Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)
1979-10-16 / 284. szám
Dunántúlt napló 1979. október 16, kedd Mäaki-Pänttila (firm), Bencsik István, Peter Roller (cseh) és Buciké György szobrai Avatással zárait a szobrász szimpozion Idén nyáron tizenkettedszer rendezték meg a siklósi szobrász szimpoziont. Zárására tegnap került sor a Szársomlyóhely keleti kőbányájában, illetve az alkotótelepen. Csenkey Éva, a Siklósi Alkotótelepek vezetője köszöntötte a művészeket, vendégeket, köztük Csohány Kálmánt, a Magyar Képzőművészek Szövetsége alelnökét és Brand- stötter Györgyöt, a Baranya megyei Tanács művelődési osztálya helyettes vezetőjét. Május 15-én kezdődött, a kőszobrászok szimpoziona, kilenc hazai és külföldi művész részvéletével. Milán Andrev bulgáriai művész emberpárt készített vörös márványból; Bencsik István szép vonalú aktot fehérből. Barbara Falender lengyel művésznő egy térdeplő alakot, Magda Frank Francia- országból pedig egy oszlopot faragott. Marja-Liisa Möaki- Pönttila, aki mindeddig csak faszobrokat készített Finnországban, a barátságnak emelt emlékművet vörös és fehér már ványból. Vitalij Novikov oszlopát az orosz népművészet ihlet, te; Papi Lajos két szobrát a természet és a történelem. Bagolyt ábrázoló művének címe hivatalosan Gaboly lett, egy kisleányka szótévesztése nyomán. Másik szobra, a keletre néző lányalak Kőtöny király ' unokáját örökíti. Peter Roller hatalmas ,,csomag"-ja mindenki tetszését elnyerte. A japán Mitsui Sen nem tudta befejezni ez idáig a szobrát. A beton szimpozion egy hónappal később kezdődött, mint a szobrászoké, Issei Amemiya, dr. Senye/ Károly, Gettó József, Kalmár János, Kertészli Ágnes, Kígyós Sándor, Koncz Béla, Orosz Mária, Rádóczy László, R. Füzesi Zsuzsanna és Buczkó György vett részt munkájában. Buczkó György műve jelenleg a szoborparkban van, jövőre Pécsett kerül végleges helyére, Kertészti Ágnes és Rádóczy László műve Barcson, a Kemi- kálnál készült plasztbetonból, egynek pedig a tervei készültek el eddig. Mind a rendező, fenntartó szervek képviselői, mind pedig a szimpozion alkotó művészei úgy értékelték az idei munkát, hogy az jelentős előrelépést je. lent a művésztelepek életében. b. I. Pécsett rendezik meg a XII. magyar játékíilmszemlét Megtartotta alakuló ülését az intéző bizottság (Tudósítónk jelenti) Tegnap délután a Kulturális Minisztériumban Szabó B. István filmfőigazgató elnökletével megtartotta alakuló ülését a XII. magyar játékfilmszemle intézőbizottsága. Az intézőbizottság jóváhagyta azt a javaslatot, hogy a XII. magyar játékfilmszemlét 1980. február 4—9. között Pécsett rendezzék meg. A szemle igazgatója: Bernics Ferenc, a Baranya megyei Tanács V. B. művelődési osztályának vezetője, az intéző bizottság vezetője: Tamási Lajosné, a Magyar Film- és Tv- művészek Szövetsége ügyvezető titkára. Az előzetes tervek szerint a játékfilmszemle ideje alatt 22 magyar filmet mutatnak be, melyből a Budapest Stúdió 5, a Dialóq Stúdió 9, a Hunnia Stúdió 5, oz Objektív Stúdió 3 olkotással képviselné magát. Szóba került a Balázs Béla Stúdió, a Színház és Filmművészeti Főiskola, a Tv bemutatkozási lehetőségének biztosítása is. Az intéző bizottság a filmszemle fő célkitűzésének a film közönség- kapcsolatainak^ további erősíté. sét jelölte meg. Tervbe vették, hogy az egyes napokon a sajtótájékoztatókat, a vitákat, a közönségtalálkozókat az egyes filmstúdiók szerveznék meg. Felmerült az a javaslat, hogy a filmszemlén bemutatott filmeket Pécs után néhány nappal a fővárosban és néhány nagyobb vidéki városban is vetít, sék le. Az intéző bizottság a felmerült javaslatokról, elképzelésekről, a filmszemle végleges programjának kialakításáról, legközelebbi, novemberben sorra kerülő ülésén dönt. M. E. Hetvenöt éves a fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Megalapításának 75. évfordulójára emlékezik a fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Hétfőn a Pataky István Művelődési Központban rendezett emlékülésen részt vett Óvári Miklós, „ az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Molnár Ferenc kulturális államtitkár, Király Andrásné, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára, Simon László, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának titkára, valamint a párt- és állami szervek számos képviselője. Tudományos és ipari röntgen- készülékek bemutatója Anyagösszetételt vizsgáló röntgenberendezés, a hozzá kapcsolt kis számítógéppel Erb János felvétele Mnszerkiállítás a Köztársaság téren Ma estig kereshetik tel a szakemberek Hazánkban második alkalommal rendez „vándorkiállítást" a szovjet Techsnabexport, amely ugyan alig több mint tizenöt éves múltra tekint vissza: mégis a szakemberek körében elegendő volt ez a másfél évtized, hogy közismertté váljanak az általa forgalmazott, az ipar, a tudomány, a gyógyászat különböző területein alkalmazott röntgenkészülékek. A budapesti bemutató után — ahol elsősorban a külkereskedelmi cégek képviselőivel tárgyaltak' a Techsnabexport képviselői — a vidéki megye- székhelyek közül elsőként Pécset választották a kiállítás színhelyéül 'a szovjet külkereskedelmi vállalat szakemberei. A ma délután öt óráig nyitva- tartó bemutatót - amely a Köztársaság téren található — Jev- genyij Volkov nyitotta meg a Techsnabexport képviseletében. Többek között elmondta, hogy cégük a világ ötven országával és több mint háromszázötven megrendelővel áll kapcsolatban: gyorsítókat és félvezető anyagokat, röntgenberendezéseket és ritkaföldfémeket,, orvosi-radiológiai készülékeket, valamint izotópokat szállítanak. Magsugárzás és izotóp mérőműszereik valamennyi szocialista országban ismertek, csakúgy, mint tudományos és ipari röntgenberendezéseik. Mostani magyarországi kiállításukra tíz műszert hoztak magukkal — ezek láthatók a bemutatóteremmé átalakított Ikarus autóbuszban — közülük hármat először láthatnak szakembereink. A megnyitót követően Jevge- nyij Volkov kiállításigazgató a következő tájékoztatást adta lapunk munkatársának. — A Techsnabexport a már említett készülékek döntő többségét — nyolcvan százalékát — a szocialista országokba szállítja, a többit Finnországba, az NSZK-ba, Spanyolországba, Dél-Amerikába, Japánba és az Amerikai Egyesült Államokba. A bemutatón is látható a „MIRA" típusú impulzusos röntgen- készülék család, amelyek jól használhatók a terepen, a hegesztési varratok minőségvizsgálatánál. Csak példaként említem, hogy a tyumeni kőolaj- vezeték rendszerhez legalább ezer készüléket szállított a gyár tó cég, A „MIRA" 3. típust, amelynek hatvan százalékát exportáljuk, többek között az olajvegyészet, a hajóépítés, az építpipar használja szerkezeti vizsgálatokra. Nemrég készült el a „MIRA” 4—5, prototípusa, azóta a nullszéria gyártásához is hozzákezdtek: ez a két készülék már negyven-ötven milliméter vastagságú anyag átvilágítására is képes, amiket oz atomerőműveknél, illetve a ten. ger alatti jojaj és gázkutak szer kezeti eleméinek vizsgálatára használhatnak majd. Természetesen mielőtt exportra ajánlanánk e készülékekét, először mi győződünk meg jellemzőiről. A mostani bemutatónk viszont elsősorban azt a célt szolgálja, hogy kipuhatoljuk milyen berendezések iránt érdeklődnek a magyar szakemberek. Ezért is leszünk kíváncsiak a pécsi kollégák véleményén túl a szegedi, a debreceni és a miskolciak reagálására is. Magyarország egyébként éves átlagban tizenötmillió forint értékű műszert, illetve berendezést vásárolt eddig tőlünk. S. Gy. Cseri László felvételei Emlékezés Vikár Bélára A Kaposvárhoz közel fekvő Hetesen született 1859. április elsején. Apja református lelkésze volt ennek a szép fekvésű községnek. Több nyelven beszélt, értékes könyvtárat gyűjtött össze és pápai gimnáziumi tanár korában Petőfivel is levelezett. Vikár Béla a könyvek és az idegen nyelvek tiszteletét tőle örökölte, a népdalok szeretetét édesanyjától, Szomjú Veronikától, az eddei tanító leányától. Erről így vallott: „Édesanyám csinált belőlem folkloristát. Amíg én Budapesten egyetemre jártam, az 7877-83-as években édesanyám, aki különben is dalos természetű volt, szorgalmasan gyűjtötte a Somogy megyei népdalokat, én pedig később, amikor fonográfhoz jutottam - felkerestem anyám dalgyűjtőhelyeit." Középiskolai tanulmányait Pécsett végezte. Pécsi tartózkodását a Mátyás király u. 15. számú ház falán emléktábla hirdeti. Kitűnő érettségi bizonyítvánnyal a zsebében Pestre utazott és beiratkozott az egyetemre. Még Pécsett elsajátított gyorsíróstudásával olyan eredményt ért el, hogy húszéves, korában kültagja a Parlamenti Gyorsirodának, huszonegy éves korában pedig kinevezett parlamenti gyorsíró. Neve hamaroson mint népdalgyűjtő és műfordító is ismertté lett. Az 1880-as évek elején kezdett foglalkozni a népdalgyűjtéssel. Edison találmányát, a fonográfgépet a tudományos népdalgyűjtés eszközévé ő tette elsőként hazánkban. Az akkori kultuszminiszter, Wlassich Gyula támogatásával beszerzett fonográffal - a kilencvenes évek közepén — az Alföldön kezdte meg a gyűjtést: „Nehezen ment a dolog eleinte — írta emlékezésében —, nemcsak az akkor rendelkezésre álló gépnek nagy súlya miatt, hanem méginkább a kezelésben való járatlanságom miatt. De a nehézségek ellenére is mindjárt megállapítottam, hogy a kitűzött cél elérhető. A gépbe énekelt hangok legalább hallgatócsővel elég tisztán kivehetők, s a dallamok könnyen és biztosan kot- tázhatók voltak." Gyűjtési módszere az volt, hogy először feljegyezte gyorsírással egy-egy település népköltési hagyományait, majd a népdalokat beleénekeltette a fonográfba. Népzenénk sok-sok értékes darabját megmentette így a feledéstől. Munkájára külföldön is felfigyeltek. Az 1900. évi párizsi világkiállításon a „Fehér Lász/ó"-ballada huszonhét változatának bemutatásával aratott elismerést. 1905-ben jelent meg „Somogy megye népköltészete" című gyűjteménye, amelyben az édesanyja és rokonai segítségével megörökített dalszövegeket adta közre. Népdalgyűjtése a fiatal Kodály és Bartók érdeklődését is felkeltette. Tőle sajátították el a népdalgyűjtés új módját. „Odakölcsönöztem nékik a fonográfot ... — írta visszaemlékezésében. — Mindketten követték eljárásomat abban a tekintetben is, hogy nemcsak a dallamokra, hanem a szövegekre is kellő figyelmet fordított ok." A népdalgyűjtés mellett a gyorsírás területén is hasznos tevékenységet fejtett ki, mint a Parlamenti Gyorsiroda vezetője, gyorsírási tankönyvek írója és folyóiratok szerkesztője. Maradandót alkotott műfordításaival is. Még egyetemista korában kezdett finn nyelvet tanulni. Professzora tanácsára látott hozzá a Kalevala fordításához. A fordítás érdekében félévet Finnországban töltött öreg dalosok között apró falvakban, hogy megfigyelje a nép ajkán élő Kalevalát. Huszonöt éven át dolgozott Lönnrot hatalmas összeállításának lefordításán. A finnek ma is állítják, ha egyszer ‘ elveszne az eredeti finn szöveg, o Vikár-féle átültetésből tökéletesen visszaállíthatnák. ötvenéves korában megtanulta a grúz nyelvet is, hogy a 12. században élt Sota Rusz- taveli georgiai költő „Tarjel, a tigrisbőrös lovag" c. eposzát lefordíthassa. Vikár Béla nemcsak e két mű fordításával lett világhírű. Fordított németből, franciából, észtből és norvégből is.-* Sáhiller, Goethe, Ibsen művei tolmácsolása által váltak hazánkban ismertté. Vikár kezdeményezésére alapították meg a Magyar Néprajzi Társaságot, amelynek később főtitká ra lett. Várnai Ferenc Fogaskerék, kalapács és könyv Véget ért Boranyában a közel egy hónapon át tartó Ifjúmunkás és szakmunkástanuló napok rendezvénysorozata. Tegnap délután a megyei pártbizottságon tartott záróünnepségen Bóna Érnőné, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára értékelte az elmúlt néhány hét fontosabb eseményeit, eredményeit. A rendezvénysorozat fő célja a fiatalok pályaválasztásának a segítése volt. Idén immár hetedik alkalommal rendezték meg a Szakszervezetek megyei Tanácsa és a KISZ Baranya megyei Bizottságának a szervezésében. A sokszínű, gazdag programot nyújtó rendezvény- sorozat óbban is segített, hogy a fiatalok találkozhassanak egymással, kicseréljék a véleményüket munkájukról, eredményeikről, gondjaikról, számot adjanak szokmai és politikai felkészültségükről. Az egy hónapos rendezvény- sorozat sikere érdekében sokan és sokat tettek Baranyában. Ezt tükrözték azok a nívódíjak is, amelyeket Bóna Ernőné adott át tegnap a záróünnepségen. M. A.