Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)
1979-10-24 / 292. szám
1979. október 24., szerda Dunántúli napló 3 Mit kínál a Pannónia? Teremtsük meg magunknak az előrelépés feltételeit! Nagy tartalékaink a tudomány és a vezetői rátermettség A lakossági ellátás javításáért Ellenőrzés záróra előtt AZ ELV: az üzlet zárásáig a boltban meg kell kapni mindazt, ami készleten van; a romlandó árut a zárás után — a takarításra is biztosított — félórában — órában szabad elraktározni. A GYAKORLAT: a vásárlói praxisában ki-ki találkozott már azzal (főleg szombaton), hogy félórával a zárás előtt már „üres a bolt", s a késönjövőnek már csont sem jut. Még nem ismeretesek az új termelői árak a maguk teljességében, de abból, amit tudunk, egyértelmű: o következő években csak az a gazdaság fog állva maradni, ahol idejében felismerik és gyorsan megvalósítják azt, ami jobbat o tudomány és más üzemek gyakorlata produkált, és csakany- nyiban fog boldogulni, ameny- nyivel több lehetőséget képes kiaknázni, mint az idén. A tavasszal beszámoltunk áriái, hoqy boksái gesztorsággal megalakult a Pannónia Társaság. A társaság célul tűzte, hogy felkutatja, odaptálja és az érdeklődők rendelkezésére bocsátja a vele szerződéses viszonyban álló tudományos intézetek, külkereskedelmi vállalatok új ismereteit és más gozdaságok taoasztalatoit. Eltelt egy félév, mit kínál a Pannónia? Űj energiaforrás a biogáz Üj energiaforrások megnyitása, az energiagazdálkodás új rendszere a mindennapok feladata már. 2,5 millió forint értékű fűtőanyagot takarít meg még az idén az a tíz üzem, amelynek a Pannónia rendelkezésére bocsátotta a termékszárító automatát, amit egy taggazdasága állított elő. Az 50-es évek elején a Baranya volt a biogázgyártás úttörője. Most újra a biogázra terelődött a figyelem. Svájcban igen korszerű berendezéssel megkezdték a biogáz palackozását és traktorokat hajtanak vele. A Fiat speciális karburátorokat készített a biogáz járműmotorokban történő felhasználására. A svájci eljárást egy magyar állami gazdaság megvásárolja, aggregátorokat és terményszárítókat kíván biogázzal üzemeltetni. A technológiát a Pannónia meqszerzi ügyfeleinek. Elképzelhető, hogy a közeljövőben istállótráqyából és városi csotornazagyból nyert biogázzal járnak az MTZ-k is. A mezőgazdaságban nagy mennyiségű melléktermék képződik. Ennek takarmányértéke iqen tekintélyes. A felhasználást eddig hátráltatta, hogy igen sok energiát igényelt a feldolgozás. Most olyan módszereket kínálnak tudományos intézetek, amelyekkel ezek az anyagok jelentős energiaráfordítás nélkül növelhetik a ta- karmányalapot. Az eljárást a Pannónia közvetítésével négy gazdoság vásárolta meg. Szalmából, kukoricaszárból szinte teljes értékű takarmányt állítanak elő folyamatos silózással. fermentumokkal kezelve. Csak példaként: egy háromszázas tehenészet teljes szilázs-szükség- letét melléktermékekből lehet biztosítani, és a föld másra használható. A növénytermelés mind nyomasztóbb költségtényezője a műtrágya. Az új árak mellett a jelenlegi gyakorlat tovább nem tartható. Hasznosítani kell az istállótrágyát. S nemcsak hasznosítani, gyártani is. Megvon a technológia, amivel a jelenlegi istállótrágya-menyiség négyszeresét lehet a növénytermelés rendelkezésére bocsátani biológiai adalékanyagok és az üzemekben fellelhető egyéb szervesanyagok felhasználásával. Ez egy 3000 hektáros gazdaságban évi 1,8 milliós költségmegtakarítást jelent. A ma általános állatállomány mellett az egész terület négyévenként megtrágyázható úgy, hogy 450 mázsát szórnak ki hektáronként. A trágyák béltartalma beállítható egy-egy növény vagy az adott tolaj igényeinek megfelelően. Céltársulás formájában jórészt meglévő eszközökkel megteremthetők a kijuttatás feltételei is. A vaskúti tsz Agromax-rendszerének 46 készítménye is szolgálja a műtrágyaköltségek csökkentését. A két évvel ez- ezelőtti ,,kísérlet” nem hozta a várt eredményt. De nem biztos, hogy ez az Agromax hibája. Most 400 gazdaság nagyüzemi eredményei és 11 tudományos intézet kutatásai alapján Vaskút bizonyítja, hogy az Agromax vetés előtt kijuttatva felszaporítja a mikroftorát, aktivizálja a baktériumok tevékenységét. A talaj megnövekedett, könnyen felvehető tápanyagát a növények jobban hasznosíthatják a legkritikusabb időszakban. A készítmény egyes elemei - auxinok, gibberelinek — közvetlenül hatnak a növényre. Mindez beltartalmi értékben, terméseredményben és rezisztenciában kamatozik. Kedvezően hasznosítható szervesanyagok lebontásánál és csökkenti a szuperfoszfát megkötését. — Húsz hektárra ajánlanak kísérletet Boronyában. Nagy értékű fajták Már az idén ősszel öt baranyai tsz 24 hektáron durum búzát vetett. A vetőmagot a Pannónia közvetítésével a szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet bocsátotta a gazdaságok rendelkezésére. Közismert, hogy a Közös Piac országaiba tojással készült tésztát nem exportálhatunk. A durum búzából pedig tojás nélkül lehet tésztát készíteni. A GKI és a Gabona Tröszt 40 ezer hektáron kívánja megteremteni az exportképes tészta nyersanyagbázisát. Szeged további négy-öt minőségjavító búzalajtát is ajánl a Pannónián keresztül. Marton- vásár is megbízta a Pannóniát, szervezze meg a kísérleteket bizonyos búzafajtókkal. Ezeket ití a taggazdoságokbon fogják vizsgáztatni. Az Állattenyésztési Kutató Intézet juhhústermelési rendszeri javasol. Három juhfajta keresztezésével egy olyan hibridet állítottak elő, amely extenzív tartás mellett évente garantáltan két bárányt hoz. Ezeket intenzív körülmények között hizlalva a pecsenvebórány igen gazdaságosan állítható elő. Ugyancsok az Állattenyésztési Kutató Intézet a gazdaságok rendelkezésére bocsátja vizsgálatait: milyen kukoricafajták etetése legcélszerűbb különféle állatokkal oz eltérő beltartalmi értékek alapján. Melléktevékenység 240 millióért A falvakban még mindiq található töredék munkaerő, illetve időszakosan jelentkező szobád kapacitás. Luxus ezt nem hasznosan foglalkoztatni. A Pannónia 240 millió forintos nagyságrendben szervez melléktevékenységet a könnyűipar megrendelései alapján. Ez azt jelenti, hogy minden toggazda- sága számára a lehetőségének leqjobban megfelelő melléktevékenység létesítésére tud javaslatot tenni. A cipőipar pl. olyan fémtermékeket kér, amelyek automatákkol gyárthatók — csatokat, táskakereteket, cipőbetéteket. Hasonlóképpen sok divat fém. és foalkatrészre van szüksége a textilipornak. Nagyüzemben ezeket nem szabad qyártani, mert az nem tud rugalmason alkalmozkodni a divat változásaihoz, további importálásra pedig lehetőségünk nincs. A Pannónia 20 üzemnek tett ajánlotot. Kisiépések korszaka A gazdasági életben most o kisiépések és a vezetői rátermettség korszaka következik. Néhány lehetőségre kívántunk rámutatni annak érzékeltetésére: az intézkedéseket ne felülről várjuk csupán, hanem ön- állóon és hozzáértően a végrehajtás szférájában teremtsük meg magunknak az előrelépés feltételeit. Báling József M ég a nyár elején a területi pártszervektől és a társadalmi szervektől jelzések érkeztek a városi tanács kereskedelmi osztályához: Pécs egynémely körzetében az élelmiszerüzletekben főleg záróra előtt a kívánatosnál gyengébb a választék. Akkor 30 üzletben — élelmiszer-, tej- és húsboltokban — ellenőrzéseket tartottak, a kereskedelmi ellenőrök próbavásárlásokat eszközöltek. Akkor a vásárló kárára elkövetett tévedés miatt több szabálysértési felje. lentést tettek. A közelmúltban újabb ellenőrzésekre került sor. Ennek közvetlen oka az volt, hogy augusztus végén több helyről is jelezték: az esti órákban akadozik a kenyérellátás. Harminc társadalmi ellenőrt mozgósítottak, a „hadművelet” célpontja hatvan pécsi üzlet — 30 élelmiszerbolt és ABC-áru- ház, 1 kenyérbolt, 2 tejbolt és 27 húsbolt — volt, a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat pécsi üzlethálózatának kb egyötöde. A feladat pedig: megvizsgálni ezekben az üzletekben egy—másfél órával a zá: rás előtt, hogy alapvető élelmiszerekből mit kínálnak. „Mellékesen” próbavásárlásokra is sor került, ez alkalommal megnyugtató eredménnyel: néhány helyen filléres tévedéseket észleltek, ezek a kerekítéssel magyarázhatók, egyetlen helyen találkoztak az ellenőrök nagyobb összegű túlszámlázással, ami 6 forintot tett ki. A hentesáruknál a vizsgálati jegyzőkönyvek alapján azt állapították meg, hogy az áruválaszték a tőkehúsból megfelelő, a töltelékáruból elfogadható volt. De minthogy ez eléggé általános, többet mond nekünk az a megállapítás, ami egyezik vásárlói tapasztalatainkkal is, hogy ti. a zárás előtti órákra a drágább húsok maradnak, pl. a sertéskaraj vagy comb. Érthető. Az üzletek általában nem „gazdálkodnak” a húskészletükkel, s ami van, azt folyamatosan a vásárló elé rakják. Az «olcsóbb húsok, mint pl. a dagadó, a kapósabbak, ezért a késő délutánra már csak a karaj marad, s az ilyenkor vásárló azt hiheti: kitenyésztettek nálunk egy sajátos sertésfajtát, aminek csak karaja van. De vajon lehet-e „gazdálkodni”? Bizonyára meg lehet találni a módját annak, hogy az esti vásárló — akinek a pénztárcája semmivel sem kövérebb a délelőttiénél — ne kényszerüljön egyetlen húsféle között válogatni. S ha már a kövérséget említettük: megfigyelték az ellenőrök azt is, hogy az esti órákban még kapható drágább húsok a kelleténér több zsírt viselnek magukon. Ez — akárhogy is vesszük — a hús árát emeli. A töltelékáruknál is általában a drágábbak maradnak estére. Az ellenőrök leginkább a hurka hiányát regisztrálták. A húsárak emelése óta megnőtt a hurka rangja, de szinte pillanatok alatt elfogy. A téli szalámi és gyulai kolbász záróra előtti helyzetéről semmit sem mondhattak, az napközben is ritka. Mint a füstöltszalonna-félesé- gek is. Egyenletes, megnyugtatóan jó a tej- és tejtermék-ellátás. Az ellenőrzött üzletek mindegyikében bőven volt tej, vaj, úgyszintén, 5—6-féle sajt között lehetett válogatni, a dobozos sajtokból pedig úgyszólván a teljes választékot meg lehetett találni. Helyenként túróval nem találkoztak — talán ez volt az egyetlen észlelt negatívum e termékcsoportnál. Kedvező helyzetet állapíthattak meg az ellenőrök a kenyérellátást illetően. Nem találtak olyan üzletet, ahol ne lett volna kenyér az esti órákban is. A korábbi ellenőrzés nyilván eredménnyel járt. Kifli és zsemle, finompékáru azonban csak elvétve akadt. Ezek hiányát az ellenőrök is tényként fogadták el. Mindaddig, amíg a Pécsi Sütőipari Vállalat süteményesüzeme el nem készül, nem biztosítható ezekből a pékárukból az egésznapos ellátás, jóllehet az irántuk való érdeklődés változatlanul növekszik. A z ellenőrzés tapasztalatait Horváth Endre, a városi tanács kereskedelmi osztályának vezetője így' foglalta össze: — Komoly problémák nem merültek fel, de hogy a jövőben sem merülhessenek fel, rendszeresítjük az ilyen ellenőrzéseket— más napszakokban is. A lakosság kereskedelmi ellátásának javítása érdekében egyéb területeken is folytatunk vizsgálatokat. Megnézzük például, hogy milyen az ellátás az „ezer apró" iparcikkből, b felsőruházatból ... Az ilyen vizsgálatoknál nem elégszünk meg azzal, amit a boltban mondanak, hanem kiváncsiak vagyunk a nagykereskedelem egyidejű véleményére- is. Hársfai István Az (regszemcséi Takarmánytermesztési Kutató Intézet új napraforgó- és lóbabfcjtákat kínál a termelőknek. Képünk a bicsérdi kutatóállomáson készült. Őszi—téli cípődíivat Hegyes orr, magas sarok, kedveltek a fűszerszínek Dollármentő ktsz-ektől érkeznek extra modellek K i hord manapság goj- zervarrott vagy szöges cipőt? Hogy kapni lehet-e, azt nem tudom, de hogy a divatból is rég kiment, az biztos. A lábbeli is lépést tart a divattal, sőt néha az az érzésem, a női lábbelik többségének egyetlen célja, hogy megfeleljenek a gyorsan változó divatnak. Mert oz köztudott, hogy a mai lábbelik többsége ragasztott eljárással készül, a bennük szemérmesen meglapuló használati utasítás tudtunkra adja, hogy milyen időre ajánlják. A Dunántúli Cipőkereskedelmi Vállalót pécsi központi raktárházában átlagban 600 —700 mintacipő kelleti magát, ezek közül válogathatnak a cipőboltvezetők, a' cipőeladással foglalkozó áru. forgalmi előadók. Huba József raktárházigazgató mutatja be a jelenleg kapható és a negyedik negyedévre megrendelt modelleket, leszögezve, hogy bár a cipődivatot az olaszok diktálják, nincs szégyenkezni valójuk. Mert... A cipőgyárak saját tervezőkkel dolgoznak, tavasszal és ősszel mutatják be a következő félévre szánt 1200— 1300 darabos kollekciójukat, amiből kedvükre válogathatnak a kereskedők. Hogyan? A pécsi vállalat szakemberei együtt zsűriznek a vidéki és a pécsi cipőboltok vezetőivel, hogy a több szem többet lát elv alapján adják le megrendeléseiket, milyenből mennyit vegyenek át és kínáljanak a vevőknek. A Duna-, a Sabaria-, a bonyhádi, a MINO-, a Tisza- és az Alföld-cipőgyárak modell- dömpingje mellett szerényen húzódnak meg a cipőipari ktsz-ek új fazonjai, hiszen ők nem is kötelesek bemutatni, hogy mivel lépnek elő. Ha a cipőgyári választék hiányérzetet kelt a kereskedőben, okkor sem adják fel a reményt, mert a vevőt meg kell hódítani, meg kell nyerni. Ilyenkor elő az ollót, és a zsűrizés alapján az „Ars sutoria” olasz szaklapból kivágott model lék fényképeit megküldik valamelyik ktsz- nek, és ha az vállalja, akkor rövidesen kis tételben megérkezik a legmagasabb divatigényt kielégítő cipőszállítmány. Mert a sportos — tehát a strapabíróbb, kényelmesebb — cipők mellett a legdivatosabbra is gondolni kell. A pécsi vállalatnak ez év első félévében még 1500 pár spanyol, jugoszláv, olasz és kevés osztrák lábbelire volt dollárkerete, de devizatakarékossági okokból ezt most kemény magyar forintért a ktsz- ek pótolják. Milyen a divatos cipő? Mindenekelőtt nem olcsó. Ezentúl már az olasz szaklap és a Magyar Divat Intézet előrejelzése a mérvadó. Lássuk ... Őszre hölgyeknek az a magas — 7—12 centis — egyenes, imitált rakott sarkú, hegyes orrú és egész magas szárú a menő. Fiatalabb hölgyeknek a szélsőséges sarokmagasságú és sarokformájú lesz a divatos, férfiaknak a klasszikus magasságú sarok a mérvadó. A gyermekcipők a 31-es mérettől fölfelé már erősen követik a férfi és női lábbelidivatot. (Megjegyzem: hogy a Soba- ria-gyár Siesta gyermekcipői körül még dúl a szakmai vita, hogy kell-e, jó-e és kinek. Tény, hogy a gyár nem képes ellátni minden ilyen cipőre vágyó gyereket.) A talpakról: a bőrt egyre jobban kiszorítják a PVC, a PU, a pora és a Krepp-gumi. Az anyag: a bőr néha megfizethetetlenül drágának tűnik — 600 és 1500 forint között mozog a bőrcipő vagy -csizma párja — egyre jobban tért hódít a bőrutánzatú műbőr, díszítések és rusztikus csatok is emelik a pompát. A divotszínek: a beige — barna — árnyalatatai a ka- ramellig, a fehér és fekete, a tüzes égetett barna, a sötétvörös árnyalatai és a füstös barna árnyalatai. Újdonság : előretörnek a fűszerszínek, azaz a tompa kevert színek. Ma még esős időben csak a gyerekek használják a színes cseh gumicsizmákat, jövőre talán már a felnőttek is kedvükre válogatnak belőlük. Murányi László
