Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)
1979-10-21 / 289. szám
1979. OKTÓBER 21. KULTÚRA DN HÉTVÉGE 9 Elősegíteni a tudományos erők tervszerű fejlődését Beszélgetés a tízéves Pécsi Akadémiai Bizottság vezetőivel A- Magyar Tudományos Akadémia elnöksége 1969 januári ülésén hozott határozata szerint:' „Az elnökség az Akadémia tudományszervező és -irányító tevékenységének előmozdítására, valamint Baranya megye és Pécs m. j. város tudományos életének elősegítésére és a helyi tudományos dolgozók összefogása érdekében Pécsi Akadémiai Bizottságot létesít.” A Dunántúli Napló 1969. július 2-i számában adott hírt arról, hogy „Megalakult a Pécsi Akadémiai Bizottság ideiglenes intéző bizottsága.” Az MTA akkori főtitkárától, Erdei Grúz Tibortól tíz éve vette át a megbízólevelet az intéző bizottság valamennyi tagja, köztük „dr Tigyi József akadémiai levelezőtag, az ideiglenes intéző bizottság titkárságának vezetője, dr. Bihari Ottó egyetemi tanár, a jogtudományok doktora és Czeglédi Béla főmérnök, a műszaki tudományok kandidátusa, a titkárság tagjai." A tíz év alatt megváltozott mind- hármójuk rangja, a PAB- ban betöltött szerepe, így hát dr. Bihari Ottó akadémikust, a Pécsi Akadémiai Bizottság elnökét, dr. Tigyi József akadémikust, a bizottság alelnökét és Czeglédi Béla kandidátust a bizottság titkárát kértük meg beszélgetésre a tízéves születésnap után. — Mi volt a jellemzője a Pécsi Akadémiai Bizottságnak, milyen elvek szerint alakult Dél-Dunántúl egyik tudományos központjának élete? Bihari Ottó: - Az elnökségi határozatból is látszik, hogy az egész akadémiai bizottsági elképzelés Pécs-centrikus volt, abban nem szerepelt a Dél- Dunántúl. Ennek ellenére aiz első terveink egyike volt, hogy kapcsolatokat alakítsunk ki a szomszédos megyékkel. Ez a kapcsolatfelvétel egész tíz évünket jellemezte, s ma már elmondhatjuk, hogy nagyon reménytkeltő megállapodásaink vonnak Somogy és Zala megye párt- és állami szervezeteivel. Tolnával is eljutottunk odáig, hogy megkezdjük az érdemi tárgyalásokat a kapcsolatfelvételre. — Mindemellett a PAB nem előzmények nélküli intézmény, mielőtt létrejött volna, már volt ilyen területi bizottsága az Akadémiának Szegeden, s utánunk jött létre Veszprémben, Debrecenben és Miskolcon is. Mindegyik bizottságnak sajátos profilja alakult ki a területek tudományos, kulturális különbségeinek megfelelően. Alakuláskor tehát arra alapoztunk, hogy azokban a tudományágakban fogunk előrejutni, amelyeknek van egyetemi-főiskolai bázisa, így elsősorban az orvos- és biológiai tudományok terén, emellett az állam- és jogtudományok terén. Ehhez reméltük, hogy fel fog zárkózni a közgazdaság-tudomány, valamint a pedagógiai és filológiai tudományok egyikemásika, amelyek előrehaladottak voltak a tanárképző főiskolán s hogy fel fog zárkózni a műszaki főiskola. Tigyi lózsei: — A dél-dunántúli regionális hatásunk megerősödött. Erre példa Kaposvár, ott a mezőgazdasági főiskolán kiváló kutatók vannak, természetes tehát, hogy a mezőgazdasági kutatások központja ne Pécsett legyen, hanem Kaposvárott. S nemcsak régión belül törekszünk a munkamegosztásra, hiszen például a nehézvegyipar szempontjából még Pécset is a Veszprémi Akadémiai Bizottság vonzásköréhez sorolhatjuk, az orvos- tudományt tekintve pedig Vas megye is idetartozó, noha másik régióban van. De együttműködünk például a debreceni bizottsággal o pedagógiai tudományod terén.- Hogyan fejlődött a PAB szervezete a tíz év során? Milyen főbb irányokat jelöltek meg a kutatások szervezésében, irányításában? Tigyi József: - A Pécsi Akadémiai Bizottság öt szakbizottsággal kezdett munkához tíz évvel ezelőtt. Most nyolc van: a filozófiai, pedagógiai és pszichológiai; a gazdaság- és jogtudomány; a műszaki, kémiai és földtudományi; a biológiai és mezőgazdasági; a klinikai kutatási; a számítás- technikai; a környezetvédelmi és urbanisztikai és végül az irodalom-, nyelvészet- és történelemtudományi szakbizottság. Most érik a mezőgazdasági szakbizottság különválása elsősorban kaposvári központtal, és nagyon valószínű, hogy a földtudományokat is önállóvá kell tenni. A régióban, durva számítás szerint 800—1000 tudományos munkavégzésre képes ember van, feladatunk, hogy valóban végezhessenek is kutatómunkát. Bihari Ottó: — A PAB feladata minden tudományos tevékenység koordinálása, támogatása a régióban. Am nyilvánvaló, hogy szűkös erőnket nem forgácsolhatjuk szét, ezért négy nagy téma köré szerveztük munkánkat öt-hat éve. Az első az atomenergiával, a Paksi Atomerőművel kapcsolatos környezetvédelmi problémák kutatása; a második a szilikózis komplex kutatása; a harmadik a vízgazdálkodás regionális kutatása s végül a regionális közigazgatás vizsgálata. Tigyi József: — Az atomiparral kapcsolatos környezetvédelmi kutatások megszervezésében mi az uránbánya és az orvos- egyetem miatt is nagy szellemi kapacitással rendelkezünk. Úgy látjuk azonban, hogy az Egészségügyi Minisztérium aránytalanul nagy szerepet adott — akár specializálódásukat, akár kapacitásukat tekintjük is - a pesti kutatóknak. De mi így is részt veszünk a kutatásokban, például a levegő, a talaj, a vizek radioaktiv nul.l-szintjének a felvételében, tehát a természetes sugárzás szintjének megállapításában már sok adat gyűlt össze. — Szilikózis-ügyben alapvetően fontos dolgokat sikerült elérnünk. Pécsről kiinduló kezdeményezéssel az Akadémia létrehozott egy bányaegészségügyi és bányászati ergonómiai szakbizottságot, amely az összes porártalommal, így a szilikózissal is foglalkozik. E témakör legautentikusabb, leghozzáértőbb kutatóhelye Pécs, ezért is tervezik, hogy Pécsett hozzák létre a bányaegészségügyi kutatóbázist. Czeglédi Béla: — A regionális vízgazdálkodással kapcsolatban abból kell kiindulni, hogy a témát a mostoha természeti viszonyok emelték sürgős és aktuális szintre. Közismert, hogy Dél-Dunántúl vízellátása megoldatlan, s hogy célszerűtlen lenne az egyes területek, városok vízellátását külön-külön vizsgálni és megoldani. Akadémiai bizottságunk vállalkozott arra, hogy ezzel a feladattal komplex módon, a régió egészében gondolkodva foglalkozzék, hogy megpróbálja átfogóan koordinálni és a különböző munkacsoportokon belül úgy befolyásolni és irányítani a kutatásokat, hogy azok a lehető legcélszerűbb, legpraktikusabb megoldást szolgálják. Természetesen annál kevésbé vesszük el a Vízügyi Igazgatóság kenyerét, hiszen kitűnő kapcsolat jött létre velük és más érintett intézményekkel, szervekkel. Ennek az összefogásnak eredménye, hogy kialakultak azok az irányelvek, amelyek alapján már ebben az ötéves tervidőszakban is jelentős eredmények születtek. Bihari Ottó: — A regionális közigazgatás terén is sokan dolgoznak, így a Dunántúli Tudományos Intézetben, a Tudományegyetem jogi korán. Ennek a témakörnek ugyanis nemcsak közigazgatási vonatkozásai vannak, hanem telítődnek szociológiai, közgazdasági elemekkel is. Zalában, Somogybán, Baranyában és Tolnában is sikerült egy sor alapanyagot elkészíteni, a regionális köz- igazgatás kérdése tehát azösz- szes ellentmondásával, nehézségével, problémáival lassanként tálalódik. — Mind a négy témánkkal hangsúlyozni kell, hogy jól eltalált témák voltak, következésképp még hosszú időn keresztül ezeknek kell munkánk gerincének lenniük. Ebből viszont nem következik, hogy csak ezek lettek volna kutatási témák; minden színvonalas törekvést bátorítunk és segítünk. — A Pécsi Akadémiai Bizottság évente rendszeresen hirdet pályázatokat, adott témakörökben. Kiknek hirdetik ezeket, s milyen céllal? Bihari Ottó: — A fő célunk a pályázásokkal, hogy bátorítsuk a tudományos tevékenység iránt érdeklődőket, tehát általában a fiatal, tudományos fokozat nélküli kutatóknak szólnak a pályázati felhívások. Az évek során, ha nem is óriási számban, de állandóan emelkedett a pályázók száma. Szilárd álláspontunk, hogy csak színvonalas munkát jutalmazzunk. Többnyire nem is a pályadíj nagysága, hanem az akadémiai bizottság elismerése a hajtóerő. Tigyi József: — Ezekben a pályázatokban, különösen mióta együttműködünk a megyékkel, nagyon konkrét megyei célfeladatok tűzetnek ki az alkalmazott tudományágakban vagy az irányított alapkutatásokban. A pályamunkákat azután mindig eljuttatjuk az illetékesekhez, ahol hasznosíthatják azokat. De nem akarjuk gúzsba kötni a tudományos szárnypróbálgatásokat, van lehetőség egyéni témákkal is pályázni. Bihari Ottó: - További feladatunk, hogy a tudományos tevékenységben már elindult kutatókat támogassuk. Elértük azt, amit még vidéki központ nem ért el, hogy az akadémiai bizottság székhelyén, azaz itt Pécsett rendezték meg a tudományos fokozat védését. Jóleső volt látni, hogy a Pécsett rendezett kandidátusi védéseken olyan sok résztvevő jelent meg, ami Pesten szinte elképzelhetetlen. Ez is egyik formája a segítésnek, mint ahogy az a tudományos konferenciák megszervezése, vagy éppen a székházban működő „Ifjú kutatók klubja", ahol a különböző területeken dolgozó fiatalok megismerik egymást és egymás érdeklődési területeit, ami hozzásegíti őket az összefüggésekben való látáshoz. — A második évtizedet tehát megerősödve, lehetőségeit birtokolva kezdi a Pécsi Akadémiai Bizottság. Gazdagodnak-e tervekben, feladatokban és feltételekben? Czeglédi Béla: — A négy alapvető kutatási irányt természetesen folytatjuk, hiszen egyik sem olyan, hogy lezártnak tekinthető legyen valaha is. De azt is figyelnünk kell, hogy az élet változása milyen új problémákat állít előtérbe. Úgy gondolom, hogy nekünk is be kell kapcsolódnunk az országos energia- és nyersanyag- kutatási témákba, hiszen Pécs- Baranya hagyományosan jelentős nyersanyagforrás, elég, ha csak a szénre és az uránra utalok. A szükségszerűség az anyag- és energiakutatásokat állítja előtérbe, tehát nagyon í valószínű, hogy ötödik fő témaként ennek komplex kútár ] tását a PAB is felkarolja. Bihari Ottó: — A másik fon- § tos feladatunk, hogy Dél-Dunántúl területén elősegítsük a tudományos erők fejlődését. Ehhez még szorosabbá kell tennünk kapcsolatainkat a szomszédos megyékkel, még több gondot kéfl fordítanunk a felsőoktatási intézményekre. Más kutatóintézményeket, kívülállókat is biztatni kell arra, hogy gondolkozzanak a régió, Magyarország és a világ problémáiról. Nem tudományos monopóliumot akar a Pécsi Akadémiai Bizottság Dél-Dunán- túlon, de sokaknak a jogát a tudományra, hisz csak ez erősítheti a tudomány eredményességét — mindannyiunk javára. Erre anyagi-technikai feltételeink elégségesek, a megyéktől jelentős támogatást kapunk. A PAB székháza mais méltó kerete a tudományos tevékenységnek, s már jóváhagyott tervünk van kibővítésre is: egy 120-150 személyes, nagyon modern előadóterem, mel és pár vendégszobával fog gazdagodni.- Köszönjük a beszélgetést. Bodó László B. Szabó Zoltán rajza . I . Bárdosi Német János versei ' Testamentum Kincseket nem gyűjtöttem, amit gyűjtöttem, annyi csak: pár villanásnyi álom, elfutó életem árnya rímekben, emlékekben és munka, munka, munka, tenyerembe simulva a megedző, beteljesült élet, magamba, másokba áradó erő, emberi tisztesség árama, hogy akként lehetek ember, ha én, te, ők, mind rokonok, ősök és megadva azt a vigaszt, hogy néha sütött a Nap, kikelt virág és csók és a megszegett kenyér egyre teljesebben lélek és vér lett bennem. Mindez együtt Minden kis ágat, levelet megkönnyezek. Árnyat adott és szépet, szivem ott vert fészket. Dongót, bogarat, pillét, éreztem, ez az itt-lét. Szinek, szagok és izek szivemig értek; hiszek. Az ég egy kék darabját, tudom örömök adták. Aztán a hófúvásban, űzött telkemet láttam. S az emberekben pedig röpültem az ős-istenig. Hiszem, hogy mindez együtt, zenget egy szép hegedűt S hiába nem élhettem, a végtelen van bennem. Akkor mondhatnám Arra a dombhátra még ráhasalnék, arra a meggyfára még fölmásznék, abból a forrásból még innék, ennék abból a fekete kenyérből, süttetném hasam a napon, szitakötőt kergetnék estig, futnék, énekelnék, kalapomba tűzném a pipacsokat, pörgetném a húsvéti kelepelőt, kicsi zümmögő bogár lennék, lehelet, liliom, fény a fűvön, szamóca-iz a szádon, minden: ha megfordithatnám a patakot, a szél sudarát, kócos lovam árnyékát a gyepen, ha visszafutnának a sugarak s arcomba sütnék az ifjúságot, az elillant évek eleven tűzét, akkor mondhatnám szép, szép, érdemes!
