Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)
1979-10-24 / 292. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nap XXXVI. évfolyam, 292. szám 1979. október 24., szerda Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Mindenki kulcsjátékos bölcs király — tartja egy régi mondás — soha- ‘sem hoz olyan döntést, amit ala'.tvalói ne tudnának tel. jesíteni. E megállapítást a vezetők tízparancsolatában — ha lenne ilyen — az első helyre kellene sorolni. A legfontosabbra utal: döntés — semmilyen ügyben — ne szülessen anélkül, hogy a körülményeket —, amelyekben a döntésnek hatnia. a végrehajtást elindítania és koordinálnia kell — maradéktalanul számba ne vegyék, mérlegeljék. Vegyünk egy hétköznapi példát. Tegyük fel, hogy egy részlegvezető a munkafegyelem (vagy az energiatakarékosság) érdekében ‘megtiltja a kávéfőzést az irodában vagy a műhelyben. Döntése ésszerűnek tűnik, azonban az ott dolgozók mór hozzászoktak a napi két-három kávéhoz. A fegyelem esetleg szilárdul ugyan:, legalábbis kávéfőzéssel egyetlen perc sem megy el a munkaidőből} az álmos, kedvetlen, a döntés miatt berzenkedő em. berek teljesítménye azonban — nagy valószínűséggel — mégsem lesz nagyobb, sőt: lehet, hogy kisebb lesz, mint korábban volt. A fegyelem ugyanis ebben az esetben csupán formálisan javulhat: nem esik ki napi 10—15 perc kávéfőzés miatt: érdemileg azonban, mert a vezető nem számolt megfelelően a körülményekkel — biztosra vehető a munkakedv, a lendület csökkenése, s emiatt a kisebb eredmény is. A kávéfőzés elhamarkodott betiltása — bármennyire is jelentéktelen példa — jól mutatja a döntések rossz előkészítésének, az egyoldalú számítások következményeit. Ha valami kimarad a számításból, (példánkban a szokások és a koffein élettani hatása), ha va. lamit túl egyoldalúan, vagy túl erőszakosan akarnak elintézni — legyen szó kisebb vagy nagyobb kört érintő, kisebb vagy nagyobb horderejű döntésről — a határozat nem lesz tökéletes. Az ilyen esetek a döntési kultúra alacsonyabb színvonalán könnyen előfordulnak. Mindenütt gondolni kell tehát napjainkban a döntési kultúra fej. lesztésére, gazdagítására is. Ennek érdekében persze nem lehetséges például a vállalati vezetés különböző szintjei számá. ra mindenütt egyformán jól hasznosítható receptkönyvet, példatárat szerkeszteni, hiszen az élő gazdaság valamennyi posztján nap mint nap új és új, a többitől valamilyen mértékben mindig eltérő problémákat hoz az irányítók elé. Csak a általános szabályokra érdemes tehát felhívni a döntéshozók figyelmét, olyan szabályokra, ■ amelyek bármilyen döntés jó előkészítését szolgálják:, amelyek mintegy a döntéshozatal technológiáját alkotják. E technológia ismeretének és alkalmazásának mértéke dönti el, hogy valahol milyen színvonalú a döntési kultúra. Ott megfelelő a kultúra, ahol például valóban igyekeznek rendszerben gondolkodni, ahol mindig képesek számolni a hagyományokkal, a korábban már kialakult szokásokkal, ahol veszik a fáradságot, s mielőtt a végső szót kimondanák, megkérdezik azokat is, akiket érint majd a döntés. Ez utóbbi egyébként tokán n leqfonto- sabb szabály, ez a mérlegelés legfontosabb eleme: konzultál, ni azokkal, akiknek az életét, munkáját, gondolkodását, érdekeit, szokásait, normáit, erkölcsi és igazságérzetét a tervezett döntés érinti majd. Nem kevés veszteség, rossz munkahelyi légkör (fluktuáció) stb. származott már abból, hogy a döntések vérehajtóinak tapasztalatait, véleményét, hely- és tárgyismeretét nem használták fel az előkészítés során. A siker a többféle szempont, a különféle tudás és ismeretanyag mérlegén kiegyensúlyo- zőtt döntéstől várható a legnagyobb bizonyossággal. Az így kialakított elképzelések érvényesülését a különféle érdekek kevésbé gátolják, az ilyen dön. lésekben az érdekek összhangja nagyobb valószínűséggel megteremtődik. A döntési kultúra magas szintjét jelenti az is, ha a döntéshozó rövidebb-hosszabb idő után képes korrigálni is a saját elhatározását, ha a végrehajtás első tapasztalatai erre intenek. Ez a fajta magatartás a további döntések hitelét jelentősen növeli, A döntés-előkészítés rendkívül fontos szabálya még — s erről semmilyen körülmények között sem szabad elfeledkezni, hogy a tanácsadók, a közremű. ködők felelőssége sem lehet kisebb az egyszemélyi felelős vezetőénél. Ha véleményt kérnek valakitől, ne azt igyekezzék kitalálni, hogy mit várnak tőle, hogy a főnök mit hallana tőle szívesen, hanem minden körülmények között a valóságot mondja, egyértelműen, kerülve a „dodonai stílust", amelyben, mint tudjuk, akként változik a jelentés, hogy hova kerülnek a vesszők. Ha esetleg kellemetlenül hangzik is a vélemény, a tanács, a javaslat, akkor is azt kell mondani — vagy inkább semmit — hiszen végül is mindenkinek csak ez szolgálja az érdekeit. V 'gezetül: ott lehetnek elégedettek a döntési kultúrával, a munkahelyi légkörrel, ahol nemcsak őszinte véleményeket mondanak, ha elhangzik a felkérés a vezetés részéről, hanem: mondják a véleményt, javaslatot, ötletet vagy kritikát felszólítás nélkül is. A döntési kultúra fejlesztésének ügye ugyanis nemcsak 1—2 ember, vagy a vezető testület feladata, hanem mindenütt az egész munkahelyi kollektíváé. Ott lehetnek bizonyosak az ügyek megfelelő elintézésében, ahol senki sem vár a másikra, a vezetett a vezetőkre, amikor a továbbjutás, a gondok megoldására keresik a legmegfelelőbb utat; ahol senki sem gondolja (és nem is érzi, mert nem éreztetik vele), hogy a partvonalon kívül áll, hogy elég, ha csak szurkol: fütyül vagy tapsol az események láttán. A döntési kultúra ott kor. szerű, ott segíti az eredmények növelését, ahol mindenki „kulcsjátékosnak" érezheti magát, s ahol mindenki — vállalva ezt a szerepet — úgy is dolgozik, viselkedik. Gerencsér Ferenc Ülést tartott az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága N\ unkásszállítás Percről percre milliók ellenőrzik a közlekedést és bizony a kritikai észrevételek is jogosak — hangsúlyozta Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, az országgyűlés építési és közlekedési bizottságának keddi ülésén, a Volán Tröszt központjában megtartott tanácskozáson, amelyen a munkásszállításról volt szó. Nyomatékosan aláhúzták: a vasúti és a közúti munkásszállítás a termelés egyik legfontosabb előfeltétele. A munkásszóllító járatok lényegesen pontosabbak, menetrendszerűbbek az átlagosnál. Viszont az is tény, hogy helyenként szinte elviselhetetlenül zsúfoltak a vasúti szerelvények, s az autóbuszok. A Volán 75 ezer autóbuszjáratain például 3,5—4 millióan utaznak 24 óra alatt lakó- és munkahelyük között. A városi zsúfoltságon enyhít, enyhítene a lépcsőzetes munkakezdés. A feltételes módot azzal magyarázta a miniszter, hogy jónéhány tanács félvállról veszi a közlekedésszervezést, mintha nem is a lakosság legközvetlenebb érdekeiről lenne szó. Persze az is igaz, hogy egyszerűbb újabb buszokat kérni a Volántól, mintsem a meglévő járműparkot némi fejtörés árán, ésszerű intézkedésekkel jobban kihasználni. Gazdasági helyzetünk azonban nem teszi lehetővé a mind öregebb vasúti és közúti személyszállító járműpark gyors cseréjét, modernizálását. Többen szóvá tették, hogy több mint,1 tízezer a vállalati, üzemi busz egy része kihasználatlanul, gazdaságtalanul közlekedik. Bollók Józsefné (Borsod megye) éppen ezért javasolta: tegyék érdekeltté a vállalatokat abban, hogy az üzemi buszokat közösen fizetve, amolyan társulásként job. ban kihasználják a lehetőségeket. A Gyarmati János elnökletével megtartott tanácskozáson érthetően tág teret kaptak a mindennapos gondok, de az is kiderült az eszmecseréből, hogy — Koltai Nándor- né (Veszprém megye), szavaival szólva — „óriási a fejlődés az egykori fokaruszoktól a mai panorámás buszokig". Németh Károly látogatása Baranyában Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára tegnap Baranyába látogatott. Elkísérte dr. Péter János, az MSZMP KB helyettes osztályvezetője. A vendégeket Pécsett a megyei partbizottság székházában dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára fogadta. Ezt követően Németh Károly elvtárs részt vett a megyei párt-végrehajtóbizottság ülésén, ahol a megye munkaerő-gazdálkodásának helyzetéről és feladatairól, a pártpolitika időszerű kérdéseiről tanácskoztak. A végrehajtó bizottság ülése után Németh Károly dr. Péter János, dr. Nagy József, Lukács János, a Pécs városi Pártbizottság első titkára és Dérlalvi István, az MSZMP KB munkatársa kíséretében a Pécsi Kesztyűgyár ll-es sz. üzemét kereste fel. Gulyás József vezérigazgató tájékoztatta a vendégeket a gyár munkájáról, export- tevékenységéről, majd bemutatta a termékek egy részét. Ezután megtekintették a bőrruházati gyár részlegeit. Két hónap múlva átadásra kerülhet a pécsi vásárcsarnok. (Tudő-> sítás a 2. oldalon). Erb János felvételei Hazánk egyik legnagyobb beruházása Épül az V. sz. bányaüzem Elkészült a Mecseki Ércbányászati Vállalat épülő új V-ös bányaüzemének légaknájánál a 33 méteres eiőakna. Hazánk egyik legnagyobb beruházásának újabb látványos szakasza kezdődött ezzel, hiszen újabb 1000 méternél mélyebb akna mélyítését kezdték el. Az akna. mélyítők azonban tegnap már nem voltak egyedül a légakna építésénél, a gépházak már elkészült alapjaira szerelik az épületek acélvázait, s ezen a héten indulhat a nyugati vitla- ház acélszerkezetének felállítása is. Az aknamélyítőket és később a többi kivitelezőt is kiszolgáló műhely csaknem kész, már csak az üvegezés, festés, belső szerelési munkák vannak vissza. Tető alatt a kis transzformátorház, s elkészültek már a terület belső útjai. Bár a bányaépítésben a fő aknák mélyítése tűnik a legnagyobb munkának, az V-ös bányaüzem építése öt—hat helyen, föld alatt és föld felett is gyors ütemben halad. A szállítóaknától az aknamélyítők elvonultak, november elsején viszont megkezdődik a szállítótorony alapozása, és a csúszózsaluzással épülő torony építéséhez szükséges létesítmények, felhúzása. Az itteni transzfor- mátór-állomós is szerelés alatt van. Az V-ös szállítóakna alatt 1000 méteres mélységben történik a csilleforgalomhoz szükséges vágatrendszer kialakítása. A 13-as és 21-es szinteket összekötő vak-akna mélyítésénél az 1000 méter mélyen lévő szinttől 135 métert haladtak lefelé az 1300 méteres szint irányában, a 4-es és 13-as szinteket összekötő vak-akna pedig a 700 méteres szinttől 110 métert haladt lefelé az 1000 méteres szintig. Ezzel egyidőben történik a 2200 méter hosszú tárolószinti szállítójárat építése — ezt is az aknamélyítők hajtják — amelyből eddig 660 méter készült el. Az új bányaüzem külső vízellátását is fel kell újítani (a meglévő vezetékek közel húsz évesek), az új vezeték lefektetését Kővágószöllős és az V-ös bányaüzem között ezen a héten kezdik el. Az idő miatt a következő szakasz fektetését csak jövő évben folytatják. S. Zs. A Pécsi Cipőipari Szövetkezet ez év végéig öt modellben nyugatnémet exportra 50 000 pár női cipőt, három modellben az Amerikai Egyesült Államok számára 40 000 pár cipőt szállít. A hazai kereskedelemnek ez idő alatt 25 000 párat adnak át. A képen: sorozatban készülnek a cipők a futószalagon. (Cikk a 3. oldalon). Fotó: Erb János n Csepel Müvek bemutatkozása Moszkvában A hétfői ünnepélyes meg-' nyitó után kedd reggeltől kezdve a nagyközönség számára is megnyitotta kapuit a Csepel Művek nagyszabású kiállítása a szovjet fővárosban. A Csepel név igen jó hangzású a szovjet emberek számára, jól ismerik a gyár sok termékét, s különösen nagyra becsülik a magyar gyár dolgozóinak értékes kezdeményezését: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított nemzetközi munkaversenyt. Ez ai magyarázata a nagy érdeklődésnek a kiállítás iránt. A Csepel Művek moszkvai' bemutatójáról hétfőn este terjedelmes riportban számolt be. > a szovjet televízió híradója.
