Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)
1979-10-02 / 270. szám
Komarov Vasárnap délelőtt a pécsi Sétatéren fúvószenekari találkozót rendeztek. Képünkön: a MÁV* fúvószenekar ad hangversenyt Keresztvölgyi Ádám vezényletével. Erb János felvétele Felavatták Pécsett Amerigo Tot köztéri szobrát Hogylétünk az országgyűlésen A zt tartják nálunk, hogy a kapott gyógyszert - például egy fejfájást enyhítő pirulát — nem kell meg-' köszönni. Aki adjo, magától értetődően teszi. Az állam teljes körű felelőssége egészségünkért is magától értetődő az immár hét esztendeje hozott egészségügyi törvény értelmében, olyannyira, hogy az országgyűlés szükségesnek tartotta megvizsgálni gyakorlati érvényesülését. Erről természetesen mindenkinek van ilyenolyan véleménye, amit nem is rejt véka alá — nem csoda, hogy a képviselők is nagy számban szóltak hozzá az egészségügyi miniszter beszámolójához. S ahogy az emberek általában sokféle benyomás és személyes tapasztalat alapján foglalnak állást ez ügyekben, a képviselői megközelítés sem volt egyöntetű. Tény, hogy a megyék, városok, kisebb települések egészségügyi viszonyai még az alapellátottságot tekintve is különböznék, és a helyzet mérlegelése sem egyértelmű. Van, ahol a viszonylag csekélyebb szolgáltatás is nagyobb elégedettséget kelt, mint másutt a jelentékeny fejlődés. De nem is csoda: e téren valóban erősen különböznek az igények — némileg még a szükségletek is. Csapó Jánosné Tolna megyei képviselőnek, a simontornyai bőrgyár igazgatóhelyettesének kijelentését azonban alighanem minden képviselőtársa magáénak vallotta. Azt mondta: a gyógyításban semmilyen medicinával nem pótolható, ha o beteg érzi a doktor személyes figyelmét, odaadását. És hozzátette: ezt mindenki joggal várja el, aki orvoshoz fordul, s erre kellene még jobban ösztönözni a fiatal és leendő orvosokat is! Dr. Schul- theisz Emil még kifejezőbb szót használt: a gondoskodás fontosságát hangoztatta. Ez - ha az egész apparátustól, tehát nővérektől és más egészségügyiektől hasonlóképpen elvárt magatartásként értelmezzük — alapkérdés. Még annál is előbbre való, amit a miniszterrel egyetértésben oly sokan hangoztattak’, hogy tudniillik az úgynevezett alapellátás minőségének fejlesztése áll most előtérben. Mert bár igaz, hogy a kórházak felújítása, bővítése, újak építése, a felszereltség javítása és hatékonyabb kihasználása általában az ésszerűbb szervezeti megoldások jobb lehetőségeket teremtenek a gyógyításra — a beteg akkor is betegként viselkedik majd, és a kellemesebb rendelőben, levegősebb, tisztább kórteremben, kényelmesebb ágyban is mindenekelőtt megértésre, türelemre, biztatásra vágyik. Egyébként az egészségügy intézményei ma is meglehetősen változatos arcúak. Jóval nagyobb mértékben, mint adottságaik, omi szintén a személyes elem, a vezetés és az ott dolgozók gondolkodás- módjának jelentőségét húzza alá. Erre vall az is, hogy a képviselők elég sokféleképpen vélekedhettek városuk, választókerületük egészségügyi viszonyairól. Különös figyelmet érdemel ez esetben az orvosképviselők véleménye. Dr. Pesta Lászlóé, a bizottság elnökéé például, aki fejlett gyógyszergyártásunk ellenére - vagy éppen azért — az ipari bizottsággal együtt napirendre kívánja tűzni a gyógyszerellátás hazai bázisának kérdését. Dr, Déváid József Borsod megyei kórházigazgató hiányolta, hogy más minisztériumok és főhatóságok nem számoltak be a Háznak, vajon mit tesznek a törvény valóraváltásáért. Nyilván elsősorban az építésügyi tárcára