Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)

1979-10-02 / 270. szám

Komarov Vasárnap délelőtt a pécsi Sétatéren fúvószenekari találkozót rendeztek. Képünkön: a MÁV* fúvószenekar ad hangversenyt Keresztvölgyi Ádám vezényletével. Erb János felvétele Felavatták Pécsett Amerigo Tot köztéri szobrát Hogylétünk az országgyűlésen A zt tartják nálunk, hogy a kapott gyógyszert - pél­dául egy fejfájást enyhítő pirulát — nem kell meg-' köszönni. Aki adjo, magától értetődően teszi. Az állam tel­jes körű felelőssége egészsé­günkért is magától értetődő az immár hét esztendeje hozott egészségügyi törvény értelmé­ben, olyannyira, hogy az or­szággyűlés szükségesnek tar­totta megvizsgálni gyakorlati ér­vényesülését. Erről természete­sen mindenkinek van ilyen­olyan véleménye, amit nem is rejt véka alá — nem csoda, hogy a képviselők is nagy számban szóltak hozzá az egészségügyi miniszter beszá­molójához. S ahogy az embe­rek általában sokféle benyo­más és személyes tapasztalat alapján foglalnak állást ez ügyekben, a képviselői meg­közelítés sem volt egyöntetű. Tény, hogy a megyék, váro­sok, kisebb települések egész­ségügyi viszonyai még az alap­ellátottságot tekintve is külön­böznék, és a helyzet mérlege­lése sem egyértelmű. Van, ahol a viszonylag csekélyebb szolgáltatás is nagyobb elége­dettséget kelt, mint másutt a jelentékeny fejlődés. De nem is csoda: e téren valóban erő­sen különböznek az igények — némileg még a szükségletek is. Csapó Jánosné Tolna megyei képviselőnek, a simontornyai bőrgyár igazgatóhelyettesének kijelentését azonban aligha­nem minden képviselőtársa magáénak vallotta. Azt mond­ta: a gyógyításban semmilyen medicinával nem pótolható, ha o beteg érzi a doktor sze­mélyes figyelmét, odaadását. És hozzátette: ezt mindenki joggal várja el, aki orvoshoz fordul, s erre kellene még job­ban ösztönözni a fiatal és le­endő orvosokat is! Dr. Schul- theisz Emil még kifejezőbb szót használt: a gondoskodás fon­tosságát hangoztatta. Ez - ha az egész appará­tustól, tehát nővérektől és más egészségügyiektől hasonlókép­pen elvárt magatartásként ér­telmezzük — alapkérdés. Még annál is előbbre való, amit a miniszterrel egyetértésben oly sokan hangoztattak’, hogy tud­niillik az úgynevezett alapel­látás minőségének fejlesztése áll most előtérben. Mert bár igaz, hogy a kórházak felújí­tása, bővítése, újak építése, a felszereltség javítása és ha­tékonyabb kihasználása általá­ban az ésszerűbb szervezeti megoldások jobb lehetőségeket teremtenek a gyógyításra — a beteg akkor is betegként visel­kedik majd, és a kellemesebb rendelőben, levegősebb, tisz­tább kórteremben, kényelme­sebb ágyban is mindenekelőtt megértésre, türelemre, bizta­tásra vágyik. Egyébként az egészségügy intézményei ma is megle­hetősen változatos arcúak. Jóval nagyobb mértékben, mint adottságaik, omi szintén a személyes elem, a vezetés és az ott dolgozók gondolkodás- módjának jelentőségét húzza alá. Erre vall az is, hogy a képviselők elég sokféleképpen vélekedhettek városuk, válasz­tókerületük egészségügyi vi­szonyairól. Különös figyelmet érdemel ez esetben az orvosképviselők véleménye. Dr. Pesta Lászlóé, a bizottság elnökéé például, aki fejlett gyógyszergyártásunk ellenére - vagy éppen azért — az ipari bizottsággal együtt napirendre kívánja tűzni a gyógyszerellátás hazai bázisá­nak kérdését. Dr, Déváid Jó­zsef Borsod megyei kórházigaz­gató hiányolta, hogy más mi­nisztériumok és főhatóságok nem számoltak be a Háznak, vajon mit tesznek a törvény valóraváltásáért. Nyilván első­sorban az építésügyi tárcára célzott. Egyszóval: az egész­ségügy