Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)
1979-10-28 / 296. szám
2 Dunántúlt napló 1979. október 28., vasárnap Az orvos és a társadalom A magyar szociológusok első vándorgyűlésének zárónapján — tegnap délelőtt Pécsett, a POTE tantermében — az orvos és a társadalom témakör került napirendre, s az első fordulóban a résztvevők erről éppen az orvosoktól kaptak felvilágositást. Ugyanis az ELTE BTK Szociológiai Tanszéke által végzett rétegvizsgálat kérdőíveit az orvosok töltötték ki, tehát önmagukról vallottak. Több játékot, romantikát Szót kérnek a gyerekek Úttörifparlamenti tudósítás Komlóról fl Könyv és ifjúsál vetélkedő városi döntője Az elmúlt hetekben jelent meg a könyvesboltok polcain és rekordgyorsasággal el is fogyott Robert Merle regénye: a Védett férfiak. A Könyv és ifjú. ság vetélkedő városi döntőjének tegnapi első fordulójában e könyv ismeretével már egy pon. tot lehetett szerezni. Ez a frisseség jellemezte nemcsak a kérdések összeállítását, hanem a vetélkedőt is, a két gyakorlott játékvezető: Gombár János és Hídvégi József jóvoltából. Rákos János, a KISZ városi bizottságának első titkára, a könyves erőpróba tegnapi zsürielnöke, megnyitójában ar. ról szólt, hogy a játék nem elsősorban lexikális tudást kér számon, hanem olvasási készségre, tájékozottságra, a könyvek közötti eligazodásra épül. Ennek megfelelően az ötfős csapatok bármilyen segédkönyvet forgathattak menet közben — ha volt rá idejük. Tíz selejtező forduló előzte meg a tegnapi döntőt, melyben a 12 legjobb csapat mérte ősz. sze erejét. Érdemes felsorolni a csapatokat, pontosabban a munkahelyek, iskolák nevét, amelyekből kikerültek: Mecha. nikai Laboratórium, BÉV-köz- pont, PÉTÁV, BÉV—II. számú befejező üzem, gyógyszertári központ, Tégla- és Cserépipari Vállalat, POTE elméleti biokémia, POTE VI. évfolyam, Koma. rov Gimnázium, Leöwey Gimná. zium. Nagy Lajos Gimnázium, Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat. A városi döntő programja a késő esti órákban ért véget. Két csapat jutott a megyei döntőbe, s a vetélkedő befeje. ző szakaszát a jövő év januárja és áprilisa között a rádió is közvetíti majd. • • Ötéves a dráva- szabolcsi híd A drávaszabolcsi híd avatásának és a két kishatár menti terület, Siklós és Donji Mihoj- lác baráti kapcsolatfelvételének ötödik évfordulójára emlékeztek Siklóson. Az ünnep alkalmából tegnap ötvenfős munkás-paraszt, politikai, társadalmi küldöttség érkezett Donji Mihoj- lácból Mirko Dimitrijevics, a Ju. goszláv Dolgozók Szocialista Szövetsége helyi szervezetének titkára vezetésével. A városi tanács termében dr. Létai János vb-titkár köszöntötte a vendégeket, majd Szarka Árpád, a városi tanács elnöke rövid tájékoztatóban Siklós vá. ros és járás helyzetét ismertette. A jugoszláv küldöttség meglátogatta a siklósi Kesztyűgyárat és. a Vízmüvet, este a Kl- SZÖV-együttes műsorát nézték meg. takarmányozás gazdasági gondjairól, a melléktermékek hasznosításának lehetőségeiről tartottak országos beszámolót és gyakorlati bemutatót Mázaszászváron, melynek házigazdája az egyházaskozári Haladás Mgtsz volt, de a rendezésben részt vettek a Keszthelyi ATE, a MÉM Gödöllői Műszaki Intézete, és a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezési osztálya. Miért vált időszerűvé egy ilyen bemutató? Ez Koós Lászlónak, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága osztályvezetőjének megnyitó beszédéből tűnik ki legvilágosabban. Elmondta, hogy az utóbbi években dinamikusan nő az állatállomány, ugyanakkor a takarmánygazdálkodás és felhasználás színvonala nem elegendő. A gyepterületek hozama igen alacsony, és a jelentős tápértékét képviselő Néhány érdekesebb megállapítást érdemes erről az ülésszakról — melyen Huszár Tibor, az ELTE említett tanszékének vezetője elnökölt — közkinccsé tenni. Ezek szerint or- vosajnk elégedetlenek a ren- delők-intézetek műszerezettségével, a szakmai megbecsüléssel, a tudományos ambíciók kielégítésének lehetőségével és — a személyzeti ellátottsággal. Érdekes kérdés továbbá az orvosok társaskapcsolatainak alakulása, a felmérésből következően az orvosbarátok 90 százaléka az értelmiségi rétegből kerül ki, s a döntő többség — 48 százalék — ugyancsak orvos. Ez és természetesen további következtetések azt jelentik és jelzik; az orvostársadalom a legzártabb az értelmiségi rétegen belül is. S végezetül: az orvos legszívesebben mérnök vagy pedagógus barátot választ. A szociológiai tanszék munkatársainak — Solymosi Zsuzsa, Kérész Gyufáné és Bánla- ky Pál — előadása után az egészségügyi szervezők szakmai mobilitásáról beszélt Tóth Ildikó (Orvostovábbképző Intézet), megjegyezve: a szervező munkát végző, gyógyítástól elszakadt orvosok mind a saját megítélésük, mind a „gyógyító” munkát végző orvosok véleménye szerint a hierarchiában alacsonyabb szinten vannak. Az előadások sorában az orvostudományi kutatásaink néhány szociológiai kérdése került terítékre — Szántó Lajos, MTA Tudományszervezési Csoport és Gál György, Egészségügyi Minisztérium —, majd az orvos—beteg kapcsolat szociológiai alapkérdéseiről! szólt Buda Béla (OTSI). Végül pécsi előadó zárta a vándorgyűlés érdemi részét: Csoportterápia és önismeret címmel Ozsváth Károly (POTE) tartott előadást. A vitában többen felszólaltak, közülük is hadd emeljük ki Levendel László — Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet — néhány megjegyzését a hazai egészségügyet illetően. Levendel László hangsúlyozta, hogy igazán jó feltételek között találkozhatott itt Pécsett a szociológia és a medicina, de úgy véli, hogy az egészségügy kardinális kérdéseiről nem esett még szó. (Egy melléktermékek nagy része még elvész az állattartás számára, mert elégetik, beszántják, vagyis hasznosítatlanul hagyják a gazdaságok. Az egyházaskozári tsz-nek a takarmányozás és a melléktermék-feldolgozás területén elért eredménye jó például szolgál. Dr. Vass János, a tsz elnöke elmondta, hogy a kedvezőtlen adottságú tsz legjövedelmezőbb ágazata a szarvasmarha-ágazat lett. A melléktermék-felhasználás — amelyek közül legértékesebb a kukoricaszár és a szál. ma — mint takarmány, fontos szerepet kapott a gazdaságban, eredményeként egy liter tej önközbevető megjegyzés, az elnöklő Huszár Tibor megjegyzése idekívánkozik: nem is eshetett, hiszen nem egészség- ügyi, hanem szociológiai vándorgyűlés volt.) Eszerint gondjaink legfőbb 4 pontban foglalhatók össze: 1. Az egészségügy össztársadalmi integrációja hiányzik, elszigetelődött az egészségügyi vezetés;- s lassan már nem egészség- ügyi, hanem betegügyi minisztériumról beszélhetünk. 2. A medicina szomatikus beállítottságú, ez pedig kevés. Pszichoszomatikus szemléletre van szükség. 3. A népegészségügyi koncepció háttérbe szorult, a prevenciót csak deklaráljuk, de nem végezzük. 4. Az egészségügy struktúrájával is baj van: az „alapellátás” nem alkalmas feladatai ellátására, s emiatt kórház—klinika centrikussá vált egészségügyünk. A vándorgyűlés zárszavát Szecskő Tamás, a Magyar Szociológiai Társaság alelnöketartotta, kiemelve: egy párbeszéd elkezdődött a szociológusok és orvosok között, s remélhetőleg ennek folytatása is lesz. (Hadd jegyezze meg az újságíró: talán arra is jó volt ez a három nap, hogy az orvosok baráti köre — mérnök, pedagógus stb. ;— szociológusokkal is bővüljön.) Az iróniát félretéve, hadd fejezze be tudósítását Szalai Sándor akadémikus, a Magyar Szociológiai Társaság elnökének véleményével, melyet lapunknak adott. —• Úgy vélem — mondotta Szalai Sándor —, hogy ez a vándorgyűlés egy nagy feladatot teljesített s nagyobb sikerrel, mint azt vártam, s újabb feladatokat állított elénk, mint azt Aczél György elvtárs is megfogalmazta. A «szociológu. soknak még többet kell foglalkozniuk az általuk feltárt gondok társadalmi megoldhatóságának kérdéseivel. Másrészt folytatnunk kell a megkezdett munkát — amit az egészségüggyel kezdtünk — más, közérdekű területeken, mint például az oktatás kérdéseivel, a jogi-igazgatási kérdésekkel . .. Ugyanakkor a szakmák közötti együttműködést is erősítenünk költsége 4,29 forint, ebből takarmányköltség 2,85 forint volt. A sok értékes szakmai hozzászólásból csak egy-két érdekes gondolatot emelnék ki. A kaposvári Állattenyésztési Főiskola igazgatója kihangsúlyozta, hogy el kellene már szakadni a szűk ágazati szemlélettől, az ' állat- tenyésztést is komplex módon kellene szemlélni. Az állattenyésztőnek ugyanolyan munka- területének kell tekinteni a kukorica. és gyepterületeket, mint az istállót. Nem képzelhető el magyar állattenyésztés úgy, hogy a mezőgazdaságban keletkező, nagymennyiségű értékes mellék- terméket a gazdaságok elégetik. Meg kell találni felhasználásá. kell, hiszen komplex a korunk is, összes problémájávol. Ügy vélem, hogy első vándorgyűlésünk Pécsett igazi otthont kapott, s végezetül, de nem utolsósorban szeretném megköszönni ezt is házigazdáinknak. Nagyszámú érdeklődő jelenlétében nyílt meg tegnap délelőtt az. ófalui német tájházban a Janus Pannonius Múzeum faesrtergályos és székes mesterséget bemutató állandó kiállítása. A megnyitón ott volt Boci József, a megyei párt- vb tagja, a megyei pártbizottság titkára és Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese. A nemzetiségi politikánk újabb jelentős alkotása az ófalui tájház, amely a környéken élő németség mindennapjaiba, gazdálkodásába, kismesterségeibe enged bepillantást. Abba a környezetbe, melyet 20—30 éve is láthattunk még, melyben sokan a gyermekkorukat töltötték. Maga a horgas rendszerű, zsúptetős ház azt a formát őrzi, amely jellemző volt a XVIII. században idetelepült németségre. A helyreállítás szépsége, gondossága az Országos nak a leggazdaságosabb módját. Dr. Duduk Vendel, a Keszthelyi ATE docense beszámolt a holland és belga tapasztalatok, ról, a tyúk-alomtrágya takarmányként! hasznosításáról, továbbá a nedves kukoricaszem károsodás nélküli tárolásának új módjairól. Harsárryi Lehel, a KSZKV igazgatója többek között a mezőgazdasági gépek jobb kihasználásáról beszélt. Érdekes fejtegetése, hogy míg a gaz. dóságban van állattenyésztő szakember, növénytermesztő szakember addig takarmányter. mesztő szakember nincs. Ezen a téren is előre kellene lépni. S. Zs. Parlament: jól ismert . fogalom a gyerekek előtt is, hiszen számtalanszor láthatták a televízióban, fényképen, néhányon a valóságban is az Országházat, ahol a felnőttek tanácskoznak, döntenek az ország jövőjéről. Nem ismeretlen fogalom azért sem, mert ma már a gyerekeknek is van parlamentjük, hiszen a nopokMűemléki Felügyelőség pécsi építésvezetőségét dicséri, mig a berendezés megszervezése és kivitelezése a Janűs Pannonius Múzeum néprajzi osztó-, lyának munkatársa, Lantosné Imre Mária nevéhez fűződik. Az ófalusiak úgy mondták, régen a falu szégyene volt a málladozó, vénséges ház, amely most a helység legfőbb látványossága, dísze lett. A hagyományos módon berendezett lakószoba, a szabadtűzhelyés konyha, a kocsiszín, az istálló mind azt a beosztást, azt az elrendezést tükrözi, ami az ófalui és a környéken élt' németségre jellemző volt. Dr. Szita László, a Baranya megyei Levéltár igazgatója, aki az állandó kiállítást megnyitotta, emlékeztetett a múltra, melynek őrzője a tájház. 1742 —51 között érkeztek német lakosok először erre a tájra, mely a török pusztítása után teljesen elnéptelenedett. A területet lakatlan pusztának nevezik a feljegyzések, az 1700- as évek második felében viszont már arról adnak hírt, hogy Ófalu szorgalmas lakói felvirágoztatták a pusztaságot. A múlt század közepén már jelentős baranyai falut fonott kosorairól ismerték a megyei vásárokon. 1848-ban két fiatal nemzetőr áldozza életét ebből a községből a forradalom és a szabadságharc katonájaként. A paraszti kismesterségek, gyékény-, szalma-, kosár- és kukoricaháncs-fonás főleg e században lendült fel, amikor' a szűk földek már nehezen tudták eltartani a lakosságot. Az 1930-as években szinte minden ófalui házban volt faeszterga, melyen rokkát, bölcsőt, ágyat, fogast, törülközőtartókat készítettek. Híresek voltak székeseik is, akik az 1940-es évekig háton szállították székeiket a szomszédos falvakba. A kiállítás hű képet ad ezekről a mesterségekről, melyek ma is élnek a faluban. Gállos Orsolya ban Komlón ülésező úttörőparlament sorrendben immár a negyedik Baranya megyében. Péntek délutántól vasárnap délutánig 162 úttörő tanácskozik itt az őket érintő legfontosabb kérdésről: hogyan tovább a következő évek úttörőmozgalmában. Vér László megyei úttörőelnök a pénteki nyitó plenáris ülésen gyakorlott parlamentezőknek nevezte a küldötteket, akik a korábbi kisebb szintű tanácskozásokon már képviselték társaik érdekeit, véleményét, javaslatát A küldöttek ezt az előlegezett értékelést a parlament eddigi tevékenysége során messzeme- nőleg igazolták: felelősséggel szóltak a témákhoz, találó s bizony nem egyszer a felnőtt úttörővezetőket bíráló észrevételeket tettek, hasznos ötleteket vetettek fel. Mindez persze nem megy vita nélkül, de egyben valamennyi küldött véleménye megegyezik: játékos, izgalmas, romantikus programokból szeretnének az eddiginél jóvgj többet az úttörőmozgalom ban. A felnőtteknél szokásos, hogy ha egy parlament új ösz- szetételben ül össze, a parlamenti tudósítónak érdemes néhány statisztikai adatot is ismertetni írásban. A mostani megyei úttörőparlament képviselőinek háromnegyede valamilyen úttörő-kitüntetés birtokosa, s a többségük két-hó rom tisztséget is visel a saját úttörőcsapatában. Érdekes a nemek megoszlása is; hiszen kétszer annyi kislány vesz részt az úttörőparlamenten, mint fiú. Talán nem véletlen, hogy a megye úttörő ifivezetői körében is hasonló az arány. Ezt ugyan nemigen tették szóvá a gyerekek a parlamenten, de azt már igen, hogy kevés az ifivezetők száma. Erről a kérdésről egy kis szemrehányó, aggódó dalocska is született: „Hol vagytok, ifivezetők?” Tegnap a parlamenti akadályversennyel voltak elfoglalva a küldöttek. Ez a verseny nem órkon-bokron, hegyenvölgyön keresztül folyt, hanem különböző témakörök között. A parlament hat csoportra oszlott, s körforgásszerűen valamennyi csoport megvitatta az akadályhelyet jelentő hat témát a parlamenten jelen levő és az egyes témák szakértőinek számító felnőttek előtt, sőt velük együtt. Az első állomáshely témája a közművelődés volt, CT másodikon a társadalmi munkákkal, a környezet megismerésével foglalkoztak, a harmadikon az úttörőközösségek külső kapcsolatai volt a vita témája, a negyediken a csapatok, rajok, őrsök élete, az ötödiken a természetjárás, sport és a játék, a hatodik állomáson pedig a KlSZ-tag- ságra való felkészülés, a KISZ- szervezetekkel való kapcsolat Késő délután komlói úttörő- csapotok látták vendégül a parlament küldötteit. Este a1 Zrínyi filmszínházban a |£ÍSZ Baranya megyei Bizottsága adott ajándékműsort oz úttörőknek. A műsoros estet Melis Gábor, a Pécsi Nemzeti Színház művésze rendezte, s részt vettek benne a színház fiatal művészei, a Pécsett tanuló külföldi diákok amatőr együttesei, a Pécsi Balett, a duna- szekcsői táncegyüttes, Csizma- dia Sándor, Sólyom Kati és a Szélkiáltó együttes, a komlói Spirituálé-együttes és a Kun Béla Gimnázium kórusa és még sokan mások. A fellépő művészek a körülbelül 10 000 forintnyi tiszteletdíjat egy baranyai gyermekotthonnak ajánlották fel. D. I. Takarmányozási és melléktermék-hasznosítási országos bemutató Sürgős tennivalók a gazdaságokban Kozma Ferenc • Helyi kismesterségek a német tálkáiban Nagy számú közönsége volt az ófalui tájház tegnapi megnyitó ünnepségének — Szokolai felv. — Szalai Sándor akadémikus: „Pécs kiváló házigazda volt..." Állandó kiállítás Ofalun
