Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)

1979-10-21 / 289. szám

DN HÉTVÉGE 4. BELPOLITIKA 1979. OKTÓBER 21. Hiánycikkek a íistán Vásárlás-előjegyzéssel H KOMPLEX SZŰRÉSEKÉ A JÖUO Amikor az orvos kopogtat... A Mezőgép Vállalat igazgatója a közelmúltban köszönőlevelet irt dr. Kancsár Lászlónak, a Megyei Kórház főigazgató-helyettesé­nek. A levélben, ha nem is szó szerint, de ez áll: A vállalat telephelyein lefolytatott tüdőszűrő vizsgálatokat összekapcsolták a kötelező munkaalkalmatossági vizsgálatokkal, s ez tekintélyes mennyiségű munkaidőalap-megtakarításhoz vezetett. A mérhető ha­szon: 1,5 millió forint. Amikor valamire szükségünk lenne, ami éppen nem kapha­tó a kereskedelemben —, pl. nekünk tetsző bútor, egy többet „tudó” tv-készülék, automata mosógép, stb. —, megpróbál­juk előjegyeztetni: „Értesítsenek majd, ha lesz..." Ez mindig is magától értetődő volt ott, ahol gyakran megfordulunk; a kereskedő és vásárló kapcsola­tának természetes velejárója az ilyen figyelmesség. Igen, fi­gyelmesség. Csakhogy — leg­többször hiánycikkek előjegyez- tetéséről lévén szó — mindkét oldalról természetesnek vették a figyelmesség megerősítését is. A Belkereskedelmi Miniszté­rium már 1972-ben felismerte, hogy a figyelmességnek ilyetén megerősítése jogtalan haszon- szerzéshez vezet, s ez nem vet jó fényt a kereskedelem egé­szére. Akkor jelentek meg' a tárca irányelvei a tartós fo­gyasztási cikkek megrendelé- ses, elöjegyzéses értékesítésé­ről. Ebből egyetlen kitétel em­lékezetes ma is a kereskedelmi szakemberek számára, mégpe­dig az, amelyik azt mondja, hogy az előjegyezhető cikkek listájára tartósan hiánycikket felvenni nem helyes. Lehet, hogy ennek is része volt abban, hogy évekig nem történt előre­haladás? Tény, hogy idén szep­tember 17-én módosítás látott napvilágot, eszerint pedig szük­séges felvenni a listára hiány­cikket is, íkivéve, ha valamely cikk hazai gyártásból — az import megszűnése után — nem szerezhető be. Ehhez csak annyit érdemes fűzni, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint a ke­reskedelem az importról csak akkor szerez tudomást, ha az illető árucikk már bent van az országban, s legtöbbször a nagykereskedelem sem tudja, hogy egy-egy megrendeléséből mi és mikor jön be. A megye nagy iparcikk-keres­kedelmi vállalata, a BARANYA- KER ez év tavaszán határozta meg, hogy mely boltjai, milyen árucikkekre vehetnek fel elő­jegyzést, megrendelést. A lis­tán tv-készülékek, hűtőszekré­nyek, mosógépek, centrifugák, kályhák, tűzhelyek, hagyomá­nyos, olaj- és gáztüzelésű ka­zánok, fürdőkádak, házi vízel­látó berendezések, hangszerek, drágább gyerekkocsik szerepel­nek. A lista bővítésén dolgoz­nak, s valószínűleg bekerülnek az előjegyezhető áruk sorába a radiátorok és az automata mosógépek is. Az előjegyzés nem meghatá­rozatlan időre szól. Általában olyan árucikkekre vesznek fel ilyen formában megrendelést, amelyekről tudják, hogy egy negyedéven belül számítani le­het a beérkezésükre. Ez azért is fontos, mert a vevőnek az előjegyzéskor le kell fizetnie a vételár 30 százalékát. Egyrészt a vásárlási szándék komolysá­gát lehet ezzel igazolni, más­részt elejét lehet venni annak, hegy ugyanarra az árucikkre ugyanaz a személy, több helyen is adjon megrendelést. Termé­szetesen a vásárló bármikor el­állhat á szándékától, mondjuk azért, mert közben másutt meg tudta vásárolni a kívánt cik­ket. Ilyenkor a vállalat minden további nélkül visszafizeti a tel­jes összegű előleget. De lehet­séges ennek az ellenkezője is: ha a vevő úgy látja jónak, meghosszabbíthatja az előjegy­zést. A kereskedelem az elő­jegyzés felvételével és az elő­leg átvételével egyben kötele­zettséget vállal arra, hogy az áru beérkezéséről értesíti a ve­vőt, de azt is közli, ha az elő­jegyzett árucikk beszerezhetet- lennek bizonyul. A BARANYAKER eddigi ta­pasztalatai szerint a bútorok és a tv-készülékek iránt nagyobb az előjegyzésekből lemérhető érdeklődés. Az utóbbinál nem annyira a hijpnycikk-jelleg ural­kodik, mint inkább az, hogy egy-egy régvárt típust így akar­ják biztosítani maguknak a vá­sárlók. A cserkúti levél megyei egészségügyünk egyik okos lé­pésére tereli a figyelmet, a komplex szűrővizsgálatokra, melynek döntő esztendeje 1980 lesz. Erről beszélgettünk dr. Kancsár Lászlóval, aki minde­nekelőtt néhány kérdés megvá­laszolásában segített. Mi is az a komplex szűrővizsgálat? Mi­lyen ötlet nyomán fogalmazó­dott meg: eztán oz „orvos fog kopogtatni a beteg lakásának ajtaján"? Milyen jövője van e hasznos újításnak? IDEJÉBEN „MEGFOGNI” A BETEGSÉGET Kezdjük az elején. A tüdő­szűrésen való megjelenés mind­annyiunk állompolgári köte­lezettsége. E megjelenési kény­szert akkortájt fogalmazták meg az illetékesek, amikor a tbc, melyet világszerte Morbus Hungaricusnak neveztek, még hazánkban népbetegség volt, s a betegek kiszűrése, gyógyítása össztársadalmi érdekként je­lentkezett. Országszerte nagy apparátusokat hoztak létre — megalakították a megyei tü­dőgondozók mellett működő, falvakat járó mozgóernyő-szol- gálatokat, s megkezdődött oz ország lakosságának röntgen- szűrése. Mára a tbc, mint nép­betegség eltűnt, de a szűrő- vizsgálatok kötelező jellege megmaradt. Ezt használják ki“ jól orvosaink, mondván: ha már úgyis megjelennek a la­kosok az ernyő előtt, egyúttal többféle vizsgálat is elvégez­hető. S e vizsgálatok összes­ségét illették a komplex jelző­vel. Baranyában több mint két esztendeje kezdődött a komp­lex szűrés — eleinte gyerek­cipőben járt -, de ma már egyre többen érzik, értik szük­ségességét. E sokirányú vizs­gálatok nyomán több új, kez­deti stádiumban levő betegség fedezhető fel, olyan, amiről az egyén még nem tud — nem tudhat —, mivel e betegségek többsége e stádiumban még nem jelez, azaz nem jár fáj­dalommal. De ha „megfog­ják", azonnal megfelelő terá­piában részesíthető a beteg, s ezzel sok későbbi gondnak elejét vehetjük. Az egyén szá­mára nyilvánvalóan nem mel­lékes, hogy mennyire veri le a betegség, s hogy egyáltalán még gyógyítható állapotban jönnek rá a bajra az orvosok. Társadalmunk számára sem lényegtelen: elébe menni a hosszú táppénznek, megfelezni- harmadolni a gyógyítás költ­ségeit . .. A megyei tüdőgondozó moz- góernyő-szolgálatával egy-egy községbe, városba kitelepülő csoport a legegyszerűbben és a legkönnyebben elvégezhető .vizsgálatok sorát vette be a komplex szűrésbe. E vizsgáló- tok eszközigénye is minimális, s ha az egészségügy szem­üvegén át nézzük, tulajdon­képpen ingyen van. A koráb­bon sokat emlegetett egész­ségügyi integráció eredménye­ként oz eddig egymástól füg­getlenül működő rákszűrést, tü­dőszűrést összekapcsoltuk, ki­egészítve még egyéb szűrő- vizsgálatokkal. így a lakosok egyszeri megjelenéssel több­féle szűrőn mennek keresztül, ami lényegesen csökkenti a munkaidő-kiesést, ugyanakkora többszörösére növelhető a vizs­gálatokban résztvevők száma. A SZŰRÉSEK EREDMÉNYEI A kitelepülő csoportok a tü­dőszűrés mellett a vérnyomás­vizsgálatot, vér- és vizeletvizs­gálatot, nők esetében pedig a rákszűrést végzik. Érdemes megnéznünk az elmúlt eszten­dő néhány idevonatkozó ada­tát. A kiszálló onkológusok és sebészek 1978-ban 7400 nő- gyógyászati