Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)
1979-10-01 / 269. szám
tki nálunk született meg másodszor Az asszony szeméből azt olvasta ki, hogy meg akarja menteni Sűrű, nehéz köd borult Bicskére azon az 1945 februári estén. Az egyik faluszéli épület előtt fék csikordult, a szovjet katonai járműből egyenruhás fiatalemberek szálltak ki. Fáradtak voltak, bementek a házba és szállást kértek. Az éjszaka kellős közepén a gépkocsivezető riasztotta őket. Németek vették körül a települést, a helyzet válságos volt. Kint géppisztolyok csattogtak, a szovjet katonák már-már elkészültek a legrosz- szabbra ... A házban lakó parasztasszony azonban megfogta Jurij Ivanovics kezét és egy — a kerteken átfutó — jól álcázott lövészárokh'oz vezette. A fiatal tiszt az első pillanatban gyanakodott, az asszony szeméből azonban azt olvasta ki, hogy meg akarja menteni. Nem tévedett. Azóta már egyszer megpróbálta megkeresni a házat. Most végre meglett. A feltehetőleg még élő idős parasztasz- szonnyal viszont nem sikerült találkozni. — Mik voltak ennek a helyzetnek az előzményei — kérdeztem Sismonyin elvtárstól, akivel itt Pécsett beszélgettem a napokban. — Az „előzmények" aligha tekinthetők rendkívülinek. Sok millió társammal együtt vertük a ránkzúduló fasisztákat. Ami az én egyéni életemet illeti, 1921- ben a Volga menti Szaratovban születtem. Négy éves voltam, amikor családunk Moszkvába került. Gimnáziumot végeztem, röplabdáztam. Később válogatott lettem. Beiratkoztam a moszkvai építészeti főiskolára, ahol a KOMSZOMOL felhívása nyomón a Vörös Hadsereg felé irányult a figyelmem, 1938-ban tiszti iskolára mentem, három év után tüzértiszt lettem. Két hónap múlva a nácik megtámadták a Szovjetuniót. . . Végig harcoltam a háborút — hadnagyként kezdtem, századosként fejeztem be. Sztálingrád, Dnyeper, Ukrajna, Harkov, Kisinyov, a Kárpátok, Románia, Magyar- ország . .. háborús útvonalán jutottam el ide a 41-es gárdahadosztály ütegparancsnokaként. Szekszárd mellett sebesültem meg harmadszor. Szegedre vittek kórházba, ahonnan 1945 februárjában kerültem gyógyultan Bicske térségébe. Akkor dúltak Székesfehérvár környékén oz utolsó ádáz magyarországi küzdelmek. Bicskén aztán az előbb elmondott módon másodszor is megszülettem . . . — Ragyogóan beszél magyarul. Honnan ez a kiváló nyelvtudás? — A háború után, mint 24 éves fiatal tisztet Moszkvába küldtek a katonai akadémiára. Előzőleg már jól tudtam németül. Amikor ott megkérdezték, milyen nyelvet akarok tanulni, a magyart választottam, Láttam, az emberek között gyakori a félreértés. A jövőre gondoltam...- Vagyis arra a tevékenységre, aminek köszönhetően önt a magyar irodalom moszkvai nagykövetének tartják sokan?- Az akadémia utolsó két évében amellett, hogy magyart tanultam, újságírásra szakosítottam magam. Miután alezredesi rangban leszereltem, a moszkvai rádió magyar nyelvű adósát szerkesztettem majdnem négy évig. Velem együtt dolgozott akkor ott például Hável József, az ismert magyar külpolitikai publicista. Aztán tanítottam is — többek között a moszkvai kereskedelmi akadémián, a diplomáciai iskolán. Végül áttértem a szabad foglalkozásra, újságíró és műfordító lettem.