Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)
1979-10-08 / 276. szám
Megmondják a csillagok Az asztronómia eltévelyedett ikertestvére Oroszián lett a Szűzből N yugot-Európában újra reneszánszát éli az asztrológia, a csillagjóslás. A képes újságok külön horoszkóprovatot állítottak fel, a házassági hirdetésekben’is kiemelkedő fontosságot kapott, hogy a kívánt partner milyen csillagjegyben született. Az sem ritkaság, hogy az új munkahelyre pályázótól megkérdezi a személyzetis, mi a csillagjegye. Mert, ugyebár, nem mindegy, hogy valaki Oroszlán, Szűz vagy éppen Skorpió: az asztrológia hagyományai szerint ugyanis az Oroszlán jegyében született ember tipikusan uralkodásra termett, vezető tipus, a Szűz kiváló és engedelmes alattvaló, vagyis beosztott, a Skorpió-típusban pedig nem csekély forradalmi hajlandóság szorult a születésének percében a csillagok állása folytán. A János vitéz története H legtöbbet Játszott darab Készül a rádiófelvétel A televízió negyedik negyedévi műsorából Az utolsó negyedév műsorából csupán az érdekes, valamiért kiemelkedőnek ígérkező programokat soroljuk fel. így az időszaki politikai és ismeret- terjesztő műsorok közül rendkívül közérdekű a Metró című kétrészes dokumentumfilm. — Csaknem száz éve ugyanis, hogy Budapesten elkészült Európa első föld alatti kéreg- vasútja, megelőzve például Párizst is. Az ötvenes évek elején új, nagyszabású munka indult, mely ma is folyik: a korszerű új földalatti építése. Ugyancsak érdekesnek tűnik c Somogyi József szobrász- művészről készült portréfilm, melynek címe: Párbeszéd gondolataimmal, s meghallgathatjuk benne a művésznek a közelmúlt és a jelen közéleti, művészeti problémáiról kialakított véleményét. A magyarországi műemlékek sorában ritka. Siklósi várról is készül egy film. A most kezdődő héten Csehov: Cseresznyéskert című halhatatlan drámai remekének tévéfeldolgozásában indul az irodalmi és drámai műsorok utolsó negyedévi sorozata. A további tévéátdolgozások: Tur- genyev: Egy hónap falun (Rutt- kai Éva, Mensáros László, Hau- mann Péter és a nemrég Pécsre szerződött Gyöngyössy Katalin főszereplésével, Balázs Béla: Utolsó nap című Rafael Snati életrajza. Továbbá: Győré Imre Dózsa koporsói című tragédiája, aztán a vígjátékok sorában az ismeretlen pálosrendi szerzetes írta Bakhus című farsangi játék. De láthatjuk az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója új főrendezőjének^ Babiczky Lászlónak rendezésében Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója című „történeti híradóját". Sokan várják Sütő András: Anyám könnyű álmot igér című tévéjátékát Sik Ferenc rendezésében, a főszerepben Törőcsik Marival, Győri Emillel és Póger Antallal. Több új filmsorozatot vettek meg külföldről: Washington zárt ajtók mögött címmel egy hatrészes amerikai sort az ismert Watergate-ügyről és Gyökerek címmel Alex Haley világsikert aratott regényének 12 részes amerikai tévéfilmváltozatát g iietfoi Ősrégi hiedelem, hogy az égitestek állása befolyásolja a földi eseményeket, emberi sorsokat, jellemet, egyéniséget. Csaknem 2000 éve írta meg a görög Ptolemaiosz csillagász Almageszt című könyvét, amely máig az asztrológusok bibliája. S már ez a régi könyv is megírásakor több ezer éves hagyományok összefoglalója volt tulajdonképpen. Az asztrológia az ókorban volt a legfontosabb, legnagyobb tekintélyű „tudomány". A kereszténység első századaiban az egyház ellenezte az asztrológiát, az ellenérzés azonban egyre fogyott: a reneszánsz idején még a pápák között is jócskán , akadt csillaghívő. Különösen a 14.—15. század volt erősen átitatva a csillagokba vetett hittel: neves orvosok, például Cardanus, vagy Paracelsus egész gyógyászati tevékenységüket a csillagok járásához szabták. Olyannyira tudománynak tekintették az asztrológiát akkoriban, hogy néhány egyetemen külön tanszéke volt. A szélhámosokról nem szólva, a legkiválóbb tudósok közül is sokan készítettek, horoszkópot, így például a csillagász Regiomontanus, aki egy időben Mátyás királyunk udvari horoszkópkészítője volt, Ticho de Brahe, vagy Kepler, akinek Wallensteinnek, a 17. század egyik legnagyobb hadvezérének készített horoszkópja máig bizonyíték a csillaghívők kezében: Kepler ugyanis megjósolta a