Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)

1979-10-24 / 292. szám

2 DunQntuli Tlaplo 1979. október 24., szerda Propagandisták klubja az Oktatási Igazgatóságon Az MSZMP Baranya me­gyei Bizottsága Végrehajtó Bizottságának határozata alapján a megyei pártbi­zottság propaganda és művelődési osztálya, vala­mint oktatási igazgatósá­ga a propagandisták to­vábbképzésének fejleszté­sét tűzte ki célul. A cél megvalósítása egyik haté­kony eszközének ígérkezik a propagandisták klubja, amely csütörtökön 16 óra­kor kezdi meg működését az oktatási igazgatóság kabinetjében. A klub hathatós segítsé­get kíván nyúitani a veze­tő propagandistáknak el­méleti és módszertani kér­désekben, ugyanakkor a középfokú oktatási intéz­ményekben a világnéze­tünk alapjai című tantár­gyat tanító pedagógusok munkáját is elősegíti. A klub tevékenységében való részvétel tág lehetőséget nyújt az általános és a speciális kérdések elmé­lyült elemzésére, kitűnő könyvtár, folyóirat- és egyéb publikációs anyag, gazdag szemléltető esz­köztár áll az érdeklődők rendelkezésére. A foglalkozások első ré­szére a kötött forma lesz a jellemzi, ami általában egy-egy előadást, konzul­tációt jelent, a továbbiak­ban pedig hozzászólások­ra, kötetlen beszélgetésre, vitára nyílik lehetőség. A klub vezetője, Kodra Károly — aki egyben az oktatási igazgatóság tanára — el­mondta, hogy ez az első ilyen kezdeményezés Pécs és Baranya propagandis­tái számára. A csütörtökön megkezdődő foglalkozáso­kon szeretettel látnak és várnak mindenkit, aki pro­pagandamunkával foglal­kozik, vagy akit érdekel oz ilyen irányú tevékenység. A propagandisták klubja november elsejétől minden csütörtökön 16-tól 19 óráig tart nyitva az oktatási igazgatóság kabinetjében. A csütörtöki első foglal­kozás bevezető előadását dr. Kottái Dénes, az igaz­gatóság pedagógiai-mód­szertani csoportvezetője tartja Az elmélet és gya­korlat kapcsolata a propa­gandamunkában címmel. B. K. Részleges átadásról nem lehet szó Elkészül-e decemberre a pécsi fedett piac? A csarnokban I2 szaküzlet és egy vendéglátó egység működik Beruházók, kivitelezők, üze­meltetők, alvállalkozók ültek egy asztalhoz tegnap délután az UNIBER tanácstermében, hogy egyeztessék a pécsi vásár- csarnok építésének kérdéseit. A falra kifüggesztett vonalas ütemterv színes csíkjai decem­berig nyúlnak. Amennyiben az e tervben felvázolt munkálato­kat mindenki kellő időre és megfelelő minőségben elvégzi, úgy még ebben az , esztendő­ben megtörténhet a pécsi vá­sárcsarnok átadása. Nem titok, hogy vannak bizonyos lemara­dások, így komoly és jól szerve­zett hajrára van ahhoz szük­ség, hogy a hátralévő hatvan napban minden a helyére ke­rülhessen Dél-Dunántúl leen­dő legnagyobb élelmiszerbe­vásárló-központjában. Az előregyártott vasbeton­szerkezetből épülő fedettpiac generálkivitelezője a Baranya megyei Építőipari Vállalat. Kép­viselőik a tegnapi tanácskozá­son aggályaikot fejezték ki amiatt, hogy a Csőszerelő Vál­lalat valószínűleg a tervezett­nél később lát majd hozzá a klímaberendezések elkészítésé, hez. Márpedig bizonyos szak­ipari munkákat csak akkor le­het maid elvéqezni, ha a CSŐSZER már végzett. Az min­denesetre elgondolkodtató, hogv a tegnapi egyeztető tár­gyalás időoontjáiq még egyet, len folyóméter sem készült el abból a csőrendszerből, ame­lyet pedig méq be is kell épí­teni. A Dorogi Szénbánvászati Vállalat üzeme most kezdi el o 450 folyóméter hosszú, külön­böző keresztmetszetű csőrend­szer gyártását. A csarnokban 12 szaküzlet és az emeleten egy vendéglátó egység működik majd. Ezek be­rendezése csak a műszaki át­adás után kezdődhet majd mea. A kereskedelem és a ven­déglátóipar honfoglalása is több hetet iaénybe vesz maid. A pécsieket és a környék ős­termelőit ‘ermészetesen mind­ebből elsősorban az érdekli, honv mikor vehetik majd bir­tokba eladók és vevők a mint­egy 70 millió forintos beruhá­zással éoülő vásárcsarnokot. Az egyeztető tárgyalás résztvevői bíztak abban, hogy a partne­rek megértésével, segítésével megoldják a problémákat és decemberben, üzemelést gátló hibák, hiányosságok nélkül sO' kerülhet a létesítmény átadá­sára. Ha ez így lesz, még ak­kor is másfél hónapba telik a berendezkedés és a hiánypót­lási munkák elvégzése. A házi­asszonyok remélhetőleg 1980 februárjában már vásárolhat­nak a korszerű élelmiszer-el­árusító központban. „Szója-nap" Eszéken Az Eszéken zajló baranyai mezőgazdasági és élelmiszer- ipari kiállítás ismeretterjesztő rendezvényei közül a tegnapin a szója termesztéséről volt szó. Sós Nagy Szabolcs, a babarc— bólyi növénytermesztési rend­szer igazgatója, valamint dr. Kurnik Ernő, a Takarmányter­mesztési Kutató Intézet igaz­gatója tartottak beszámolót a szójatermesztés, valamint a fel- használás tapasztalatairól ha­zánkban. A szakmai napon megjelen­tek mindazok a jugoszláv gaz­daságok - közöttük is tán a legjelentősebbek a Dárda- Beljei Mezőgazdasági és Ipa­ri Kombinát és a Becsei Me­zőgazdasági Kombinát —, ame­lyek szintén foglalkoznak szó- jatermesztéssel. Előrelépni a kétnyelvűség felé Értekezlet a nemzetiségi oktatás fejlesztéséről A nemzetiségi oktatás közép­távú fejlesztésének kérdéseit vitatták meg tegnap délelőtt a Baranya megyei Tanácson. A munkaértekezleten részt vett Stark Ferenc, az Oktatási Mi­nisztérium nemzetiségi oktatási bizottságának titkára, Gyúrok György, a Magyarországi Dél­szlávok, és Klotz Miklós, a Ma­gyarországi Németek Demok­ratikus Szövetségének titkára, a szövetségek, valamint a ta­nácsok művelődésügyi osztó­|0V közlekedünk mi R ovatunkban ezúttal idős emberekkel foglalkozunk, pontosabban azokkal, akik közlekedési baleset során sé­rültek vagy haltak meg. A saj­nos, megtörtént esetek tanul­ságul szolgálhatnak öregeknek, fiataloknak egyaránt. Egy 65 éves asszony október 20-án Pécsett, a Kossuth La­jos utcában álló járművek kö­zött lépett le oz úttestre, s egy arra haladó személygépkocsi elütötte. A gyalogos szeren­csére könnyebb sérülést szen­vedett. De történhetett volna rosszabbul is... Ez az eset intő például szolgálhat arra, hogy milyen veszélyes dolog takart helyzetből az úttestre lépni. A gépjárművezetők eb­ben az esetben csak nagy kockázattal és mások veszé- Jyeztetésével kerülhetik el a balesetet, hisz a gyalogosok olyan váratlanul bukkannak elő, hogy nem számíthatnak rá. Nagyon fontos szabály, hogy gyalogosok álló járművek kö­Idősek a közutakon • Figyelmeztető számok • Vigyázzunk rájuk A Magyar Szociológiai Társaság I. vándorgyűlése holnap kezdődik Pécsett A Pécsi Orvostudományi Egyetem ad otthont ok­tóber 25. és október 27. között a Magyar Szociológiai Társaság első vándorgyűlésének. A rendezők és a vándorgyűlés védnökei — az MTA gazdaság. és jogtudományok osztálya, az Egészségügyi Minisztérium, a Pécsi Orvostudományi Egyetem, a Magyar Orvostudományi Tár­saságok és Egyesületek Szövet­sége, a TIT és a Pécsi Akadé­miai Bizottság — az első honi vándorgyűlés tárgyát íqy jelöl­ték meg: az egészség és a tár. sadalom. A háromnapos rendezvény el­ső napján október 25-én, csü­törtökön 14 órakor lesz az ün­nepélyes megnyitó, melyet a program szerint Szalai Sándor, a Magyar Szociológiai Társaság elnöke tart. Ezt követően a há­rom nap bevezető előadása hangzik el; Az orvostudomány és a társadalomtudomány a jö­vő útjain címmel, Szentágothai Jánosnak, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnökének tol­mácsolásában. Ezután kerül sor a vándor- gyűlés első ülésére, mely az Egészség és társadalom Egészségügyi helyzet és a tár­sadalmi fejlődés mottót viseli, melyen 6 előadás hangzik el. Szó lesz a magyarországi egész­ségügyi fejlődésről, ifjúságunk egészségi állapotáról, a városi és falusi életkörülmények hatá­sairól, a halandóság társadal­mi összefüggéseiről, a halálo­zás alakulásáról és a csecse­mőhalandóságról. Október 26-án, pénteken 10 órakor kezdődik a második na­pi ülés, Betegség, gyógyítás és egészségügyi kultúra címmel. Az öt előadás érinti az infarktusos megbetegedések társadalmi hátterét, az értelmi fogyaté­kosság genetikoi és szociális összetevőit, a légzőszervi meg­betegedéseket, kitér az ön- gyilkosságok szociálpszicholó­giai vizsgálataira, majd a Tö­megkommunikációs Kutató Köz. pont egészségügyi közvéle­mény-vizsgálataiból kaphatnak ízelítőt a résztvevők. így, szó lesz a születésszabályozás meg. ítéléséről, az ezzel kapcsolatos közvéleményről. A vándorgyűlés zárónapján — október 26-án, pénteken — 15 órakor kezdődik Az egész­ségügy/ ellátottságunk a kuta­tások tükrében címszót viselő vita. Előbb az MTA Szocioló­giai Kutató Intézetének mun­katársai ismertetnek három té­mát — az egészséggel kapcso­latos érdekek és értékek; az egészségügyi ellátás funkciói és diszfunkciói valamint az egészség — szociológiai kuta­tásunk dilemmái témakörökben, — majd még öt előadás hang­zik el. Ezek sorrendben: az egészségügyi ellátottságunk né­hány kérdése; a családszocioló­gia és egészségügy; az orvos­képzés; társadalom-egészség­ügyi vizsgálat az Ormánság­ban, valamint az életrajz mód­szer alkalmazása az egészség­ügy szociológiájában. zül mindig úgy lépjenek le az úttestre, hogy ők is láthassák a közeledő járműveket, de a gépkocsivezetők is észrevegyék az áthaladni készülő gyalogost. Sok baleset elkerülhető lenne, ha ezt betartanák! Ugyonezen a napon a reg­geli órákban Kozármisleny bel­területén egy idős asszony lett a közlekedési baleset ál­dozata. A 65 éves nénit egy motorkerékpáros elütötte, mi­közben átszaladt az úton. El­kerülhető lett volna a baleset, ha az asszony áthaladás előtt körülnéz és meggyőződik a biztonságos átkelés lehetősé­géről. Az ilyen jellegű bal­eseteket többnyire idősek, il­letve gyerekek okozzák, mert képtelenek felbecsülni a köz­tük és a járművek közötti tá­volságot. Intő figyelmeztetés: mindig győződjünk meg, hogy biztonságosan képesek va­gyunk-e áthaladni az úttesten. S ez a gyalogátkelőhelyekre is vonatkozik. Az is az öregek­re jellemző, hogy tétováznak- lelépnek, visszalépnek a jár­dára. Az átkelési szándékot a karunk felemelésével is jelez­hetjük a gépkocsivezetőknek. Egy kérés a fiatalokhoz: ha olyan idős emberrel találkoz­nak, aki nem tudja eldönteni, hogy átmehet-e az úton vagy sem, segítsenek neki és vezes­sék át! Gyakori baleset okozója, hogy álló és mozgó járművek között „cikázva" mennek ót oz úttesten a gyalogosok. Ez többnyire tükrös autóbusz- megállóknál fordul elő. Példa erre a pécsi Kórház tér, ahol néha olyan manővereket haj­tanak végre, hogy az ember csak bámul. Pedig a gyalog- átkelőhely mindössze néhány méterre van ... Sokszor előfordul, hogy idős emberek még az autóbusz- megállóban tartózkodó busz előtt vagy mögött igyekeznek átmenni az úton. Július 4-én Pécsett, a Kalinyin úton egy 71 éves asszony az álló busz mögött akart áthaladni az út­testen, miközben egy személy- gépkocsi elütötte. A gyalogos súlyosan megsérült. Ha pár percet vár, míg a busz el­hagyja a megállót, biztonsá­gosan átmehetett volna. Az idősek hetét éljük a köz­úti közlekedésben. Figyelmez­tető szám, hogy Baranya me­gyében tavaly 122 hatvan éven felüli ember halt meg, illetve sérült meg súlyosan vagy könnyebben közlekedési bal­eset során. Az öregedéssel já­ró mozgáskészség-csökkenés, a reflexek megkopása, látási, hal­lási zavarok azt jelentik, hogy az idősek különösen nagy ve­szélynek vannak kitéve a köz­utakon. Ezért fiatalabbaknak, valamennyiünknek akár gyalo­gosként vagy gépjárművezető­ként kötelességünk, hogy vi­gyázzunk rájuk! R. N. lyának helyi képviselői. Apró­lékosan nagyító alá vették, melyik baranyai községben van szükség a nemzetiségi óvodák, iskolák fejlesztésére, hol hiány­zik a megfelelő képesítésű pe­dagógus. Stark Ferenc elmon-. dotta, hogy mindenütt az or­szágban Baranya példájára szoktak hivatkozni, mert másutt nincs a témának ilyen fokú előkészítettsége, a nemzetiség­politika ilyen gazdag doku­mentálása. Ajánlotta az okta­tás és a közművelődés együt­tes ellátását, éppen a kisköz­ségekben. Ehhez biztosítani kel­lene a közművelődés szak és a nemzetiségi nyelv együtt ta­nulásának lehetőségét. Meg kell széles körben vizsgálni azt is, hol lenne szükség egy-egy szakmában idegen nyelvet be­szélő szakemberekre. Ez Bara­nyában, mint határ menti me­gyében szinte létkérdés. Ha az idegenforgalom, a kereskede­lem, a vendéglátás, a szolgál­tatások, a különféle szakmák területén megbecsülik a nyel­veket beszélő szakmunkásokat, akkor az egyén életében is ér­dekké válik, hogy ne felejtse el német vagy horvát-szerb anyanyelvét. Be kell írni tehát a pályaválasztási tájékoztatók­ba, hogy milyen anyanyelvű fiatalok jelentkezését várják. Ezzel emelkedne a nyelvtudás, a kétnyelvűség presztízse nem­csak a nemzetiségek, hanem minden magyar állampolgár személyében. Egynyelvű ország, idegen nyelveket nem beszélő ország vagyunk, s ennek érez­zük hátrányát nemcsak kultu­rális, hanem gazdasági téren, minden vonatkozásban. Amíg az idegen nyelvoktatás távlati programja nem érezteti hatá­sát, addig a nemzetiségi isko­lák a nyelveket beszélő szak­emberek legfőbb bázisai. Mindennek szem előtt tartá­sával először az óvodai kép­zést vizsgálták meg a tanács­kozás résztvevői, hiszen itt kell megalapozni a nyelvoktatást. Pécsett megnyugtató a horvát- szerb nyelvű óvoda helyzete, kevésbé a német nyelvűé. Mindkettő kulcsszerepet játszik, hiszen gyakorló óvodáik a he­lyi középfokú óvónőképzésnek. Részben valósult csak meg Baranya óvodáiban a szakos ellátottság, ezt akár pályairá­nyítással szükséges megoldani. A nyelvtudás mellett persze fontos az is, hogy jó óvónő kerüljön a gyermekek mellé. Különösen fontos a német, il­letve a horvát-szerb nyélvű óvoda Bolyban, Mecsekná- dasdon, Félsőszentmártonban, később Villányban, Mohácson, Pécsett, ahol tannyelvű iskolák létesítését tervezik. Ezt a lé­pést tannyelvű óvoda kialakí­tásának kell megelőznie. Az iskolákat tekintve a hor­vát-szerb nyelvoktatás minde­nütt biztosított Baranyában, ahol azt a tanulók létszáma indokolja. Felmérik az igénye­ket azokban a nagyközségek­ben, városokban, pl. Pécsett, Siklóson, Mohácson, Sellyén, ahová sok nemzetiségi család települt be a kisfalvakból. Ugyanakkor nem körzetesítik a már 'kialakult kisebb délszláv centrumok iskoláit Felsőszent- mártonban és Drávasztárán. Közösen vizsgálja a német szö­vetség és a megyei tanács, ho! lenne szükség német nyelvok­tatás további bevezetésére a megye községeiben. Az általános iskolákban a tannyelvűség megvalósulása a cél, ehhez pedig az is kell, hogy a tanulók o középfokú intézetekben is tanulhassák nyelvüket, még ha szakkörben is. Mielőbbi pótlásra váró hiány, hogy Pécsett nincs hor­vát-szerb nyelvű gimnázium, noha van alsó- és felsőfokú képzés. Az állami szervek már megteremtették rá a lehetősé­get, most a baranyai horvátok, szerbek aktivistáin múlik az; előkészítés és akkor egy-két' éven belül beindulhat Pécsett is a horvát-szerb gimnázium. Gállos Orsolya

Next

/
Thumbnails
Contents