- Sismonyin elvtársnak eddig 50 magyar regény- és szinda- rabforditása jelent meg, köztük Cseres Tibor, Veres Péter, Darvas József, Karinthy Ferenc, Do- bozy Imre, Fehér Klára, Szamos Rudolf írásai. Jelenleg min dolgozik?- Most Zsombor János magyar újságírókollégámmal és barátommal közösen írunk egy riportkötetet, amelyben az 1945- ben Magyarországon elesett szovjet hősökről, a velünk együtt harcolt magyar partizánokról és az 1945-ben született magyar fiatalokról lesz szó. A kettős kiadású könyv magyarul és oroszul is megjelenik. Bebesi Károly Népszerűek a TIT nyelviskolái Az idegen nyelvi okta- tcs-tanulás jelentőségéről ma már nem kell beszélnünk, ugyanis ennek fontosságáról mór régen meggyőződtek iskolákban, munkahelyeken egyaránt. Megnövekedett az érdeklődés a különféle nyelvek iránt. Tanulásukra elsősorban a TIT nyelvtanfolyamai nyújtanak lehetőséget, ahol több mint húsz éve el is kezdték az idegen nyelvek oktatását. Ezeken a tanfolyamokon tizenhét nyelvet tanítanak. Legnépszerűbb a német és az angol, majd a francia és az orosz következik. Kevesebben tanulnak olaszt az elmúlt évekhez képest, viszont 'egyre többen szeretnének spanyol órákra járni. Hogy mennyire eredményesek ezek a nyelvórák? A felmérések szerint a hallgatók egy része már másutt is tanult idegen nyelvet, de a nyelviskolák jó híre, bevált módszerei „átcsábították” őket a TIT-be. Leghatékonyabbnak az intenzív tanfolyamok bizonyulnak, ezek elvégzése után ugyanis a hallgatóknak több mint a fele le is teszi az állami nyelvvizsgát közép- vagy felsőfokon. Tény, hogy a nyelvtanfolyamok igen látogatottak és a hallgatók nagyobb része végigjárja a tanfolyamok fokozatait. A TIT Baranya megyei Szervezete is hirdet évről évre tanfolyamokat. Idén tíz nyelvből választhatnak a leendő tanulók. Zenei világnap A budapesti művészeti hetek keretében — a világnap alkalmából — a Zeneakadémián nagyszabású kórus- és gálakoncerttel egybekötött ünnepségen hirdették ki a napokban megtartott II. Szigeti József nemzetközi hegedűverseny eredményét. A tekintélyes hazai és külföldi szakemberekből álló zsűri döntése alapján — kiemelkedő, egyenértékű teljesítményeik elismeréseként — a magyar Szederkényi Nándor és a lengyel Edward Zienkowski kapott — Ex Aequo — első díjat. — A második díjat — megosztva két magyar versenyzőnek — Stuller Gyulának és Falvay Attilánok — ítélték oda. Harmadik dijat a zsűri nem adott ki. MOSZKVÁBAN ES NEW YORKBAN A Csárdáskirálynő diadala Bemutató: szombaton Hol volt már a monarchia békehangulata, az édeskés összejövetelek, a csipkés, fehér ruhás hölgyek a bágyadt napsütésben. 1914-ben a szarajevói merénylet és a kirobbanó világháború szétszaggatta a rózsaszínű álomfelhőt, félelmes, nyomasztó idők következtek. Bécsben még a színházakat its bezárák és a népszerű marienbadi fürdőhely is csak viszonylagos menedéket nyújtott a háború réme elől. Úgy tűnt, végleg befellegzett a joviális, kellemes életnek. Volt azért, aki ezekben a hónapokban sem adta fel a reményt, hogy újra visszatér a pezsgés a mindennapokba, és hogy újra a közönség kegyeltje lesz. Kálmán Imre operettjeit ekkor már a monarchia határain túl is jól ismerték, de utolsó műve, A kiskirály nem ért el sikereket. Már a levegőben vibrált a készülődő háború és egy szerencsétlen színházi „katasztrófa" is