hadvezér erőszakos halálát, s Wallensteint tényleg megölték. Ugyanakkor az is tény, hogy Kepler nem hitt a csillag- jóslásban, s csak anyagi és társadalmi okok kényszerítették a horoszkópok készítésére. Az új kor küszöbétől, a modern csillagászat hajnalától kezdődően a korábbi „sziámi ikrek", az asztronómia és az asztrológia, teljesen szétváltak. A tudomány végképp megtagadta a csillagjóslást, sőt, egyre több tudományos érvvel tagadta létjogosultságát. A csillagászok például azért bírálják az asztrológusokat, hogy amióta az ókorban feltalálták a csillagjóslást, azóta a földtengely úgynevezett precíziós mozgása folytán az állítólagos Vízöntő születésekor a Nap nem is a Vízöntő, hanem a Bak jegyében áll. Aki Szűznek születik, az valójában Oroszlán. Általában a Nap vándorlása zodiákus jegyein át egy csillagképpel eltolódott, de erre az asztrológusok ügyet sem vetnek. A biológusok, genetikusok azzal érvelnek, hogy az ember örökletes tulajdonságai nem a születés percében (mint ahogy a horoszkópok alapul veszik), hanem már a petesejt és az ondósejt egyesülésekor meghatározottak. Á születés percében mindezen már senki és semmi nem változtathat — legkevésbé a csillagok állása. Azt, hogy az égitestek mivel hatnak az emberi egyéniségre, sorsra, azzal az asztrológusok bírálói nem is foglalkoznak, hiszen erre évezredek óta a legnevesebb asztrológusok sem tudtak magyarázatot kitalálni. De úgy látszik, nem is kell: a ma emberében épp úgy él a csodavárás, mint az ókoriakban. Csak egy jellemző adat: nemrégiben felmérést végeztek az NSZK-ban, hogy hányán hisznek a csillagok befolyásában: 4,4 millió lakos válaszolt „igen”-nel, 13,6 millió pedig „talán”-nal, az ország lakosságának több, mint 40 százaléka! D. I. „Szegény" jegyüzér „Drága uraml Két jegy a hatosra I" — szajkózza mellettem a gyorsbeszédű fiatalember az egyik budapesti mozi bejáratánál, néhány perccel a híradó előtt. Ot perce figyelem, sokadszor próbálkozik már az eladással. Amikor először megláttam, még egy csokorra való jegye volt, most már csak kettő maradt. Még véletlenül sem egy-két jegyen túladni akaró, hanem „nagyban" dolgozó profi. Jegyüzér. — Hogy megy a Zsolt? — fon dúlok hozzá. — Gyengén. A film se túlságosan jó, még jegyet is lehet kapni a pénztárnál. Volt már jobb napom is. — Mennyi jegy kelt el most a hat árai előadásra? — Titok. Már annyiszor megbuktam, hogy megtanultam, senkinek semmit sem szabad elárulni. — Mégis: hány forintot lehet keresni egy jegyen? — Eredetileg ötösért vettem darabját, most tízért passzolom el. — Miért nem a Csillagok háborújánál árul? — Ott már nekem befellegzett Több az árus, mint a mozirajongó. Az pedig már nem üzlet. — Kiről lehet sejteni, hogy elfogadja az ajánlatot, azaz jegyet vesz egy üzértől, még ha busás feláron is? — Azt ki lehet szúrni a tömegből. Jó adag emberismeret kell hozzá. Maga például soha nem venne jegyet tőlem. Jóformán be sem fejezi az utolsó mondatot, elsázza a maradék két „zsugát*1 és tovább- állni készül. De pár lépésről azért visszaszól: — Nehéz ügy ez, pajtás. Most roboghatok a másik moziba. És ez igy megy majd minden nap. Azzal a Lada volánjához ül. Egy darabig követem tekintetemmel, még egyszer visszanéz. Az arcomra van Írva, hogy nem rendülök meg a végén mondottaktól. Észreveszi. h. I. Egyszer én is voltam már lluska. Egyfonatú copfban végződő, szőke parókában, nővérem hosszú szoknyájában és gyomormarkolászó izgalommal, ötödikes koromban. Iskolai színpadunk művészi teljesítményét kár lenne boncolgatni, de az biztos, hogy örökre megszerettük a János vitézt. Petőfi híres elbeszélő költeménye, Ka- csóh Pongrác zenéjével számtalan jobb és rosszabb feldolgozást is megért. És nemcsak az amatőr színjátszók, hanem a hivatásos színházak is igen megkedvelték a művet, hiszen a János vitéz egyike ^a legtöbbet előadott, legnépszerűbb daraboknak a magyar nyelvű színjátszás történetében. A János vitézt még Cleve- landban is ismerik. Az északamerikai városban megtartott 1954-es előadáson ezrek tapsoltak Jancsi és lluska történetének. És ezzel el is kezdődhet egy felsorolás, a ,,leg"-ek töredékes számbavétele, amelyek a János vitéz bemutatóihoz kapcsolódnak. Budapesten, a Király Színházban 1904. november 18-án tartották a premierjét. Jancsi szerepét Fedák Sári, lluskát Medgyaszay Vilma, a királylányt Szamosi Éva énekelte. E darabban nyitották meg 1908- ban a kolozsvári Operát, az első tévéváltozatot a brüsszeli televízió sugározta, 1964-ben. A bábfeldolgozás rekordját egyelőre a marosvásárhelyi bábszínház tartja, ahol 1954-ben százhatvanötször adták elő a János vitézt. A világ magyar nyelvű színházai 1970-ben kétszáznyolcvanegy előadást tartottak a műből. És végül: Pécsen 1967-ben, Sík Ferenc rendezésében került utoljára színpadra a darab. Illetve 1968 nyarán még előadták a pécsi szabadtéri színpadon, ahol is a címszerepet majd minden idők legnépszerűbb János vitéze, Sórdy János alakította. A dalmű legújabb kamaraváltozatát is Pécsen rendezték. A Pécsi Nemzeti Színház tagjai, Cseh Mária (lluska), Juhász Pál (Jancsi), Ágoston Edit (Királylány), Berczeli Tibor (Bagó), Németh Nóra (mesemondó) elevenítik meg az alakokat, Á hetvenperces előadást Földessy Dénes alkalmazta színpadra, zenei vezető Károly Róbert. A megyei népművelési tanácsadó szervezésében az előadás bejárta Baranya és Somogy megyét A Pécsi Rádió pedig elkezdte nagy karácsonyi műsorának felvételeit és többek között e kamarafeldolgozást is sugározza, rövidített formában. b. a. Vili a r ilyen is van... A kutyának még tetszik is... Kntyapácíensek a kozmetikában A gazdi a frizurafazont is kiválaszthatja Zebulon nagyon ficereg. Nehezen viseli a megpróbáltatásokat. Most, hogy a kosztól összeragodt szőrzetének egy részétől szabadítják meg, remegni 'kezd. Legszívesebben leugrana az asztalról és elszaladna, de a plafonra erősített s a nyakörvhöz csatolt „köldökzsinór” megakadályozza ebben. Nincs más választása, tűr. Hiába, a szépségért még egy uszkárnak is meg kell szenvednie. Zebulon ugyanis uszkár, a főváros egyik maszek kutyakozmetikájának páciense. — Két éve nyitottam meg a boltot a hajdani asztalosműhely helyén — mondja Cs/z- madiáné dr. Benkő Ilona, a Lédi kutyakozmetikai szalon mindenese. — Nehezen indult be az üzlet, de most már egyre több kutyát hoznak ide. Még Szolnokról, Miskolcról is fogadok „vendégeket”. Zebulon közben már túl van az „első felvonáson”, miután szépen megnyírták. Akár jöhetne is a fürdetés, ha bírná idegekkel, ám rászorul egy kis pihenésre, annyira remeg. — Lassan összejön egy vödör szőr, csaknem ennyitől szabadult meg ez az uszkár — magyarázza a kozmetikusnő, mialatt a fürdőbe viszi o gazdi féltett kedvencét. Mert hát a java csak ezután következik. Fürdetés, vitaminos samponnal, bolhairtás, szárítás, kifésülés, körömvágás, fogkő-eltávolítás, fülpucolás, fazonigazítás a sorrend, ezeket végig kell szenvednie a derék állatnak, hogy megszépülve kaphassa vissza gazdája, aki reggel itthagyta — ha már teljes szépítőkúrára fizetett be. (Persze, csak egyiket-másikat is lehet választani.) Az egész tortúra — ebektől függően — pár száz forint körül van, ezen belül a körömvágás, a fültisztítás, a bolhairtás egységesen 30 forint, a fürdetés 60-tól 200-ig terjed (kutyája válogatja), de a fazonigazítás is belekerül 60—80 forintba. Két-három óra kell egy her- cig kutyafrizurához, ha egyéb szolgáltatások is járulnak nyi- ratkozáshoz. Ennyi időbe telik a teljes szépítőkúra, amihez még a frizurafazont is ki lehet választani az ebtartónak. — Nem is olyan könnyű munka ám ez — világosít fel Csizmadiáné dr. Benkő Ilona, aki állatorvosi tapasztalatait is kamatoztathatja a kutyacsinosítás során. — Amennyi szőrt én naponta lenyelek. . . Meg aztán a testesebb állatók emelgetése sem leányálom. Olykor meg is harapdálnak <jz ebek. Lassan Zebulon is megnyugszik, igaz nem sokat kell már kibírnia. A gazdi sincs itt, így könnyebben tűri az utolsó simításokat. Sokszor ugyanis éppen az a baj, ha a tulaj végignézi a műveleteket. Ez történt akkor is, amikor egy alkalommal az egyik uszkárt az ebtartó nyírás közben addig vigasztalta, amíg a négylábú el is hitte: fáj neki a frizura- igazítás. Ezt látva a gazdi szíve megesett rajta, kiszabadította kényszerhelyzetéből, s, az uszkár pillanatok alatt az utcán termett. Egyikőjüket sem zavarta különösebben, hogy a hirtelen szabaddá vált állat félig meg volt nyírva, félig nem. Úgy mutathatott, mint egy hevenyészve kifordított irhabunda. Horváth L.