korántsem csupán az Egészségügyi Minisztérium ügye, felelőssége kell hogy legyen. Dr. Faragó Margit kórházi szemészorvos, Szolnok megyei képviselő érdekesen taglalta, miként igyekeztek az országos átlagot meg sem közelítő me­gyében saját erőből enyhíteni a gondokon. És amiről többen is szóltak, dr. Pesta László, dr. Vámos Marietta Pest megyei körzeti orvos és mások: a re­habilitáció ügyének rendezése. Hogy miután az orvos elvé­gezte a magáét, a bizonyos munkavégzésre alkalmas em­ber találjon is érdemes, értel­mes munkát. Igen elmaradot­tak nálunk e tekintetben az állapotok. G yerekgyógyászat, fogászati ellátás, üzemi rendelők helyzete, szűrővizsgálatok és mindenekelőtt a kör­zeti orvosok munkája —. hogy csak néhányat em­lítsünk a sok közül - volt még másfél napon át a ta­nácskozás tárgya. A vita re­mélhetőleg több vonatkozás­ban is újabb lendületet ad egészségügyünk továbbfejlesz­téséhez, amire annak ellenére nagy szükség van, hogy a mi­niszteri beszámoló és jó néhány hozzászólás figyelmet érdemlő eredményeket könyvelhetett el. Talán segít valamelyest ezen túlmenően is a hazai egész­ségügyi kultúra előbbre vitele. Mert hiába a roppant anyagi, szellemi erőfeszítés a gyógyítás érdekében, ha a megelőzés­ben nem haladunk előre. Ab­ban pedig nekünk, a törvény­ben állampolgárnak titulált millióknak van a legfőbb sze­repünk. Egészségesebb élet­mód, megfontoltabb táplálko­zás, káros szokásaink, szenve­délyeink mérséklése — ugye, mindenki tudja, miről van szó. De hát ebben törvény, mi­niszter, képviselő aligha segít­het. Mi magunk azonban te­hetnénk valamit. Balog János Kádár János vezetésével párt- és kormányküldöttség utazik az NDK-ba Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével október ele­jén párt- és kormányküldöttség utazik Berlinbe, hogy — a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának, az NDK Államtanácsának és Minisztertanácsának meghívásá­ra — részt vegyen a Német Demokratikus Köztársaság meg­alakulásának 30. évfordulója alkalmából rendezendő ün­nepségeken. Vállalták - teljesítik Fellendülőben üzemeinkben a szocialista munkaverseny Szerte az országban, így Ba­ranya megyében is nagyon sok gyár, üzem, vállalat, állami gazdaság, termelőszövetkezet tett felajánlást az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felsza­badulásának 35. évfordulója tiszteletére. A munkaverseny mindinkább kibontakozik, egyre több vállalás valósul meg. Most annak néztünk utána, hogy a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, a beremendi Dózsa Termelőszövetkezet és a szabad, szentkirályi Béke Termelőszövet­kezet kollektívája mit tett ed­dig a munkaverseny sikeréért. A Mecseki Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság brigádjai vál­lalták, hogy vastagfa-kitermelé- si és -értékesítési tervüket több ezer köbméterrel túlteljesítik, több fát dolgoznak fel és érté­kesítenek a külpiacon. Az ex­porttöbblet vállalások jó részét már teljesítették. Ennek eredmé­nyeként több a nyereség, me­lyet az idei 60 millió forintos előirányzattal szemben 3 millió forinttal teljesítenek túl, A beremendi termelőszövet­kezet vállalásában azt tűzte ki célul, hogy a fajlagos ráfordí­tásokat szinten tartja. Nos, ezt a bázishoz képest 3,5 százalék­kal javították, amit elsősorban szervezéssel, takarékossággal értek el. Az egy tehénre jutó tej­termelést a vállalásukban 20 százalékkal tervezték növelni. Augusztus 31-ig egy tehén át­lagban 2600 litert adott, így év végére elérik a 3550 litert, vagy­is teljesül vállalásuk. A munka­erő ésszerű szervezésével 6 százalékkal kevesebb az élő­munka felhasználása, az első nyolc hónapban az elmúlt esz­tendő hasonló időszakához ké­pest, ugyanakkor a kevesebb emberrel több munkát végez­nek, Vállalásukban szerepel, hogy idén a háztáji gazdasá­goknak tetszés szerinti abrak­mennyiséget adnak ki. Ez za­vartalanul, bonyolódik. A szabadszentkirályi termelő- szövetkezetben az aszály búzá­ból és borsóból mintegy ötmil- iió forint kárt okozott, így vál­lalásuk egyik pontja ennek a kárnak a pótlására irányul. Ezt (Folytatás a 2. oldalon) Találkozás pécsi alkotókkal Egy esztendővel azután, hogy tizenegy szobrát a Modern Ma­gyar Képtárnak ajándékozta, is­mét Pécsett üdvözölhetjük Amerigo Tot — Tóth Imre — vi­lághírű szobrászművészt. A vá­roshoz szülői szálak nem kötik ugyan, de Pécs mindig megkü­lönböztetett szeretettel fogadja a negyven éve Rómában élő mestert, A szimpátia és a sze­retet kölcsönös, ennek Amerigo Tot újabb tanújelét adta: a va­rasnak ezúttal köztéri szobrot ajándékozott, amelyet a Koma­rov Gimnázium előtti téren ál­lítottak föl. A művész hétfőn a kora dél­utáni órákban érkezett Pécsre. A megye és a város vezetői ne­vében Takács Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese köszön, tötte, s adta át a vendéglátók ajándékát a 70. születésnapját Magyarországon ünneplő Ame­rigo Tótnak. Délután 3 órakor került sor a Komarov-emlékszobor ünne­pélyes átadására. A megye és a város politikai, kulturális és művészeti életének képviselői jelenlétében a Komarov Gim­názium és Szakközépiskola iro­dalmi színpada emlékezett a hősi halált halt űrpilótára, majd Kircsi László oboaművész adott elő egy Britten-művet. Az ember és a komputerizált világ ellentétét kifejező izgal­mas szobrot Komlódi Józseiné, a városi tanács elnökhelyette­se vette át a pécsi lakosság nevében. — örömmel és őszinte tiszte­lettel köszöntjük a mestert is­mét a körünkben. Számunkra e találkozás különösen értékes, mert Pécs köztéri szobrainak sora gazdagodik ma az általa készített művel — mondta Kom­lódi Józsefné, majd így folytat­ta: — Amerigo Tot művészi nagy­sága abban van, hogy műszer­érzékenyen reagálva korunk változásaira, alkotásaiban a ma emberét, annak küzdelmét formálja plasztikus képpé. Ame­rigo Tot, Tóth Imre eddigi éle­te és művészete bizonyítéka annak, hogy a művész a hala­dó társadalmi törekvések elkö­telezettje. örömteli tudattal ve­szem át az előttünk álló monu­mentális művet. Úgy érzem, ha majd elköszönünk is a művész­től, most már mindig köztünk marad, hiszen gondolatai, érzé­sei itt maradnak érzékenyen megfogalmazva, megformálva Komarov-szobrában. Az avatás után a gimnázium tanulói köszöntötték a mestert, aki egy ólával később már a Modern Magyar Képtárban de­dikálta a lapunkban megjelent szoborképet. Hosszú sor kígyó-, zott asztala előtt, de a mester­nek adomázni is maradt kedve. Az egyik látogató kérdésére például — Melyik a helyes cím: Nyugdíjas birkózó vagy A tá­bornok? — azt felelte. — Egyik sem. Ezt a szobrot egy Jrülföldi tudósító barátom­ról mintáztam, akivel össze­vesztem. Azért nincs füle, mert csak jár-kel a világban, de nem vesz észre semmit. A feje is azért* ilyen pogácsa ... Amerigo Tot késő délután a Nevelők Házában pécsi művé­szekkel találkozott. Mai prog­ramjában kaposvári kirándulás szerepel: a Rippl-Rónai házal keresi fel. Este pedig főiskolá­sokkal beszélget a Pécsi Tanár­képző Főiskola klubjában. H. J. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Viiág proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVI. évfolyam, 270. szám 1979. október 2., kedd Ára: 1,20 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents