Dunántúli Napló, 1979. szeptember (36. évfolyam, 239-268. szám)
1979-09-09 / 247. szám
DN HÉTVÉGE 4. GAZDASÁGPOLITIKA 1979. SZEPTEMBER 9. Az első áldozat? Az elmúlt évtizedben új üzemek sorát avattuk, ám arra ritkán volt példa, hogy becsuktak volna egy gyárat. A Budaflax Lenfonó- és Szövőipari Vállalat most arra az elhatározásra jutott, hogy felszámolja veszteséges dráva- szabolcsi lengyárét és megválik az ott dolgozó csaknem kétszáz munkástól. Immár nemcsak újra és újra kinyilatkoztatjuk, hogy a veszteséges tevékenységeket fel kell számolni, a gazdaságtalanul termelő és reménytelen jövőjű üzemeket be kell csukni, de a sebészkés is operálni kezdett. Drávaszabolcs az első áldozat a gazdaságosság oltárán? Egyáltalán nem. Változtak eddig' is a cégtáblák, változtak a tevékenységek. Erre számos példát szolgáltat Baranya gazdasága is. A Sopiana Gépgyárat nem is oly régen még élelmiszeripari gépgyártóként ismerték, ma az Egyesült Izzó vákuumtechnikai gépgyára vadonatúj üzemcsarnokokkal, értékesebb termékekkel, háromszor annyi termelési értékkel. A Pécsi Fémipari Vállalat ma az Egyesült Izzó Elektronikai Gyá ra. A rendkívül ráfizetéses, volt hidasi brikettgyárban napjainkban enyvet gyártanak, vegyszereket csomagolnak. Pécsbányatelepen a kesztyűgyár rendezkedett be. Aztán sor került gazdaságtalannak ítélt bányák bezárására is. Mint ahogy végleg kihűlt a kemence egy sor elavult téglagyárban is. Felszámolták az egyik veszteségesen dolgozó építőanyagipari vállalatunkat, mohácsi mozaiklap- gyárában az ÉPGÉP rendezkedett be, a gyártósorok Pécs- váradon termelnek. A máza- szászvári volt szövetkezeti kisüzem immár harmadszor cserélt gazdát, időközben levették az izzó cégtábláját, a kisüzem ma a szellőző műveké. Emlékeztessünk még — mert pécsi vonatkozása van — a Szekszárdi Vasipari Vállalatra, amely tetszetős, a hazai piacon keresett olajkályhákat gyártott, mígnem piackutatást végeztetett a Pécsi Tudomány- egyetem közgazdaságtudományi kara szakembereivel. Még jó időben. A tanácsi vállalat azóta a BHG Híradástechnikai Vállalat gyáregysége, rég elfelejtette az olajkályhákat, melyek gyártásáról amúgy is lemondani kényszerült volna, de mennyivel fájdalmasabb búcsúval. Drávaszabolcs tehát nem az első áldozat. S tulajdonképpen nem is áldozat, hiszen a lengyárból nem lesz düledező kísértetkastély, átveszi és berendezkedik benne másik cég, új munkalehetőséget kínálva a környékbelieknek. Tevékenységcseréről van tehát szó, ami például a két világháború között sokkal gyakoribb volt és nem számított rendhagyó eseménynek. A Lőrinci Fonó például repülőgépgyár .volt, a Kőbányai Sörgyár meg éppenséggel textilgyár. Mi minden történt meg egy fedél alatt?! A magyar gazdaság nem tud előrelépni, ha nem állítunk le üzemrészeket, kisebb- nagyobb vállalatokat, gyáregységeket, melyek tevékenysége gazdaságtalan és semmi remény kilábalásukra. Ezek hínárként húznak le, óriási eszközöket és munkaerőt kötnek le, veszteségeinket halmozzák. Abba kell hagyni a kínlódást, átadni, eladni ezeket az üzemeket másoknak, akik fejlődésre ítéltettek, jobban tudnak boldogulni. Az igazsághoz tartozik, eddig még nem nyert polgárjogot az a gondolat, -hogy a leépítés, a visszafejlesztés is szolgálhatja a fejlődést. Több a szisszenés, ha be kell zárni egy gyárat. Pedig az ügy sürgős, halaszthatatlan. A Budaflax Lenfonó- és Szövőipari Vállalat elsők között tartott szigorú önvizsgálatot, s döntött úgy, hogy leállítja két len- gyárát, köztük a drávaszabol- csit. Ilyen önvizsgálatra egész iparunkban sürgős szükség van, nemkülönben a következtetések levonására és intézkedésre, hogy a lengyárakat más gazdaságtalan üzemek, üzemrészek és tevékenységek leépítése kövesse. Az ügy annál is inkább sürgető, mivel 1980- ban új termelői árak és szabályzók lépnek érvénybe, s akkor minden bizonnyal jól láthatóvá és tapinthatóvá válnak azok a részek, melyeket a magyar gazdaság testéből kikeli operálni. Viszont ekkor már sokkal fájdalmasabb lesz a műtét, aligha lesz mód helyi érzéstelenítésre. Miklósvári Zoltán Gramoxone a sörösüvegben Egy halálos üzemi baleset F ■ F margójára A kisgyerek ott sündörgötta padot festő munkások közelében. Meleg volt augusztus 16- án, a gyerek is megszomjazhatott, mert az üveg után nyúlt, hogy igyon belőle. Szerencsére észrevették, mert a sörösüvegben nitrohígító volt... Másnap a kórházban megAz elmélet és a gyakorlat kitűnő egysége A természetből begyűjtött minták négy komponense* analízisét végzik Tudományos kutatómunka a Mecseki Ércbánya Vállalatnál Egy-két év, mire egy új tudományos eljárás, üzemi kísérlet kilép a valóságba, vagyis termelőerőként funkcionál, de kiemelt feladat esetén ez az idő még jobban lerövidül. Az elmélet gyorsan gyakorlattá lesz, mert jó a kapcsolat a Mecseki Ércbánya Vállalat bányái és a kísérleti, kutatási és automatizálási üzeme között. A MÉV tudományos-szellemi bázisa 1962-ben alakult, azóta a termelő- és a fejlesztőegységek egymásra termékenyítőleg hatnak: például a legtöbb üzemi újítás eljut a tudományos életbe és ezt követően a termelésbe is. így, ilyen üzemi ötletek alapján sikerült elérni, hogy a robbanóanyagok nyolcvan százalékát saját erőből állítják elő, vagy a gyenge ércet és az urántartalmú meddőket az úgynevezett halmos lúgozási eljárással eredményesen dolgozzák fel. A kísérleti, kutatási és automatizálási üzemben kutatással csaknem fél százan foglalkoznak: vegyészek, vegyészmérnökök, vegyigépészek, geológusok, geofizikusok, villamos mérnökök és általános gépészmérnökök. Az üzemvezető: dr. Czeglédi Béla. Egyik legfontosabb feladatuk a geofizikai és geológiai kutatások végzése mellett az ércfeldolgozó üzem rekonstrukciójának az előkészítése, hiszen a létesítmény csaknem kétévtize- des fennállása alatt elavult és ezalatt az érc minősége is jócskán megváltozott. Szükség van a korszerűbb technológiára és annak 1980-tól való végleges kialakítására. Ebben szovjet és csehszlovák kutatókkal együttműködnek és úgy kísérleteznek, hogy a termelés egy percre sem állhat le. A csehszlovák kutatók még idén új aprítási, őrlési módszert próbálnak ki. Részt vesznek az országos bauxitprogramban, ennek keretében egyik fő cél olyan eljárás kidolgozása, melynek segítségéve! a gyenge minőségű bauxitokból olcsón és gyorsan nyerhetnek vaskohászati célú alapanyagot. A téma az egész világon az érdeklődés homlokterében: a MÉV-szakemberek hamarosan Olaszországban adnak elő kutatási eredményeikről. Ez a kutatóüzem egyben termel is, így legalább hetvenféle nukleáris és radiokémiái műszert állít elő, idén is több mint húszmillió forint értékben. Nagy szó, hogy sorozatgyártásban készülnek a berendezések és eljutnak a KGST-országok- ba, de Algériába, Ausztriába, Brazíliába is, újabban pedig mexikói és argentínai piaci lehetőségek is adódtak. Nem kis munka a környezetés természetvédelmi feladatok ellátása: utasításaik alapján hatástalanítják a meddők nagy részét Pécs határában, hogy azok sugár- és porveszélyét a minimálisra csökkentsék. Úgy helyezik el, hogy az aljába vastag fóliát terítenek le és nem szennyezik a közeli természetes vizeket. Oldószerrel rendszeresen nedvesítik, ezzel portalanít- ják és érctartalmának a zömét kinyerik, majd füvet vetnek, bokrokat ültetnek el. Az elhagyott zagytározót is növényekkel telepítik be és növelik az altalaj záróképességét. A szeny- nyezett bányavizet teljesen uránmentessé teszik különleges tisztítással és az így nyert vizet zártrendszerben ipari célra alkalmazzák. A MÉV IV-es bányaüzemében Horváth Kálmán üzemi főmérnök irányításával működik a mintegy húsz bányamérnököt és bányatechnikust számláló bányászatfejlesztési részleg. Az átlagéletkor 37 év. Alig egy éve szervezték a csoportot azzal a céllal, hogy a termelőüzemben valóságközeiben legyen a kutatómunka. Egyik legdöntőbb feladatuk, hogy a természeti körülmények romlása mellett is kutatási eredményeikkel szolgálják a