bekövetkezett. A bécsi előodás híres primadonnája, Mizzi Günther □tietföi hirtelen megbetegedett, mire partnere, Louis Treumann is lemondta a fellépést. Mint utóbb kiderült, a közönség e két kedvence megállapodott egymással, hogy egyikük sem játszik új darabban a másik nélkül. Ilyen előzmények után érkezett meg Kálmán Imre Marien- bodba és szállt meg abban a villában, ahol előtte, nagy titoktartás mellett VII. Edward és I. Ferenc József tanácskozott. A zeneszerző igyekezett elszakadni a háborútól és néhány hónapos munkával megkomponálta életének egyik legsikeresebb művét, az Éljen a szerelem című operettet. A darab címét még a bemutató előtt Csárdáskirálynőre változtatta és 1915-ben Bécsben bocsátotta szárnyra. A budapesti Király Színház 1916. november 3-án mutatta be a Csárdáskirálynőt és nem sokkal később a pozsonyi színház tűrte programjára, Verecki Szilvia főszerepében Honthy Hannával. így kezdte diadalútját a Csárdáskirálynő és ez az út még napjainkban sem ért véget. Több ezer előadást tartanak ma számon a színházi statisztikák és a Csárdáskirálynő nemcsak Európát, hanem Amerikát is meghódította. Éspedig az „újjá szabott" változat, melyet Békeffy István és Kellér Dezső írt. Csak azért variálták át az operettet 1954- ben, hogy a legelső primadonna, a már Kossuth-díjas Honthy Hanna továbbra is kaphasson benne megfelelő szerepet. Megalkották Cecíliát, aki ugyan eddig is élt a darabban, de mellékszereplőként. Az új Csárdáskirálynőben Cecília lesz a ,,grande dame”, aki mindenkit elbűvöl és akinek akarata irányítja az életet. Az újjávarázsoit operett egyedülálló sikerrekordot állított fel. 1954—66-ig 1026-szor adták elő, majd egy újabb felújítással 170-szer. Moszkvában díszelőadást rendeznek Honthy Hanna és a Csárdáskirálynő kedvéért, az Egyesült Államokban pedig négy évig őrzik az emberek a megvásárolt jegyet Honthy Hanna hirtelen megbetegedése miatt. A művésznő kigyógyulva betegségéből, 76 éves korában utazza be Kanadát és az USA-t. New Yorkban ausztráliai szerződést is kínálnak neki, de ezt már nem vállalja el. A Csárdáskirálynő ma is telt házakat vonz, s bár nosztalgiával, elérzékenyülve gondolnak oz utolérhetetlen Hannus- kára, örömmel tapsolják meg a kevésbé legendás, -de tehetséges primadonnákat. Valószínűleg így lesz a Pécsi Nemzeti Színház szombati, Csárdáskirálynő premierjén is. B. A. „Az erőpróbák jót tesznek az embernek...” Törőcsik Mari - új szerepkörben Törőcsik Mari az „Egy őrült éjszaka" című filmben. Számos bejelentés hangzott el a győri Kisfaludy Színház évadnyitó társulati ülésén, mind közül a legnagyobb meglepetést azonban az jelentette, hogy a színház művészeti vezetője Törőcsik Mari, Kossuth- díjas kiváló művész lett. A dolognak mindössze annyi előzménye volt, ha ez egyáltalán előzménynek tekinthető, hogy a művésznő az elmúlt évadban nagy sikerrel játszotta Győrött a Harag György rendezte Viharban Katyerina szerepét. Természetesen szó sincs arról, hogy Törőcsik Mari az új szerepkör betöltésével véglegesen vagy akár időlegesen is megválik a színész éltető elemétől, mint meg fogjuk látni, az ő esetében legnagyobb szerelmétől — a színpadtól. Rögtön az új évad első napjaiban elkezdte próbálni Szép Ernő: Patika című darabjában a patikusné szerepét, a darabot egyébként Maár Gyula rendezi. Ezen kívül a Kurázsi mamában az anyát fogja alakítani — rendező: Ig- lódi István. — Életrajzi adataiból nem derül ki, hogy játszott volna valaha is vidéken. Volt-e módja, energiája odafigyelni a vidéki színházi életben történtekre? — Vidéki színház tagja soha nem voltam — válaszolta a művésznő. — Csupán a Nemzetivel jártam tájolni. Sok barátom játszott azonban vidéken, úgyhogy sok mindenről tudtam, de az ember igazán csak akkor lát bele, ha csinálja is. Megtanultam becsülni a vidéki színészt, aki rendkívüli munka árán látja el a feladatát. A vidéki színészet olyan problémákat vet fel, amelyeket okvetlen meg kell oldani. Vidéken nehezebb a színésznek, mint a fővárosban, bár a fővárosi színészek is túlterhelésre panaszkodnak. Vidéken tájolni kell, méghozzá sokszor rendkívüli körülmények között. Bizonyos előadások bizonyos helyeken óhatatlanul csak nívó alatt jöhetnek létre. S ha a színésznek még vágyai is vannak, hogy filmezzen, tévézzen, ezek a vágyak igen nehezen teljesíthetők. — Az új évad műsorfüzetében a többi között így vall: .. saját utam kényszerűen eltér a korábbitól. A korábbi keretek kimerültek." Hogy érti ezt? — A pálya kezdetén küzd az ember azért, hogy elfogadják. A küzdelemhez erőt maga a küzdés ad., Nagyon sok mindent megtanultam, sok mindent tudok. Általában ilyenkor szokott beállni a krízis. Elkényel- mesedhet, fennáll annak a veszélye, hogy ismétli önmagát. Ha van egy ilyen lehetőségem, hogy rácsodálkozzam egy új színházra és a színház rámcsodálkozik, akkor meg kell próbálni, hogy bizonyos elképzeléseimet egy színház belső rendjéről, munkamoráljáról, hangulatáról megvalósíthassam, hogy azokat elfogadhatóvá tegyem. — Ez a lépés valóban „szabálytalan", mint ahogy a műsorfüzetben olvasható? — Szabálytalan már maga az, hogy egy bizonyos helyzetből egy bizonytalanba lépek, hogy nem mértem fel az erőimet, lesz-e elegendő végigcsinálni. Nem mértem fel, hogy támogatnak-e és kik támogatnak a munkában, hogy megfelelhetek-e ennek a feladatnak. Csak a hittel rendelkezem, hogy ha már lehetőségeim vannak, akkor ennek az újfajta erőpróbának ki kell tennem magam. Mindenképpen jót tesz az embernek, ha nehezebb körülmények között teszi magát próbára. — Egy színház művészi fejlődésére vonatkozó elképzelések általában hosszabb távra szólnak. Hogyan látja perspektivikusan a győri Kisfaludy Színházhoz fűződő kapcsolatát? — A szerződést két évre írtam alá. Ennyi idő legalább kell ahhoz, hogy az ember az elképzeléseket kipróbálja. Az évad elején rögtön próbálni kezdtem. A színpadi munka közben is tájékozódom, figyelek, hogy beláthassak a színház szervezetébe, vezetésébe, mindabba, ami lényeges. Pákovics Miklós A MECSEKI SZÉNBÁNYÁK FELVESZ: 18—35 éves férfi munkavállalókat föld alatti csillés, segédvájár, vájár munkakörbe. 35 ÉVESNÉL FIATALABB OJ DOLGOZÓINKAT Komlón, illetve Pécsett 1—1,5 év múlva készpénzbefizetés nélkül, rendkívül előnyös anyagi feltételek mellett juttatjuk lakáshnz A lakáskiutalás feltétele: 10 éves szerződés föld alatti munkára. A lakáskiutalásig kényelmes munkásszállói elhelyezést biztosítunk Komlón. Címünk: Mecseki Szénbányák munkaügyi osztálya, 7629 Pécs, Komját Aladár u. 5.
