. „Az egész probléma speciális vonatkozásairól Róma még nem döntött” — mondotta az olasz külügyminisztérium szóvivője a DPA nyugatnémet hírügynökség tudósítójának. Kádár János fogadta Viktor Kulikovot Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára csütörtök dél­előtt a KB székházában fogadta a hazánkban tar­tózkodó Viktor Kulikovot, a Szovjetunió marsallját, a Varsói Szerződés tag­államai egyesített fegyve­res erőinek főparancsno­kát és Anatolij Gribkov hadseregtábornokot, oz egyesített fegyveres erők törzsének főnökét. A szívélyes, elvtársi lég­körű találkozón részt vett Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára, Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter és Oláh István altábornagy, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke, miniszter- helyettes. A vendégek a késő délutáni órákban el­utaztak hazánkból. Fidel Castro New Yorkba érkezett Fidel Castro, a kubai ál­lamtanács elnöke, minisz­terelnök csütörtökön haj­nalban New Yorkba érke­zett. A kubai állam- és kormányfő várhatóan az ENSZ-közgyűlés üléssza­kának péntek délelőtti ülésén szólal fel. Belgrádban tárgyal Sandro Pertini Sandro Pertini olasz köz- társasági elnök csütörtö­kön délelőtt különrepülő- gépen Belgrádba érkezett. Tito elnök belgrádi rezi­denciáján ünnepélyes kül­sőségek között fogadta vendégét. A két államfő röviddel az olasz vendég megérke­zése után megkezdte tár­gyalásait a jugoszláv— olasz kapcsolatok és a nemzetközi helyzet idő­szerű témáiról. fl Földtani Társulat vándorgyűlése a Mecseki Szénbányáknál Közel huszonöt év utón má­sodszor ad otthont a Mecseki Szénbányák a Magyarhoni Földtani Társulat vándorgyűlé­sének. A kétnapos szakmai találkozóra — amely tegnap délelőtt kezdődött a Mecseki Szénbányák pécsi központjá­ban — mintegy százötven szak­ember érkezett a hazai bánya- vállalatoktól, valamint kutató- intézetektől. A vándorgyűlés részvevőit Dank Viktor, a Magyarhoni Földtani Társulat elnöke kö­szöntötte, amelynek a megnyi­tóján többek között részt vett Koós László, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottsága gaz­daságpolitikai osztályának ve­zetője, dr. Dányi Pál, Baranya megye Tanácsának elnökhe­lyettese, valamint dr. Fülöp József, a Magyar Tudományos Akadémia aíelnöke. A megnyi. tót követően Garamvölgyi Já­nos, a Mecseki Szénbányák igazgatója mutatta be me­gyénk legnagyobb vállalatának tevékenységét. Ezt követően Gálfi István igazgatóhelyettes tartott elő­adást a mecseki feketekőszén­bányászat feladatairól, majd Szirtes Béla, a Magyar Szén- bányászati Tröszt összekötő főmérnöke beszélt a mecseki szénbányászat távlati lehetősé­geiről. A délelőtti program so­rán kért szót dr. Fülöp József, a Magyar Tudományos Akadé­mia aíelnöke, a Központi Föld­tani Hivatal elnöke, aki hozzá­szólásában a hazai ásványva­gyon gazdaságos kitermelhető, ségével, a geológiai kutatá­sokkal összefüggő kérdésekről beszélt. Délután további kilenc elő­adást hallgattak meg a ván­dorgyűlés résztvevői: a közpon­ti téma a Máza—Dél, illetve Váralja—Dél területek kőszén- kutatásának eredményei és a további lehetőségek voltak. A vándorgyűlés ma délelőtt Komlón, a Juhász Gyula-klub­ban folytatja munkáját, ahol kilenc szakember ad tájékoz­tatót a bányászati kutatással összefüggő eredményekről. A Magyarhoni Földtani Társulat mecseki vándorgyűlése a dél­utáni órákban fejezi be mun­káját. A Szabadegyházi Szeszipari Vállalat pécsi keményítőgyára a tervezettnél 40-nel többet, összesen 590 vagon keményítőt gyárt az idén Ebből 150 vagonnyi iraki exportra megy, Ausztriának pedig takarmányozásra 150 vagon szárított törkölyt szállítanak. A ké­pén az új szárítóüzem. F°‘o: Erb Jonos Világ proletárjai, egyesüljetek ! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 280. szám 1979. október 12., péntek Ara: 1,20 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents