Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)

1979-10-01 / 269. szám

tki nálunk született meg másodszor Az asszony szeméből azt olvasta ki, hogy meg akarja menteni Sűrű, nehéz köd borult Bics­kére azon az 1945 februári es­tén. Az egyik faluszéli épület előtt fék csikordult, a szovjet katonai járműből egyenruhás fiatalemberek szálltak ki. Fá­radtak voltak, bementek a ház­ba és szállást kértek. Az éjszaka kellős közepén a gépkocsivezető riasztotta őket. Németek vet­ték körül a települést, a helyzet válságos volt. Kint géppisztolyok csattogtak, a szovjet katonák már-már elkészültek a legrosz- szabbra ... A házban lakó pa­rasztasszony azonban megfogta Jurij Ivanovics kezét és egy — a kerteken átfutó — jól álcázott lövészárokh'oz vezette. A fiatal tiszt az első pillanatban gyana­kodott, az asszony szeméből azonban azt olvasta ki, hogy meg akarja menteni. Nem téve­dett. Azóta már egyszer meg­próbálta megkeresni a házat. Most végre meglett. A feltehető­leg még élő idős parasztasz- szonnyal viszont nem sikerült ta­lálkozni. — Mik voltak ennek a helyzet­nek az előzményei — kérdeztem Sismonyin elvtárstól, akivel itt Pécsett beszélgettem a napok­ban. — Az „előzmények" aligha tekinthetők rendkívülinek. Sok millió társammal együtt vertük a ránkzúduló fasisztákat. Ami az én egyéni életemet illeti, 1921- ben a Volga menti Szaratovban születtem. Négy éves voltam, amikor családunk Moszkvába került. Gimnáziumot végeztem, röplabdáztam. Később váloga­tott lettem. Beiratkoztam a moszkvai építészeti főiskolára, ahol a KOMSZOMOL felhívása nyomón a Vörös Hadsereg felé irányult a figyelmem, 1938-ban tiszti iskolára mentem, három év után tüzértiszt lettem. Két hónap múlva a nácik megtá­madták a Szovjetuniót. . . Végig harcoltam a háborút — had­nagyként kezdtem, századosként fejeztem be. Sztálingrád, Dnye­per, Ukrajna, Harkov, Kisinyov, a Kárpátok, Románia, Magyar- ország . .. háborús útvonalán jutottam el ide a 41-es gárda­hadosztály ütegparancsnoka­ként. Szekszárd mellett sebesül­tem meg harmadszor. Szegedre vittek kórházba, ahonnan 1945 februárjában kerültem gyógyul­tan Bicske térségébe. Akkor dúltak Székesfehérvár környékén oz utolsó ádáz magyarországi küzdelmek. Bicskén aztán az előbb elmondott módon másod­szor is megszülettem . . . — Ragyogóan beszél magya­rul. Honnan ez a kiváló nyelv­tudás? — A háború után, mint 24 éves fiatal tisztet Moszkvába küldtek a katonai akadémiára. Előzőleg már jól tudtam németül. Amikor ott megkérdezték, milyen nyelvet akarok tanulni, a magyart vá­lasztottam, Láttam, az emberek között gyakori a félreértés. A jö­vőre gondoltam...- Vagyis arra a tevékenység­re, aminek köszönhetően önt a magyar irodalom moszkvai nagykövetének tartják sokan?- Az akadémia utolsó két évében amellett, hogy magyart tanultam, újságírásra szakosí­tottam magam. Miután alezre­desi rangban leszereltem, a moszkvai rádió magyar nyelvű adósát szerkesztettem majdnem négy évig. Velem együtt dolgo­zott akkor ott például Hável Jó­zsef, az ismert magyar külpoli­tikai publicista. Aztán tanítot­tam is — többek között a moszk­vai kereskedelmi akadémián, a diplomáciai iskolán. Végül át­tértem a szabad foglalkozásra, újságíró és műfordító lettem.- Sismonyin elvtársnak eddig 50 magyar regény- és szinda- rabforditása jelent meg, köztük Cseres Tibor, Veres Péter, Dar­vas József, Karinthy Ferenc, Do- bozy Imre, Fehér Klára, Szamos Rudolf írásai. Jelenleg min dol­gozik?- Most Zsombor János ma­gyar újságírókollégámmal és barátommal közösen írunk egy riportkötetet, amelyben az 1945- ben Magyarországon elesett szovjet hősökről, a velünk együtt harcolt magyar partizánokról és az 1945-ben született magyar fiatalokról lesz szó. A kettős kiadású könyv magyarul és oro­szul is megjelenik. Bebesi Károly Népszerűek a TIT nyelviskolái Az idegen nyelvi okta- tcs-tanulás jelentőségéről ma már nem kell beszél­nünk, ugyanis ennek fon­tosságáról mór régen meg­győződtek iskolákban, mun­kahelyeken egyaránt. Meg­növekedett az érdeklődés a különféle nyelvek iránt. Tanulásukra elsősorban a TIT nyelvtanfolyamai nyúj­tanak lehetőséget, ahol több mint húsz éve el is kezdték az idegen nyelvek oktatását. Ezeken a tanfolyamokon tizenhét nyelvet tanítanak. Legnépszerűbb a német és az angol, majd a francia és az orosz következik. Ke­vesebben tanulnak olaszt az elmúlt évekhez képest, viszont 'egyre többen sze­retnének spanyol órákra járni. Hogy mennyire eredmé­nyesek ezek a nyelvórák? A felmérések szerint a hall­gatók egy része már má­sutt is tanult idegen nyel­vet, de a nyelviskolák jó híre, bevált módszerei „át­csábították” őket a TIT-be. Leghatékonyabbnak az in­tenzív tanfolyamok bizo­nyulnak, ezek elvégzése után ugyanis a hallgatók­nak több mint a fele le is teszi az állami nyelvvizsgát közép- vagy felsőfokon. Tény, hogy a nyelvtanfolya­mok igen látogatottak és a hallgatók nagyobb része végigjárja a tanfolyamok fokozatait. A TIT Baranya megyei Szervezete is hirdet évről évre tanfolyamokat. Idén tíz nyelvből választhatnak a leendő tanulók. Zenei világnap A budapesti művészeti hetek keretében — a világnap al­kalmából — a Zeneakadé­mián nagyszabású kórus- és gálakoncerttel egybekötött ün­nepségen hirdették ki a na­pokban megtartott II. Szigeti József nemzetközi hegedűver­seny eredményét. A tekintélyes hazai és kül­földi szakemberekből álló zsűri döntése alapján — kiemelke­dő, egyenértékű teljesítményeik elismeréseként — a magyar Szederkényi Nándor és a len­gyel Edward Zienkowski kapott — Ex Aequo — első díjat. — A második díjat — megosztva két magyar versenyzőnek — Stuller Gyulának és Falvay Attilánok — ítélték oda. Har­madik dijat a zsűri nem adott ki. MOSZKVÁBAN ES NEW YORKBAN A Csárdáskirálynő diadala Bemutató: szombaton Hol volt már a monarchia békehangulata, az édeskés összejövetelek, a csipkés, fe­hér ruhás hölgyek a bágyadt napsütésben. 1914-ben a sza­rajevói merénylet és a kirob­banó világháború szétszaggat­ta a rózsaszínű álomfelhőt, fé­lelmes, nyomasztó idők követ­keztek. Bécsben még a szín­házakat its bezárák és a nép­szerű marienbadi fürdőhely is csak viszonylagos menedé­ket nyújtott a háború réme elől. Úgy tűnt, végleg befel­legzett a joviális, kellemes életnek. Volt azért, aki ezekben a hónapokban sem adta fel a reményt, hogy újra visszatér a pezsgés a mindennapokba, és hogy újra a közönség kegyelt­je lesz. Kálmán Imre operett­jeit ekkor már a monarchia határain túl is jól ismerték, de utolsó műve, A kiskirály nem ért el sikereket. Már a leve­gőben vibrált a készülődő há­ború és egy szerencsétlen szín­házi „katasztrófa" is bekövet­kezett. A bécsi előodás híres primadonnája, Mizzi Günther □tietföi hirtelen megbetegedett, mire partnere, Louis Treumann is le­mondta a fellépést. Mint utóbb kiderült, a közönség e két kedvence megállapodott egy­mással, hogy egyikük sem ját­szik új darabban a másik nél­kül. Ilyen előzmények után érke­zett meg Kálmán Imre Marien- bodba és szállt meg abban a villában, ahol előtte, nagy titoktartás mellett VII. Edward és I. Ferenc József tanácsko­zott. A zeneszerző igyekezett elszakadni a háborútól és né­hány hónapos munkával meg­komponálta életének egyik leg­sikeresebb művét, az Éljen a szerelem című operettet. A da­rab címét még a bemutató előtt Csárdáskirálynőre változ­tatta és 1915-ben Bécsben bo­csátotta szárnyra. A budapesti Király Színház 1916. november 3-án mutatta be a Csárdás­királynőt és nem sokkal ké­sőbb a pozsonyi színház tűrte programjára, Verecki Szilvia főszerepében Honthy Hanná­val. így kezdte diadalútját a Csárdáskirálynő és ez az út még napjainkban sem ért vé­get. Több ezer előadást tar­tanak ma számon a színházi statisztikák és a Csárdáski­rálynő nemcsak Európát, ha­nem Amerikát is meghódította. Éspedig az „újjá szabott" vál­tozat, melyet Békeffy István és Kellér Dezső írt. Csak azért variálták át az operettet 1954- ben, hogy a legelső primadon­na, a már Kossuth-díjas Honthy Hanna továbbra is kaphasson benne megfelelő szerepet. Megalkották Cecíliát, aki ugyan eddig is élt a da­rabban, de mellékszereplőként. Az új Csárdáskirálynőben Ce­cília lesz a ,,grande dame”, aki mindenkit elbűvöl és aki­nek akarata irányítja az életet. Az újjávarázsoit operett egye­dülálló sikerrekordot állított fel. 1954—66-ig 1026-szor ad­ták elő, majd egy újabb fel­újítással 170-szer. Moszkvában díszelőadást rendeznek Honthy Hanna és a Csárdáskirálynő kedvéért, az Egyesült Államok­ban pedig négy évig őrzik az emberek a megvásárolt jegyet Honthy Hanna hirtelen meg­betegedése miatt. A művésznő kigyógyulva betegségéből, 76 éves korában utazza be Kana­dát és az USA-t. New York­ban ausztráliai szerződést is kínálnak neki, de ezt már nem vállalja el. A Csárdáskirálynő ma is telt házakat vonz, s bár nosztal­giával, elérzékenyülve gondol­nak oz utolérhetetlen Hannus- kára, örömmel tapsolják meg a kevésbé legendás, -de tehet­séges primadonnákat. Való­színűleg így lesz a Pécsi Nem­zeti Színház szombati, Csár­dáskirálynő premierjén is. B. A. „Az erőpróbák jót tesznek az embernek...” Törőcsik Mari - új szerepkörben Törőcsik Mari az „Egy őrült éj­szaka" című filmben. Számos bejelentés hangzott el a győri Kisfaludy Színház évadnyitó társulati ülésén, mind közül a legnagyobb meglepe­tést azonban az jelentette, hogy a színház művészeti ve­zetője Törőcsik Mari, Kossuth- díjas kiváló művész lett. A do­lognak mindössze annyi előz­ménye volt, ha ez egyáltalán előzménynek tekinthető, hogy a művésznő az elmúlt évadban nagy sikerrel játszotta Győrött a Harag György rendezte Vi­harban Katyerina szerepét. Ter­mészetesen szó sincs arról, hogy Törőcsik Mari az új sze­repkör betöltésével véglegesen vagy akár időlegesen is meg­válik a színész éltető elemétől, mint meg fogjuk látni, az ő esetében legnagyobb szerelmé­től — a színpadtól. Rögtön az új évad első napjaiban elkezd­te próbálni Szép Ernő: Patika című darabjában a patikusné szerepét, a darabot egyébként Maár Gyula rendezi. Ezen kívül a Kurázsi mamában az anyát fogja alakítani — rendező: Ig- lódi István. — Életrajzi adataiból nem derül ki, hogy játszott volna va­laha is vidéken. Volt-e módja, energiája odafigyelni a vidéki színházi életben történtekre? — Vidéki színház tagja soha nem voltam — válaszolta a művésznő. — Csupán a Nem­zetivel jártam tájolni. Sok ba­rátom játszott azonban vidé­ken, úgyhogy sok mindenről tudtam, de az ember igazán csak akkor lát bele, ha csinálja is. Megtanultam becsülni a vi­déki színészt, aki rendkívüli munka árán látja el a felada­tát. A vidéki színészet olyan problémákat vet fel, amelyeket okvetlen meg kell oldani. Vi­déken nehezebb a színésznek, mint a fővárosban, bár a fővá­rosi színészek is túlterhelésre panaszkodnak. Vidéken tájolni kell, méghozzá sokszor rendkí­vüli körülmények között. Bizo­nyos előadások bizonyos helye­ken óhatatlanul csak nívó alatt jöhetnek létre. S ha a színész­nek még vágyai is vannak, hogy filmezzen, tévézzen, ezek a vágyak igen nehezen teljesít­hetők. — Az új évad műsorfüzeté­ben a többi között így vall: .. saját utam kényszerűen el­tér a korábbitól. A korábbi ke­retek kimerültek." Hogy érti ezt? — A pálya kezdetén küzd az ember azért, hogy elfogadják. A küzdelemhez erőt maga a küzdés ad., Nagyon sok min­dent megtanultam, sok mindent tudok. Általában ilyenkor szo­kott beállni a krízis. Elkényel- mesedhet, fennáll annak a ve­szélye, hogy ismétli önmagát. Ha van egy ilyen lehetőségem, hogy rácsodálkozzam egy új színházra és a színház rámcso­dálkozik, akkor meg kell pró­bálni, hogy bizonyos elképze­léseimet egy színház belső rendjéről, munkamoráljáról, hangulatáról megvalósíthas­sam, hogy azokat elfogadható­vá tegyem. — Ez a lépés valóban „sza­bálytalan", mint ahogy a mű­sorfüzetben olvasható? — Szabálytalan már maga az, hogy egy bizonyos helyzet­ből egy bizonytalanba lépek, hogy nem mértem fel az erői­met, lesz-e elegendő végigcsi­nálni. Nem mértem fel, hogy támogatnak-e és kik támogat­nak a munkában, hogy megfe­lelhetek-e ennek a feladatnak. Csak a hittel rendelkezem, hogy ha már lehetőségeim vannak, akkor ennek az újfajta erőpróbának ki kell tennem magam. Mindenképpen jót tesz az embernek, ha nehezebb kö­rülmények között teszi magát próbára. — Egy színház művészi fejlő­désére vonatkozó elképzelések általában hosszabb távra szól­nak. Hogyan látja perspektivi­kusan a győri Kisfaludy Szín­házhoz fűződő kapcsolatát? — A szerződést két évre ír­tam alá. Ennyi idő legalább kell ahhoz, hogy az ember az elképzeléseket kipróbálja. Az évad elején rögtön próbálni kezdtem. A színpadi munka közben is tájékozódom, figye­lek, hogy beláthassak a színház szervezetébe, vezetésébe, mind­abba, ami lényeges. Pákovics Miklós A MECSEKI SZÉNBÁNYÁK FELVESZ: 18—35 éves férfi munkavállalókat föld alatti csillés, segédvájár, vájár munkakörbe. 35 ÉVESNÉL FIATALABB OJ DOLGOZÓINKAT Komlón, illetve Pécsett 1—1,5 év múlva készpénzbefizetés nélkül, rendkívül előnyös anyagi feltételek mellett juttatjuk lakáshnz A lakáskiutalás feltétele: 10 éves szerződés föld alatti munkára. A lakáskiutalásig kényelmes munkásszállói el­helyezést biztosítunk Komlón. Címünk: Mecseki Szénbányák munkaügyi osztálya, 7629 Pécs, Komját Aladár u. 5.

Next

/
Thumbnails
Contents