célzott. Egyszóval: az egészségügy korántsem csupán az Egészségügyi Minisztérium ügye, felelőssége kell hogy legyen. Dr. Faragó Margit kórházi szemészorvos, Szolnok megyei képviselő érdekesen taglalta, miként igyekeztek az országos átlagot meg sem közelítő megyében saját erőből enyhíteni a gondokon. És amiről többen is szóltak, dr. Pesta László, dr. Vámos Marietta Pest megyei körzeti orvos és mások: a rehabilitáció ügyének rendezése. Hogy miután az orvos elvégezte a magáét, a bizonyos munkavégzésre alkalmas ember találjon is érdemes, értelmes munkát. Igen elmaradottak nálunk e tekintetben az állapotok. G yerekgyógyászat, fogászati ellátás, üzemi rendelők helyzete, szűrővizsgálatok és mindenekelőtt a körzeti orvosok munkája —. hogy csak néhányat említsünk a sok közül - volt még másfél napon át a tanácskozás tárgya. A vita remélhetőleg több vonatkozásban is újabb lendületet ad egészségügyünk továbbfejlesztéséhez, amire annak ellenére nagy szükség van, hogy a miniszteri beszámoló és jó néhány hozzászólás figyelmet érdemlő eredményeket könyvelhetett el. Talán segít valamelyest ezen túlmenően is a hazai egészségügyi kultúra előbbre vitele. Mert hiába a roppant anyagi, szellemi erőfeszítés a gyógyítás érdekében, ha a megelőzésben nem haladunk előre. Abban pedig nekünk, a törvényben állampolgárnak titulált millióknak van a legfőbb szerepünk. Egészségesebb életmód, megfontoltabb táplálkozás, káros szokásaink, szenvedélyeink mérséklése — ugye, mindenki tudja, miről van szó. De hát ebben törvény, miniszter, képviselő aligha segíthet. Mi magunk azonban tehetnénk valamit. Balog János Kádár János vezetésével párt- és kormányküldöttség utazik az NDK-ba Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével október elején párt- és kormányküldöttség utazik Berlinbe, hogy — a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának, az NDK Államtanácsának és Minisztertanácsának meghívására — részt vegyen a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 30. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. Vállalták - teljesítik Fellendülőben üzemeinkben a szocialista munkaverseny Szerte az országban, így Baranya megyében is nagyon sok gyár, üzem, vállalat, állami gazdaság, termelőszövetkezet tett felajánlást az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére. A munkaverseny mindinkább kibontakozik, egyre több vállalás valósul meg. Most annak néztünk utána, hogy a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, a beremendi Dózsa Termelőszövetkezet és a szabad, szentkirályi Béke Termelőszövetkezet kollektívája mit tett eddig a munkaverseny sikeréért. A Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság brigádjai vállalták, hogy vastagfa-kitermelé- si és -értékesítési tervüket több ezer köbméterrel túlteljesítik, több fát dolgoznak fel és értékesítenek a külpiacon. Az exporttöbblet vállalások jó részét már teljesítették. Ennek eredményeként több a nyereség, melyet az idei 60 millió forintos előirányzattal szemben 3 millió forinttal teljesítenek túl, A beremendi termelőszövetkezet vállalásában azt tűzte ki célul, hogy a fajlagos ráfordításokat szinten tartja. Nos, ezt a bázishoz képest 3,5 százalékkal javították, amit elsősorban szervezéssel, takarékossággal értek el. Az egy tehénre jutó tejtermelést a vállalásukban 20 százalékkal tervezték növelni. Augusztus 31-ig egy tehén átlagban 2600 litert adott, így év végére elérik a 3550 litert, vagyis teljesül vállalásuk. A munkaerő ésszerű szervezésével 