Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)

1979-10-14 / 282. szám

DN HÉTVÉGE 4. BELPOLITIKA 1979. OKTÓBER 14. Gyorsabban, pontosabban fij műszereket kapott a Növényvédő Állomás CENTRUM ÁRUHÁZ ÉS VENDÉGLÁTÓIPAR! EGYSEG-PÉCS A rendelőintézet építése megkezdődött A Budai városrész megújulásának első lépései A Baranya megyei Növény­védő Állomás két esztendeje bővítette tevékenységi körét, azóta ők végzik a növényvédő­szerek és műtrágyák minőség­ellenőrzését. Korábbi munká­juk o különböző szermaradvá­nyok elemzésére korlátozódott. Most, hogy a közelmúltban je­lentősen javult laboratóriumuk műszerezettsége, tovább lép­hetnek, hiszen a különböző műtrágyák és növényvédősze­rek hatóanyag-tartalmának vizsgálata pontosabbá, illetve gyorsabbá válhat. Nemrég két­millió forint értékű műszert vá­sároltak. Ezek segítségével tel­jes biztonsággal megállapít­ható, hogy adott növényvédő­szerből, ' illetve műtrágyából mennyit kell adagolni a ben­nük levő hatóanyag szerint. A különböző vizsgálatok alap­ja — ez vonatkozik a makro- és mikroelemekre is — ter­mészetesen a mindenkori szab­vány: ha ettől eltér a ható­anyag-tartalom, annak több oka lehet: adódhat gyártási, szállítási, illetve tárolási hiá­nyosságokból. Az állomás körzeti felügye­lői Baranyán kívül Tolnában, Somogybán és Zalában rend­szeresen ellenőrzik a hozzájuk tartozó körzetekben a műtrá­gya és növényvédőszer tárolá­sának módját. Szállítmány ér­kezésekor mintát vesznek, amit a cserkúti laboratóriumba jut­tatnak, ahol elvégzik a szük­séges elemzéseket. Ugyanezt teszik a felhasználós előtt is, így a gazdaságok nagy biz­tonsággal hagyatkozhatnak az állomás által megállapított adatokra. De mit is tudnak a nemrég munkába állt műszerek? A gázkromatográffal a különbö­ző növényvédő szerek ható­anyag-tartalmát ellenőrzik: természetesen a még szava­tosságon belüliekét. Emellett a gazdaságok többször kérték az elfekvő műtrágyák vizsgálatát is az állomástól. Az atomab­szorpciós spektrofotométer a mikro, és nyomelemek kimu­tatására alkalmas. Ez a mű­szer már csak azért is nélkü­lözhetetlen, mert a mezőgaz­dasági üzemekben egyre in­kább teret hódítanak a lomb­trágyák. A Contiflo három vizsgálat elvégzésére képes: naponta kétszáz minta elem­zését biztosítja. A gyakorlat­ban leginkább elterjedt mű­trágyák foszfor, ammóniumnit- rogén és nitrátnitrogén vizsgá­latát végzi. A műszerhez adat­feldolgozó-rendszer is csatla­koztatható. A Zeiss-gyártmányú lóngfotométer a káliumvizsgá­latokat gyorsítja és teszi pon­tossá. „A kenyérbolt itt meg­szűnt, legközelebbi üzle­tünk ...” „Az eszpresszó megszűnt...” „Az étte­rem megszűnt.. .” „ Fotó- műtermemet áthelye­zem ..„Fodrászatunk megszűnt, legközelebbi üzletünk ...” A kenyérboltba bepillantva a „kiürítés” első pillanatainak a szemtanúja lehetek, a Jeges­medvében már leszerelték a vi­lágítótesteket, a Csendes ho­mályosra koszolódott ablakain ás nehezen bár, de kivehető, hogy a hajdani nagy viharok színtere immár örökre csendes. Itt még ablak-ajtó-kapu a há­zon, ott csak a puszta fal, meg­fosztva a kül- és belvilágot el­választó keretektől. Itt még hig- aadt nyugalommal zajlik az élet, ott mór a csákányra vár minden. A Lánc utcának csak innenső oldala van. a túlsó már eltűnt. A szép nevű Harangön­tő utcára csak a iárda emlé­keztet, s a? Alsóbalokány utca is csak a Farkas István utcán túl „maradt életben" — egyelő­re. Több mint tíz esztendeje már, hogy versenyben volt egymással o Szigeti és a Budai városrész. Mindkettő rekonstrukcióra vár­va. Dönteni kellett: melyik le­gyen a városfejlesztéshez fel­használandó új terület? Minden érv a Budai mellett szólt, a vá­lasztás mégis a Szigetire eseti. Egyszerűbb volt ehhez hozzá­nyúlni, gyorsabban le lehetett bonyolítani a mindig hosszadal­mas kisajátítási eljárásokat. Amikor az új Szigeti városrész építését elkezdték, indult a Budai városrészben az előkészí­tés. A Szigeti városrész kész, a Budaiban most fejeződtek be a kisajátítások. Többtucatnyi közülettel, ma­gánkereskedővel és kisiparossal, rengeteg ittlakóval kellett meg­birkózni az évek folyamán. A ki­telepítési határozatokat még ':972-ben kiadta a tanács, hogy - elsősorban a közületeknek — legyen elegendő idejük új hely­ről gondoskodni. A végső sza­kaszban a közületek pénzbeni kártalanításra, a magánszemé­lyek cserehelyiségre tarthattak számot, A kiürült lakások lakha­tatlanná tételéről a PIK-nek kell gondoskodnia. A kártalanítás általában nem nagy összeg, abból a vállalat nem gazdagod­hat meg. A jogszabály szerint az épületrésznek a PIK által megállapított nettóértékét lehet kifizetni. Az Irányi Dániel téri kenyérbolt 44 000 forintba „ke­rült”, a Jegesmedve 19 000-be, a Csendesért 564 000-et fizettek. Tulajdonképpen minden rende­ződött már; még az is, hogy a cukrászati üzem 1980 végéig maradhat. Ennek a pótlásáról azonban még nem tudni, A köztudatban úgy él, hogy az Irányi Dániel tértől és a Nagy Lajos úttól keletre már minden a Budai városrész. A városrendezés nem így fogal­maz. Eszerint a majdani keleti érintő úttól a Zsolnay Vilmos utcát az Ágoston térrel összekö­tő, a Lánc utca torkolatától in­duló úttól nyugatra eső terület o belváros része, a Budai vá­rosrészt attól keletre értelmezik. Az egész a hatodik ötéves terv akcióterületeként j^ettős fel­használási célú: tömeges lakás- építési igényt kell kielégítenie, s el kell látnia bizonyos, a bel­várost kiegészítő városközponti funkciókat. Az első célt illetően érdemes tudni, hogy a Szigeti városrész tanulságait (nagy lak­sűrűségű, zsúfolt beépítés) fi­gyelembe véve a korábbi, mint­egy 2000 lakás elhelyezését cjónló tervjavaslattal szemben o mostani programvázlat 420 la­kás építését tartja szükséges­nek, ezzel adva lehetőséget az említett városközponti funkciók befogadására. A lakóépületek ötszintesek lesznek, tehát a te­rület egyensúlyát nem bontják meg a magasabb házak. Egyébként itt építik meg a Pé­csett már régóta hiányolt nyug­díjasok házát. A lakásépítéssel összefüggésben készült a terü­letről környezetvédelmi tanul­mányterv is, amely a nagy for­galmú Zsolnay Vilmos út zajha­tását vizsgálva megadja azt c minimális határt, amin túl aján­latos lakásokat építeni. ‘Az út mentén széles zöldsáv lesz és maga a rendelőintézet is zöld környezetbe kerül. Itt említjük meg azt is, hogy a rekonstruk­ciós területen — amely ez eset­ben a Zsolnay-gyórig terjed, a Zsolnay Vilmoj út és a Felső- vámház utca között — 14 900 négyzetméter parkosított terü.et lesz. A megújuló Budai városrész első, nagy fontosságú közintéz­ménye, a rendelőintézet már épül, a többi részben már el­került a tervezőasztalról, részben még tervezik. Az Irányi Dániel téren alakul ki a belváros je­lentős bevásárlóközpontja. Egy egységfjen épül fel itt az új Centrum Áruház, a Csemege Áruház és egy korszerű önki- szolgáló étterem. E téren építik fel a tsz-szövetség új székházát a termelőszövetkezetek minta, boltjával együtt. Ott, ahol ma a Lánc utca el­éri a Kossuth Lajos utcát, a tervezett keleti érintő út túlsó oldalán új bizományi áruház épül, amely teljes egészében átvenné a Bem utcai üzlet pro­filját, s az a jövőben régiség­boltként működne. Itt épül majd c BARANYAKER új műszaki áruháza, amely viszont a Kos­suth Lajos utcai vas-műszaki boltot tehermentesítené. A terv szerint 16 tantermesre bővítik a Felsővámház utcai iskolát, épí­tenek majd óvodát és bölcsődét is. Az Irányi Dániel téri bevá­sárlóközpont építése jövőre in­dulhat. Jó ütemben halad a többi kereskedelmi létesítmé­nyek építésének előkészítése is, És a lakások? Az eredeti szán­dék szerint 1983-ban indult vol­na. Most azonban kissé elbi­zonytalanodott a dolog. Úgy tű­nik, hogy a hatodik ötéves terv­időszakban a korábbiaknál je­lentősen kisebbek lesznek Pécs szanálási lehetőségei. S mivel itt különösen nagy számú lakás megszüntetéséről van szó, való­színűleg lassúbb ütemet kell majd diktálni, s a lakásépítés nagyrészt áthúzódik majd a he­tedik tervidőszakra. Hársfai István S. Gy. A mikro- és nyomelemek kimutatására alkalmas atomabszorp­ciós spektrofotométer A fegyveres erők nap­ja alkalmából a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát három olyan nagycsaládos édes­anya — köztük özv. Bá­nyavölgyi Istvánná — is megkapta, akik több ka­tonafiút adtak a Néphad­seregnek. Fejkendős, szemüveges. Ar­cán mély barázdák. December­ben lesz 76 éves. — Amikor megkaptam a le­velet, nem is hittem, hogy egy­általán nekem szól. Nem tet­tem én fiam semmi különöset, még csak puska sem volt a ke­zemben soha — emlékszik a közelmúltra Mária néni, özv. Bányavölgyi Istvánné. Az ünnepségen megmondták, hogy nincs semmi tévedés. Igaz, nem harcolt soha. Csak tisztes­ségben felnevelte tizenkét gyer­mekét, közülük nyolcán a flotil- lánál, a műszakiaknál, a légi­erőknél, a tüzéreknél szolgálták le katonaidejüket. Mutatja a kitüntetéseit, ket­tőt régebbről és a legfrissebbet. — Ezt még hatgyerekes anya­ként kaptam nagyon régen, ezt meg már tizenegy gyerekesként, mert valójóban ennyi gyereket hoztam a világra. A tizenkette­Afrik a hirekbeti szerepein etc •• Ozv. Bányavölgyi Istvánná diket, Ilonkát pici korában hoz­ta az özvegy férjem a házassá­gunkba, őt is édesgyermekem- Icént neveltem, szerettem, akár a többit. Megsimogatja a szürke „dip­lomát", melyet a honvédelmi miniszter írt alá és a piros dísz­dobozt, melyben ott lapul a Haza Szolgálatáért Érdemérem. — Szép ünnepély volt, nem is fogom elfelejteni, örültem a megtiszteltetésnek és nagyon megilletődtem. Itthon meg kör- becsókoltak a fiaim, gratulál­tak, nekik is meglepetés volt. Mondták is, hogy hős vagyok. Pedig ők szolgáltak becsülettel. Még a legkisebb, Béla is hogy örült, pedig ő nem is volt kato­na. Egészséges, de valahogy ki­maradt. — Milyenek a katonafiai? — Már rájuk férne egy kis katonás rend, mert elfelejtették — mondja zsémbesen. — Külön­ben nagyon jó gyerek vala­mennyi. Sokat segítenek, de a lányaim is. Miklós és Gyuszi az én alacsonyabb termetemet örökölték, a többi fiú magas, erős, akár az apjuk volt. Úgy voltunk vele szegény párommal, ha elviszik őket katonának, ak­kor biztosan egészségesek és ez volt a legfőbb dolog. Nándi és Laci egyidőben voltak katonák, Józsi és Pista meg egy napon vonultak be. — Ennyi gyerekkel nem lehe­tett könnyű . . . — Jászberényi vagyok, ott szolgáltam módosabb családok­nál, amíg a párommal egybe­keltünk. Istvánom földműves volt. Végre Baksán kaptunk egy kis földet, a megélhetés miatt költöztünk ide. Szaporo­dott a család, egyre több volt az éhes száj, Okorágon, a ká­rászpusztai kültelken kaptunk 25- kataszteri holdat, ott tele­pedtünk le később. A földön nem dolgoztam, ott voltak ne­kem a gyerekek, a mosás, fő­zés, a pulykák, csirkék, libák, c kacsák. A disznó, tehén, ló gondozása, etetése a férfiaké volt. Sose kellett sorbaállnunk húsért, mindig került valami az, asztalra, mert azt szereti az egész család. Onnan tizenhét éve költöztünk be ide Szentlő- rincre, nem sokkal utána, hogy meghalt a párom. Az Attila utca 1. sz. alatti utcafronton lévő ikerházat kö­zösen építette a fiaival. Az egyik részén ő él három legényfiával, Lacival, Sanyival, Bélával, a jobboldali rész Nándi fia csa­ládjáé. örül, hogy így össze­tartanak: Marika, Gyuszi és Pi­ri is Szentlőrincen laknak, de a Budapesten élő Miklós, a Ká­rászpusztán lakó Józsi, a Király- egyházán élő Karcsi meg a Pécsett élő Ilonka és István is gyakori látogatója. Tíznél is több unokája és dédunokája, az ötéves Magdi is gyakran felke­resik. Mária néni továbbra is ház­tartásbeli. Most a fiai tartják el. Mos, főz, takarít a legényfiaira, beosztja a pénzüket. Fogadkoz- nak is: „Amíg bírja édesanyánk, dehogy hozunk mi ide menyecs­két”. Megszokta a nagycsaládct és az azzal járó temérdek mun­kát. Az összetartó család élteti. Murányi László *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents