Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)

1979-10-28 / 296. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! / Dunántúli Befejezéshez közeledik a Öüzavetés i napló XXXVI. évfolyam, 296. szám 1979. október 28., vasárnap Ara: 1,60 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Kádár János fogadta a holland külügyminisztert A Villóny-Mecsekaljai Pincegazdasági Kombinát villányi borásza­ti üzemében tegnap érkezett be az utolsó szállítmány szőlő a fel­dolgozóba. Idén 65 859 q szőlőt — ebből 31 ezer mázsa vörösbor­alapanyag — szüreteltek. Ez a mennyiség 48 000 hektó bort ered- ' ményez. Erb János felvétele Gyümölcsöző kapcsolatok a határ mentén M erész feladatra vállal­kozik, aki szélességében, mélységében és történe­tében felmérni és összegezni akarja a határ menti gazdasá­gi együttműködést a két terü­let, a magyar Baranya és a ju­goszláviai Baranya-Szlavónia között. Pedig ezek a kapcsola­tok alig több mint tíz eszten­dőre tekintenek vissza. Viszont meglehetősen szerteágazók, kü­lönösen azóta, amióta a két te. rület párt- és állami vezetői között létrejöttek és rendszeres­sé váltak a találkozók és tár­gyalások, amióta Pécs és Eszék kinyilvánította és testvérvárosi rangra emelte kapcsolatait, utat nyitva ezzel nemcsak a gazda­sági, de mindenféle kapcsola­toknak és együttműködésnek. Csak filmhíradószerűen per­getve: indul a nagyharsányi út. építő, és cukorkő odaátra, ér­kezik odaátról Vegeta és sör. Konsumex és Hungarocoop-Uni. verzum kirendeltség Pécsett, a határ menti árucsere lebonyo­lítására. Áruházi hetek. Rend­szeres jugoszláv részvétel a pé. esi ipari vásárokon. Kölcsönös kiállítások a két városban. Ter­melési együttműködés, vetőmag­csere a szomszédos mezőgaz­dasági nagyüzemek között. Víz­ügyi együttműködés, összehan­golt árvízvédelem a Dráván. Víz. leeresztés a Karasica menti ha­lastavakból, hogy zavartalan le­gyen a termelés a pélmonosto. ri cukorgyárban. Harkány strandjai és szolgáltatásai a ju­goszláv turistáknak. Vállalati küldöttségek innen és onnan, szakmái tapasztalatcsere és együttműködés, műszaki tájéko­zódás. Tudományos tájékozódás és együttműködés. Egyetemek közötti kapcsolatok, köztük a közgazdászoké. íme. csupán jelzésszerű uta­lás a határ menti gazdasági kapcsolatok sokrétűségére és rendszerességére. S hogy mind­ez miért? Amint arról nap mint nap beszámoltunk, az elmúlt hét végén baranyai mezőgazda - sági és élelmiszeripari kiállítás nyílott és zajlik Eszéken, ebből az alkalomból pedig határtalál, kozóra és tárgyalásokra került sor a két ország mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterei kö­zött. Jó alkalom, hogy pillantást vessünk, ha még oly vázlatosan is, a határ menti gazdasáqi kap­csolatok múltjára, jelenére, még inkább jövőjére.^ A határ menti árucsere-forga­lomban a szocialista országok között Jugoszlávia volt az első partnerünk. Jó tíz éve a sörrel, a Vegetával, a nápolyival, a dióbéllel, a szifonpatronnal kezdtük, akkor ezek a cikkek egymás piacain kölcsönösen hiánycikkeknek számítottak. S ma? Mára a cikklista igencsak kiszélesedett, s amikor cserél­ni akarunk, elsősorban a vá­lasztékbővítésre gondolunk. A forgalom? Voltak hullámzások, óm az üzleti kapcsolatok élnek, virágoznak, a forgalom összegé, ben magas szinten alakult ki, s ami szintén nem mellékes, a cserében érdekelt felek megis­merték egymást, kapcsolataik — túl az üzletien — úgyszólván barátiak. Elismeréssel kell szól­ni munkájukról, cseppet sem könnyű a helyzetük. Hiszen ha valamit meg akarunk vásárol­ni, megfelelő ellentételekről kell gondoskodni, aztán következnek a sokszor gyötrő árviták, a kül­kereskedelmi engedélyeztetés. Hosszadalmas, türelmet és ki­tartást kívánó munka. Hogy miben lehetne előbbre lépni, túl azon, hogy a forgal­mat növelni kell, s újabb és újabb árut felkutatni és be­vonni az árucserébe? Az áru­házi hetek rendezésében, amint az a most zajló eszéki kiállítá­son is megfogalmazódott. Sű­rűbbé és rendszeresebbé kelle­ne tenni az áruházi heteket a két terület városaiban, hogy az emberek ne azért váltsanak út. levelet és utazgassanak ide vagy oda, hogy bizonyos árucikkeket megvásárolhassanak. Feltétlenül előbbre kell lép­nünk a termelési kooperációk terén is, ezt a lehetőséget még messze nem használtuk ki. A mezőgazdasági nagyüzemek termelési együttműködését már említettük, hasonló lehetőség kí­nálkozik a két terület ipara és élelmiszerfeldolgozása számára. S itt nemcsak nyersanyagszállí. tásról, egymás kiegészítéséről, a kapacitások jobb kihasználásá­ról van szó, de természetesen szóba jöhetnek a közös fejlesz­tések is. A kölcsönös előnyök szem előtt tartásával ezt kell szorgalmaznunk. Érdekeink egy. beesnek, hiszen most többnyire ugyanazokkal a termékekkel konkurrálunk egymással a kül­piacokon. Miért ne lehetne együtt? Együtt — harmadik pia­cokon fellépve. Természetesen az ilyen együttműködéseket hosszú távra rögzíteni kell. Közel vagyunk egymáshoz, a két terület gazdasága sok-ro- konvonást mutat. Érdemes tehát megismerni egymás eredmé­nyeit. hasznos egymástól tanul­ni. A kapcsolatokban jelentős­nek kell tartanunk a vállalatok és intézmények szakmai és tu­dományos tapasztalatcseréit, a rendszeres kitekintést, a kölcsö­nös információcserét. Természe­tesen ezeket a kitekintéseket is lehet célratörőbbé, hatéko­nyabbá tenni. Ilyen szempontból példaszerűnek mondhatjuk a mostani eszéki kiállításunkkal párhuzamosan zajló tartalmas szakmai-tudományos programot. A z ilyen kiutazásokra és tapasztalatcserékre — ha azok tényleg tapaszta­latcserék, s nem vendégeskedé­sek — egyébként ne sajnáljuk a pénzt. A legolcsóbb beruházás. Hiszen gondoljuk csak meg, ha a tapasztalatcsere eredménye­ként mondjuk hektáronként csak egyetlen kilogramm műtrágyá­val kevesebbet kell kiszórnunk a földekre, a megtakarítás bő­ven fedezi az utazás költségét. Most, hogy Baranya mezőgaz­dasága és élelmiszeripara tük­röt tart Eszék és Szlavónia kö­zönségének, érdemes számba venni a határ menti gazdasági kapcsolatok gyümölcseit, s pil­lantást vetni a jövőbe. Almo­kat nem kergetünk, ám abban joggal bizakodunk, a jövőben még erősebben fogjuk egymás kezét. Miklósvári Zoltán Erős hétvégi Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára az MSZMP KB székházában fogadta Cristoph A. van der Klaauwot. A szívélyes légkörű eszmecserén részt vett Púja Frigyes. Ugyancsak szombaton Aczél György, a Minisztertanács elnök- helyettese az Országházban fogadta Cristoph A. van der Klaau­wot, a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó holland kül­ügyminisztert. A találkozón részt vett Púja Frigyes külügyminiszter. Sajtókon ierencia a Hilton Szállóban Az enyhülés ügye iránti köl­csönös elkötelezettséget, az eddig is nagyon jó kétoldalú kapcsolatok további erősítésé­nek szándékát s magyarországi tárgyalásainak nyílt, őszinte légkörét hangsúlyozta Cristoph A. van der Klaauw a Hilton Szállóban megtartott nemzetkö­zi sajtókonferenciáján. Bányász Rezsőnek, a Külügy­minisztérium sajtófőosztálya ve­zetőjének megnyitója után a holland diplomácia vezetője — aki 27 évvel ezelőtt Buda­pesten, hazája nagykövetségén kezdte pályafutását — meleg szavakkal méltatta az élet min­den területére jellemző, kiemel­kedő magyarországi fejlődést. Országaink kapcsolatai széle­sednek, erősödnek, s ez érvé­nyes a gazdasági s a kulturá­lis együttműködésünkre is — folytatta. A magyarországi meg­beszélések megerősítettek ab­ban, hogy új lehetőségek kínál­koznak más országok piacain történő együttes magyar—hol­land fellépésre. A külügymi­niszter elmondotta: a mostani látogatás ösztönözte arra is, hogy hazaérve hozzájáruljon Bartók Béla születése 100. év­fordulójának 1981-es méltó hollandiai megünnepléséhez. A kétoldalú kapcsolatok fejleszté­sét tovább ösztönző újabb láto­gatások terveit is magával viszi Hágába Cristoph A. van der Klaauw, magyarországi meghí­vást tolmácsolva például a holland miniszterelnöknek. A továbbiakban á kölcsönös érdeklődésre számottartó nem­zetközi kérdésekről szólt a kül­ügyminiszter, s aláhúzta: a megbeszéléseken megkülönböz­tetett figyelmet szenteltek az enyhülés, az európai biztonság kérdéseinek. Teljes volt a né­zetazonosság abban, hogy a nemzetközi kapcsolatok nega­tív időszakát jelentő hideghá­borús korszaknak vége! A hel­sinki találkozó eredményei, a finn fővárosban kölcsönösen el­fogadott elvek — a végrehaj­(Folytatás a 13. oldalon) műszak a földeken : A szárítók lassítják a kukorica kombájnolását 1 Cukorrépa- irányvonatok Kaposvárra A hideg, de száraz és napsü. téses időjárás a hét végén is kedvezett az őszi vetést és be­takarítást végzőknek. Az elvetett búzatáblára ugyan jól jönne már az eső, hogy mielőbb kikel­hessenek, s a korai éjszakai fa­gyok kárt tehetnek a kiszedett cukorrépában. A vetőbrigádok, a kukorica-betakarítók azonban zavartalanul dolgozhatnak és az őszi mélyszántást is teljes lendü. lettel végezhetik a gazdaságok. Szombaton erős hét végi mű­szak volt a baranyai földeken, s teljes lendülettel haladt a ter­ményszállítás is. A Volán 80. a honvédség 140 tehergépkocsival vett részt a mezőgazdasági szál­lításokban, a MÁV pedig Boly­ból és Vajszlóról egy-egy, Sziget, várról két irányvonatot indított a Kaposvári Cukorgyárba, egy húsz kocsiegységből álló rako­mányt pedig a Szigetvári Kon­zervgyárból Záhony felé. A termelési rendszerek megyei kirendeltségein — az IKR kivé­telével — szombati ügyeletet tartottak, s adtak tájékoztatást BARANYAI TAJAK: Pécsvárad látképe a 6-os útról Fotó: Proksza László a két legfontosabb munka állá­sáról. A KSZE baranyai partner- gazdaságai a búzavetéssel 89, a kukoricabetakarítással 73 szá_ zalékban elkészültek. A BKR-nél a öúza vetése 84, a kukorica be­takarítása 58 százalékban, a BBTR-nél a búzavetés 85, a ku­koricabetakarítás 80 százalék­ban megtörtént. A hét végéig a szajki, a pécsi Üj Élet, a lip- pói, a bicsérdi, a nagydobszai, a sásdi. a drávafoki, a szalán- tai, az újpetrei termelőszövetke­zetben, a Bikali és a Szigetvári Állami Gazdaságban befejezték a búza vetését. Különösen nagy „fegyvertényt" hajtottak végre az újpetrei vetőbrigádok, hisz októ­ber 25-ig több mint 2000 hek­táron juttatták földbe a magot Ha a munka továbbra is ilyen lendülettel halad Baranyában, már a jövő héten, de legké­sőbb november 5-ig végeznek a búzavetéssel. A kukoricát szombatig a lippói és a kátolyi tsz-ekben takarítot­ták be, mindkét helyen a tava­lyinál valamivel alacsonyabb — 76, ill. 64 mázsás — termésát­laggal. Általános vélemény, hogy az idei időjárást ezúttal is in­kább a kései fajták sínylették meg. A szemnedvesség-tartalom alacsonyabb, mint tavaly, mégis e növény betakarítási ütemét nem a kombájnok, hanem a szá­rítók kapacitása diktálja. Drá- vafokon szombatig a termésnek csak a felét tudták betakarítani, mert a Sirokkó típusú szárítójuk nem győzi a kombájnok diktálta ütemet. A BKR körzetében is több helyen állnak a kombájnok, szá. rítóra várva. A szőlő és a gyü­mölcs szedése befejeződött, fo­lyik a téli alma kiszállítása. Az almatermés gyengébb a várt­nál, a nyári aszály és a jég­verés rontotta az alma minőségét, s ez nehezíti az értékesítést. A hét végéig csaknem 2000 va­gon cukorrépát szállított le a me. gye legnagyobb cukorrépa-ter­melő üzeme, a Szigetvári Állami Gazdaság. Az ugyancsak nagy termelő szigetvári Zrínyi Tsz-ből 1000 vagon került a vasúti de­pókra, de jól halad a répa fel­szedése és szállítása a mozsgói- kétújfalui, vejti tsz-ekben is. Rné

Next

/
Thumbnails
Contents