rákszűrést és 10 000 mellszűrést végeztek el, s a vizsgált populáció közel 10 százalékát kellett további ki­vizsgálásban részesíteni. Ez nem jelent 10 százaléknyi rákos megbetegedést — mindössze 1 -2 ezreléknél találtak rosszin­dulatú daganatot —, csupán arról van szó, hogy ezenkívül még sok különféle nőgyógyá­szati betegség akadt fenn a rostán. A tavaly elvégzett 23 000 vi­zelet- és vérvizsgálat szintén nagy számú beteg kiemelésé­hez és a gyógyítás azonnali megkezdésének lehetőségé­hez vezetett. Emellett Baranya felnőtt lakossága teljes egé­szében átesett a röntgenszű­résen. A komplex vizsgálatok hasz­nossága egyértelmű. Jövőre - mint azt dr. Kancsár László említette — szeretnék elérni, hogy minden „érintett korban" levő nő átessen Baranyában a rákszűrő vizsgálatokon. így az úgynevezett rákot megelőző állapotokban levők gyógyítá­sa azonnal megkezdődhet, s néhány év alatt elérhetnénk: nincs több méh- és mellrákos nő megyénkben! Nagy szó ez, mindenképpen. Ehhez természetesen az kell, hogy a lakosság is átérezze: ha paragrafus szerint nem is, de személy szerint igenis kö­telező a komplex szűrővizsgá­latokon való részvétel. Más­részt oz egyes községekbe ki­települő szolgálat több segít­séget kér a helyi tanácsoktól, egyéb szervektől. (Pontos, név­re szóló értesítések elkészítése, a vizsgálatoknak megfelelő he­lyiségek biztosítása stb. ...) Ne feledjék, nemcsak tüdőszűrés, hanem nőgyógyászati és egyéb vizsgálatokra is sor kerül... Mert ellenkező esetben igen kényelmetlen helyzettel talál­ják szemben magukat az orvo­sok, s feladatukat nem tudják maradéktalanul végrehajtani, aminek a lakosság látja kárát. A KOMPLEX SZŰRÉSEK JÖVŐJE Mi lesz a komplex szűrések jövője? Egy biztos: e vizsgála­tok nyomán ott lesz az egész­ségügy irányítói-szervezői-ter- vezői előtt Baranya egészség­térképe, s oz adatok birtoká­ban az egészségügyi tervezés, a jövő formálása is könnyeb­ben megy majd. Az is biztos, hogy e vizsgálatok egy részét nem kell évente megismételni. Itt elsősorban vérnyomásmérés­re és vizeletvizsgálatra gondo­lunk. Ugyanis az eddigi ta­pasztalatok szerint körülbelül 3—4 évente elégséges az ilyen irányú szűrések végzése. A rákszűrés évente megy majd, s külön öröm, hogy a kiemel­tek utóvizsgálataihoz és gyógy­kezeléséhez már jelenleg is elegendő szakorvosi és kórházi háttér áll rendelkezésünkre. S végül: a cikkünk elején említett üzemi kiszállások szá­mát is jó lenne növelni. (Ezt szeretné a szolgálat is!) Ezzel jelentős megtakarítást érhet el az a vállalat, amelyik él a le­hetőséggel. S miért ne élne? Csak meg kell szervezni a dol­got! Kozma Ferenc A KAEV — Könnyűipari Gépgyártó Vállalat — egri gyáregységé­ben könnyűipari berendezéseket gyártanak. A cipőiparban hasz­nálatos, csákózógépeikkel jó hirnevet szereztek több szocialista és tőkés országban. Jelenleg Spanyolországban és Franciaország­ban mutatják be az új nagy teljesítményű gépeiket. A gyár Béke szocialista brigádja saját tervezésű és kivitelezésű műszerkocsit készített, amelynek segítségével ötödére csökkentik a gépek mű­szaki ellenőrzési idejét. Családi mérlegen Kései utódaink történészei­nek szíves figyelmébe ajánl­hatjuk a hálás disszertáció­témát: böngésszék át beha­tóan újságjaink családi-ház­tartási rovatait. Éppenséggel nem csekély hangsúlyváltá­sokra bukkanhatnak: tavaly még netán arról elmélkedett az újság, miként lehet ter­méskőből teraszos hétvégi há­zat építeni lejtős hegyolda­lon, manapság pedig inkább arról: hogyan alakítsuk ót a megunt pullóvert, s milyen tápláló, ízletes ételek készít­hetők hús nélkül is. A mi tör­ténész-utódunk csak ámulhat; mi azonban pontosan értjük e témaátrendezés indítékait. Nos, ezúttal nem is erről az indítékról, hanem a mind jobban kibontakozó hatásai­ról; magyarán tehát: nem az áremelésekről, hanem tudati kisugárzásairól jegyzőnk ide egyet-mást. Külön aláhúzva oz iménti mondatból a tema­tikai sövényt jelző „tudati” szót - az áremelkedések gaz­dasági, költségvetési, órszer- kezeti következményeit össze­gezni ugyanis még túlzottan korai lenne. Annyi azonban már most ama júliustól nem nagyon eltávolodva is megje­gyezhető, hogy a társadalmi szándék eleve efféle tudati — másszóval: kereslet-módosí­tási, takarékossági — jellegű volt; ezt akkoriban minden kommentáló közlés nyomaté­kosan aláhúzta-. Azt jelenti közelebbről ez a szándék, hogy érvényesüljön a fogyasz­tás körében is a gazdálkodás egész sor alapelve; az pél­dául, hogy takarékosan bán­junk minden gramm anyag­gal, csekélynyi energiával; hogy személyesen is érzékel­jük azt, amit oz ország kü­lönben már régen érzékel. Nymodon korántsem erőlte­tett, hanem nagyon is termé­szetes az első hetek; hóna­pok változásait, tapasztala­tait éppen tudati oldalról kör­vonalazni. Különösebb vizsgálódás nélkül, a fogyasztási statiszti­kák teljes mellőzésével, annyi mindenképpen leszögezhető, hogy lassan-lassan kezdünk családi körben is hozzászokni a szigorúbb mérlegeléshez, számolgatáshoz. Gyorson te­gyük hozzá — mert ez felel meg a társadolmi valóságnak —, hogy bizony sok család, ahol a jövedelmek eddig is alacsonyak voltak, éppenség­gel nem most kezd hozzá a gondos beosztáshoz, s ebbéli ismereteit ezután sem kell alapvetően bővítenie. Ám a családi, háztartási mérlege­lés átalakulása most társa­dalmi méretekben, arányok­ban érzékelhető. Nem isme­rem ugyan a kenyérfogyasztás országos adatait, s őzt sem, érzékelhető-e, hogy keveseb­bet dobunk a szemétbe, any- nyi azonban csupán a bolto­kat járva is megfigyelhető, hogy a korábbi őszi hóna­pokhoz képest óriási a keres­let például ablokszigetelő anyagokból, s alighanem ke­vésbé fűtjük majd az utcát, mint eddig; az is kezd szo­kássá válni, hogy a húsbol­tok a kilogramm alatti meny- nyiségekben is mind gyak­rabban szolgálják ki a vevő­ket. Voltaképpen ugyanezt a változást jglzi a példa is, ami­re az imént utaltunk, s ami a családi-háztartási rovatok — olvasói igényeket kielégítő — átalakulásában ölt alakot. Aligha kétséges, hogy sok­kal jobb bőségesebben köl­tekezni, mint megnézni a fo­rintokat, nyilvánvaló, hogy az életviszonyoknak a korábbi években szokásos, évről évre gyorsabb javulása, önmagá­ban kedvezőbb mint oz ala­csonyabb mérték. Ám túl azon, hogy most nemzetközi méretű folyamatokról, s az országra már régen neheze­dő nyomás elháríthatatlan közvetítéséről van szó, a ja­vak takarékosabb felhaszná­lása, a társadalmi pazarlás megszüntetése ettől függetle­nül is szükségszerű és igazol­ható. „Sok mindent jobban meg kell becsülnünk és máskép­pen kezelnünk — mondta cse­peli beszédében Kádár Já­nos. — Nem engedhető meg, hogy az élelem, például a kenyér a szemétbe kerüljön, mivel telik rá. A pénzzel is jól kell gazdálkodni, még a háztartásban is.” Az a bizonyos történész­utód ezektől a hetektől szá­míthatja majd a korszakos változást, amikor ezek a meg­fontolások országossá, társa­dalmi méretűvé váltok, még­hozzá nem átmeneti „meg­szorításként”, hanem - amint az iménti gondolatsor folyta­tásából kitűnik: „takarékosan kell bánni mindennel azt mondom, hogy addig, amíg a szocializmus építése tart". Tábori András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents