Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)
1979-09-09 / 247. szám
/ 1979. SZEPTEMBER T. GAZDASÁGPOLITIKA DN HÉTVÉGE 3. Kötelességünk a lehetőségek kihasználása Pécs ipari exportja Sokkal igényesebbnek kell lennünk, mint eddig voltunk Az MSZMP Pécs városi Bizottsága a héten megvitatta az exportértékesítés alakulását a város szocialista iparában. Az előterjesztés előkészítése során a Gazdaságpolitikai Munkabizottság 22 ipari szervezetnél végzett vizsgálatot, figyelembe vették a Statisztikai Hivatal és a Nemzeti Bank elemzéseit. A vizsgálatok tapasztalatait és a pártbizottság álláspontját ismerteti dr. Petőházi Szilveszter, a pártbizottság titkára. Parlagból kiskertet! Többletjövedelmet - munkaidő után! A téma időszerűsége vitathatatlan. A Központi Bizottság 1977. október 20-i határozatában megfogalmazott hosszútávú gazdaságpolitikai feladatok végrehajtása gyorsításának igényét a Központi Bizottság 1978. december 6-án egyértelművé tette. A határozat alapvető követelményként szabta meg a külső egyensúlyi helyzet romlásának, elsősorban a nem rubel elszámolású behozatali többlet növekedésének megállapítását, az egyensúly javítását szolgáló kedvező folyamatok gyorsabb kibontakoztatását. Ez a feladat a Központi Bizottság 1979. június 29-i ülésén újabb nyomatékot kapott. A külgazdasági egyensúly követelményeihez kapcsolódó teendőknek az irányítás és a végrehajtás minden szintjén elsőbbséget kell kapniuk. Dinamikus növekedés Iparvállalataink, szövetkezeteink exportja az V. ötéves terv első három évében dinamikusan növekedett. A külpiaci értékesítés 1978-ban folyó áron számítva csaknem 50 százalékkal volt több, mint a IV. ötéves terv utolsó évében, 1975- ben. Külön figyelemre méltó, hogy ebben az időszakban a rubel elszámolású export gyakorlatilag nem változott, a nem rubel elszámolású export zöme mindvégig a könnyűipari és az élelmiszeripari szervezetektől származott. Ebben a relációban a gépipar és az építőanyagipar együttes részesedése miad. össze 3—4°/o- A nem rubel elszámolású kivitel dinamikus növekedésének legerősebb motorjai az élelmiszeripari vállalatok voltak: exportjukat ebben a viszonylatban három év alatt több mint 3,5-szeresére növelték. Városunkban kifejezetten exportorientált vállalatokról, szövetkezetekről is beszélhetünk. A Mechanikai Laboratóriumból csaknem valamennyi termék exportra kerül. A Kesztyűs Szövetkezet termékeinek csaknem 90 százalékát, a Kesztyűgyár pedig több mint 75 százalékát külpiacokon értékesíti. Termékeinek csaknem 70 százalékával érdekelt az exportpiacokon a Pécsi Cipőipari Szövetkezet és a Minőségi Ruházati Szövetkezet. Megközelíti, illetve meghaladia a 40 százalékos exportérdekeltséget, a Húsipari Vállalat, a Baromfifeldolgozó és a Faipari Szövetkezet. jobb kapcsolatokat Vizsgálódásunk egyik fő kérdése annak elemzése volt, hogy a gazdálkodás viszonyai, külső és belső feltételei miként szolgálják a gazdaságos export fokozását, hatékonyságá. nak növelését. Mi is megállapíthattuk, hogy a közgazdasági szabályozós, a szubvenciók, az árak mai rendszere nehezíti a tisztánlátást, a vállalatok, szövetkezetek szintjén torzítva tükrözi a népgazdaság érdekeit. Tudjuk, hogy a központi irányítás szintjén már megszülettek a megfelelő döntések, a jövő évtől új termelői árrendszerrel dolgozunk majd, és a közgazdasági szabályozás más elemei is megváltoznak. Néhány kivételtől eltekintve kedvezőtlenek tapasztalataink a termelők és a külkereskedelem kapcsolatainak minőségét illetően is. Ipari szervezeteink többsége nem ismeri megfelelően a külpiacok mennyiségi és minőségi igényeit, értékítéletét. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a külkereskedők nem ismerik megfelelően az ipari szervezetek teljesítőképességét, termelési lehetőségeit. A saját számlás rendszerben értékesítő ipari szövetkezetek gyakorlatilag azt sem tudják, hogy ki veszi meg árujukat és mennyiért. Az élelmiszeripari trösztök nem vonják be vállalataikat a külkereskedelmi tárgyalásokba, a külkereskedőktől származó információkat nem továbbítják hozzájuk. Ebbe a helyzetbe vállalatainknál és szövetkezeteinknél nem kell belenyugodni. Rugalmasan Ezzel a gondolattal elérkez. tünk azokhoz a problémákhoz, melyeknek megoldása rajtunk múlik. A gyártmányfejlesztés az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet kap, jelentős tényezője az export növelésének is. Ez jó. Ha azonban közelebbről megnézzük a dolgot, kiderül, hogy a gyártmónystruktúra korszerűsítése — kevés kivételtől eltekintve — beruházásokhoz, mégpedig nem is kis értékű beruházásokhoz kapcsolódik. A meglévő kapacitások rugalmatlanok, vagy legalábbis így kezeljük őket. Jellemző erre, hogy a kapun belüli munkaerőátcsoportosítás, pl. még azonos, vagy közelálló szakképzettségi igény esetén is számos gondot okoz. Ez utal az anyagi és erkölcsi ösztönzési rendszer fogyatékosságaira és a helyes szer/lé'et kialakulásának lassú- ságf ra is. A dollár, illetve a rubel kereskedelmi árfolyama az elmúlt három évben nagyobb mértékben csökkent, mint a vállalati, szövetkezeti devizakitermelési mutatók. Ez arra utal, hogy a termelés gazdaságossága nem javult kellő ütemben, az export hatékonysága csökkent. A következtetés világos: továbbra is folyamatosan elemezni kell a termelés hatékonyságát és mindent meg kell tenni a hatékonyság növelése érdekében. Differenciáltan Vizsgálatunk során arról is képet kaptunk, hogy exportőreink milyen elképzeléseket alakítottak ki a következő tervidőszakra. Konkrét tervszámokat ma még természetesen nem ismerünk. Az eddig kialakult elképzelések viszont arra utalnak, hogy városunk szocialista ipara a VI. ötéves terv során is dinamikusan bővíteni kívánja exportját. Ennek feltételei a termelési kapacitások oldaláról megítélésünk szerint megvannak. Az már rajtunk múlik, hogy ezeket a feltételeket a hatékonyság növelése, a külpiaci kapcsolatok erősítése útján milyen mértékben tudjuk kihasználni. Lehetőségeink kihasználása — kötelességünk. A város meglévő ipari bázisát, az ipar ágazati szerkezete alakulásának jelenlegi tendenciáit és az exportpiacokon kialakult helyzetet figyelembe véve, az előttünk álló időszakban a külpiaci értékesítés átlagosnál dinamikusabb növekedésével az élelmiszeriparban és a gépiparban számolhatunk. A könnyűiparban elsősorban a meglévő külpiaci pozíciók megőrzése, az exportvolumen korábbinál szerényebb mértékű növelése tűzhető célul. A népgazdasági célkitűzések és az ezekkel összhangban levő helyi törekvések eredményes realizálása érdekében a városi gazdaságpolitika szintjén is újabb feladatok megoldása szükséges. Az exportáló szervezetek belső viszonyait — a gazdálkodás egyre keményebbé váló környezeti feltételeivel összhangban — folyamatosan fejleszteni kell. A küjpiacok mennyiségi és minőségi igényeit, értékítéletét ismerjék meg megfelelően a gazdálkodó szervek szintjén is. Ennek érdekében a vállalatok, szövetkezetek vezetői építsenek ki a korábbinál szorosabb, elevenebb kapcsolatokat az exporttermékek realizálását végző tröszti központtal, külkereskedelmi vállalatokkal. A gyártmányfejlesztés, a gyártmányok folyamatos, komplex hatékonysági elemzése kapjon még nagyobb figyelmet. El kell érni, hogy a gyártmánystruktúra ne csak új termelő beruházások üzembe helyezésének eredményeként, hanem a meglévő termelő kapacitások belső átcsoportosítása útján is a piac igényeinek megfelelő rugalmassággal módosuljon. Pártszervezeteink tartalmasabban, konkrétabban, célratörőbben foglalkozzanak a gazdaságos export fokozásához fűződő teendőkkel, mint korábban. Látnunk kell azonban, hogy időközben a követelmények is emelkedtek, üzemi pártszervezeteink szintjén is még nagyobb figyelmet kell fordítani a külgazdasági egyensúly javításával, a hatékonyság fokozásával összefüggő feladatokra. A párt XII. kongresszusa és a felszabadulás 35. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny megfelelő alkalom arra, hogy a szocialista brigád- dókat, KISZ-fiatalokat, üzemi kollektívákat céljainkat szolgáló vállalásokra ösztönözzük. A vállalások között a gazdaságos export fokozását, a minőség javítását, az energiával és az anyagokkal való ésszerű takarékosságot és a mun- káfegyelem, a technológiai fegyelem, a szerződéses fegyelem szilárdítását célszerű előtérbe helyezni. A gazdaságos export fokozása érdekében az ilyen tevékenységet folytató gazdálkodó szervezeteket a helyi eszközökkel befolyásolható környezeti feltételek, oldatáról is előnyben kell részesíteni. Biztosítani szükséges, hogy exportképes kapacitások létszámhiány miatt ne maradjanak kihasználatlanul. A fejlesztési feltételeket differenciáltan, az exportorientált és importmegtakarító beruházásokat, továbbá az exportáló ipari szövetkezetek telephelyi gondjainak megoldását előnyben részesítve kell biztosítani. Elő kell segíteni a városi és városkörnyéki üzemek kooperációs kapcsolatainak fejlődését, különös tekintettel az exportáló szervezetek kooperációs igényeire. Politikai feladat Az aktuális teendőket aszerint csoportosítottuk, hogy melyeket kell a városi irányító párt- és állami szerveknek megoldani és melyek azok, amik o gyárkapun belül jelentenek feladatot. A gazdálkodó szervezetek tennivalóit természetesen nem teljes körben fogalmaztuk meg: ez nem is lehetett célunk. A konkrét, közvetlen célok a vállalati tervekben, az irányító szervek útmutatásait figyelembe véve kell hogy kialakuljanak. £ célok megvalósítása azonban mai helyzetünkben elsőrendű politikai feladat is egyben. Ha egyáltalán lehet ezt a feladatot tömören fogalmazni, akkor ez így is szólhatna: sokkal igényesebbnek kell lennünk, mint eddig voltunk. Igényesebbnek saját munkánkkal és mások munkájával szemben. Megyénkben már megközelítően hetvenezer kiskert ad elfoglaltságot a tulajdonosának, bérlőjének. De nemcsak munkát, annál több előnyt jelent a kis birtok. Hasznosan lehet eltölteni benne a szabad időt a jó levegőn, a csalód asztalára saját termelésű zöldség és gyümölcs kerül. Nem kell piacra járni. A legfőbb előny mégis az anyagiak. A befektetett saját munka bőségesen megtérül, az így megfogott forintokat félre lehet tenni más célokra. Tavaly Baranyában 268 hek-. tár parlagföldet tartottak nyilván. Ez vajon hány családnak jelenthetett volna mellékest? Idén tavasszal Pécsett és a városkörnyéken tartott határszemlék során 108 hektár mezőgazdaságilag művelhető földet találtak parlagon. A feledékeny tulajdonosok a felszólítás nyomán 81 hektárt művelésbe fogtak, de 27 hektárnyi terület így is parlag maradt. Ezek olyan területek, melyek nagyüzemi módszerrel nem művelhetők meg, kívül esnek a tábláktól, netán utak, erdőszélek, árokpartok, vagy a tulajdonos nem akarja, nem tudja megművelni. Sokan szeretnének földet, hogy kiskerttulajdonosként maguk termelhessék meg a szükséges konyhakerti növényeket. Erre van-e lehetőség? A községi, városi tanácsok — Pécsett a Kossuth téri tanácsi hivatal — készséggel megmondják, hogy van-e és hol található bérelhető földterület, azt haszonbérbe, vagy tartós földhasználatra lehet-e megváltani. A kishaszonbérletet csak belterületen lehet kérni 1—5 évre, haszonbérbe 1—10 évre kérhető külterület is. Mindkét típusnál a földterület alsó határa 800 négyzetméter, azaz 222 négyszögöl. Érdemes megjegyezni, hogy ilyen területen a szerződés megkötése előtt ajánlatos beszerezni és figyelembe venni az építésügyi hatóságok előírásait. A haszonbérlő az állami földön engedéllyel ideiglenes gazdasági épületet létesíthet, a bérbeadó hozzájárulásával megváltoztathatja a föld művelési ágát. Az ilyen szerződés közös megegyezéssel bármikor felbontható — viszont a bérbeadó csak bizonyos feltételek esetén kezdeményezheti. A haszonbér évi összege szőlő és gyümölcs telepítése esetén aranykoronánként 10—15 forint, más föld esetében 10 forint. Azonban az évi díj szőlő és gyümölcsös esetében 100, más földnél 50 forintnál nem lehet kevesebb. Nem egy helyen o magasra tartott árak riasztják el a kezdeményezőket. Kellően el nem ítélhető, ha parlagon fekszenek e területek csupán azért, mert magasra tartják a haszonbért. Kedvezmények is vonnak: öt évig mentesíthető a haszonbér fizetése alól az, aki 3 éve nem művelt Tőidet vesz bérbe; 10 évig az, aki állami földön szőlőt vagy gyümölcsöst telepít. A haszonbér alól mentesül az áfész is, ha állami földet o keretében működő mezőgazdasági szakcsoport részére vesz haszonbérbe. A tartós földhasználatra az kaphat területet, akinek az így engedélyezettel együtt, sem tulajdonában, sem használatában nincs több 6000 négyzetméternél. Az igaz, hogy minimum 50 évre köthető az ilyen szerződés és a földterület nem lehet kevesebb 1500 négyzetméternél, ami 417 négyszögöl. A kiskert-tulajdonosok szerint a legcélszerűbb a 200 négyszögölesnél nem nagyobb terület, dé a jogszabálymódosítás még nem követi a művelők tapasztalatát. Ez még mindig olcsóbb a tényleges vásárlásnál, az ilyen szerződésben rögzített ár a tényleges forgalmi érték 50 százalékát nem haladhatja meg. A tartós földhasználat élők között nem ruházható át, de a ráépített gazdasági épület a bérlő tulajdona marad. Ha a szerződésben foglalt idő előtt megszűnik a földhasználat, az időarányos díjat visszakapja a használó. Ennél a fortéénál is van ösztönző kedvezmény:" huzamosabb ideje nem művelt föld esetén a használati díj fizetése 5 évig elhalasztható, ez ideig sem föld-, sem jövedelemadót nem fizetnek. Pécs város és környékén tartós földhasználatra ez évben a tsz-ek 14,7 hektárt adtak át 64, a tanácsok 7,3 hektárt 70 személynek. A Hazafias Népfront kebelében működő Kertbarátők és Kistenyésztők Baranya megyei Társodalmi Szövetségének minap megtartott ülésén központi téma volt a parlagföld, ezek hasznosítása, termelésbe állítása. A kiskertmozgalom szószólói további legsürgősebb teendőnek tekintik: a kerttársulások szervezését, újabb és újabb parlagföldek felkutatását, használatba vételét, és felkutatni a kisgépellátás lehetőségeit. Murányi László Stúdiómagnetofonokat készít exportra a MECHLABOR pécsi gyára N