6 százalékkal kevesebb az élőmunka felhasználása, az első nyolc hónapban az elmúlt esztendő hasonló időszakához képest, ugyanakkor a kevesebb emberrel több munkát végeznek, Vállalásukban szerepel, hogy idén a háztáji gazdaságoknak tetszés szerinti abrakmennyiséget adnak ki. Ez zavartalanul, bonyolódik. A szabadszentkirályi termelő- szövetkezetben az aszály búzából és borsóból mintegy ötmil- iió forint kárt okozott, így vállalásuk egyik pontja ennek a kárnak a pótlására irányul. Ezt (Folytatás a 2. oldalon) Találkozás pécsi alkotókkal Egy esztendővel azután, hogy tizenegy szobrát a Modern Magyar Képtárnak ajándékozta, ismét Pécsett üdvözölhetjük Amerigo Tot — Tóth Imre — világhírű szobrászművészt. A városhoz szülői szálak nem kötik ugyan, de Pécs mindig megkülönböztetett szeretettel fogadja a negyven éve Rómában élő mestert, A szimpátia és a szeretet kölcsönös, ennek Amerigo Tot újabb tanújelét adta: a varasnak ezúttal köztéri szobrot ajándékozott, amelyet a Komarov Gimnázium előtti téren állítottak föl. A művész hétfőn a kora délutáni órákban érkezett Pécsre. A megye és a város vezetői nevében Takács Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese köszön, tötte, s adta át a vendéglátók ajándékát a 70. születésnapját Magyarországon ünneplő Amerigo Tótnak. Délután 3 órakor került sor a Komarov-emlékszobor ünnepélyes átadására. A megye és a város politikai, kulturális és művészeti életének képviselői jelenlétében a Komarov Gimnázium és Szakközépiskola irodalmi színpada emlékezett a hősi halált halt űrpilótára, majd Kircsi László oboaművész adott elő egy Britten-művet. Az ember és a komputerizált világ ellentétét kifejező izgalmas szobrot Komlódi Józseiné, a városi tanács elnökhelyettese vette át a pécsi lakosság nevében. — örömmel és őszinte tisztelettel köszöntjük a mestert ismét a körünkben. Számunkra e találkozás különösen értékes, mert Pécs köztéri szobrainak sora gazdagodik ma az általa készített művel — mondta Komlódi Józsefné, majd így folytatta: — Amerigo Tot művészi nagysága abban van, hogy műszerérzékenyen reagálva korunk változásaira, alkotásaiban a ma emberét, annak küzdelmét formálja plasztikus képpé. Amerigo Tot, Tóth Imre eddigi élete és művészete bizonyítéka annak, hogy a művész a haladó társadalmi törekvések elkötelezettje. örömteli tudattal veszem át az előttünk álló monumentális művet. Úgy érzem, ha majd elköszönünk is a művésztől, most már mindig köztünk marad, hiszen gondolatai, érzései itt maradnak érzékenyen megfogalmazva, megformálva Komarov-szobrában. Az avatás után a gimnázium tanulói köszöntötték a mestert, aki egy ólával később már a Modern Magyar Képtárban dedikálta a lapunkban megjelent szoborképet. Hosszú sor kígyó-, zott asztala előtt, de a mesternek adomázni is maradt kedve. Az egyik látogató kérdésére például — Melyik a helyes cím: Nyugdíjas birkózó vagy A tábornok? — azt felelte. — Egyik sem. Ezt a szobrot egy Jrülföldi tudósító barátomról mintáztam, akivel összevesztem. Azért nincs füle, mert csak jár-kel a világban, de nem vesz észre semmit. A feje is azért* ilyen pogácsa ... Amerigo Tot késő délután a Nevelők Házában pécsi művészekkel találkozott. Mai programjában kaposvári kirándulás szerepel: a Rippl-Rónai házal keresi fel. Este pedig főiskolásokkal beszélget a Pécsi Tanárképző Főiskola klubjában. H. J. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Viiág proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 270. szám 1979. október 2., kedd Ára: 1,20 Ft
