Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)
1979-10-28 / 296. szám
BELPOLITIKA DN HÉTVÉGE 3. 1979.' OKTÓBER 28. —------------------------------------W ~ A Dunántúlt napló Orbán István r. vezérőrnagyot, a Baranya megyei Rendőr-tőkapi- tányság vezetőjét Baranya megye közbiztonságának helyzete kiegyensúlyozott Az MSZMP Baranya megyei párt-végrehajtóbizottsága a közelmúltban tárgyalta a megye állam- és közbiztonsághelyzetéről szóló jelentést, jelölte meg a legfontosabb feladatokat. Erről kértünk tájékoztatást Orbán István r. vezérőrnagytól, a megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjétől. — összességében, hogyan értékelte a végrehajtó bizottság la jelentés alapján megyénk állam, és közbiztonságának helyzetét? — Á végrehajtó bizottság a megyei Rendőr-főkapitányság jelentését elfogadva megállapL tóttá, hogy Baranya megye állam- és közbiztonsághelyzete kiegyensúlyozott. A bűnözések tekintetében Baranya megye a közepesen fertőzött meayék közé tartozik. Az ismertté vált bűncselekmények száma évente 4300—5000 között ingadozik. A legmagasabb 1976-ban volt: 5059. Az ismertté vált bűncselekmények valamivel több, mint ötven százaléka bűntett volt, a szándékosan elkövetettek aránya megközelíti a 95 százalékot. A megye városai közül bűnügyileg a legfertőzöttebb Pécs, ahol tízezer lakosra 122 bűncselekmény jut, ezzel a számbavett 86 város között a rangsorban a 44. Legkevésbé fertőzött város megyénkben Komló. — Az elkövetett bűncselekmények között melyek a legjelentősebbek? — Megyénkben a vagyon elleni bűnözés a legjelentősebb. E bűncselekménycsoportnak az összbűnözésen belüli részaránya több, mint ötven százalékos és meghaladja az országos átlagot, növekvő tendenciájú. A legnagyobb arányban a lopás és a betöréses lopás fordul elő. Ezek száma az elmúlt években jelentősen növekedett. Hasonló emelkedést mu. tat a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények száma is. Az okozott kár 1978-ban közel öt és fél millió forint volt. Az egyes népgazdasági ágazatokon belül az iparban az építőipar, a szövetkezeteknél a termelőszövetkezetek bűnügyi fertőzöttsége a legjelentősebb. A személyek javai elleni bűn- cselekmények száma is növeke. dett a közelmúlt éveiben, ezek közül megemlíteni kívánom a gépjárműlopásokat és csonkításokat, de nem megoldott az újonnan kialakított üdülő- és 'íkendtelepek őrzése sem. — Ha már a gépjármüveket említette meg, milyen tapasztalataik vannak a közlekedési bűncselekmények terén? — A vagyon elleni bűncselekmények után arányukat tekintve a legmagasabbak a köz. lekedési bűncselekmények. Különösen sajnálatos, hogy a halálos és súlyos kimenetelű köz. lekedési balesetek száma évről évre növekszik. A közlekedési fegyelem és morál sem javult a kívánt mértékben. Az elkövetett közlekedési bűncselekményeket kiváltó okok között jelentős szerepe van jelenleg is az ittasságnak.--- A lakosság •nyugalmát zavarják az erőszakos-garázda jellegű bűncselekmények. Ez hogy alakult a megyében? — E bűncselekménycsoport az elkövetettek sorában a harmadik helyen van. Ezen belül eléa maqasck az élet- és testiépség elleni bűncselekmények. Évente a megyében 8—10 emberölés, több mint húsz emberölés kísérlete, közel 180 súlyos testi sértés fordul elő. Kismértékben emelkedett a rablások száma is. Az ilyen jellegű bűnözés okai között szerepet játszanak a rendezetlen családi és lakásviszonyok, a munkakerülő életmód, a garázda jellem és a túlzott alkohol- fogyasztás. Ugyanakkor a garázda jellegű bűncselekménye, két sikerült yisszaszorítani. Megyénkben galeri-jellegű bűnöző, csoportok nem alakultak ki. — Milyen tapasztalataik vannak a bűnelkövetők ösz- szetételét illetően? — Az elmúlt két évben a bűnelkövetők száma csökkent, köztük elég sok a büntetett előéletűek és a visszaesők aránya. Emelkedést mutat a gyermekkorú és fiatalkorú elkövetők száma. Zömében alacsony kárértékű vagyon elleni bűncselekményeket követnek el, de jelentős a részvételük az erőszakos jellegű bűncselekményekben is. A cigánylakosság társadalmi beilleszkedése meggyorsult, tovább javultak munka- és életkörülményeik, számuk a bűnelkövetők között, ha kismértékben is, de csökkent. — Mik a főbb jellemzői a rendőrség bűnüldözői munkájának? — A bűnüldözőmunkánkban tovább szilárdult a szocialista törvényesség, előtérbe kerültek a megelőző jellegű intézkedések, szélesedett a társadalom részvétele az állam- és közbiztonság fenntartásában, A büntető eljárások megindítására túlnyomó többségben megalapozottan került sor. Az ügyek elbírálása és a felelősségre vonós differenciáltan történik. 1978-ban 4593 nyomozás került befejezésre, ezek kétharmadát vádemelési javaslattal adtuk át az ügyészségnek. Az állampolgárokkal szemben részünkről alkalmazott kényszer- intézkedések indokoltak és törvényesek voltak. Az elmúlt években figyelmünket a bűnözés visszaszorítására irányítottuk. Alaposabb és mélyebb vizsgálat tárgyává tettük a bűn- cselekmények okainak, illetve elősegítő körülményeinek feltárását. A társadalmi tulajdon védelme összehangoltabb és szervezettebb lett. A gazdasági vezetők fokozottabb felelősséget éreztek és számos vagyonvédelmi intézkedést tettek, töb. bek között vagyonőröket, rendé- szeket állítottak be, biztonsági berendezéseket szereltettek fel. Rendszeressé vált, hogy a gazdasági, közlekedési és hírközlési ágazatok vezetőivel a vagyonvédelem helyzetéről közös tanácskozásokat szervezünk. Ki. emelten foglalkozunk a gyermek- és fiatalkorú bűnözés visz. szaszorításával. A társadalmi és tanácsi szervekkel közösen felderítettük a veszélyezett környezetben élőket, fokoztuk ezek és szüleik ellenőrzését. Határozottan felléptünk a galerik kialakulása, az alkoholizmus ellen. Akciócsoportokat szerveztünk a munkakerülő, csavargó és bűnöző életmódot élő szemé, lyek felderítésére, életvitelük figyelemmel kísérésére. Ennek is tulajdonítható, hogy sikerült aktivizálódásukat visszaszo. rítani. Folyamatosan szerveztünk és jelenleg is folytatjuk a megyét átfogó, vagy helyi jellegű közbiztonsági akciókat, köz. lekedési ellenőrzéseket, melyek, nek jelentős bűnözést visszatartó szerepük volt és van. — A megyében végrehajtott közigazgatási átszervezésnek megfelelően hogy alakultak a rendőri tevékenység szervezeti keretei? — Munkánkat igyekeztünk az élet által felvetett követelményekhez igazítani. Decentralizáltuk a közlekedési szolgálatot, megszüntettük Pécsett a rendőrőrsöket, fejlesztettük a közbiz. tonsági szolgálatot, létszámilag is erősítettük a körzeti megbízotti Szolgálati rendszert, beve. zettük a körzetesített járőrszolgálatot. A területek bűnügyi fertőzöttségét. a munka leterheltségét figyelembe véve, job. ban a szükségleteknek megfelelően, létszámilag is megerősí. tettük kapitányságainkat. Számunkra nagy jelentőséggel bír, hogy az állam- és közbiztonság védelme megyénkben is egyre inkább társadalmi, állampolgári feladattá válik. Állampolgáraink többsége betartja törvényeinket, segíti, támogatja rendőri munkánkat. Az állampolgároktól számos érdemi bejelentés érkezik, mely segíti a bűncselekmények megelőzését, az elkövetettek felderítését, vagy azok tetteseinek elfogását. Több ezer önkéntes