Dunántúli Napló, 1979. október (36. évfolyam, 269-299. szám)

1979-10-14 / 282. szám

979. OKTÓBER 14.

INTERJÚ

DN HÉTVÉGE 3.

Fiatalok, a jövő letéteményesei

A fiatalok a jövő letéteményesei. Számukra sem, de az idősebb nemzedék számára sem mindegy, hogy azt a bizonyos stafétabotot időben sikerül-e átadni-átvenni, hogy miként sikerül a fiatalok startja, s ennek következtében milyen lesz a jövő nemzedéke. Megyénk pártbizottsága a közelmúltban tárgyalta meg a Központi Bizottság 1970 februárjában megfogalmazott ifjúságpolitikai határozatának végrehajtását, s adott képet Baranya ifjúságáról. Dr. Jerszi Istvánt, a megyei pártvégrehajtóbizottság tagját, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának tTP kárát e témához kapcsolódó kérdéscsokrokkal kerestük fel.

Interjúnk első kérdése e bizottsági ülés napirendjéhez kapcsolódik:

— Vajon elégedettek lehetünk-e az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásával, a végrehajtás ütemével?

— A megyei pártbizottság megvizsgálta és megtárgyalta a Központi Bizottság ifjúságpolitikai határozatq végrehajtásának tapasztalatait. Megállapította, hogy a megye gazdasági, társadalmi életének fejlődése jelentősen befolyásolta — a megye össznépességének közel felét kitevő 30 éven aluli — fiatalok életét is. Az ifjúságpolitikai határozat végrehajtása megfelelő ütemben halad, növekszik az ifjúságról való társadalmi gondoskodás. A párt- szervezetek - rendszeresebben ellenőrzik az ifjúságpolitikai határozat végrehajtását. A korábbinál céltudatosabban, tervszerűbben foglalkoznak az állami és társadalmi szervek ifjúságpolitikai kérdésekkel. Az ifjúságpolitikai határozat és az Ifjúsági Törvény hatására javult és eredményesebb az ifjúság nevelésében a társadalmi munkamegosztás, sokoldalúbb a gondoskodás, reálisabb a fiatalok megítélése.

— Milyennek Ítéljük megyénk ifjúságának helyzetét?

— Az ifjúság megítélésének alapja a végzett munka, az alapkötelességek teljesítése. Ennek alapján megállapítható,' hogy megyénk fiataljainak nagy többsége becsülettel helytáll a munkában, a tanulásban és teljesíti kötelességeit a szocialista haza védelmében. E megítéléssel megyénk politikai közvéleménye alapvetően egyetért. Azonban a fiatalok minden csoportjában találhatók olyanok is, akiknek kötelességteljesítése, magatartása kisebb-na- gyobb mértékben kifogásolható. Ezeket a jelenségeket a fel. nőtt társadalom eltérő módon, sokszor eltúlozva ítéli meg. Tapasztalataink szerint nincsenek alapvető gondjaink az ifjúsággal; tükrözik az ifjúság elkötelezettségét, felelősségérzetét a társadalomért; bizonyítják, hogy nem hiábavalónk az ifjúság nevelése érdekében kifejtett erőfeszítéseink. A tudatosabb és hatékonyabb eszmeipolitikai nevelés eredményeként bővültek az ifjúság ismeretei, gyarapodott műveltsége. A szocializmus eredményeit természetesnek tartja. Erősödött körében a hazafiság érzése, a szülőföld szeretete, a szocialista építő- munka megbecsülése, kötődése a párthoz. A fiatalok növekvő számban és aktivitással vesznek részt a közéletben, a pórt-, állami társadalmi szervek testületéiben. Közvetlen részesei a döntések előkészítésének és végrehajtásának. Javult a fiatalok szociális helyzete, a pályakezdők beilleszkedésének segítése, bővültek a szabadidő kulturált eltöltésének feltételei.

Dunántúli

napió

MEGKÉRDEZTE|

dr. Jerszí Istvánt a Baranya megyei Pártbizottság titkárát

— Hogyan alakult a pártszervek és pártszervezetek ifjúságpolitikai tevékenysége az elmúlt közel 10 esztendő alatt?

— A pártszervek és -szervezetek ifjúságpolitikai tevékenysége fejlődött, tervszerűbb, s egyre jobban a politikai munka szerves részévé válik. A megyei pártszervek folyamatosan figyelemmel kísérték a párt- szervezetek ifjúságpolitikai munkájának gyakorlatát, biztosították, hogy a pártmunkában megfelelő helyet kapjon az ifjúság nevelése. A megyei pártvégrehajtóbizottság önálló napirendként megtárgyalta a szakmunkástanulók, a munkás ifjúság közötti nevelőmunkát, _ az úttörőszövetség munkájának tapasztalatait. Kellő figyelmet fordított arra. hogy a politikai munka részeként más napirendek kapcsán is teret kapjon az ifjúságpolitika, a -világnézeti nevelés. Ezzel biztosította, hogy az állami, társadalmi szervek a kívánt főbb kérdésekkel foglalkozzanak.

— A városi, járási pártbizottságok ifjúságpolitikai munkája is fejlődött, ami kifejezés, re jut irányító, ellenőrző, s részben koordináló tevékenységükben.

— A közbeeső pártszervek, a pártalapszervezetek ifjúságpolitikai munkája fejlődött, de nem egyenletesen. Nagyobb figyelmet fordítanak az állami és társadalmi szervek, intézmények, ifjúságot nevelő tevékenységére.

— A fiatalokat illetően sokszor szélsőséges véleménye, két is hallunk. Mi jellemzi ma a fiatalok magatartását; vajon a szélsőséges véleményeknek van-e alapjuk?

— Ha a fiatalok helyzetéről, megítéléséről beszélünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy a mai fiatalság olyan korban nő fel, amikor már túl vagyunk a hatalomért vívott harc, a szocialista termelési viszonyok kialakításának konfliktusokkal terhelt időszakán. Mivel ők már beleszülettek a szocializmust építő társadalomba, számukra nem személyes él. mény az a folyamat, amelyben megszületett a mai társadalmi, qazdasági rendszer, amely hibáival együtt is maqasabb- rendű a kapitalizmusnál. Ez azzal is eqyütt jórt hogy jórészt a múlt örökségeként jelentkező objektív jellegű fogyatékosságainkat anélkül bírál ia, hogy a mai helyzetet a múlttal ösz- sze tudná hasonlítani. Ez arra kötelez bennünket, hogy erősítsük a fiatalok marxista—leninista történelemszemléletét úgy ismertessük meg a múltat, hogy az erősítse a szocialista jelenük iránti elkötelezettségét, a jövőért érzett felelősséget.

— Megyénk ifjúságának nagv többsége becsületesen helytáll a munkában, a tanulásban, fokozódik közéleti aktivitása. Az eredmények mellett azonban neqatív tapasztalatok is vannak az ifjúságpolitikai munkában, az ifjúság megítélésében, a fiatalok magatartásában. A társadalom fejlődésével, az ifjúsági korosztály cserélődésével újabb ellentmondások is keletkeztek, egyes gondok újratermelődtek. Számottevő az ez ifjúsági réteg, mely munkáját, kötelességét nem a követelményeknek megfelelően véqzi. A fiatalok jelentős hányada esetenként lebecsüli, vagy túl- becsi li hazánk szerepét, eredmény it, nem azonosul napjaink forradalmiságával,- a társadalmi és politikai elkötelezettségével nem mindig jár együtt politikánk védelmezése.

— Nem mehetünk el szó nélkül a még élő, ható, helyenként újraéledő, negatív szemléletet tükröző jelenségek, magatartás, módok mellett sem, amelyek leggyakrabban az egyedi, negatív, vagy éppen pozitiv jelenségek általánosításában, a felnövekvő nemzedék minden gondjaiért való felelősségnek az iskolára hárításában; az ifjúság neveléséért érzett felelősségnek csak anyagiakon kérész, tül való mérésében; „a munkahelyen dolgozni kell, nem pedig nevelgetni” nézetekben; a társadalmi felelősség gyakorlati érvényesítésének megkérdőjelezésében jutnak kifejezésre.

— Említést érdemel az a szélsőséges vélemény is, mely szerint a fiatalok túl követelődző- ek, csak a jogaikat ismerik, a kötelességeiket nem. Úgy véljük — ha akadnak is ilyen fiatalok és tudjuk, hogy akadnak —, akkor sem fogadhatjuk el általánosnak ezt a megítélést. E mögött — a hibás általánosításon túl — többször a problémák, a jogos igények előli kitérés, a kényelmesség, a vita vállalásának hiánya tapasztalható. Ezek és a hasonló jelenségek mutatják, hogy továbbra is folyamatos feladatnak kell tekinteni a téves nézetek elleni harcot.

— Milyen azonosságok és különbözőségek fedezhetők fel a munkás-, a paraszt- és az értelmiségi fiatalok munkához való viszonyában. eszmei- politikai képzettségében, életvitelében?

— Az ifjúságra meghatórozó- on hat a társadalmi munka- megosztásban elfoglalt helye, az egyes osztályok, réteqek életmódja. Politikai, kulturális szín. vonala, hagyománya.

— A munkásifjúság a megye munkásságának közel eayhar- mada, utánpótlásának fő bázisa. A minőségi fejlődés jelzi, hogy növekedett a szakmunkások és érettséqizettek aránya, csökkent a segéd, és betanított ifjúmunkások száma. Élen járnak az új technikai, technológia alkalmazásában. A termelési, gazdasáqi feladatok teljesítése a többséq számára lelkiismereti ügy. Az eredményeket tükrözik a szocialista bri- qádmozgalomban, a KISZ termelési mozgalmaiban, konqresszu- si, felszabadulási munka>'erse- nyekben elért munkasikereik.

— A munkásfiatalok a párt politikájának legtöbb elemével egyetértenek, egyre többen képviselik tudatosan. Sokan a munkahely, a lakóhely társadalmi, politikai életének aktív, érett részesei. Kritikusan teszik szóvá a társadalom fejlődésének ellentmondásait. Érzékenyen reagálnak a szakmaféltés, re. a túlzott eqyéni, anyagi érdekek hajszolására. Fontosnak tartják a jó munkahelyi légkört, az együttműködő munkáskollektívát. Egy részük viszont nem tartja elítélendőnek a munkaidőben való „fusizást”,- a „lazítást”, vagy a társadalmi tulajdon megkárosítását. Elsősorban a nagyüzemekben dolgozó fiataloknál alakult ki az osztályhoz való tartozás érzése. Az alapvetően pozitív tendenciák mellett mélyebb elemzést igényel, hogy a munkásfiatalok miért nem vonzódnak nagyobb arányban a KISZ-hez.

A termelőszövetkezeti paraszt- fiatalok életében, összetételében alapvető változások következtek be. A korszerű mezőgazdasági nagyüzemek kialakulásával — a milliókat érő gépek, berendezések kezelésével — szerepük nő. A szakmunkások aránya jelentősen — <• sősorban a férfiak körében — emelkedett. Egy részük életvitele, magatartása közelít a munkáséletformához, de a többségének politikai, közéleti tevékenysége hullámzó. • A KISZ-hez főként a férjhezmenésig, a katonaság idejéig kötődnek. Tudományos világnézetük lassan fejlődik, erősen hatnak még a múlt szokásai. Kulturális körülményeik egyenetlenül fejlődtek.

— A fiatal értelmiség szerepe, száma növekedett. Jelentős részük megállja helyét a munkában, a közéletben. Egy részük kifogásolja, .hogy nem kap szakmai, képesítésének megfelelő feladatokat. A közéleti politikai aktivitásuk a fejlődés ellenére nincs összhangban a társadalom igényeivel. Ezért a felelősség nagyobb mértékben a helyi párt-, és társadalmi szerveket terheli, de elemzést igényel a felsőfokú intézmények, ben folyó politikai nevelőmunka hatékonysága is. A fiatal értelmiség kis része nem vagy nehezen aktivizálható, befeléforduló.

— Az ifjúsággal való foglalkozás össztársadalmi feladat, de ha úgy nézzük, az egyik legfőbb letéteményes a KISZ. Vajon az ifjúsági szövetség tartalmi munkáját megfelelőnek ítéljük-e, nött- e tömegbefolyása, szervezettsége?

— Az ifjúság nevelésében jelentős szerepet tölt be a KISZ. Elmondhatjuk, hogy egyre aktívabban tevékenykedik a megye politikai rendszerében. A párt- irányítás fejlődése, a mindjobban szélesedő munkamegosztás, az ifjúság nevelésében kedvező feltételeket teremtett a KISZ munkájához. Tevékenységében jobban előtérbe került a politikai — kommunista jelleg. A komunista vonások erősítése érdekében növelték a tagságukkal szemben támasztott erkölcsi, politikai követelményeket, melyek az ifjúság egyes csoportjaiban nagy szóródással érvényesülnek. Magasabb a követelmény a nagyüzemi, liberálisabb egyes tanintézeti alapszervezetekben. A követelmények mellett szélesedett a tagok jogai érvényesülésének lehetősége, ami kifejezésre jut a vezetők évenkénti választásában, tevékenységük ellenőrzésében, saját programjaik kialakításában. Lassú és naqyon differenciált a fejlődés a KISZ. taggyűlések politikai fórummá tételében. A KISZ tömegbefolyása mellett a szervezeti ereje is nő. A szervezettséqében viszont nagy különbség van a dolqozói és tanulói területek, továbbá a munkásifjúság egyes rétegei között. Nem nyugodhatunk bele, hogy a dolqozó fiatalok, — mindenekelőtt a munkások és parasztok — szervezettsége évek óta alacsonyabb a társadalmi szerepüknél, súlyuknál, az ifjúságon belüli arányuknál. Ennek káros követelményei már néhány területen a oártépítő munka fékjeivé válnak. E feszítő gond meqoldása érdekében tervszerűbbé és tudatosab. bá kell tenni-a KISZ-ben folyó tagépítő munkát; meg kell keresnünk a KISZ-tagságra érett és alkalmas, a munkában és társadalmi tevékenységben ki|S £

nrs *

.

tűnt fiatalokat, és velük személy szerint kell foglalkozni.

A KISZ tartalmi munkája jobban igazodik az ifjúság különböző korosztályainak, rétegeinek igényeihez. Ez jól tükröződik az egyes rétegek részére ajánlott programokban. Ezek viszont még erősen rendezvény- és akciócentrikusak, illetve sok bennük a formai elem.

A KISZ-tagok politikai nevelésének legfontosabb területe a szervezett KISZ-politikai képzés, amelynek tartalma az utóbbi években javult, formája gazdagodott. Nőtt a párttag propagandisták száma.

— A KISZ érdekképviseleti, érdekvédelmi munkája mérsékelten fejlődött. A KISZ szervei részt vesznek a helyi intézkedések, a kollektív szerződések, a szövetkezeti alapszabályok és tanintézeti szabályzatok előkészítésében, végrehajtásának ellenőrzésében. Ennek hatásairól a fiatalokat nem tájékoztatják megfelelően. Bátortalanság tapasztalható a fiatalok jogos gondjainak jelzéseiben is. A fiatalok érdekvédelme és képviselete bonyolultabbá vált, a KISZ-vezetők egyre nehezebben tudnak eligazodni a sok jogszabályban.

— Az ifjúsági szövetség működésének anyagi, technikai fel. tételei javultak, nagyobb lemaradás községi szinten tapasztalható.

— Melyek az ifjúságpolitikai határozatból, az Ifjúsági Törvényből fakadó legfőbb tennivalóink — ha a jövőt nézzük?

— Az ifjúságpolitikában elért eredmények kellő alapot biztosítanak ahhoz, hogy a társadalmi, gazdasági változások, nak megfelelően — az új feladatokhoz igazodva — a határozat további eredményes végrehajtása megvalósuljon. Az ifjúságpolitikai munka alapvető dokumentuma továbbra is az MSZMP Központi Bizottsága, 1970. február 18—19-i határozata, az Ifjúsági Törvény. Á megyei pártbizottság — figyelembe véve az MSZMP Központi Bizottsága, Politikai Bizottsága, titkársága, 1970 óta hozott ifjúságpolitikai határozatait, valamint az ifjúságpolitika Baranya megyei eredményeit, gondjait —• a következő feladatok végrehajtását tartja szükségesnek.

— A pártszervek és -szervezetek céltudatosabban és következetesebben irányítsák, szervezzék és koordinálják az ifjúság szocialista nevelését. Az ifjúság körében javítsák tovább az eszmei-politikai nevelőmunkát. Ezen belül fordítsanak kiemelt figyelmet a munkásifjúság és az egyetemi, főiskolai hallgatók nevelésére. Biztosítsák, hogy a nevelő tevékenység jobban igazodjon a társadalmi körülményekhez, a fiatalok fejlettségéhez és igényeihez. Kapjon sokoldalúbb megvilágítást a szocialista hazafiság és proletár-internacionalizmus, a mai forradalmiság.

— Az ifjúság között végzett munkában továbbra is hangsúlyozzák az alapvető kötelességek, — a munka, a tanulás és

a haza védelmében való részvétel — teljesítésének erkölcsi, politikai szerepét. Kiemelt figyelmet fordítanak a népgazdaság helyzetének reális megismertetésére, az ebből adódó helyi teendők megértésére, a megoldásukban való cselekvő részvétel biztosítására.

— Az ifjúságpolitikai határozat megjelenése óta eltelt hosszabb idő a párttagság ösz- szetételének módosulása miatt szükséges az alaphatározat és a mai feladatok szélesebb körű propagálása. A pártszervek és -szervezetek az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásának átr fogó elemzése mellett többet foglalkozzanak az eszmei-poli. ti kai nevelőmunka aktuális feladataival. A pártellenőrzés, a beszámoltatás során jobban igényeljék a kritikusabb helyzetelemzést és konkrét feladat- megjelölést. Biztosítsák, hogy valamennyi párthatározathoz kapcsolódva, érvényesüljön az ifjúságpolitika szelleme.

A KISZ pártirányításának javítása érdekében folyamatosan érvényesítsék — a párton és a KISZ-en belül egyaránt — az ifjúsági szövetség pórtirányítá- sának elveit, javítsák annak tartalmát és módszereit.

A tanácsi szervek céltudatosabban munkálkodjanak az Ifjúsági Törvényben megfogalmazott nevelési célkitűzések megvalósításán. Segítsék, és ellenőrizzék az oktatási és művelődési intézmények nevelőmunkáját, szorgalmazzák az állami-, gazdasági- és társadalmi szervek pénzeszközeinek koncentrálását, az ifjúság művelődési, sportolási, kulturált szórakozási feltételeinek javítását. Tervszerűbben ellenőrizzék az ifjúságpolitikai alapok képzését és felhasználását. Biztosítsák, hogy a VI. ötéves tervben megfelelő teret kapjon az ifjúság nevelését elősegítő intézmények létesítése, illetve bővítése.

A szakszervezet, a Hazafias Népfront, az MHSZ, a Munkásőrség, a Vöröskereszt, a TIT, az érdekképviseleti szövetségek továbbra is kiemelten kezeljék az ifjúsági határozatból, illetve az Ifjúsági Törvényből rájuk háruló-feladatok végrehajtását. A fő figyelmet a nevelőmunka javítására, a fiatalok szabad idejének hasznos eltöltését szolgáló tárgyi feltételek fejlesztésére fordítsák.

A KISZ tevékenységében a politikai, a kommunista jelleg erősítése mellett aktuális feladatok a szocialista eszmeiség, a tömegszervezeti vonások fejlesztése, a szervezeti fegyelem javítása. Ezt szolgálja jobban az aktív gazdasági, társadalmi, politikai, közéleti tevékenység, a marxizmus—leninizmus alapjainak megismertetése és megértetése.

— A megyei pártbizottság határozata olyan kérdésekre hívja fel a pártszervek és -szervezetek, az állami és társadalmi szervek figyelmét, amelyek megoldása a jövőben nagyban hozzájárulhat az ifjúságpolitikai határozat még eredményesebb végrehajtásához — mondotta befejezésül dr. Jerszi István.

Kozma Ferenc