nagyobb termelékenységet. Rendszeres szakmai kapcsolatot tartanak szovjet, Így a krivoj-rogi, csehszlovák, lengyel, bolgár ércbányák szakembereivel, vagyis a testvéryállalatok- kal, de emellett finn és svéd bányákkal, cégekkel is tudományos kapcsolatban állnak, hogy értesüljenek a legmodernebb technológiákról is, sőt, gépeket szerezzenek be. üzemszinten kísérletek folynak a bányászati munkák gépesítésére, így többek között tanulmányozzák a speciális fúrókocsikat, a hatalmas önjáró rakodó-szállítógépeket. Rakodógépeket távvezérléssel is irányítanak 10—20 méteres távolságról: ezzel is növelik a biztonságot, tehát csökken a balesetveszély. Ezenkívül speciális fúró tárnok és fúrószerkezetek kifejlesztésén is fáradoznak és igyekeznek teljesen automatizálni a munkahelyi szállítást, a szivattyúrendszereket, sőt, a külszíni csilleforgalmat is. Felkészülnek a mélyművelésre, az OMFB és a NIM támogatásával indított vizsgálatokkal nemrég végeztek, lényegében a technikai megoldások megszülettek. így a nagy mélységben az egyre növekvő hőmérsékletet szükséges mérsékelni, biztosítandó a kitűnő szellőztetés, a megfelelő páratartalom, de a fokozódó por- és zajártalom csökkentéséről sem mondhatnak le. S eközben a gépesítést fokozzák, hogy az emberi szervezetet minél kevesebb ártalom érje. Csuti J. halt egy asszony, Kosztics Györgyné. 49 éves volt. Segédmunkásként dolgozott a mohácsi labdarúgópálya (különböző létesítményein munkálkodó kőművesek mellett Mérget ivott, Gramoxone-t. Sörösüvegből ... Mindössze egy nap választott el egymástól egy majd- nem-tragédiát és egy tragédiát. A közös bennük: mindkettő Mohácson volt, s mindkét esetben - enyhén fogalmazva — felelőtlenség történt: mérgező vegyszereket tároltak olyan italos üvegekben, amelyeken még az eredeti címke volt. Az esetet azonban hiba lenne földrajzilag behatárolni: országos tapasztalat ez, különböző munkahelyeken, nem egyszer háztartásokban is előfordul ilyen mérgezés. Kosztics Györgyné július 31- én ivott Gramoxone-t. Az SZMT munkavédelmi osztályának felügyelői olyan hiányosságokat tapasztaltak utólagos ellenőrzésük során, amit aligha lehet véletlennek nevezni. Igaz, gyors és tulajdonképpen nem nagy munkáról volt szó a mohácsi labdarúgópályán, így külön felvonulási épületet készíteni felesleges lett volna. Az öltözőnek használt pincében sok üres, félig üres sörös- és borosüveg volt. — Megvicceljük a Tónit... — mondták az asszonyok és Koszticsné ráhúzott a sörösüvegre, abban a hitben, hogy munkatársáét issza. Ha azonnal orvoshoz mennek, életben marad. 17 napig kínlódott... — Bárhol — mondja Kápolnai Árpád, az SZMT munka- védelmi osztályának vezetője —, ahol vegyszereket tárolnak, természetes, hogy valóban az van az edényekben, ami rá van írva. Nagyon sok tragédia okozója, hogy a különböző munkahelyeken mindenféle „piásüvegekbe” töltik a vegyszereket. Még laboratóriumokban is előfordul ilyen . . . Általános tapasztalat, hogy nem jelölik ezek tartalmát. Sok munkahelyen — sajnos! — isznak a dolgozók. Meglát egyikük egy barackpálinkás üveget, kortyol egyet belőle. Vegyszer volt benne, baleset, kórház . .. Mindaddig, amíg nem használják az egyértelmű jeleket, ilyen balesetek bekövetkeztével számolni kell. A munkavédelmi felügyelők - ha súlyosabb esettel állnak szemben — szabálysértési eljárást kezdeményeznek, 2000, illetve 3000 forint bírság kiszabását kérhetik. Különösen súlyos esetben bűnvádi eljárást is kezdeményezhetnek. Mint Kosztics Györgyné esetében. Számos jegyzőkönyv, fegyelmi felelősségre vonás kezdeményezése kíséri ezt a mohácsi esetet. A helyi költségvetési üzem, a sportfelügyelőség, az Új Barázda Tsz egyaránt szerepel a mulasztással vádoltak között. S miközben az ügy zajlik, a szerencsétlen asszony a kórházban már haldoklik, a sportpálya —ahol Koszticsné ivott a Gramoxone- ból — padjaira számokat festő dolgozók sörösüvegben tartják a hígítót. Amit a kisgyerek majdnem megivott...-Mészáros-