rendőr, munkásőr, ifjúgárdista, üzemrendész vesz részt az állam, és közbiztonság fenntartásában. Sok társadalmi és állami szerv, bizottság fejt ki igen eredményes nevelő és bűnmegelőző tevékenységet. Mindezekért ezúton is köszönetemet fejezem ki, — A végrehajtó bizottság ülése után hogyan foglalhatja össze az önök előtt álló legfontosabb feladatokat? — Az elmúlt években végzett munkát értékelve, a párt-végrehajtóbizottság állásfoglalásában megállapította, hogy a rendőrség a megye állam- és közbiztonságának fenntartása érdekében eredményes tevékenységet fejtett ki. Az állás- foglalás alapján feladatunknak tekintjük, hogy ezt a helyzetet tovább szilárdítsuk. A szocialista törvényesség fokozottabb ér. vényesítését, bűnmegelőző tevékenységünk fejlesztését elsőrendű feladatnak tartjuk. Nagyobb figyelmet kívánunk fordítani a vagyon elleni, az erőszakos-garázda jellegű és közlekedési bűncselekmények visszaszorítására, a bűnügyileg veszélyeztetett gyermekek és fia. talkorúak védelmére. A veszélyes bűnöző, garázda magatartást tanúsító, munkakerülő, csa. vargó életmódot folytató személyekkel szemben határozottan fellépünk, a törvény szigorát következetesen alkalmazzuk. A rendőri munka társadalmi támogatását, a lakossággal kialakult kapcsolatainkat és együttműködésünket tovább kívánjuk erősíteni és szélesíteni. — Köszönjük a kérdésekre adott válaszokat! Mitzki Ervin Trolik a törzsvonalakon? Milyen lesz Pécs tömegközlekedése? Várják a lakosság véleményét is Az UVATERV-nél elkészült az 1995-ig terjedő időre Pécs közforgalmú közúti hálózata fejlesztésének a terve. Ennek társadalmi vitája most folyik; a széles körből összegyűjtött véleményeket figyelembe véve terjesztik a tervet november végén rendkívüli tanácsülés elé elfogadás végett. A Pécs közlekedésében mélyreható változásokat ígérő tervet az alábbiakban ismertetjük azzal, hogy számítunk a Dunántúli Napló olvasóinak a véleményére is. Pécs tömegközlekedésének szerkezete évtizedes hagyományokba gyökeredzik, fejlődése nem egyéb a város terjeszkedésének a nyomonkövetésénél. Egyre kevésbé biztos, hogy ez jó, s hogy hosszú tavon megnyugtató módon kiszolgálhatja a megváltozott szerkezetű város növekvő utazási igényét. A város tömegközlekedése az elmúlt években sorozatban ka. pott erősítő injekciókat — lépcsőzetes- munkakezdés, számítógépes járatszervezés, felújított autóbuszpark stb. —, mégis különböző okokból nehézkes a közlekedés. Szerkezeti változások Pécs fejlődése ma már olyan szakaszba érkezett, amelyben a jelenlegi tömegközlekedési rendszer — az autóbuszhálózat és a viszonylatvezetés rendszere — már nem tud megfelelni a követelményeknek. Pécs dél felé terjeszkedik, és hovatovább a város lakosságának a fele a vasútvonaltól délre lévő területen fog élni.^A jelenlegi tömegközlekedési szerkezetből adódóan ennek a déli területnek meglehetősen lazák a kapcsolatai más városrészekkel. Jelentékeny új ipari területek jelentek meg a város térképén, a tömegközlekedés ezeket is csak üggyel-bajjal tudja ellátni. Változóban van Pécs köz- úthálózata: most már csak hetek kérdése, hogy a 6/A út teljes hosszában a pécsiek rendelkezésére álljon; előbb-utóbb elkészül a Tüzér utcai’ felüljáró, amely új, biztonságos kapcsolatot létesít az északi és a déli területek között; megépül az északi érintő út, s ezzel meg. teremtődik a közvetlen közúti kapcsolat lehetősége a Fehérhegy és a Kürt utca között, felfűzve rá a keleti iparterületet, a Belváros északi peremét és a Szigeti városrészt —, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A városrendezés újabb alközpontok létrehozását segítik, ezek legfontosabbika Lvov- Kertváros déli területén lesz. Egy-egy új alközpont épül a Szi. geti, illetve a Budai városrészben, ezek a várost teljes hosz- szában átszelő járatok megrövidítését és ún. átlapolását teszik lehetővé olymódon, hogy pl. egyes járatok Újmecsekaljá- ról a Balokányig, mások pedig a Fehérhegytől a Szigeti város, részig közlekednek, s ezek a legforgalmasabb belső területen fedik egymást, sűrítve a járatokat. Átépül a Lenin tér, amely átveszi a Kossuth tértől a mecseki járatokat. Jön a troli? A tömegközlekedési hálózat átszervezésének tervezésénél figyelembe vették a reneszánszát élő trolibuszt is. A legfontosabb vonalakon érdemes erre az eszközre alapozni a forgalmat, mert ezzel lehet biztosítani a megfelelően rövid követési időket, üzemeltetése gazdaságos és környezetvédelmi szempontból kifejezetten előnyös, hiszen az üzemanyaga elektromos energia. A terv a törzshálózatban 1995-ig hat ^viszony- lattal számol, az első négy már 1985-ig üzemelhet. A törzshálózati vonalakon természetesen nemcsak trolibuszok, hanem autóbuszok is közlekednek, illetve, ha valami okból mégsem épülne ki Pécsett a trolihálózat, csak autóbuszok közlekednek. A terv mégis a trolihálózat megvalósulására alapoz, kijelöli a Volán trolibuszüzemének a helyét a Megyeri úttól nyugatra, a Pécsi víz mellett, kijelöli a három áram- átalakító helyét is (a trolibuszokat egyenáramú motorok hajtják)- és megállapítja azt is, hogy Pécsnek 1995-ig T29 trolibuszra lesz szüksége. Egyébként 1995-ben a vegyes üzemű tömegközlekedés összesen 326 járművet használ, ha csak autóbusz lesz, akkor 323 járműre lesz szükség. 1985-ig három alközpont — az újmecsekaljai, a Ivov-kertvá- rosi és a balokányi — között lehet trolibuszközlekedés, 1995- ig beléphet a szigeti városrészi és a fehérhegyi is és ez lényegesen kiterjeszti már Pécs trolibuszhálózatát. r Uj számozás Az új tömegközlekedési hálózat gerincét a törzshálózat alkotja, a már említett hat viszonylat. Az összes többi az ún. mellék- és ráhordóhálózat. Mielőtt ezeket közelebbről is megnéznénk, érdemes tudni: ha a terv a megvalósulás szakaszába lép, le kell szoknunk az eddigi ismert viszonylatszámokról. A járművek számozása a jövőben még csak hasonlítani sem fog a mostanira. Az egyszámjegyű viszonylatszámok a törzshálózaton közlekedő járműveket jelzik majd, a kétszámjegyűek 11-től — egyelőre 57-ig — a mellék- és ráhordó hálózatiakat, a háromjegyűek a várhatóan visz- szatérő gyorsjáratokat. Ezek után a törzshálózat. Az 1-es Lvov-Kertvárost a Tüzér utcai felüljárón át Újmecsekaljával kötné össze, a 2-es a mai 39- es vonalán közlekedne, a 3-as Újmecsekalja és Fehérhegy között közlekedne, a 4-es a mai 40-es vonalán — a Balokányig. 1990-ig lépne be az 5-ös jelzésű a Szigeti állomás és Fehérhegy, a 6-os pedig a Kürt utca és a Fehérhegy között. Nagyon sok változás lesz a mostanihoz képest a mellék- és róhordó- bálózatban, ezek ismertetésére nincs módunk. Viszont a városháza második , emeletén a tanács építési és közlekedési osztálya bemutatja ezt a tervet, amit az érdeklődők ott megtekinthetnek. A megvalósulás hosszú folyamat, kezdete a hatodik ötéves tervben várható. Az UVATERV programja szerint a következő tervidőszakban közel egymilli- árd forintos költséggel lehetne megvalósítani a hálózatfejlesztésnek erre az öt esztendőre eső igen költséges részét. Ekkor kell létrehozni a troliüzem alapvetően fontos létesítményeit. A költségeknek ez a része a Volánt terheli mintegy 320 millió forint összegben. A tanács 440 milliót fordítana út- és állomásépítésekre. Hársfai István
